Zalai Hírlap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
1990. március 1., csütörtök (Folytatás a 2. oldalról.) két gyermek apja. Mesterjelöltként a Tungsram OB II-es sakkcsapatában játszik. — Az áttörést a parlamenti választások hozzák meg, de legalább olyan fontossággal bír majd az új helyi önkormányzat kialakítása — mondja. — Az átalakulásnak ez lesz a befejező aktusa. Ez utóbbi annál is fontosabb, mivel a helyi feladatokat elsősorban az önkormányzatnak kell megoldania, s a lakosság ennek keretében szólhat bele legközvetlenebbül sorsának alakulásába. Úgy vélem — hogy bár városom fejlődése korántsem közömbös számomra —, amennyiben képviselőnek választanak, nekem főként olyan érdekeket kell képviselnem, amelyet az egész ország számára hasznosnak ítélek. Tarnóczky Attila a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének alapító tagja, jelenleg elnöke. Előtte más pártnak soha nem volt tagja. — Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy semmi nem változott. Nagyot léptünk már idáig is előre ... A jövőnket illetően optimista vagyok, s nagyon szeretném, ha mások is azok lennének — mondja végezetül. Magyar Szocialista Munkáspárt: Dr. Vass József — 1928-ban születtem Zalakaroson, kisiparos családból — emlékezik vissza dr. Vass József, az MSZMP kanizsai képviselőjelöltje. — A közép-sskolát Nagykanizsán jártam ki, s miután a pécsi Orvostudományi Egyetemet elvégeztem, ide kerültem vissza. Tehát minden a városhoz köt. 1954-től 1962-ig a BM Határőrségnél dolgoztam, orvosi, majd vezetőorvosi beosztásban. Ezt követően körzeti orvos lettem, s ezt a munkakört látom el jelenleg is. Nős vagyok, tanár lányom és egy ötéves unokám van. 1960-ban léptem be az MSZMP-be. Közel húsz éven át alapszervezeti titkár voltam a Kórházi Rendelőintézet Pártbizottságánál. A tavalyi városi pártértekezleten hozzászólásomban kiálltam a felelősök elszámoltatása mellett. Ugyan küldöttnek választottak a megyei pártértekezletre is, de oda már nem mentem el, mivel időközben kiléptem az MSZMP-ből. Ennek oka az volt, hogy nem értettem egyet a párt felső vezetésében végbemenő folyamattal. Éreztem, hogy ott hatalmi harc folyik, s közben nem veszik figyelembe a tagság érdekeit. A fejünk felett intézkedtek, de magukra nézve sem tartották kötelezőnek a határozatokat, s ez megzavarta a párttagságot. Érzéseimet a kongresszus teljes mértékben igazolta. Ezt követően kerestem a lehetőséget azoknak az embereknek az összefogására, akik szívesen tagjai lennének egy új típusú Anglia reméli, hogy a választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás (Folytatás az 1. oldalról.) az új pénzügyi évben 5 millió fontot folyósít a nemzetközi Pető Intézet felállítására, s további 5 millió font összegyűjtését is vállalja erre a célra, nem kormányzati forrásokból. A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd elsősorban is bővebb felvilágosítást kért vendéglátójának arról a minapi fejtegetéséről, miszerint Magyarország távlatilag a NATO politikai szervezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felvetés egy tudományos tanácskozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek kell tekinteni. Semmi esetre sincs szó arról, hogy valamiféle hivatalos döntést ismertetett volna. A gondolatmenet abból indul ki, hogy Magyarország ,a II. világháború talán legtöbbet szenvedett vesztese. A világégés után született rendezésben — lényegében a trianoni döntéseket „helyben hagyva” — a legnagyobb árat Magyarországgal fizettették meg. Az ország területének, s ezzel együtt népességének jelentős részét elcsatolták, s Magyarország a Sztálin modell nyomása alatt szovjet hegemónia alá került. Magyarországnak a változó európai feltételrendszer