Zalai Hírlap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. március 1., csütörtök (Folytatás a 2. oldalról.) két gyermek apja. Mesterje­löltként a Tungsram OB II-es sakkcsapatában játszik. — Az áttörést a parlamenti választások hozzák meg, de legalább olyan fontossággal bír majd az új helyi önkormányzat kialakítása — mondja. — Az átalakulásnak ez lesz a befeje­ző aktusa. Ez utóbbi annál is fontosabb, mivel a helyi fela­datokat elsősorban az önkor­mányzatnak kell megoldania, s a lakosság ennek keretében szólhat bele legközvetlenebbül sorsának alakulásába. Úgy vé­lem — hogy bár városom fej­lődése korántsem közömbös számomra —, amennyiben képviselőnek választanak, ne­kem főként olyan érdekeket kell képviselnem, amelyet az egész ország számára hasznos­nak ítélek. Tarnóczky Attila a Magyar Demokrata Fórum helyi szer­vezetének alapító tagja, jelen­leg elnöke. Előtte más párt­nak soha nem volt tagja. — Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy semmi nem változott. Nagyot léptünk már idáig is előre ... A jövőn­ket illetően optimista vagyok, s nagyon szeretném, ha mások is azok lennének — mondja végezetül. Magyar Szocialista Munkáspárt: Dr. Vass József — 1928-ban születtem Zala­kar­oson, kis­iparos család­ból — emléke­zik vissza dr. Vass József, az MSZMP kani­zsai képviselő­jelöltje. — A közép-­s­­skolát Nagyka­nizsán jártam ki, s miután a pécsi Orvostudományi Egyete­met elvégeztem, ide kerültem vissza. Tehát minden a város­hoz köt. 1954-től 1962-ig a BM Határőrségnél dolgoztam, orvosi, majd vezetőorvosi be­osztásban. Ezt követően körze­ti orvos lettem, s ezt a mun­kakört látom el jelenleg is. Nős vagyok, tanár lányom és egy ötéves unokám van. 1960-ban léptem be az MSZMP-be. Közel húsz éven át alapszervezeti titkár vol­tam a Kórházi Rendelőintézet Pártbizottságánál. A tavalyi városi pártértekezleten hoz­zászólásomban kiálltam a fe­lelősök elszámoltatása mellett. Ugyan küldöttnek választottak a megyei pártértekezletre is, de oda már nem mentem el, mivel időközben kiléptem az MSZMP-ből. Ennek oka az volt, hogy nem értettem egyet a párt felső vezetésében vég­bemenő folyamattal. Éreztem, hogy ott hatalmi harc folyik, s közben nem veszik figyelem­be a tagság érdekeit. A fejünk felett intézkedtek, de magukra nézve sem tartották kötelező­nek a határozatokat, s ez megzavarta a párttagságot. Ér­zéseimet a kongresszus teljes mértékben igazolta. Ezt köve­tően kerestem a lehetőséget azoknak az embereknek az összefogására, akik szívesen tagjai lennének egy új típusú Anglia reméli, hogy a választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás (Folytatás az 1. oldalról.) az új pénzügyi évben 5 mil­lió fontot folyósít a nemzet­közi Pető Intézet felállításá­ra, s további 5 millió font összegyűjtését is vállalja er­re a célra, nem kormányzati forrásokból. A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd első­sorban is bővebb felvilágosí­tást kért vendéglátójának ar­ról a minapi fejtegetéséről, miszerint Magyarország távla­tilag a NATO politikai szer­vezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felvetés egy tudomá­nyos tanácskozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek kell te­kinteni. Semmi esetre sincs szó arról, hogy valamiféle hi­vatalos­ döntést ismertetett volna. A gondolatmenet abból in­dul ki, hogy Magyarország ,a II. világháború talán legtöb­bet szenvedett vesztese. A világégés után szüle­tett rendezésben — lénye­gében a trianoni döntése­ket „helyben hagyva” — a legnagyobb árat Ma­gyarországgal fizettették meg. Az ország területének, s ezzel együtt népességének jelentős részét elcsatolták, s Magyar­­ország a Sztálin­ modell nyo­mása alatt szovjet hegemónia alá került. Magyarországnak a változó európai feltételrendszer köze­pette új alapokat kellett ke­resnie