Zalai Hírlap, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

1990. SZEPTEMBER 1. ZALAI HÍRLAP Az ásványerdő helyett néhány okos masina és precíz kiszolgáló a gépteremben. Új létesítmények, rend, tisztaság. Hogy mindenki tudja: a Füszért­­felségterületén” jár Az egerszegi telk ismét újítanak Nem tudom mire vélni az idén tapasztalható általános felfordu­lást a Balaton Füszért zalai egy­ségeinél. Valahol mindig kopá­­csolnak, hurcolkodnak, festenek, takarítanak, feldúlják az udvart, a forró aszfalt gőzével „illatosítják" a környéket. Az egerszegi raktár­ház is kész hangyaboly volt egész nyáron. Csak akinek muszáj volt, ült a székén, a többiek kint nyü­zsögtek a telepen. Mind kiderült: mindez a generális rendcsinálás, a teljes külső­, belső tatarozás elkerülhetetlen velejárója. Mert­hogy nagy esemény előtt áll a kereskedelmi vállalat: ősszel ünnepli fennállása 40-ik évfordu­lóját. — Manapság nehezen jut pénz felújításra, de cégünk megterem­tette a feltételeit — így Kozma Ist­ván, a Balaton Füszért Zalaeger­szegi Raktárházának igazgatója. — Mi, megyeszékhelyiek sem pa­naszkodhatunk. Az általános ta­tarozás nem csak a központi rak­tárházunkat, hanem a keszthelyi, a hévízi és a lenti lerakatunkat is érinti. Azt akarjuk, ha valaki — akár teljesen ismeretlenül—belép a telephelyünkre, azonnal tudja, hogy a Balaton Füszért felségterü­letén jár. Ez az alfája a kulturált kereskedelemnek. Persze, az esz­tétikus külső mit sem ér a keres­kedőhöz méltó, udvarias kiszol­gálás nélkül —De mégis inkább egy mogor­va boltost, aki mindent ad, mint az udvariast, akinek semmije sincs... —Szerencsére ezen a szükség­­helyzeten túl vagyunk. Nem kell állandóan hiánycikkek miatt őrlődnünk, foglalkozhatunk más, fontosabb teendőkkel is. A hazai ipar szinte teljes skáláján túl a távoli földrészekre is kiterjesztjük a beszerzési piacunkat Szakem­bereink nem csak azt kutatják, mire van szüksége a kiskeres­kedelemnek, hanem—különböző elemzésekkel—azt is igyekszünk kikövetkeztetni hogy a jövőben mit fognak kérni Persze, ez nem könnyű feladat és meglehetősen kockázatos, de ez a szakma ter­mészetes velejárója — Az idén sok mindennel gazdagodtunk— folytatja az igeiz­gató. — A múlt év októberében elkezdtünk építeni egy 600 négy­zetméter alapterületű festékraktá­rat, s ma már üzemel. Az új léte­sítmény a legkorszerűbb követel­ményeknek is megfelel fűthető, légkondicionált és kiküszöbölhető a robbanásveszély. Amellett hogy az árutárolási feltételeink jobbak, javultak a dolgozók munkakörül­ményei is. Ezzel a raktárral lénye­gében minden árut a minőségmeg­őrzés követelményeinek megfele­lően tudunk tárolni nem fújja a szél nem veri az eső, nem lepi be a hó. —Tehát eddig fújta, verte, lepte . Csak az volt a szabad ég alatt, ami nem ment tönkre, de a lehetőségekhez mérten azt is óv­tuk. Ez a szükségesnél több ráfor­dítást igényelt, s a korszerű, világ­színvonalú kereskedelemmel nem fért össze. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a partner a pénzéért kifogástalan minőséget kíván. Hadd dicsekedjek még egy kicsit a gyarapodásunkkal! A generálta­tarozás mellett az egész udvart leaszfaltoztuk, s az iparvágány mögött a létező legmodernebb tök­­szerelőműhelyt építjük. Még a környezetvédelemre is gondolunk, a műhelyen belül speciális eljárás­sal ártalmatlanítjuk a fáradtolajat és az egyéb veszélyes szennyező­anyagokat. A Balaton Füszértnél mindig az egerszegi egység volt a „kísérleti