közepette új alapokat kellett keresnie biztonságának szavatolására. Ilyen garanciát nyújthat az ország beilleszkedése Európába. Ez irányban, az európai integráció felé már számos jelentős lépést tett Magyarország. Magyarország további útját elemezve sokan a semlegesség mellett törnek lándzsát. Horn Gyula szerint valóban nem zárható ki a semlegesség lehetősége, ám éppen történelmi tapasztalataink figyelmeztetnek arra, hogy ha a nagyhatalmak nem tudják azt megfelelően szavatolni, s csak a Szovjetunió garantálná, akkor meglehetősen törékeny állapot lenne a semlegesség. A gondolat folytatásaként Horn Gyula szorgalmazza a szakítást az európai folyamatokat gúzsbakötő tömblogikával, azzal a szemlélettel, amely az egyensúlyt katonai vonatkozásokra egyszerűsíti le. A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta a brit diplomácia vezetőjét a Parlamentben. Az államfővel folytatott megbeszélés után Németh Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. Németh Miklós Hurd külügyminiszter látogatásának jelentőségét méltatva hangoztatta, hogy olyan történelmi pillanatban érkezett hazánkba, amikor lezárul a magyar történelem egy fejezete. A magyarországi átalakulást értékelve Németh Miklós hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben megvetettük a rendszerváltás intézményes, alkotmányos alapjait. Meggyőződését fejezte ki, hogy a választások — az átmenet eddigi folyamatához hasonlóan — békés módon zajlanak le. A kormányfővel folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén, majd részt vett Horn Gyula díszebédjén. Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatársai kíséretében látogatást tett a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában, majd meglátogatta a Szabad Demokraták Szövetségének irodáját. Douglas Hurd ezután látogatást tett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol az oktatási intézmény vezetőivel és hallgatóival találkozott. (MTI) listás szavazólapon úgy lehet, szavazni nem lehet. Ez a lishogy a pártok neve feletti ta az úgynevezett töredékszónégyzetek egyikébe — kizáró- vázátok alapján áll össze, lag egyikébe — ugyancsak be- vagyis a mandátumhoz nem tesztet írunk, jutó személy vagy párt szavazatait összeadják, s egy Szólni kell még az országos előre meghatározott kulcs sze- listáról is, amellyel ikapcso- ktat állapítják meg, kik is latban azonban nincs különc- kerülnek be a parlamentbe az sebb teendőnk, arra ugyanis országos lista alapján. (A szavazólap pontos formája és a listakapcsolás jelölésének végleges módja még nem alakult ki!) ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS SZAVAZÓLAP PEST MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÓKERÜLET 1990. március 25. I. 1. 1 4. 5. 6 n □ □ □ □ Gjah ZAhaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé | Gjah Za, FKIkjAd FKIkjfd FKlkjfd FKIkjfd FKIkjfd | FKIkjfc Ukéaj\ Ukéaj Ukéaj • Ukéaj ív Ukéaj Ukéaj jelöltjei \ jcIolJK, jelöltjei I. k jelöltjei jelölttel LKJaéio ÉKpdl\ LKJaéio fclOtidi LKJaéio ÉKjadf j LIOa\bK|.i(Ji í LKJacio ÉKjadf LKJacio ÉKjad LKJaéio EKjadl\ LKJacio I'kAdf LKJaéio ÉKjadf ’ i LKJaéiAEKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjad LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjiftif LKJaéio ÉKta^W VLKJaéio^Kjadf LKJaéio ÉKjadf • LKJaéio F.Kiad LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio-tKjaiV LKJacA ÉKja<\^ JLKJaeio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadl LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadX ÁKJ.ieuMiKjudfV “KJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio EKjadtA Hkjaéiiimkiadf\ LKJaéio F.Kjadf LKjacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjad#L IVjacio