biztonságának szavato­lására. Ilyen garanciát nyújt­hat az ország beilleszkedése Európába. Ez irányban, az európai integráció felé már számos jelentős lépést tett Magyarország. Magyarország további útját elemezve sokan a semlegesség mellett törnek lándzsát. Horn Gyula szerint valóban nem zárható ki a semlegesség le­hetősége, ám éppen történelmi tapasztalataink figyelmeztet­nek arra,­ hogy ha a nagyha­talmak nem tudják azt meg­felelően szavatolni, s csak a Szovjetunió garantálná, akkor meglehetősen törékeny állapot lenne a semlegesség. A gon­dolat folytatásaként Horn Gyula szorgalmazza a szakí­tást az európai folyamatokat gúzsbakötő tömblogikával, az­zal a szemlélettel, amely az egyensúlyt katonai vonatkozá­sokra egyszerűsíti le. A külügyminiszteri tárgya­lásokat követően Szűrös Má­tyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta a brit diplomá­cia vezetőjét a Parlamentben. Az államfővel folytatott meg­beszélés után Németh Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. Németh Miklós Hurd kül­ügyminiszter látogatásának jelentőségét méltatva hangoz­tatta, hogy olyan történelmi pillanatban érkezett hazánk­ba, amikor lezárul a magyar történelem egy fejezete. A magyarországi átalakulást értékelve Németh Miklós hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben megvetettük a rendszerváltás intézményes, alkotmányos alapjait. Meg­győződését fejezte ki, hogy a választások — az átmenet ed­digi folyamatához hasonlóan — békés módon zajlanak le. A kormányfővel folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén, majd részt vett Horn Gyula díszebédjén. Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatár­sai kíséretében látogatást tett a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában, majd meglátogatta a Szabad De­mokraták Szövetségének iro­dáját. Douglas Hurd ezután láto­gatást tett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen, ahol az oktatási intéz­mény vezetőivel és hallgatói­val találkozott. (MTI) listás szavazólapon úgy lehet, szavazni nem lehet. Ez a lis­­hogy a pártok neve feletti ta az úgynevezett töredékszó­­négyzetek egyikébe — kizáró- vázátok alapján áll össze, lag egyi­kébe — ugyancsak be- vagyis a mandátumhoz nem tesztet írunk, jutó személy vagy párt sza­vazatait összeadják, s egy Szólni kell még az országos előre meghatározott kulcs sze- listáról is, amellyel ikapcso- ktat állapítják meg, kik is latban azonban nincs különc- kerülnek be a parlamentbe az sebb teendőnk, arra ugyanis országos lista alapján. (A szavazólap pontos formája és a listakapcsolás jelölésének végleges módja még nem alakult ki!) ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS SZAVAZÓLAP PEST MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÓKERÜLET 1990. március 25. I. 1. 1 4. 5. 6 n □ □ □ □ Gjah ZAhaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé Gjah Zahaé | Gjah Za, FKIkjAd FKIkjfd FKlkjfd FKIkjfd FKIkjfd | FKIkjfc Ukéaj\ Ukéaj Ukéaj • Ukéaj ív Ukéaj Ukéaj jelöltjei \ jcIolJK, jelöltjei I. k jelöltjei jelölttel LKJaéio ÉKpdl\ LKJaéio fclOtidi LKJaéio ÉKjadf j LIOa\bK|.i(Ji í LKJacio ÉKjadf LKJacio ÉKjad LKJaéio EKjadl\ LKJacio I'kAdf LKJaéio ÉKjadf ’ i LKJaéiAEKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjad LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjiftif LKJaéio ÉKta^W VLKJaéio^Kjadf LKJaéio ÉKjadf • LKJaéio F.Kiad LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio-tKjaiV LKJacA ÉKja<\^ JLKJaeio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadl LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadX ÁKJ.ieuMiKjudfV “KJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio EKjadtA Hkjaéiiimkiadf\ LKJaéio F.Kjadf LKjacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjad#L IVjacio ffcjadf LKJaéio l;Kjadf LKJacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJacio ÉKjadiVV Llfciéio ÉKjadf LKJaéio íjKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjad! LKJaéio ÉKjadf ' LKJaéio tj.Kjadf VjVKkXcío ÉKjadf LKJaéio F.Kjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf 1 LKJaéio ÉKjadf T KJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKjaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf I KJaeio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf \ LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf \l.KJaéio ÉKjadf \l KJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJacio ÉKjadf LKJaéio F.Kjadf | LKJaéio F.Kjadf " \.KJaéio ÉKjadf Y KJacio f.Kjadf LKJacio LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKjacio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf IVUaéiu F.Kjadf LKJikjI LKjadf LKJaéio ÉKjadf LKJaéio ÉKjadf | kó/ül 1:0)111 tkunro- -.«k/i/rvl / lag ÍGY négyzetbe) ,i _________________________ be^kJlUm nkZ'c'1 " " " [ unnak .i partnak a neu /Öle. amelynek listájára A megyei területi listára a pártok jelöltjei kerülnek fel. marxista pártnak. Szerveztem a pártot, s ma is a koordiná­ciós bizottság tagjaként tevé­kenykedem. Hiszem azt, hogy az MSZMP az egyetlen párt, amelyik a munkások érdekei­ért valóban kiáll, s célja a szocialista fejlődés továbbvite­le. Ez a párt nem tagadja meg az elmúlt negyven év emlékeit, vívmányait, ellenben elveti a diktatúra minden vál­tozatát. Megtalálja a kiutat a jelenlegi káoszból, amelybe az egyre jobbra tolódó kormány taszítja a népet. Magyar Szocialista Párt: Dr. Vári László Tavaly július végén — az MSZMP akkori megyei pártér­tekezletét kö­vetően — vált ismert politi­kussá dr. Vári László. Most a Szocialista Párt képviselőjelölt­je a nagykani­zsai választókerületben. — Kanizsán születtem és is­koláim nagy részét is itt jár­tam ki — mondja. — Humán tagozatú gimnáziumban érett­ségiztem. Majd Pécsen a jogi egyetemen végeztem. Ezt kö­vetően visszatértem Zalába és 1973 óta mint ügyvéd dol­gozom a városban. Jelenleg mint ügyvédi iroda vezetője 1976-ban léptem be az MSZMP-be. — Mi vezérelte a politikai pályán ? — Abban az időben már működtek a párton belül a változást sürgető erők. Nem igaz, hogy ez egy nyugodt párt volt. Úgy éreztem, hogy tudásommal, szakmai, embe­ri kvalitásommal a párton belül tudok valamit segíteni. Amikor felgyorsultak az ese­mények és szerveződtek a re­formkorok, akkor vált ez tisz­tává. Életem legnagyobb él­ménye, hogy a reformszövet­séghez csatlakoztunk. A má­sik pedig, hogy a zalai re­formerőket sikerült összefogni és hozzájárulhattunk egy új párt, a szocialista párt meg­alakításához. — Most mint képviselője­lölt, hogy éli meg a politikai szerepét ? — Érdemes dolgozni és ki­tartani a magunk választotta eszmék mellett. S én személy szerint baloldali maradok, bármi lesz is az eredmény. Rendszerváltás előtt áll az or­szág és nem mindegy, hogy mi alakul ki, egy leszakadó vagy a nyugat-európai de­mokrácia mintáját követő gaz­daság, társadalom. Az MSZP modernizációs programja ez utóbbit tűzte ki célul. Ma az egyéni képviselőkre nehéz sze­rep vár, hiszen a körzet ér­dekei mellett pártképviseletet is fel kell vállalni. A struk­túraváltás ki fog hatni az élet minden területére, és ezt csak a baloldali demokratikus szo­cializmus elvén tudjuk elkép­zelni. Leszámolási politikával életveszélyes helyzet alakul­hat ki az országban, már­pe­dig félelemben nem lehet de­mokráciát építeni. v­álasztási publikációk A megoldás: a nagy- és kisüzem szerves egysége­ i , .. . , Ame-Agrárszövetség.