Zalai Hírlap, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
1990. SZEPTEMBER 1. ZALAI HÍRLAP Az ásványerdő helyett néhány okos masina és precíz kiszolgáló a gépteremben. Új létesítmények, rend, tisztaság. Hogy mindenki tudja: a Füszértfelségterületén” jár Az egerszegi telk ismét újítanak Nem tudom mire vélni az idén tapasztalható általános felfordulást a Balaton Füszért zalai egységeinél. Valahol mindig kopácsolnak, hurcolkodnak, festenek, takarítanak, feldúlják az udvart, a forró aszfalt gőzével „illatosítják" a környéket. Az egerszegi raktárház is kész hangyaboly volt egész nyáron. Csak akinek muszáj volt, ült a székén, a többiek kint nyüzsögtek a telepen. Mind kiderült: mindez a generális rendcsinálás, a teljes külső, belső tatarozás elkerülhetetlen velejárója. Merthogy nagy esemény előtt áll a kereskedelmi vállalat: ősszel ünnepli fennállása 40-ik évfordulóját. — Manapság nehezen jut pénz felújításra, de cégünk megteremtette a feltételeit — így Kozma István, a Balaton Füszért Zalaegerszegi Raktárházának igazgatója. — Mi, megyeszékhelyiek sem panaszkodhatunk. Az általános tatarozás nem csak a központi raktárházunkat, hanem a keszthelyi, a hévízi és a lenti lerakatunkat is érinti. Azt akarjuk, ha valaki — akár teljesen ismeretlenül—belép a telephelyünkre, azonnal tudja, hogy a Balaton Füszért felségterületén jár. Ez az alfája a kulturált kereskedelemnek. Persze, az esztétikus külső mit sem ér a kereskedőhöz méltó, udvarias kiszolgálás nélkül —De mégis inkább egy mogorva boltost, aki mindent ad, mint az udvariast, akinek semmije sincs... —Szerencsére ezen a szükséghelyzeten túl vagyunk. Nem kell állandóan hiánycikkek miatt őrlődnünk, foglalkozhatunk más, fontosabb teendőkkel is. A hazai ipar szinte teljes skáláján túl a távoli földrészekre is kiterjesztjük a beszerzési piacunkat Szakembereink nem csak azt kutatják, mire van szüksége a kiskereskedelemnek, hanem—különböző elemzésekkel—azt is igyekszünk kikövetkeztetni hogy a jövőben mit fognak kérni Persze, ez nem könnyű feladat és meglehetősen kockázatos, de ez a szakma természetes velejárója — Az idén sok mindennel gazdagodtunk— folytatja az igeizgató. — A múlt év októberében elkezdtünk építeni egy 600 négyzetméter alapterületű festékraktárat, s ma már üzemel. Az új létesítmény a legkorszerűbb követelményeknek is megfelel fűthető, légkondicionált és kiküszöbölhető a robbanásveszély. Amellett hogy az árutárolási feltételeink jobbak, javultak a dolgozók munkakörülményei is. Ezzel a raktárral lényegében minden árut a minőségmegőrzés követelményeinek megfelelően tudunk tárolni nem fújja a szél nem veri az eső, nem lepi be a hó. —Tehát eddig fújta, verte, lepte . Csak az volt a szabad ég alatt, ami nem ment tönkre, de a lehetőségekhez mérten azt is óvtuk. Ez a szükségesnél több ráfordítást igényelt, s a korszerű, világszínvonalú kereskedelemmel nem fért össze. Tudomásul kell vennünk, hogy a partner a pénzéért kifogástalan minőséget kíván. Hadd dicsekedjek még egy kicsit a gyarapodásunkkal! A generáltatarozás mellett az egész udvart leaszfaltoztuk, s az iparvágány mögött a létező legmodernebb tökszerelőműhelyt építjük. Még a környezetvédelemre is gondolunk, a műhelyen belül speciális eljárással ártalmatlanítjuk a fáradtolajat és az egyéb veszélyes szennyezőanyagokat. A Balaton Füszértnél mindig az egerszegi egység volt a „kísérleti nyuszi", hiszen szinte