ffcjadf LKJaéio l;Kjadf LKJacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJacio ÉKjadiVV Llfciéio ÉKjadf LKJaéio íjKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjad! LKJaéio ÉKjadf ' LKJaéio tj.Kjadf VjVKkXcío ÉKjadf LKJaéio F.Kjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf 1 LKJaéio ÉKjadf T KJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKjaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf I KJaeio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \l.KJaéio ÉKjadf \l KJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio F.Kjadf | LKJaéio F.Kjadf " \.KJaéio ÉKjadf Y KJacio f.Kjadf LKJacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKjacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf IVUaéiu F.Kjadf LKJikjI LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf | kó/ül 1:0)111 tkunro- -.«k/i/rvl / lag ÍGY négyzetbe) ,i _________________________ be^kJlUm nkZ'c'1 " " " [ unnak .i partnak a neu /Öle. amelynek listájára A megyei területi listára a pártok jelöltjei kerülnek fel. marxista pártnak. Szerveztem a pártot, s ma is a koordinációs bizottság tagjaként tevékenykedem. Hiszem azt, hogy az MSZMP az egyetlen párt, amelyik a munkások érdekeiért valóban kiáll, s célja a szocialista fejlődés továbbvitele. Ez a párt nem tagadja meg az elmúlt negyven év emlékeit, vívmányait, ellenben elveti a diktatúra minden változatát. Megtalálja a kiutat a jelenlegi káoszból, amelybe az egyre jobbra tolódó kormány taszítja a népet. Magyar Szocialista Párt: Dr. Vári László Tavaly július végén — az MSZMP akkori megyei pártértekezletét követően — vált ismert politikussá dr. Vári László. Most a Szocialista Párt képviselőjelöltje a nagykanizsai választókerületben. — Kanizsán születtem és iskoláim nagy részét is itt jártam ki — mondja. — Humán tagozatú gimnáziumban érettségiztem. Majd Pécsen a jogi egyetemen végeztem. Ezt követően visszatértem Zalába és 1973 óta mint ügyvéd dolgozom a városban. Jelenleg mint ügyvédi iroda vezetője 1976-ban léptem be az MSZMP-be. — Mi vezérelte a politikai pályán ? — Abban az időben már működtek a párton belül a változást sürgető erők. Nem igaz, hogy ez egy nyugodt párt volt. Úgy éreztem, hogy tudásommal, szakmai, emberi kvalitásommal a párton belül tudok valamit segíteni. Amikor felgyorsultak az események és szerveződtek a reformkorok, akkor vált ez tisztává. Életem legnagyobb élménye, hogy a reformszövetséghez csatlakoztunk. A másik pedig, hogy a zalai reformerőket sikerült összefogni és hozzájárulhattunk egy új párt, a szocialista párt megalakításához. — Most mint képviselőjelölt, hogy éli meg a politikai szerepét ? — Érdemes dolgozni és kitartani a magunk választotta eszmék mellett. S én személy szerint baloldali maradok, bármi lesz is az eredmény. Rendszerváltás előtt áll az ország és nem mindegy, hogy mi alakul ki, egy leszakadó vagy a nyugat-európai demokrácia mintáját követő gazdaság, társadalom. Az MSZP modernizációs programja ez utóbbit tűzte ki célul. Ma az egyéni képviselőkre nehéz szerep vár, hiszen a körzet érdekei mellett pártképviseletet is fel kell vállalni. A struktúraváltás ki fog hatni az élet minden területére, és ezt csak a baloldali demokratikus szocializmus elvén tudjuk elképzelni. Leszámolási politikával életveszélyes helyzet alakulhat ki az országban, márpedig félelemben nem lehet demokráciát építeni. választási publikációk A megoldás: a nagy- és kisüzem szerves egysége i , .. . , Ame-Agrárszövetség.zo daságról ma inkább rosszat illik mondani, mint jót. Célpontja lett ez az ágazat a politikai erőknek, amelyek az agrárvilág, a falu feszültségeit összegezve egyetlen tényezőre, a tulajdonviszonyokra koncentrálnak csak. Noha a fő