­zo­­ daságról ma inkább rosszat illik mondani, mint jót. Cél­pontja lett ez az ágazat a po­litikai erőknek, amelyek az agrárvilág, a falu feszültsé­geit összegezve egyetlen té­nyezőre, a tulajdonviszonyok­ra koncentrálnak csak. Noha a fő gond nem ez, hanem a jövedelemcsökkenés aggasztó mértéke. A mezőgazdaság termelői alapjai — bár színvonaluk, termelői képességük itt-ott je­lentősen csökkent — adottak. A mostani zárszámadó köz­gyűléseken is azt halljuk, hogy a­­tagság zöme a közös gazdaságot választja, ám egyetért a háztáji terület nö­velésével, a tulajdon nevesí­tésével. Ha a hozamértéket vizsgáljuk,­­akkor is kiderül, hogy még itt a zalai lejtőkön sincs miit szégyenkezni. A ku­korica hozama tavaly például több zalai tsz-ben meghalad­ta hektáronként a 8 tonnát. Ellenben jelentősen csökken­tek a jövedelmek. Országos méretekben: sámíg 1984-ben még hektáronként 8­19 ezer forint volt a búzater­mesztők nyeresége, addig a tavalyi jö­vedelem alig éri el átlagban a 2 ezer forintot, ami a bőví­tett újratermelést nem teszi lehetővé. De hasonló jövede­lemcsökkenés mutatható ki az állattartásban, sőt újabban a melléküzemági tevékenység­ben i­s. A fejlett nyugati államok­ban évente százmilliárd dol­lárt költenek az agrárszféra támogatására, M­agyarországon viszont 25—30 milliárd forin­tot szivattyúznak ki innét. Részben a költségvetési elvo­nás a teltes, másrészt az ag­rárolló révén a többi ágazat közvetlenül. Francia kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a nyugati farmgazdaságokhoz képest milyen alacsony tőke­­befektetéssel termelnek nagy­­üzemielnek. Nálunk évente 5— 6-szor többet teljesítenek a gépek, mint iá nyugati farmo­kon. A kutatók megállapítása szerint: Magyarországon a nagyüzemi szerkezet, a szak­értelem és a korszerű nyugati technológia, technika házasí­­tása ihidalta át a tőkehiányt. Mindez persze nem azt jelen­ti, hogy változatlanul meg kell tartanunk agrárágazatunk je­lenlegi szerkezetét, nem kell hozzá­nyúlnunk a nagyüze­mekhez. A közös gazdaságo­kat valódi szövetkezetekké kell­­alakítani, ahol a magán­­tulajdonra alapozott önkor­mányzatok döntenek. Ha azon­ban a jövedelempozíciója nem nő a mezőgazdaságnak, akikor egyaránt megbukik a kis és a nagyüzem is. Csak együtt, egymásra támaszkodva juthat­nak előre. Ezt követeli a ha­zai élelmiszerellátás biztonsá­ga és az exportpiac. Tehát maradjon egyben a jól gépesített szántóföldi nö­vénytermesztés, amelynek munkálatait a tagság 4—5%-a képes lenne ellátni. A már meglevő állattartó telepekre, kereskedelemre, feldolgozói te­vékenységre pedig épüljön rá a farmergazdaságok hálózata. Ekkor ezeknek a vállalkozók­nak pénzügyi biztonságot nyújthat a nagyüzem, csök­kentheti a kiszolgáltatottsá­gukat, ugyanakkor „megmoz­dul”, rugalmassá válik a nagy­­gazdaság a sok kisebb vállal­kozó révén. A föld egy része is átadható e vállalkozóknak, miiközben szerződések garan­tálják a ta­karmányértékesí­­tést, a szolgáltatások minősé­gét, mennyiségét. Ám ez a „farmszerű” gazdálkodás ki­nőne a jelenlegi háztáji kate­góriából, önállóvá válna jogi­lag is, azaz a farmtulajdonos önálló részvényesiként bele­szólhatna a vezetőség válasz­tásába, a gazdaság irányításá­ba az érdekeltsége alapján. A nagyüzem függne tehát az őt fenntartó szuverén farmerek­től, semmint fordítva. Ennek jogi garanciáit persze ki kell építeni. Ily módon — ha erre igény van — kártalanítani is lehetne a tulajdonaiktól egy­koron erőszakosan megfosztott embereket. Az Agrárszövetségnek szá­mos elképzelése van, hogy a tulajdonviszonyokat átalakítva mi­ként lehetne a tagoknak is tetsző, még gazdaságosabb ag­rártermelést megvalósítani. A teljes­­kisüzemesítés katasztró­fához vezetne, így viszont csa­k a mosdóvizet öntenénk ki­, a gyerek, esetünkben a nagyüzemek adta előny meg­maradna. Dr. Zala Simon Tibor, a Falurádió szerkesztője, képviselőjelölt A Magyar Szocialista Munkáspárt jellegéről és törekvéseiről (1.)* IIi­­/III. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkás- I mint régi új párt. A folytonosságot képviseli azzal, hogy: 1. Eszmei alapjául Marx, Engels és Lenin eszmei hagya­tékát tekinti — szemben az MSZP-vel, amely Engels­ t és Lenint meg sem említi és csak arról szól, hogy a marxi esz­méket is felhasználja. 2. Vállaljuk a kommunista és a baloldali szociáldemokra­ta hagyományokat — szemben az MSZP-vel, amely fokozato­san elhatárolta magát a kom­* A fenti címmel 4 folytatásban ismertetést adunk pártunk jelle­géről, törekvéseiről, új politikai irányvonaláról, szervezeti rend­jéről, valamint a párttagságról és a vezetői testületekről, munista tradíciókról, s ugyan­akkor nemcsak az osztályhar­cos, hanem a revizionista szo­ciáldemokrata hagyományokat is magáénak vallja. 3. Vállaljuk pártunk osztály­jellegét, vagyis azt, hogy a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a bérből, fizetés­ből és nyugdíjból élők pártja — szemben az MSZP-vel, amely a szociáldemokrata ér­telemben vett néppárttá kíván átalakulni, a dolgozók érde­kein túl a tőkések, a tőkés vi­szonyok védelmezését is fel­vállalja. 4. Vállaljuk a reform­poli­tika továbbfolytatását, mely reformok tartalmát a „több demokráciát — több szocializ­must” szellemében kívánjuk megvalósítani, — szemben az MSZP-vel, amelynél a reform­­politika fokozatosan az ösztö­nös folyamatokhoz való hozzá­­alkalmazkodás elnevezésévé válik. 5. Vállaljuk hazánk 45 esz­tendős történetét, a vívmányo­kat, valamint a hibákat és bűnöket egyaránt. A vívmá­nyokat meg kívánjuk védeni, s kiállunk azokért, akik el­kötelezték magukat az új, népi rendszer mellett. A hibák és bűnök elköve­téséért vállaljuk a felelősséget annyiban, hogy nem határol­tuk el magunkat tőlük idejé­ben és nem léptünk fel elég konzekvensen ellenük (ebben minket a régi vezetés szerve­zeti és intézményi, politikai és hatalmi erőfölénye is akadá­lyozott). Ugyanakkor elhatároljuk magunkat a korábbi időszak hibás politikai lépéseitől és fellépünk a visszaélések, a bű­nök ellen. Nemcsak leleplez­zük őket, hanem — kielemez­vén okaikat és következmé­nyeiket — egy megújult politi­kával igyekszünk őket korri­gálni. Mindezekben ismét csak" el­térünk az MSZP-től, amely anblock elítéli a múlt törté­netét (s ebben szinte egy ne­vezőn van a reakciós erőkkel). Eltérünk az MSZP-től annyi­ban is, amennyiben az utób­bi nem szól saját tagjai, s ve­zetői felelősségéről, hanem — cinikus manőverrel — a nevé­ben azonos MSZMP-re próbál­ja áthárítani a múlt összes hibás lépéseiért a felelősséget. Szembenállunk az MSZP-vel abban, hogy az utóbbi nem tett és nem is tesz komoly kí­sérletet arra, hogy tudományo­san analizálja az elkövetett hi­bák és bűnök mibenlétét. Sommás ítéleteivel elhatáro­lódva és elhatárolva magát tő­lük, nem képes arra, hogy a politikájában, munkamódsze­reiben valóban komoly változ­tatásokat hajtson végre. (Nem véletlenül mutatnak tehát reá ellenfelei arra, hogy tulajdonképpen a régi „állam­párt” módjára politizál.) Következik: Az MSZMP új politikai vonaláról (2). MSZMP ZALA MEGYEI VÁLASZTÁSI IRODÁJA Választási hírek Rudics Róbert, a 4-es vá­lasztókerület MDF képviselő­­jelöltje ma 16.30 órakor Lispe­­szentadorjánban tart választá­si gyűlést. Pénteken 18 órakor Alsó­­szenterzsébeten, 19.30 órakor pedig Kerkakutason, szomba­ton 16.30 órakor Márokföldön, 18 órakor Nemesnépen, 19.30 órakor Szentgyörgyvölgyön ta­lálkozik a választópolgárokkal. Vasárnap 16 órakor Lete­­nyén, 18.30 órakor Kiscsehiben és 19.30 órakor Marócon tart választási gyűlést. ★ Kárászné dr. Rácz Lídia, az 1-es választókerület szocialista párti képviselőjelöltje tegnap Zalaegerszegen, a Városi Mű­velődési Központban működő szövő szakkörhöz látogatott el. A találkozás során elbeszélge­tett a jelenlevőkkel, megvitat­ták a nők problémáit, a kultu­rális szolgáltatások jelenlegi helyzetét, valamint a képvise­lőjelölt megismerkedett a szakkör életével. 3

Next