Zalai Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-280. szám)
1990-11-01 / 256. szám
cm Baleseti rehabilitáció A „baleset" szó elsősorban egyéni tragédiát idéz fel az emberekben, és csak ritkán vetődik fel annak társadalmi hatása is. Pedig minden baleseti sérülés nemcsak az áldozat és családja, hanem végső soron az egész társadalom problémája. A heidelbergi Antropológiai Intézet statisztikája szerint a világon évről évre a legtöbb kiesett munkanap a közúti, üzemi és egyéb balesetek miatt van (átlagosan mintegy 40 millió munkanap). Ez azt jelenti, hogy korunk egyik legfenyegetőbb „betegsége” a baleset. A balesetek szaporodásával, sajnos, a jövőben is számolni kell, különösen a közlekedésben. Egy franciaországi felmérés azt mutatja, hogy a közúti forgalom fél év alatt 6 százalékos növekedése mellett a közúti balesetek száma 9 százalékkal emelkedett. Ezenkívül az állandó mennyiségi növekedés mellett a balesetek az utóbbi időben minőségileg is megváltoztak: eltolódtak a súlyos balesetek, a politraumák irányába, s így a rokkantsági arány emelkedett. Ez önmagában felhívja a figyelmet a baleseti rehabilitáció egyre fokozódó társadalmi jelentőségére. Amikor elismerjük a társadalom minden egyes tagjának a munkához való jogát, valamint a munkát, mint sajátosan emberi szükségletet, akkor elfogadjuk azt is, hogy a munkában a fenti okok miatt akadályozottak munkaképességének újraértékelésére és az illetőknek a társadalomba való visszahelyezése sajátos alakító teendőket, különös irányítást és megfelelő védelmet igényel. E teendőknek a legszorosabb egységben kell lenniük. Ezt az egységet nevezzük rehabilitációnak. A balesetet szenvedetteknél első lépés a morfológiai helyreállítás, ami nem más, mint a sérülések ellátása: operációk, törések fixálása, amputálás, stb. A második szakasz a funkcionális helyreállítás, bár már a morfológiai helyreállítás is ezt tartja szem előtt. Ezt követi az utókezelés, amelyben a fizikoterápián kívül döntő szerepet kap a gyógytorna és a víz alatti torna, amelyek elsősorban a tudatos, akaratlagos mozgások kialakítását segítik elő. Rendkívüli jelentőségét tekintve első helyen áll a kézsérültek rehabilitációja. A kéz a test felületének csak 2 százalékát teszi ki, mégis a leggyakrabban sérül. Nem kevésbé jelentős a láb amputációja sem, hiszen a helyváltoztatás „eszközéről” van szó. Részleges vagy teljes elvesztésük esetén egyre korszerűbb protézisekkel pótolják az alsó végtagot. Amíg azonban odáig eljut a sérült, hogy könnyedén használja műlábát, addig számtalan problémát kell megoldania. Ilyen például a protézis helyes megválasztása. Mielőbb a művégtag elkészül — már a műtét után pár nappal — elkezdődik a mozgáskezelés, a gyógytorna, majd a víz alatti tornafoglalkozás. A szubakvális torna rendkívül jótékony hatású bármilyen mozgásfogyatékosság esetén. A jótékony hatású víz alatti torna. (MTI-Press) Autósoknak köd, köd, köd Aki e sorokat netán öt-tíz év múlva olvassa majd, lehet, hogy jókat fog mosolyogni. Bár így volna! Sajnos ilyen előrejelzések már vagy két évtized óta újra meg újra napvilágot látnak. A közlekedés biztonságáért aggódók visszatérően csatlakoznak reményeikben. Visszatérően keringenek hírek a ködön átlátó, a jármű előtt levő akadályt idejében észlelni képes készülékekről. A próbák során — legalábbis mindezideig — visszatérően bebizonyosodik, hogy a készülék napi forgalmi körülmények