gond nem ez, hanem a jövedelemcsökkenés aggasztó mértéke. A mezőgazdaság termelői alapjai — bár színvonaluk, termelői képességük itt-ott jelentősen csökkent — adottak. A mostani zárszámadó közgyűléseken is azt halljuk, hogy atagság zöme a közös gazdaságot választja, ám egyetért a háztáji terület növelésével, a tulajdon nevesítésével. Ha a hozamértéket vizsgáljuk,akkor is kiderül, hogy még itt a zalai lejtőkön sincs miit szégyenkezni. A kukorica hozama tavaly például több zalai tsz-ben meghaladta hektáronként a 8 tonnát. Ellenben jelentősen csökkentek a jövedelmek. Országos méretekben: sámíg 1984-ben még hektáronként 819 ezer forint volt a búzatermesztők nyeresége, addig a tavalyi jövedelem alig éri el átlagban a 2 ezer forintot, ami a bővített újratermelést nem teszi lehetővé. De hasonló jövedelemcsökkenés mutatható ki az állattartásban, sőt újabban a melléküzemági tevékenységben is. A fejlett nyugati államokban évente százmilliárd dollárt költenek az agrárszféra támogatására, Magyarországon viszont 25—30 milliárd forintot szivattyúznak ki innét. Részben a költségvetési elvonás a teltes, másrészt az agrárolló révén a többi ágazat közvetlenül. Francia kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a nyugati farmgazdaságokhoz képest milyen alacsony tőkebefektetéssel termelnek nagyüzemielnek. Nálunk évente 5— 6-szor többet teljesítenek a gépek, mint iá nyugati farmokon. A kutatók megállapítása szerint: Magyarországon a nagyüzemi szerkezet, a szakértelem és a korszerű nyugati technológia, technika házasítása ihidalta át a tőkehiányt. Mindez persze nem azt jelenti, hogy változatlanul meg kell tartanunk agrárágazatunk jelenlegi szerkezetét, nem kell hozzányúlnunk a nagyüzemekhez. A közös gazdaságokat valódi szövetkezetekké kellalakítani, ahol a magántulajdonra alapozott önkormányzatok döntenek. Ha azonban a jövedelempozíciója nem nő a mezőgazdaságnak, akikor egyaránt megbukik a kis és a nagyüzem is. Csak együtt, egymásra támaszkodva juthatnak előre. Ezt követeli a hazai élelmiszerellátás biztonsága és az exportpiac. Tehát maradjon egyben a jól gépesített szántóföldi növénytermesztés, amelynek munkálatait a tagság 4—5%-a képes lenne ellátni. A már meglevő állattartó telepekre, kereskedelemre, feldolgozói tevékenységre pedig épüljön rá a farmergazdaságok hálózata. Ekkor ezeknek a vállalkozóknak pénzügyi biztonságot nyújthat a nagyüzem, csökkentheti a kiszolgáltatottságukat, ugyanakkor „megmozdul”, rugalmassá válik a nagygazdaság a sok kisebb vállalkozó révén. A föld egy része is átadható e vállalkozóknak, miiközben szerződések garantálják a takarmányértékesítést, a szolgáltatások minőségét, mennyiségét. Ám ez a „farmszerű” gazdálkodás kinőne a jelenlegi háztáji kategóriából, önállóvá válna jogilag is, azaz a farmtulajdonos önálló részvényesiként beleszólhatna a vezetőség választásába, a gazdaság irányításába az érdekeltsége alapján. A nagyüzem függne tehát az őt fenntartó szuverén farmerektől, semmint fordítva. Ennek jogi garanciáit persze ki kell építeni. Ily módon — ha erre igény van — kártalanítani is lehetne a tulajdonaiktól egykoron erőszakosan megfosztott embereket. Az Agrárszövetségnek számos elképzelése van, hogy a tulajdonviszonyokat átalakítva miként lehetne a tagoknak is tetsző, még gazdaságosabb agrártermelést megvalósítani. A teljeskisüzemesítés katasztrófához vezetne, így viszont csak a mosdóvizet öntenénk ki, a gyerek, esetünkben a nagyüzemek adta előny megmaradna. Dr. Zala Simon Tibor, a Falurádió szerkesztője, képviselőjelölt A Magyar Szocialista Munkáspárt jellegéről és törekvéseiről (1.)* IIi/III. