Zalai Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

1989. november 1., szerda (Folytatás a 2. oldalról.)vember 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14- ét jelölte meg. A Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. Németh Miklós előterjesztése A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo—nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. A környezet védelmében az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erőműpártiak nem tudták bizonyítani. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977 -es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a Bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket arról, hogy hétfőn délután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglalta öszsze a magyar javaslatokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma jegyzékben ismételte meg korábbi, a kormányfői tanácskozásokon kifejtett álláspontját. Ennek lényege: ragaszkodnék a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez, az eredeti koncepcióhoz és csak e feltételek megléte esetén készek a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére. A jegyzékből megismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai katasztrófaveszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú elterelése súlyosan sértené nemcsak az államközi szerződést, hanem a két ország közötti határokra, határvizekre. A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok, illetve különféle állásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a titkos szavazás eredményét, amelynek során megválasztották az Állami Számvevőszék tisztségviselőit. A plénum az Állami Számvevőszék elnökévé 281 szavazattal dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé 282 szavazattal Sándor Istvánt választotta meg. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyűlés előtt letették a hivatali esküt Az eskütételt követően az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának állásfoglalása alapján a társadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetről döntöttek a képviselők, majd egy felhívás megtárgyalására került sor. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a Parlamentben augusztus 31-én tartott sajtótájékoztatón javasolta az Európában állomásozó idegen csapatok kivonását. Az indítvány az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka elé került, ahol a soros elnök bejelentette, hogy a javaslatot benyújtják a külügyi bizottságnak. A külügyi és a honvédelmi bizottság együttesen megvitatta és állásfoglalásában támogatta a javaslatot. Az ott elhangzottak alapján készült felhívástervezetet Király Zoltán megismertette a képviselőkkel. A tervezet egyebek között felhívással fordul a magyar kormányhoz és valamennyi európai ország és az Európai Közösség parlamentjéhez, hogy szorgalmazzák az idegen csapatok kivonását az európai államok területéről a II. világháború befejezésének 50. évfordulójára, 1995-re. A kormányt pedig arra szólítja fel, hogy gyorsítsa meg a Magyar Köztársaság területén állomásozó szovjet csapatok kivonásának folyamatát. Az Országgyűlés elfogadta a felhívást. Ismét interpellációk következtek. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekevalamint a Dunán való hajózásra vonatkozó egyezményeket, ideértve a párizsi békeszerződést is. Szükségesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések. További hozzászólások után a soros elnök a vitát lezárta. Mivel a vitában a képviselők a határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be, ezért felkérte a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a Bős-nagymarosi ad-hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést, véleményezzék a javaslatokat délben bevezetett forgalmi juttatás és a helyi közlekedés támogatási rendszere ügyében már délelőtt elmondta interpellációját. Erre Udvari László államtitkár délután válaszolt. Az államtitkár elmondotta: felülvizsgálták a helyi és helyközi közlekedési tarifák támogatási rendszerét. Erre a célra 2,1 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évi költségvetés irányelvei. A pénzt a helyi tanácsok fogják kezelni. A minisztérium tervezi, hogy az aprófalvas településeknél működtetett helyközi járatokat is bevonják a helyi támogatás körébe. