Zalai Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
1989. december 1., péntek csontozás, a húsosztályozás az új üzemben manuális munka, nem nélkülözheti az emberi figyelmet. Termelékeny, vákuumos töltőgép segítségével készítik a szalámit. (Kiss Ferenc felvételei) Reggelente száznál több élelmiszerboltba szállítanak — A vállalkozóknak hiteleznek Avertikum végén — a kilimáni húsfeldolgozó A baki állami tangazdaság kilimáni új húsüzeme éppen csak túlvan a „bejáratáson”. A tapasztalatokról érdeklődtünk a mezőgazdasági nagyüzem feldolgozójában. — Kelendőek a készítményeink, nem tudunk elegendőt gyártani, pedig megsokszorozódott a kapacitásunk — említi Balázs Ferenc raktáros. — Naponta 12 tonnányi árut — aminek fele húskészítmény — küldünk a környékbeli szövetkezeti és állami boltokba, de gyakran ez a mennyiség is kevés. termelnek és termeltetnek Reggelente száznál is több élelmiszerboltba, közülethez viszik a házias készítményű termékeiket és a tetemes mennyiségű tőkehúst. A vágásra kerülő sertések túlnyomó többsége a gazdaság saját hizlaldáiban, Pötrétén és Barnak-pusztán szedik magukra a kilókat, de kistermelőktől is vesznek vágóállatot. — A feldolgozó élőállat szükségletének 75—80 százalékát a saját sertéstelepeink biztosítják, ezért nincs is különösebb gondunk, mindig van elég munkájuk a henteseknek — mondja Bődör István felvásárló, akitől nyomban megkérdezzük: — Honnan pótolják a hiányt? — Mi is termeltetünk, szép számmal vannak bérhizlalásra vállalkozó gazdák. Velük szerződéses kapcsolatban vagyunk, de vannak akik minden kötöttségtől függetlenül kínálják eladásra szánt jószágaikat, amelyeket mi meg is veszünk. — Mennyiért? — A szerződéses állatok kilójáért 56 forintot fizetünk, a szabadon kínáltakért újabban három forinttal többet adunk. — Nem fordítva kellene? — Nem, mert a bérhizlalásra vállalkozó partnereinknek mi adjuk a malacot, a takarmányt, meghitelezzük a költségeidet, tőlük csak a munkát kérjük. Ez főleg a kezdő gazdáknak jó, nagyobb anyagi befektetés nélkül vállalkozhatnak. Így a kistermelőktől éves szinten összejön az ötezer vágóállat. Nincsenek is munka nélkül a hentesek és segítőik, a gazdaság hizlaldáiból és a vállalkozóktól a műszakkezdésre elegendő állatot szállítanak be feldolgozásra. — Az új üzemünkben hetente 600—700 sertést és negyven végómarhát dolgoznak fel, ami ötszöröse a hajdani manufaktúránk teljesítményének — említi Kovács Gábor üzemvezető helyettes. — Amellett, hogy többszöröse lett a termelés, lényegesen javultak itt a munkakörülmények, s ami szintén nem elhanyagolható, a gazdaság árbevételének mintegy felét mi, a termelési vertikum végén levő üzemünkben produkáljuk. — És a munkaszervezés? — Lényegesen megváltozott, jobb lett. Húsz éve dolgozok az üzemben, van összehasonlítási alapom. Emlékszem, amikor az állat átvételtől elkezdve, a belső mérlegelésen át az árukiadásig mindennel foglalkoznom kellett. Persze akkor jóval kisebb volt a forgalmunk. Kihasználják a konjunktúrát . A termelés folyamata is lényegesen megváltozott — teszi hozzá Papp József húsipari szakmunkás, aki ugyancsak régi dolgozója az üzemnek, másfél évtizede gyakorolja ott a szakmát. — Bár a csontozás ugyanúgy történik mint régen, mégis könnyebben vagyunk, hiszen a fizikai munkától, az örökös cipelkedéstől megkímélnek bennünket most a berendezések. Még gyermekkorát éli az új üzem, de máris újabb terveket szőnek. Erről Bakonyi János üzemvezetőtől tudunk meg bővebbet. — Jelenleg húsz—huszonkétezer hízót veszünk át évente feldolgozásra a gazdaságunk két hizlaldájától és ehhez jön még a felvásárolt mennyiség — mondja. — Mégis kevés az áru, vásárlóink többet rendelnének. Ezért a gazdaság szakemberei felülvizsgálták, miyen lehetőségek vannak a hizlalás növelésére? — Mi a véleményük? — A saját kocaállomány gyarapításával több hízónak valóhoz jutunk, ezért keressük is már a kistermelői kapcsolataink további bővítésének a lehetőségét. Mert feltehetően több lesz a vágóállat, ezért jó hasznát vesszük a közelmúltban üzembe állított nagy kapacitású töltelékáru