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás- I mint régi új párt. A folytonosságot képviseli azzal, hogy: 1. Eszmei alapjául Marx, Engels és Lenin eszmei hagyatékát tekinti — szemben az MSZP-vel, amely Engels t és Lenint meg sem említi és csak arról szól, hogy a marxi eszméket is felhasználja. 2. Vállaljuk a kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományokat — szemben az MSZP-vel, amely fokozatosan elhatárolta magát a kom* A fenti címmel 4 folytatásban ismertetést adunk pártunk jellegéről, törekvéseiről, új politikai irányvonaláról, szervezeti rendjéről, valamint a párttagságról és a vezetői testületekről, munista tradíciókról, s ugyanakkor nemcsak az osztályharcos, hanem a revizionista szociáldemokrata hagyományokat is magáénak vallja. 3. Vállaljuk pártunk osztályjellegét, vagyis azt, hogy a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők pártja — szemben az MSZP-vel, amely a szociáldemokrata értelemben vett néppárttá kíván átalakulni, a dolgozók érdekein túl a tőkések, a tőkés viszonyok védelmezését is felvállalja. 4. Vállaljuk a reformpolitika továbbfolytatását, mely reformok tartalmát a „több demokráciát — több szocializmust” szellemében kívánjuk megvalósítani, — szemben az MSZP-vel, amelynél a reformpolitika fokozatosan az ösztönös folyamatokhoz való hozzáalkalmazkodás elnevezésévé válik. 5. Vállaljuk hazánk 45 esztendős történetét, a vívmányokat, valamint a hibákat és bűnöket egyaránt. A vívmányokat meg kívánjuk védeni, s kiállunk azokért, akik elkötelezték magukat az új, népi rendszer mellett. A hibák és bűnök elkövetéséért vállaljuk a felelősséget annyiban, hogy nem határoltuk el magunkat tőlük idejében és nem léptünk fel elég konzekvensen ellenük (ebben minket a régi vezetés szervezeti és intézményi, politikai és hatalmi erőfölénye is akadályozott). Ugyanakkor elhatároljuk magunkat a korábbi időszak hibás politikai lépéseitől és fellépünk a visszaélések, a bűnök ellen. Nemcsak leleplezzük őket, hanem — kielemezvén okaikat és következményeiket — egy megújult politikával igyekszünk őket korrigálni. Mindezekben ismét csak" eltérünk az MSZP-től, amely anblock elítéli a múlt történetét (s ebben szinte egy nevezőn van a reakciós erőkkel). Eltérünk az MSZP-től annyiban is, amennyiben az utóbbi nem szól saját tagjai, s vezetői felelősségéről, hanem — cinikus manőverrel — a nevében azonos MSZMP-re próbálja áthárítani a múlt összes hibás lépéseiért a felelősséget. Szembenállunk az MSZP-vel abban, hogy az utóbbi nem tett és nem is tesz komoly kísérletet arra, hogy tudományosan analizálja az elkövetett hibák és bűnök mibenlétét. Sommás ítéleteivel elhatárolódva és elhatárolva magát tőlük, nem képes arra, hogy a politikájában, munkamódszereiben valóban komoly változtatásokat hajtson végre. (Nem véletlenül mutatnak tehát reá ellenfelei arra, hogy tulajdonképpen a régi „állampárt” módjára politizál.) Következik: Az MSZMP új politikai vonaláról (2). MSZMP ZALA MEGYEI VÁLASZTÁSI IRODÁJA Választási hírek Rudics Róbert, a 4-es választókerület MDF képviselőjelöltje ma 16.30 órakor Lispeszentadorjánban tart választási gyűlést. Pénteken 18 órakor Alsószenterzsébeten, 19.30 órakor pedig Kerkakutason, szombaton 16.30 órakor Márokföldön, 18 órakor Nemesnépen, 19.30 órakor Szentgyörgyvölgyön találkozik a választópolgárokkal. Vasárnap 16 órakor Letenyén, 18.30 órakor Kiscsehiben és 19.30 órakor Marócon tart választási gyűlést. ★ Kárászné dr. Rácz Lídia, az 1-es választókerület szocialista párti képviselőjelöltje tegnap Zalaegerszegen, a Városi Művelődési Központban működő szövő szakkörhöz látogatott el. A találkozás során elbeszélgetett a jelenlevőkkel, megvitatták a nők problémáit, a kulturális szolgáltatások jelenlegi helyzetét, valamint a képviselőjelölt megismerkedett a szakkör életével. 3