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így az elnöklő Fodor István a témakör vizsgálatát kiadta az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának. Már este nyolc óra volt, amikor a képviselők nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatokról szóló minisztertanácsi beszámolót. Ezzel a parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) Dr. Hagelmayer István a Számvevőszék elnöke Németh Miklós miniszterelnök beszél. ffc) ___ inni ht_up3 Sevardnadze és Bush megerősítette a hírt: Szovjet—amerikai csúcstalálkozó lesz december elején Washington, (AP). Az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői egy decemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartásának lehetőségéről tárgyalnak — adta hírül meg nem nevezett washingtoni kormányforrásra hivatkozva a The Washington Post, Moszkva, (MTI): Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén december 2—3-án kerül sor a Földközi-tengeren: a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter. Washington. (MTI): December 2—3-án, a Földközi-tengeren, amerikai, illetve szovjet hadihajó fedélzetén lesz a következő, nem hivatalos csúcstalálkozó — jelentette be kedden a sajtó előtt George Bush amerikai elnök is. A találkozót maga javasolta még júliusban, lengyelországi és magyarországi útja, valamint a párizsi csúcstalálkozó után. A megbeszélésen nagy teret szentelnek majd a kelet-európai változásoknak is — közölte. A kötött napirend nélküli csúcson megvitatják a nemzetközi helyzetet és a két nagyhatalom kapcsolatait. — A cél egymás jobb megismerése, a kölcsönös megértés elmélyítése — hangoztatta az elnök, rámutatva, hogy sem ő, sem Gorbacsov nem vár most lényegi döntéseket, megállapodásokat. E nem hivatalos csúcstól függetlenül megrendezik a tervezett nyár eleji csúcstalálkozót az Egyesült Államokban. — a fegyverzetkorlátozási kérdések azok napirendjére tartoznak, bár a nem hivatalos találkozó nyilván ösztönzést ad majd többek között a bécsi tárgyalásoknak — mondotta Bush. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a peresztrojka sikerét kívánja. Jóllehet Moszkva nem kért támogatást, várhatóan a szovjet gazdaság kérdései is napirenden lesznek majd a találkozón. Ismeretes, hogy Baker külügyminiszter technikai jellegű támogatást, tanácsadást ajánlott fel a Szovjetuniónak. E javaslatra várhatóan visszatérnek majd. Arra a kérdésre, hogy mi az amerikai álláspont, ha a Szovjetunió Kelet-Európa nagyobb mértékű amerikai támogatását javasolja majd, Bush kijelentette: az amerikai kormánynak e kérdésben saját elgondolásai vannak, s azokat követi. Bush igen pozitívan beszélt Gorbacsov személyéről: a szovjet vezetőt igen nyílt embernek tartja s ezért is célszerű lesz, ha jobban megismerik egymás személyét, nézeteit. Reform remények jegyében: Demonstrációk, párbeszédek az NDK városaiban Berlin, (MTI): Hétfőn este az NDK számos városában békés demonstrációk voltak és vitafórumok alakultak ki a lakosság és a helybeli vezetők között. A tüntetők legfőbb követelései ezúttal a közélet demokratizálására és szabad választásokra irányultak. Lipcsében hivatalos adatok szerint 200 ezer, más becslések szerint mintegy 300 ezer ember vonult ismét az utcákra. A tömeg jelszavaiban követelte a válságért felelős politikusok „elszámoltatását”, igazi reformerők hatalomra juttatását, valóban szabad szakszervezeteket, a máskéntgondolkodók rehabilitálását, az Új Fórum nevű ellenzéki csoport engedélyezését. A Karl-Marx-Platzon maga Lipcse főpolgármestere folytatott párbeszédet a város lakosaival. Bernd Seidel egyetértett azokkal, akik sürgős megoldást szorgalmaztak a városi tanács ülésein is fölvetett kommunális problémákra, így az egészségügy helyzetére, a kereskedelmi és ellátási zavarokra, a lakásépítés vontatott ütemére és a pusztuló városrészek állagának helyreállítására. A környezetvédők hangjára válaszolva kijelentette: novembertől kezdve Lipcse megyében is nyilvánosságra fogják hozni a térség szennyeződésével kapcsolatos adatokat. Halle belvárosában mintegy 50 ezren vettek részt a hétfő esti megmozduláson, többek között „környezetvédelmet környezetszennyezés helyett” követelve. Schwerin 40 ezer felvonuló jának nevében egy szóvivő utazási szabadságot, a teljesítményelv érvényre juttatását, szólás- és információszabadságot szorgalmazott. A plakátokon a tüntetők egyebek között a funkcionáriusok kiváltságainak felszámolását és a pártok közötti egyenlőtlen viszony megszüntetését sürgették. A szászországi iparváros, Karl-Marx-Stadt központjában húszezren vonultak föl hétfőn este, többek között azonnali demokratizálást és alternatív katonai szolgálatot (az egészségügy javára) követelve. A másik nagy iparváros, Magdeburg utcáin 15 ezer polgár vonult végig, új választójogi törvényt, alternatív szolgálatot és a környezetvédelmi adatok nyilvánosságra hozatalát követelve. Szívesen vállal tisztséget az újjászerveződő MSZMP-ben Grósz Károly nyilatkozata Nem szabad elhamarkodni