Zalai Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-280. szám)

1990-11-01 / 256. szám

cm Baleseti rehabilitáció A „baleset" szó elsősorban egyéni tragédiát idéz fel az embe­rekben, és csak ritkán vetődik fel annak társadalmi hatása is. Pe­dig minden baleseti sérülés nem­csak az áldozat és családja, ha­nem végső soron az egész társa­dalom problémája. A heidelbergi Antropológiai Intézet statisztiká­ja szerint a világon évről évre a legtöbb kiesett munkanap a köz­úti, üzemi és egyéb balesetek miatt van (átlagosan mintegy 40 millió munkanap). Ez azt jelenti, hogy korunk egyik legfenyegetőbb „betegsége” a baleset. A balesetek szaporodásával, sajnos, a jövőben is számolni kell, különösen a közlekedésben. Egy franciaországi felmérés azt mutat­ja, hogy a közúti forgalom fél év alatt 6 százalékos növekedése mellett a közúti balesetek száma 9 százalékkal emelkedett. Ezen­kívül az állandó mennyiségi nö­vekedés mellett a balesetek az utóbbi időben minőségileg is megváltoztak: eltolódtak a súlyos balesetek, a politraumák irányá­ba, s így a rokkantsági arány emelkedett. Ez önmagában felhív­ja a figyelmet a baleseti rehabili­táció egyre fokozódó társadalmi jelentőségére. Amikor elismerjük a társada­lom minden egyes tagjának a munkához való jogát, valamint a munkát, mint sajátosan emberi szükségletet, akkor elfogadjuk azt is, hogy a munkában a fenti okok miatt akadályozottak munkaké­pességének újraértékelésére és az illetőknek a társadalomba való visszahelyezése sajátos alakító teendőket, különös irányítást és megfelelő védelmet igényel. E teendőknek a legszorosabb egy­ségben kell lenniük. Ezt az egysé­get nevezzük rehabilitációnak. A balesetet szenvedetteknél első lépés a morfológiai helyre­állítás, ami nem más, mint a sérülések ellátása: operációk, törések fixálása, amputálás, stb. A második szakasz a funkcioná­lis helyreállítás, bár már a morfo­lógiai helyreállítás is ezt tartja szem előtt. Ezt követi az utókeze­lés, amelyben a fizikoterápián kívül döntő szerepet kap a gyógy­torna és a víz alatti torna, ame­lyek elsősorban a tudatos, akarat­lagos mozgások kialakítását segí­tik elő. Rendkívüli jelentőségét tekint­ve első helyen áll a kézsérültek rehabilitációja. A kéz a test felüle­tének csak 2 százalékát teszi ki, mégis a leggyakrabban sérül. Nem kevésbé jelentős a láb amputáci­­ója sem, hiszen a helyváltoztatás „eszközéről” van szó. Részleges vagy teljes elvesztésük esetén egyre korszerűbb protézisekkel pótolják az alsó végtagot. Amíg azonban odáig eljut a sérült, hogy könnyedén használja műlábát, addig számtalan problémát kell megoldania. Ilyen például a pro­tézis helyes megválasztása. Mie­lőbb a művégtag elkészül — már a műtét után pár nappal — elkez­dődik a mozgáskezelés, a gyógy­torna, majd a víz alatti tornafog­­lalkozás. A szubakvális torna rendkívül jótékony hatású bármi­lyen mozgásfogyatékosság esetén. A jótékony hatású víz alatti torna. (MTI-Press) Autósoknak köd, köd, köd Aki e sorokat netán öt-tíz év múlva olvassa majd, lehet, hogy jókat fog mosolyogni. Bár így vol­na! Sajnos ilyen előrejelzések már vagy két évtized óta újra meg újra napvilágot látnak. A közlekedés biztonságáért aggódók visszatérő­en csatlakoznak reményeikben. Visszatérően keringenek hírek a ködön átlátó, a jármű előtt levő akadályt idejében észlelni képes készülékekről. A próbák során — legalábbis