készítő berendezésnek, az eddiginél is jobban kielégíthetjük majd fogyasztóink igényét. Egyesületben az exportért Ez év szeptemberében megalakult a mezőgazdasági regionális üzemek húsipari egyesülése. Ennek a kilimánnak is tagjai lettek. — Miért tartják ezt fontosnak ? — Mert az egyesülésen keresztül szándékozunk export tevékenységünket érvényre juttatni, illetve a számunkra eddig hozzáférhetetlen import berendezésekhez hozzájutni. Ezzel rajtunk kívül a fogyasztók is nyerhetnek, hiszen minden fejlesztésünk végül is a vásárlók javát szolgálja. Nemecz Ferenc Fizetés helyett adókedvezmény? Ha a dolgozók nincsenek megelégedve a jövedelmükkel, elsősorban adókedvezményeket követelnek. Ennek lehetünk tanúi az ápolónők és ápolók tüntetése során. Ám az illetékesek sajnos lapítanak arról, hogy ez az út hibás. Jogos az egészségügyiek bérkövetelése Az egészségügyi dolgozók jövedelme felháborítóan elmaradt egy sor más szakmáé mögött. Ezt mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy krónikus az egészségügyben a munkaerőhiány. Az indokoltnál kevesebb jövedelem igazolásához csak egyetlen jelzést volna szabad elfogadni, a munkaerőpiacét. Ha egy szakmában az országos átlaghoz képest is nagy a szakadék a munkaerő kereslete és kínálata között, ha ebben a szakmában az utánpótlás minősége romlik, illetve a képzettséggel bírók jelentős része másutt helyezkedik el, akkor ott rossz a fizetés, a jövedelmek elmaradása vitathatatlan. Mivel e téren a pedagógusok mellett ezen a területen a legnagyobb a feszültség, a jövedelmek elmaradása miatti felháborodás teljesen jogos. A kérdés csak az, hogyan kell orvosolni. Minden egészséges társadalomban emelik — a többihez arányítják — a béreket, a jövedelmeket, ha a lemaradás ebben a tekintetben nyilvánvaló. Ezt nem karitatív okokból, hanem parancsoló szükségszerűségből teszik. Ezt kell tenni annak érdekében is, hogy a szakma a leghatékonyabban, a legolcsóbban működhessen. A modern fogyasztói társadalmakban a vállalkozók azért emelik a béreket, mert ezzel növelhetik a legolcsóbban a hatékonyságot, mert ők is tisztában vannak azzal, hogy semmi sem drágább, mint az, ha a drága kapacitások azért nincsenek kihasználva, mert nincs elég munkaerő, és ennél is drágább, ha ezeket a kapacitásokat a kívánatosnál gyengébb minőségű munkaerővel kell működtetni. Ha nem is ilyen egyszerűen kiszámítható, így van ez az egészségügy területén is. lyuk szerint fizessék. Tehát, ha azt akarom tudni, hogy mennyibe kerül egy beteg egy napi kórházi kezelése, akkor a dolgozók bruttó bérét azonos módon kell figyelembe venni. Ha a gazdaság többi szektorában minden dolgozónál maradó egy forint két forint bérnek és járulékának felel meg, akkor csak zavart okoz, ha egyes szakmákban ettől eltérő arányokat alakítanak ki az adókedvezmények segítségével. Az egészségügyi intézménynek is azt kell tisztán látnia, hogy mennyibe kerülneki a túlóráztatás a többletszámmal szemben. Ez hamisan jelenik meg azonban akkor, ha a túlórák után nem kell adót fizetnie. Mi a tervgazdálkodást többek között azzal tettük működésképtelenné, hogy minden ágazatban és azon belül minden rovaton más és más volt a forint keménysége. Sajnos így van ez még sok tekintetben ma is. 3 Tartást adni a népnek... A kereszténydemokraták a válság elkerüléséért A Kereszténydemokrata Néppárt, mint a történelmi pártok egyike ez év márciusában jelentette be a Barankovics-féle Demokrata Néppárt jogutódjaként való újjászerveződését. A jogfolytonosságot négy volt országgyűlési képviselő biztosította, köztük a keszthelyi Kovács József, aki a KDNP Zala megyei elnöke lett. — Sajnos a pártunk indulása óta néllkülözi a működéshez szükséges elemi tárgyi feltételeket, hiszen az állami költségvetésből nem fogadtunk el pénzt, egy gazdasági hulla még el nem halt csontvelőjén erkölcstelen élősködni. Valamennyi nyugat-európai keresztény világnézeti pártnak elismert testvérszervezete vagyunk, azonban pénzügyi támogatási szándékunk ellenére, a tiltó rendelkezések miatt nem kaphatunk — kezdte pártjának bemutatását