valamennyi nóvumot az új iráni fogékony zalai kollektívánál próbálták ki. Aztán, ha az újításnak kikúrálták valamennyi gyermekbetegségét, s megtalálták a legideálisabb megoldást, az egész vállalat átvette — a megszerzett tapasztalatokkal együtt Amúgy ma már csak mosolygónk az akkor csodaszámba menő lyukkártyarendszeren. Naná, hiszen március elsejétől IBM PC számítógépeken végzik a egész számvitelt, ügyvitelt. Természetesen ezúttal is elsőként a vállalatnál. Ma már valamennyi zalai egység így dolgozik, s néhány hónap múlva az egész cég ilyen rendszerben működik. A számítógépek nem csak megkönnyítik a munkát, hanem jelentősen meggyorsítják a kiszolgálást. Ez sem utolsó szempont a partnereink számára. Mostanában, amikor a vállalkozások sokasága indul be, haladnia kell a korral a nagykereskedelemnek is. Önkiszolgáló raktárainkban minden nap, akár többször is 1500 árucikkből vásárolhat azonnal a kiskereskedő, s ha kiválogatta, amire szüksége van, öt perc múlva viheti az ideje pocsékolása nélkül. Hamarosan kialakítunk egy reprezentatív bemutatótermet ami csábító keresztmetszetét adja majd az kínálatunknak. Azt akarjuk, hogy cégünk olyan legyen, mint egy ékszeresdoboz, természetesen a kellő tartalommal. Summa summaruno a huszonegyedik századi kereskedelmet kívánjuk megvalósítani — mondta végezetül az igazgató. Fincza Zsuzsa (Polgár Tamás felvételei) 1992-től: 200 ezer motor a General Motors szentgotthárdi gyárából Zalaiakra is számítanak A napokban Zalaegerszegen járva a győri Rába vezető szakemberei szerkesztőségünkben arról számoltak be, hogy megkezdték a General Motors Magyarország szentgotthárdi gyára leendő munkatársainak a keresését, kiválasztását. A világ legnagyobb járműgyártója, a detroiti székhelyű General Motors szinte minden kontinensen gyárt gépjárműveket, évente csaknem 9 milliót. Személyautókon kívül dízelmozdonyokat, földmunkagépeket valamint a légiközlekedésben és az űrhajózásban alkalmazott navigációs rendszereket is előállít a világóriás gyáraiban foglalkoztatott 850 ezer ember. Nos, ez az évi 127 milliárd dollár forgalmat lebonyolító cég — a július 26-án aláírt szerződésben megfogalmazott feltételek értelmében — két magyarországi vegyesvállalatot alapított a győri Rába gyárral. Ezek egyike a szentgotthárdi járműgyár, a másik pedig egy budapesti autóforgalmazási kft. A szentgotthárdi gyárban — egyharmad részben a Rába, kétharmad részben a GM adja az induló tőkét, mintegy 150 millió márkáról van szó — évente 200 ezer motort és 15 ezer személyautót készítenek, illetve szerelnek össze. Az alapítók elhatározott szándéka, hogy 1992. július 30- án megkezdődik az Üzemszerű termelés. Ez év végén a frankfurti autószalonban mutatják be elsőként azt az Opel-kocsit, amit a GM Magyarország szentgotthárdi gyárában szerelnek majd össze. Az autógyár technikai-technológiai háttere adott, némi átalakítással az említett motorgyártási és összeszerelési célgépek, ipari robotok és szerelőszalagok betelepíthetők a Rába által épített csarnokba. A győri vezetők elmondták: 900 fő számára létesül új munkahely Szentgotthárdon. A vezetőkön kívül — GM-s körökben koordinátoroknak nevezik a mérnöki, üzemvezetői posztokat — mintegy 300 szak- és 400 betanított munkásra van szükség. Forgácsolók, autószerelők, karbantartók, géplakatosok és műszerészek jelentkezését várják a győri Rábánál, a GM információs központban. Zala közelsége révén is számításba jöhet, hiszen szervezett munkásszállítással könnyen megoldható az utazás a szentgotthárdi gyárba. 