mindezideig — vissza­térően bebizonyosodik, hogy a készülék napi forgalmi körülmé­nyek között nem vagy megbízha­tatlanul működik. Ezt igazolj­ák az európai műsza­ki élvonalat szimbolizáló Német­ország nyugati felében minden évben az októberi-novemberi hónapokban megismétlődő ködös tömegkarambolok. Ha volna elér­hető áron jól működő ilyen készü­lék, vajon nem vásárolta volna meg azonnal mindegyik nagy szállítmányozó vállalat a milliós értékeket jelentő kamionjaiba? Egészen biztos nem habozott vol­na a jármű értékéhez képest néhány százaléknyi vagy ezrelék­­nyi összeget üzleti biztonsága érdekében beruházni. Sajnos tudomásul kell ven­nünk, hogy jelenleg csak a saját szemünkben bízhatunk. Meg az előttünk haladó ködlámpájában. Ha van neki. Isten öccse, egyszer szívesen végeznék közvéleménykutatást a sok vakon vezető között. Aki a tejfehér ködben előz boldog-bol­dogtalant, úgy repeszt nyolcvan­nal, hogy a húsz méterre előtte haladó járművet se látni. (S még az a szerencsésebbik eset, ha az előtte felbukkanó mozog!) Vajon miért teszi ezt? A többség bizo­nyára tényleg azt hiszi, hogy lát. (Ugyanezért vezetnek sokan éj­szaka is nagy sebességgel, telje­sen indokolatlanul tompított fény­szóró mellett.) És a kisebbség? Lehet bárkinek morális alapja arra, hogy mások életével kísérle­tezzen? Mert ha csak a saját bőrét vinné a vásárra! A fene bánja! Il­letve esetleg néhány otthon ha­gyott gyereke, aggódó szülei, barátai. Őket szomorúságba, esetleg a szó szoros értelmében lelki és testi nyomorba taszítani — ha jogilag meg is tűrt, erkölcsi­leg biztosan elítélendő tett. No, de honnan veszi bárki a bátorságot, hogy velem, aki nem is ismerem, aki soha semmi rosszat ellene nem vétettem, az én családommal, az én barátaimmal kukoricázzon? Honnan van mersze, hogy az én életemnek, az én testi épségem­nek mutasson fityiszt? Nem tudom! Ezért, ha ködben vakon közlekedőt látok, mutató­ujjamat a halántékomra emelem. (Hál'isten, eddig még mindig sike­rült e mozdulat.) Úgy vélem, még mindig jobb, ha egy társamat hülyének, mintha közönséges gazembernek tartom. I. F. ZALAI HÍRLAP 1990. NOVEMBER 1. • • • • • *­ • • • • • • * •••••••• • •*••• • • • • • •­­* • • • • • • • • • •. Tudományos érdekességek Véd a fogszuvasodástól A fogszuvasodást a fogfelüle­ten tapadó baktériumok okozzák azzal, hogy a fogzománc meszét feloldó szerves savvá bontják a szacharózt vagy más cukrot. Azok azonban, akik mesterséges éde­sítőszereket használnak, bizto­sak lehetnek abban, hogy nem lyukadnak ki a fogaik. Ezt bizo­nyították az NSZK-ban végzett kísérletek. A mesterséges édesí­tőszereket felhasználók körében — a cukrot fogyasztókhoz viszo­nyítva — alig fordult elő fogszu­vasodás. Éppen ezért, ellentétben a tizenegynéhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban mestersé­gesen keltett szacharin- és cikla­­náthisztériával, kiderült, hogy ezek nemcsak ártalmatlanok, mert nem okoznak rákot, hanem egyenesen hasznosak, mert vé­delmet nyújtanak a fogszú ellen. Amerikaiak Pakson Az Atomerőműveket Üzemel­tetők Nemzetközi Szervezetének hat amerikai szakértője a múlt hó­napban meglátogatta a paksi atomerőművet. A szervezetet a csernobili baleset után hozták létre, a kölcsönös tájékoztatás, az atomerőművek közötti állandó kapcsolattartás, a nagyobb biz­tonság megteremtése céljából. A szakemberek kíváncsiak voltak, miért