Kovács József, majd így folytatta: — Azt nem tudnám megmondani, hogy pontosan hányan vagyunk, hiszen naponta állnak új emberek a zászlónk alá, azaz a nyitány óta folyamatosan szaporodunk. Pártsejtjeink mára mindenütt megtalálhatók, de Zalában a városokban és azok vonzáskörzetében az erősebbek. — Kikből építkezik a párt? — Világnézeti párt vagyunk, azaz a nép minden rétegéből toborzunk. A keresztény állameszme az ember természetében az Isten által beírt jogoknak és kötelességeknek összessége, tükröződése. Ezért hitvallására való tekintet nélkül tag lehet mindenki, ha a tízparancsolatban megfogalmazott természetes emberi erkölcsöt magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ellenzéki párt vagyunk. Nem a köztársaságnak, a nép valódi jogát, önkormányzatát jelentő demokráciának az ellenzéke, hanem a monopolisztikus — diktatórikus hatalmi formáé. Az emberek többsége — még ha tagjai is más pártoknak — még mindig fogékony erre, így szervezetünk egyre komolyabb bázisra számíthat. — Megyei lapjukban, a Keresztény Zala című kiadványban három pontban foglalta össze a párt programját. Igen, mert úgy gondolom, hogy ezekben, illetve értelemszerű vonzatokban minden benne foglaltatik, ami egy modern demokratikus jogállamtól elvárható. Célunk a pluralista hatalmi rendszerre épülő jogállam megteremtése, parlamenti demokrácián alapuló kormányzat, valamint a legszélesebb körű önkormányzat létrehozása. Cselekvőképes emberközpontú társadalmat akarunkkialakítani, mely aktívan részt vesz a nemzet politikai életében. A kormánynak a demokratikus, tiszta választás eredményeként létrejövő, rendszeresen ülésező parlament ellenőrzése alatt kell állnia. Ezzel együtt biztosítani akarjuk az egyéni, az általános emberi, valamint a vallási szabadságjogokat. — A KDNP miben látja a kiutat a gazdasági és politikai válságból? — Mielőbbi gondolkodásváltásra van szükség, mert mi úgy látjuk, hogy a végrehajtási apparátusok, szervek reformérzéketlenek. Szerintünk az erkölcsi és politikai zsákutcából való kijutás a nehezebb, de ugyanakkor a gazdasági problémák megoldásán is fáradoznunk kell, hogy tartása legyen a népnek az összeomlás elkerüléséért folyó küzdelemben. Gazdasági téren mielőbb radikális intézkedések szükségesek. Sürgősen életbe kell léptetni egy ösztönző hatású adórendszert, 25—30 százalékkal kell csökkenteni a költségvetési intézmények kiadásait, ugyanígy az állami támogatásokat, a felhalmozási kiadásokat. A piaci mechanizmus működéséhez le kell bontani a monopolisztikus struktúrát, le kell építeni az állami-közigazgatási bürokráciát, azaz ezeknél elengedhetetlen a 30 —50 százalékos létszámcsökkentés. Az önök pártja is alulról építkezik és fontos területe a helyi politizálás. Milyen célokért küzdenek vidéken? — A lakosságot leginkább érintő problémák kiküszöböléséért politizálunk, mindenütt a többség érdekeit képviseljük. Mivel keszthelyi vagyok, innen emelnék ki néhány feladatot, így foglalkozunk a belváros tehermentesítésével, szorgalmazzuk a várost elkerülő út megépítését, valamint a telefonhálózat mielőbbi rekonstrukcióját, fejlesztését. Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok szociális és morális gondjainak a megoldását, a szociális háló kiterjesztését a teljes elszegényedés megakadályozására. Feladatunknak tekintjük az oktatás erkölcsi rendjének megteremtését, az egyházi tulajdoni — jelenleg más célra használt — épületek visszaadásának a segítését. K. L. Félmilliárdos árbevétellel számolnak A Környei Mezőgazdasági Kombinát keszthelyi kirendeltsége a múlt év július 1- jével önállósult, s Helikon Mezőgazdaságii Kisszövetkezet néven folytatva a munkát. A termeltetés és felvásárlás alapjain rövid idő alatt a vállalkozás, a kereskedelem széles skálája bontakozott ki, a mai gazdasági helyzetben igazán irigylésre, de inkább követésre méltó eredményekkel. Alaptevékenységük idei jellemzője 1500 tonnányi nyúl és 36 ezer sertés átvétele a háztáji gazdálkodóktól, s ehhez kapcsolódva mintegy ezer tonnányi táp forgalmazása kistermelő partnereik részére. Ez