nyuszi", hiszen szinte valamennyi nóvumot az új iráni fogékony zalai kollektívánál próbálták ki. Aztán, ha az újításnak kikúrálták vala­mennyi gyermekbetegségét, s megtalálták a legideálisabb meg­oldást, az egész vállalat átvette — a megszerzett tapasztalatokkal együtt Amúgy ma már csak mo­solygónk az akkor csodaszámba menő lyukkártyarendszeren. Naná, hiszen március elsejétől IBM PC számítógépeken végzik a egész számvitelt, ügyvitelt. Termé­szetesen ezúttal is elsőként a vállalatnál. Ma már valamennyi zalai egység így dolgozik, s néhány hónap múlva az egész cég ilyen rendszerben működik.­­ A számítógépek nem csak megkönnyítik a munkát, hanem jelentősen meggyorsítják a kiszol­gálást. Ez sem utolsó szempont a partnereink számára. Mostaná­ban, amikor a vállalkozások soka­sága indul be, haladnia kell a korral a nagykereskedelemnek is. Önkiszolgáló raktárainkban min­den nap, akár többször is 1500 árucikkből vásárolhat azonnal a kiskereskedő, s ha kiválogatta, amire szüksége van, öt perc múl­va viheti az ideje pocsékolása nélkül. Hamarosan kialakítunk egy reprezentatív bemutatótermet ami csábító keresztmetszetét adja majd az kínálatunknak. Azt akar­juk, hogy cégünk olyan legyen, mint egy ékszeresdoboz, termé­szetesen a kellő tartalommal. Summa summaruno a huszon­egyedik századi kereskedelmet kívánjuk megvalósítani — mondta végezetül az igazgató. Fincza Zsuzsa (Polgár Tamás felvételei) 1992-től: 200 ezer motor a General Motors szentgotthárdi gyárából Zalaiakra is számítanak A napokban Zalaegerszegen járva a győri Rába vezető szakem­berei szerkesztőségünkben arról számoltak be, hogy megkezdték a General Motors Magyarország szentgotthárdi gyára leendő munkatársainak a keresését, kiválasztását. A világ legnagyobb járműgyár­tója, a detroiti székhelyű General Motors szinte minden kontinen­sen gyárt gépjárműveket, évente csaknem 9 milliót. Személyautó­kon kívül dízelmozdonyokat, föld­­munkagépeket valamint a légiköz­lekedésben és az űrhajózásban alkalmazott navigációs rendszere­ket is előállít a világóriás gyára­iban foglalkoztatott 850 ezer ember. Nos, ez az évi 127 milliárd dollár forgalmat lebonyolító cég — a július 26-án aláírt szerződésben megfogalmazott feltételek értelmé­ben — két magyarországi vegyes­­vállalatot alapított a győri Rába gyárral. Ezek egyike a szentgott­hárdi járműgyár, a másik pedig egy budapesti autóforgalmazási kft. A szentgotthárdi gyárban — egyharmad részben a Rába, két­harmad részben a GM adja az induló tőkét, mintegy 150 millió márkáról van szó — évente 200 ezer motort és 15 ezer személy­autót készítenek, illetve szerelnek össze. Az alapítók elhatározott szándéka, hogy 1992. július 30- án megkezdődik az Üzemszerű termelés. Ez év végén a frankfurti autószalonban mutatják be első­ként azt az Opel-kocsit, amit a GM Magyarország szentgotthárdi gyárában szerelnek majd össze. Az autógyár technikai-techno­lógiai háttere adott, némi átalakí­tással az említett motorgyártási és összeszerelési célgépek, ipari robotok és szerelőszalagok bete­­lepíthetők a Rába által épített csarnokba. A győri vezetők elmondták: 900 fő számára léte­sül új munkahely Szentgotthár­­don. A vezetőkön kívül — GM-s körökben koordinátoroknak neve­zik a mérnöki, üzemvezetői posz­tokat — mintegy 300 szak- és 400 betanított­ munkásra van szük­ség. Forgácsolók, autószerelők, karbantartók, géplakatosok és műszerészek jelentkezését várják a győri Rábánál, a GM informá­ciós központban. Zala közelsége révén is számításba jöhet, hiszen szervezett munkásszállítással könnyen megoldható az utazás a szentgotthárdi gyárba. 