olyan sikeres a magyar atomerőmű üzemeltetése, hogy világszerte felfigyeltek rá. Amit itt jobban csinálnak szerintük, mint pl. Amerikában, az egy-egy reak­torblokk évenkénti karbantartá­sa, a berendezések felújítása és az üzemanyag-átrakás, ami Pakson éppegy feleannyi ideig tart számí­tógéppel gondosan kidolgozott terv szerint, mint náluk. Az amerikai szakemberek semmiféle műszaki hiányosságot nem találtak Pakson, s ami ennél még fontosabb, véleményük sze­rint a magyar atomerőművet magas képzettségű szakember­­gárda irányítja, amely az atomerő­művekben a legfő­llenálló gyom­­növények. ... , Számítógépvírusok „Isten hozta a dutyiban. Vigyá­zat, vírus! Keressen fel minket oltásért!” Ez az üzenet jelent meg alig két évvel ezelőtt annak az amerikai újságírónak a számító­gépén, aki hónapokig gyűjtött információiból összeállított cikkét a képernyőre akarta íratni. A pótolhatatlan anyag és a cikk vázlata egyszeriben semmivé fosz­lott. A szakemberek értetlenül álltak a jelenséggel szemben, majd rábukkantak a programban egy pakisztáni testvérpár nevére és címére. Ugyanez a kód, ugyanezzel az üzenettel legalább tízezer számí­tógépbe fészkelte be magát világ­szerte. A fivérek azt állították, hogy az üzenetet csak figyelmeztetés­nek szánták bárki számára, aki illetéktelenül kívánná lemásolni programjaikat. Ez az eset még ártalmatlannak bizonyult, ám hasonló esetek igen komoly követ­kezménnyel járhatnak. Az ilyen elektronikus „kórokozókat” neve­zik komputervírusoknak. A bioló­giából kölcsönzött elnevezés igen találó, mivel ezek olyan élősködők, amelyek önmaguktól szétterjed­­nek a számítógépprogramokban, elszaporodnak a komputerek működését irányító elektroniku­san tárolt információkban. A számítógépvírusok legegy­szerűbb fajtái rövid, önismétlő utasításlistákból állnak, melyeket becsempésznek a programokba. Egyikük-másikuk teljesen ártal­matlan­ lehet, némelyek azonban rendkívül kártékonyak: hatalmas memóriaadagokat „esznek meg”, szükségtelen műveletek elvégzé­sére adnak utasítást, vagy töme­gesen törlik ki az információkat— gyakran csak jóval a fertőzés után, semmivé téve több százezer dol­gozó munkáját vállalatoknál, egyetemeken, szerte a világon. Valaki 1987-ben „fertőzött” karácsonyi üdvözletet küldött egy nemzetközi hálózaton keresztül. Az egyik címzett parancsot adott gépének az üdvözlet kijelzésére. Ez az egyszerű utasítás arra késztet­te a komputert, hogy továbbítsa mindenkinek, aki címjegyzékén fel volt tüntetve. Ez ismétlődött mindaddig, amíg számuk néhány százezerre rúgott. Az elektronikus bűnözők a karácsonyi vírusnál sokkal veszedelmesebb bajokat, sőt katasztrófát is képesek előidéz­ni. Egy katonai számítógépben megbúvó vírus váratlanul leállít­hatja a nukleárisrakéta-silók műholdas megfigyelését vezérlő programokat. A társadalom szem­pontjából döntő fontosságú intéz­mények (bankok, atomerőművek, repülésirányító tornyok számító­gépei mind ki vannak szolgáltat­va, mivel mindegyikük nagy mennyiségű adatot fogad külön­féle forrásokból, és minden beér­kező anyag fertőződhet. E félelmetes kilátások azért fenyegetnek, mert a vírusok átvi­tele rendkívül könnyű. Abszolút védelmet csak az jelenthetne, ha a gépek nem közlekedhetnének egymással és a parancsok nem lennének módosíthatók. Mivel egyik megoldás sem igazán prak­tikus, a programozók, matemati­kusok és a mérnökök