a volumen mintegy 250 milliós árbevételt jelent a kisszövetkezetnek, öszszességében azonban ennek duplájával, azaz félmilliárddal számolnak. A termeltetéssel, felvásárlással jelen vagyunk Nyugat-Dunántúl valamennyi megyéjében, sőt a folyamatos bővítés révén ennél már szélesebb körben is tevékenykedünk — mondta Berta László főkönyvelő. — Nevünkben csak a „mezőgazdasági” megjelölés szerepel, ám kereskedelmi munkánk, s vállalkozásaink ezen túlmennek. Létrehoztunk egy használtruhakereskedői hálózatot; jelenleg 22 ilyen boltunk működik az országban. Időközben megkezdte munkáját a baromfi-ágazatunk, ami idén tízmillió tojást forgalmaz és broiler-csirkét termeltet, továbbá a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttól felvásárolt étkezési szója kiskereskedelmével foglalkozik szerződött bolti egységeken keresztül. Szombathelyen megalakítottuk a szigetelő-szerelő főágazatünket, Tatabányán pedig „Vagyonszer” néven egy vagyonvédelmi tervező-kivitelező és karbantartó kirendeltséget alapítottunk. A Ballaton-parti székhelyű kisszövetkezet forgalmának emelkedése jelentős a megyén belül. Alaptevékenységükben a Zalahús legnagyobb szállítói közé tartoznak, a felvásárolt sertéseket kizárólag nekik szállítják. Immár rendkívül szerteágazó egyéb vállalkozásaikközül Keszthelyen működik egy 40 fős építő részleg is. A városban és környékén vállalt magasépítési munkálatok mellett így saját kivitelezésben készülhetett el a cég új központi irodaháza a Felszabadulás utcában. — Másfél éve, szerény körülmények között bérelt helyiségben kezdtük meg munkánkat, 270 ezer forintnyi értékű vagyonnal — folytatta a főkönyvelő. — Ezt az adózott nyereségünkből igyekszünk gyarapítani a működési körülményeket és feltételeket is javítva, amire idén hatmillió forintot fordíthattunk. Részvényesei vagyunk az OKHB- nak és a Mezőbanknak. Új részlegeink azáltal alakulhattak ki, hogy tőke rendelkezésre bocsátásával integrálni tudtuk a vállalkozókat. Idén a félmilliárdos árbevétel mellett tízmillió forint feletti nyereségre van kilátásuk. Háromnegyedévi eredményük ezt már pár százezer híján megközelítette, ebből négymilliót prémiumként fizettek ki dolgozóiknak. (A cégnél a havi bruttó átlagbér egyébként 18 ezer forint körüli.) A szerkezetátalakítás még korántsem fejeződött be. Meglepő volt hallani, hogy januártól a kisszövetkezetnek csupán három dolgozója lesz: az elnök, a helyettes és a főkönyvelő. — Holding-rendszerre térünk át. Ez azt jelenti, hogy valamennyi részlegünk a továbbiakban kft-ként fog majd működni, s tőkéjükben minimum hetven százalékkal lesz jelen a kisszövetkezet — magyarázta Berta László. — Ezáltal tovább tudjuk fokozni az érdekeltséget, hiszen a harminc százaléknyi tőkehányadba beszállhatnak az ott dolgozók, s így nem bérmunkások, hanem résztulajdonosok lesznek. Horányi Árpád A bérelmaradás sokba kerül a társadalomnak Vitán felül áll, hogy az egészségügyben sürgősen az átlagosat meghaladó béremelés szükséges. A tüntetők és szakszervezeteik mégsem ezt követelik, hanem adókedvezményeket. Minden normálisan szervezett gazdaságban arra kell törekedni, hogy a különböző ágazatokban fellépő költségek azonos módon kerüljenek számbavételre. Ehhez többek között az kell, hogy az adókat mindenütt azonos szab. A piac nem tűri a kivételeket Minél nagyobb teret nyitunk végre a piac hatásainak, annál kaotikusabb viszonyokat teremtenek a kedvezmények, azokból végső soron annál több társadalmi kár fog származni. A jelenlegi adórendszernek is az a fő hibája, hogy sok kedvezményt tartalmaz, ezt a hibát csökkenteni, nem pedig növelni kell. Én magam támogatom például az egészségügyi dolgozók, ezen belül is különösen az ápolószemélyzet jövedelmének jelentős növelését, de legalább ilyen mértékben ellene vagyok az adókedvezményeknek. Ha a költségvetésnek is, a dolgozóknak is mindegy, hogy adókedvezményt, vagy béremelést valósítanak meg, akkor ne azt tegyük, amivel végső soron talán több kárt okozunk, mint hasznot. Ne megkülönböztetett adóztatást, hanem több bért követeljenek. Kopátsy Sándor