az MSZMP kongresszusának összehívását; nem az a fontos, hogy azt még az idén megtartsák, hanem az, hogy elkészüljenek azok a kiérlelt programok, amelyeket a kongresszusnak kell majd elfogadnia — nyilatkozta az MTI munkatársának kérdésére Grósz Károly, aki továbbra is az MSZMP tagja. Mint mondta, válságmenedzselő programot kell elkészíteni, ki kell dolgozni többek között a szervezeti szabályzatot is. A Magyar Szocialista Párt mostani működési szabályzatában nagyon sok olyan értékes, új vonás van, amelyet hasznosítani lehet. A demokratizmus és a centralizmus kérdésében azonban az MSZMP másként vélekedik. Grósz Károly hangsúlyozta: semmi olyat nem hajlandó tenni, ami az MSZP dolgát nehezítené, s szeretné, ha az MSZP megerősödne. Ám az más kérdés, hogy ő személy szerint az MSZMP megszilárdulásán munkálkodik. Mint mondta, november 15-étől nyugdíjas lesz, s ezen nem kíván változtatni, de ha felkérik, szívesen vállal tisztséget az újjászerveződő MSZMP- ben. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a volt MSZMP is több részre szakad, Grósz Károly rámutatott: az alulról jövő szerveződések előbbutóbb egységes rendszerré fognak összeállni, meg kell találni azt a közös pontot, amely alapján a baloldal együtt tud működni. Hozzátette: abban is bízik, hogy az újjászerveződő MSZMP több kérdésben együtt tud működni az MSZP-vel. Szólt arról is, hogy az elmúlt három hétben folyamatosan fogadta a különböző intéző bizottságokat, szervező csoportokat, ám a nyilvánosság előtt egyelőre nem kíván megjelenni. Véleménye szerint ugyanis az ő álláspontja ismert az MSZMP- vel kapcsolatban. Elmondta azt is: szerinte az állampolgári jogok csorbítását jelenti, hogy a munkahelyeken egyáltalán nem működhetnek pártok. Hozzátette: tíz éve harcol azért, hogy az üzemekből a területre helyezzék át a politikai munka súlypontját, de nem ért egyet azzal, hogy ezt törvény szabályozza. Grósz Károly véleménye: a kongresszuson pártszakadás történt. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ő már négy hónappal a kongresszus előtt ajánlotta Pozsgay Imrének: tudatosan és higgadtan közelítsenek ehhez a kérdéshez, mégpedig úgy, hogy készítsenek két programot, s az eltérő nézeteket egyértelműen fogalmazzák meg. E programokat kellett volna odaadni a párttagságnak, hogy a tagok dönthessenek, melyiket támogatják. Nyers Rezsővel kapcsolatban elmondta: tiszteli őt, nagyra becsüli politikai bölcsességét, s szívesen dolgozott együtt vele. Mint mondta, annak idején ő kérte meg, hogy vállaljon szerepet a pártvezetésben, s örült, hogy a politikus erre igent mondott. Megjegyezte: a mostani lelkes reformerek közül Nyers Rezsőn kívül nem emlékszik senkire, aki hasonlóan gondolkodott már a 60-as években is. Végezetül arról szólt, hogy a korábban kialakult jó nemzetközi kapcsolatai tovább élnek. Az elmúlt három hétben Nyugat-Európából több politikussal, gazdasági szakemberrel találkozott a lakásán, mint amikor még a hivatalában dolgozott. Hozzátette: keleti politikusokkal nem folytatott megbeszélést. Mindazoknak a politikusoknak köszönő levelet írt, akik az elmúlt években segítették munkáját. Mint mondta, ezekre különböző hőfokú válaszokat kapott. Elmondta azt is, hogy a napokban Bécsben és Kassán járt magánlátogatáson. Megjegyezte, hogy a szóbeszéddel ellentétben egyetlen csehszlovák politikussal sem találkozott. A közeljövőben magánlátogatást tervez Ausztráliába, Izraelbe és Kanadába is. (MTI) TELEX TELEX TELEX Tiltakozás Csehszlovákiánál A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ideiglenesen megszakította a kapcsolatokat Csehszlovákia Kommunista Pártjával, tiltakozásul a csehszlovák rendőrségnek a Vencel téri tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Szerényebb lesz a Vörös téri díszszemle Az előző évekhez képest szerényebb lesz az idei november 7-i Vörös téri díszszemle — mondta Kalinyin vezérezredes, a moszkvai katonai körzet parancsnoka, aki ebben a tisztségében a november 7-i díszszemle parancsnoka is. Tájékoztatása szerint a díszszemlén 220 haditechnikai egység és 16 gyalogsági menetoszlop — összesen 8197 fő — vesz részt. Fergániai halálos ítéletek Golyó általi halálra ítélte kedden az Üzbég Legfelső Bíróság az Üzbegisztánban élő meszheti törökök két lincselőjét, a többi vádlottat nagy időtartamú szabadságvesztéssel sújtotta. Mint ismeretes, júniusban Üzbegisztánban meszheti törökök sokaságát mészárolták le nemzetiségi indulatoktól elvakult üzbégek. Özal Törökország új államfője Első ízben van 1960 óta civil államfője Törökországnak Turgut Özal eddigi miniszterelnök személyében, akit kedden választott meg az ankarai parlament.