erőfeszíté­seiket célravezető, ám kevésbé hatékony módszerekre összpon­tosítják. Bár egyes vírusokat azonosító vagy elhárító eljáráso­kat kidolgoztak, de azok semlege­sítése szinte reménytelen feladat. Mivel a vírusok úgy programoz­hatók be, hogy tetszőleges idő­pontban kezdjék kifejteni a káro­sításukat. Csipkerózsikaként viselkednek a biológiai vírusok módjára: jóvátehetetlenül elsza­porodnak, mielőtt még felfednék őket. Azaz sokszor lemásolhatják önmagukat, mielőtt kitörne a járvány. A legkínálkozóbb megoldás a vírusfertőzéssel fenyegetett infor­mációk megoltalmazására a tar­taléklemezekre történő időnkénti átmásolás, feltéve ha a fertőződés nem következett be a kópiák készítése előtt. Akadnak olyan vállalatok, amelyek riasztják a felhasználót, ha egy nem módosí­tandó adathoz hozzátesznek va­lamit. Ezeket a „vakcinákat” olyan ötletesen kell megtervezni, nehogy megfejthetők legyenek. A leghatékonyabb módja a vírusok kiiktatásának az ellenőrző összeget számító programok alkal­mazása, amelyek a rendszer ösz­­szes adatát számsorokká formál­ják, majd matematikai képletté alakítva a gép ellenőrző összeget számol. Ezt minden felhasználás­kor a komputer ellenőrzi és az ettől való eltérés esetén riaszt. E tech­nika legfőbb hátránya, hogy a felhasználó a számítógép egyik legfontosabb tulajdonságát, a sebességet áldozza fel. A vírus­­ellenes stratégiák közül, mivel bármilyen detektívprogram mani­pulálható, egyik sem tökéletes. A vírusjelenség azt sugallja, hogy a számítógépeknek nagyobb a koc­kázata, mint eleve hitték. A több évtizedes munka árán hozzáférhe­­tetlennek hitt kényes elektronikus adatok, katonai, üzleti pénzügyi információk összezavarhatók, mi több, megsemmisíthetők — két­ségbe vonva a komputerek ada­tainak biztonságosságát. R. Zs. TUDOMÁNY ÉS­­TECHNIKA :2 ZALASZÁM információ ZALASZÁM információ ZALASZÁM információ ZALASZÁM 3 3 _ o Tisztelt Olvasó! N° 1­­213 4 51 15 |7.Ai.AcnWj On, aki a közigazgatás, egészségügyi g n V JfiMjÉV ellátás, oktatás, kultúra területén dolgozik, 5 2 ^1.pPr tudja-e, hogy | — A ZALASZÁM tárolja számítógépén Zala és Veszp­rém megye 700 ezer lakosának legfontosabb adatait? S 1 § — A ZALASZÁM-ban kifejlesztett programrendszerrel q­­ figyelik az Ön egészségi állapotát és hívják szűrő- é s vizsgálatra? n ^ ? · — A megyében több, mint 22 ezer dolgozó havi bérét w ~ a ZALASZÁM számfejti? ο■ ■o — A megyei lakosság tárgyi adóinak adatait­­a ZALASZÁM dolgozza fel? 6 § 1­­1 — A helyhatósági választások során az ország 160­2. s városában és a megyeközpontokban működő sza- s­­­vazatösszesítő programokat a ZALASZÁM készít­­ tette? 5. — Szinte minden megyében működik ZALASZÁM 2 ■o által kifejlesztett számítógépes program? _ §■ Ha Önnek szakmai, költségvetési, adóztatási,­­ népességnyilvántartási, bér- és munkaügyi,­­ ügyiratkezelési feladatai ellátásához szüksége van n n n % — korszerű irodára­­ g › — számítógépre­­, — hatékony információs rendszerre g — közigazgatási és számítástechnikai ismeretekre 5 1 alapozott szaktanácsadásra — szakembereinek számítástechnikai képzésére­­. — — egyedi vagy típusprogramokra 6-2 — informatikai fővállalkozói tevékenységre n — tartós együttműködésre, 3 az évtizedes informatikai tapasztalattal rendelkező ZALASZÁM-ban megbízható partnerre talál! 8901 Zalaegerszeg, Virág B. u. 5/a Pf. 113 T:1 92­ 14170 Fax: 13761 Telex:33457

Next