3 Versenyhelyzetben az útépítőipar Megbecsülik a megrendeléseket is Megyénkben több mint háromezer kilométer szilárd burkolatú úton lehet közlekedni. Ám ezek állapota — a burkolat minősége, szélessége és főleg a pályaszerkezet teherbírása — rendkívül változatos. Mondhatni úgy is, hogy az évről évre csökkenő fenntartási, felújítási költségkeretek következtében — ne feledkezzünk meg az infláció okozta önköltség-emelkedésről— egyre rosszabb megyénk úthálózata. És akkor ott vannak a poros, földes utcák a községekben, a városok peremkerületeiben, s a mindinkább felértékelődő zártkertekben. Ez utóbbiaknál megszokottá válik a lakossági összefogással való útépítés, ám nagyon sok helyen mérlegelni kell, hogy a tanácsi pénzekből mi is valósuljon meg? Érdekes módon ebben a tevékenységi körben is széleskörűen alkalmazzák a versenyeztetést, ami a legtöbb esetben a megrendelő számára egyértelműen költségmegtakarítást eredményez. Ugyanis a kereslet-kínálati egyensúly miatt a kisebb és a nagyobb cégek megelégednek minimális, egy-két százalékos nyereséggel, csak munkát tudjanak adni az embereknek, s hogy foglalkoztathassák a nagyértékű gépparkjukat. A Strabag-Hungária Építő Kft. zalaegerszegi igazgatóságának szakemberei nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a tervezett 600 milliós programot teljesíteni tudják. Nos, ebből az idei programból 120 millió forint értékű megrendelést a világbanki pályázaton nyertek el, 320 millió a meghívásos pályázatokon való indulásból származik, míg 53 millió a külföldi munkavállalásból befolyó összeg, amit szintén versenyeztetés útján nyertek el a zalaiak. Volt egy 20 milliós székesfehérvári munkájuk is, amely a leendő Ford-üzem tereprendezésére, alapozására és egyéb járulékos munkák elvégzésére vonatkozik. Elmondták az útépítő vállalat szakemberei, hogy amíg a nyilvános pályázatokra a meghirdetéstől számított hatvan napon belül kell kidolgozni az ajánlatot, addig a meghívásos versenyeztetés esetében alig egy-két nap áll rendelkezésre. S nem biztos, hogy a gyors döntés kellően megalapozott költségvetést takar. Alig néhány hete jelent meg a Strabag konkurenciája, a Győri Útépítő Kft. szombathelyi főépítésvezetősége Zalaegerszegen. S máris szereztek maguknak munkát három községi tanácsnál. Zalalövőn, Csesztregen és Rédicsen mintegy másfél milliós összegben kátyúzásra, hengerlésre és felületi bevonásra, portalanításra kaptak megbízatást. Elsősorban azért ők, s nem a helyiek vagy környékbeliek, mert olyan egységárat alkalmaztak, ami még kifizetődő. A zalaegerszegi építésvezető egyébként nem tagadta, hogy a 120 millió forintos főépítésvezetőségi programkeretből 10 milliós részesedésre számított, de túlságosan is nehéz betörni a zalai térségbe. Emiatt most megelégszenek a biztosnak ígérkező 3 millió forintnyi árbevétellel. Ezzel is lehet ismeretséget kötni, bebizonyítani azt, hogy tudják a szakmát, értik a mesterséget, s ha mindezek figyelembe vételével még az ajánlott ár is kedvező, akkor majd csak lesznek megrendelők. Az önkormányzatok szűkös pénzből gazdálkodva úgyis körülnéznek az „útépítő piacon”. Szóval, jó ez a versenyhelyzet, nem érezheti magát senki sem kiszolgáltatva. S azért mindenki odafigyel a forintokra is... T. S. Kerkafalván befejezték a földút portalanítását.