3 Versenyhelyzetben az útépítőipar Megbecsülik a megrendeléseket is Megyénkben több mint háromezer kilométer szilárd burkolatú úton lehet közlekedni. Ám ezek állapota — a burkolat minősége, szélessége és főleg a pályaszerkezet teherbírása — rendkívül változatos. Mondhatni úgy is, hogy az évről évre csökkenő fenntartási, felújítási költségkeretek következtében — ne feledkezzünk meg az infláció okozta önköltség-emelkedésről— egyre rosszabb megyénk úthálózata. És akkor ott vannak a poros, földes utcák a községekben, a városok perem­­kerületeiben, s a mindinkább felértékelődő zártkertekben. Ez utóbbiaknál megszokottá válik a lakossági összefogással való úté­pítés, ám nagyon sok helyen mérlegelni kell, hogy a tanácsi pénzekből mi is valósuljon meg? Érdekes módon ebben a tevé­kenységi körben is széleskörűen alkalmazzák a versenyeztetést, ami a legtöbb esetben a megren­delő számára egyértelműen költ­ségmegtakarítást eredményez. Ugyanis a kereslet-kínálati egyensúly miatt a kisebb és a nagyobb cégek megelégednek minimális, egy-két százalékos nyereséggel, csak munkát tudjanak adni az embereknek, s hogy foglalkoztathassák a nagyértékű gépparkjukat. A Strabag-Hungária Építő Kft. zalaegerszegi igazgatóságának szakemberei nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a tervezett 600 milliós programot teljesíteni tud­ják. Nos, ebből az idei programból 120 millió forint értékű megren­delést a világbanki pályázaton nyertek el, 320 millió a meghí­vásos pályázatokon való indulás­ból származik, míg 53 millió a külföldi munkavállalásból befo­lyó összeg, amit szintén versenyeztetés útján nyertek el a zalaiak. Volt egy 20 milliós székesfehérvári munkájuk is, amely a leendő Ford-üzem tereprendezésére, alapozására és egyéb járulékos munkák elvégzésére vonatkozik. Elmondták az útépítő vállalat szakemberei, hogy amíg a nyilvá­nos pályázatokra a meghirdetés­től számított hatvan napon belül kell kidolgozni az ajánlatot, addig a meghívásos versenyeztetés ese­tében alig egy-két nap áll rendel­kezésre. S nem biztos, hogy a gyors döntés kellően megalapozott költ­ségvetést takar. Alig néhány hete jelent meg a Strabag konkurenciája, a Győri Útépítő Kft. szombathelyi főépí­­tésvezetősége Zalaegerszegen. S máris szereztek maguknak mun­kát három községi tanácsnál. Zalalövőn, Csesztregen és Rédi­­csen mintegy másfél milliós összegben kátyúzásra, henger­lésre és felületi bevonásra, por­talanításra kaptak megbízatást. Elsősorban azért ők, s nem a helyiek vagy környékbeliek, mert olyan egységárat alkalmaztak, ami még kifizetődő. A zalaegerszegi építésvezető egyébként nem tagadta, hogy a 120 millió forintos főépítésveze­­tőségi programkeretből 10 milliós részesedésre számított, de túlsá­gosan is nehéz betörni a zalai térségbe. Emiatt most megelég­szenek a biztosnak ígérkező 3 millió forintnyi árbevétellel. Ezzel is lehet ismeretséget kötni, bebi­zonyítani azt, hogy tudják a szak­mát, értik a mesterséget, s ha mindezek figyelembe vételével még az ajánlott ár is kedvező, akkor majd csak lesznek megren­delők. Az önkormányzatok szűkös pénzből gazdálkodva úgyis körül­néznek az „útépítő­ piacon”. Szóval, jó ez a versenyhelyzet, nem érezheti magát senki sem kiszolgáltatva. S azért mindenki odafigyel a forintokra is... T. S. Kerkafalván befejezték a földút portalanítását.

Next