között nem vagy megbízhatatlanul működik. Ezt igazolják az európai műszaki élvonalat szimbolizáló Németország nyugati felében minden évben az októberi-novemberi hónapokban megismétlődő ködös tömegkarambolok. Ha volna elérhető áron jól működő ilyen készülék, vajon nem vásárolta volna meg azonnal mindegyik nagy szállítmányozó vállalat a milliós értékeket jelentő kamionjaiba? Egészen biztos nem habozott volna a jármű értékéhez képest néhány százaléknyi vagy ezreléknyi összeget üzleti biztonsága érdekében beruházni. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg csak a saját szemünkben bízhatunk. Meg az előttünk haladó ködlámpájában. Ha van neki. Isten öccse, egyszer szívesen végeznék közvéleménykutatást a sok vakon vezető között. Aki a tejfehér ködben előz boldog-boldogtalant, úgy repeszt nyolcvannal, hogy a húsz méterre előtte haladó járművet se látni. (S még az a szerencsésebbik eset, ha az előtte felbukkanó mozog!) Vajon miért teszi ezt? A többség bizonyára tényleg azt hiszi, hogy lát. (Ugyanezért vezetnek sokan éjszaka is nagy sebességgel, teljesen indokolatlanul tompított fényszóró mellett.) És a kisebbség? Lehet bárkinek morális alapja arra, hogy mások életével kísérletezzen? Mert ha csak a saját bőrét vinné a vásárra! A fene bánja! Illetve esetleg néhány otthon hagyott gyereke, aggódó szülei, barátai. Őket szomorúságba, esetleg a szó szoros értelmében lelki és testi nyomorba taszítani — ha jogilag meg is tűrt, erkölcsileg biztosan elítélendő tett. No, de honnan veszi bárki a bátorságot, hogy velem, aki nem is ismerem, aki soha semmi rosszat ellene nem vétettem, az én családommal, az én barátaimmal kukoricázzon? Honnan van mersze, hogy az én életemnek, az én testi épségemnek mutasson fityiszt? Nem tudom! Ezért, ha ködben vakon közlekedőt látok, mutatóujjamat a halántékomra emelem. (Hál'isten, eddig még mindig sikerült e mozdulat.) Úgy vélem, még mindig jobb, ha egy társamat hülyének, mintha közönséges gazembernek tartom. I. F. ZALAI HÍRLAP 1990. NOVEMBER 1. • • • • • * • • • • • • * •••••••• • •*••• • • • • • •* • • • • • • • • • •. Tudományos érdekességek Véd a fogszuvasodástól A fogszuvasodást a fogfelületen tapadó baktériumok okozzák azzal, hogy a fogzománc meszét feloldó szerves savvá bontják a szacharózt vagy más cukrot. Azok azonban, akik mesterséges édesítőszereket használnak, biztosak lehetnek abban, hogy nem lyukadnak ki a fogaik. Ezt bizonyították az NSZK-ban végzett kísérletek. A mesterséges édesítőszereket felhasználók körében — a cukrot fogyasztókhoz viszonyítva — alig fordult elő fogszuvasodás. Éppen ezért, ellentétben a tizenegynéhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban mesterségesen keltett szacharin- és ciklanáthisztériával, kiderült, hogy ezek nemcsak ártalmatlanok, mert nem okoznak rákot, hanem egyenesen hasznosak, mert védelmet nyújtanak a fogszú ellen. Amerikaiak Pakson Az Atomerőműveket Üzemeltetők Nemzetközi Szervezetének hat amerikai szakértője a múlt hónapban meglátogatta a paksi atomerőművet. A szervezetet a csernobili baleset után hozták létre, a kölcsönös tájékoztatás, az atomerőművek közötti állandó kapcsolattartás, a nagyobb biztonság megteremtése céljából. A szakemberek kíváncsiak voltak, miért olyan sikeres a magyar atomerőmű üzemeltetése, hogy világszerte felfigyeltek rá. Amit itt jobban csinálnak szerintük, mint pl. Amerikában, az egy-egy reaktorblokk évenkénti karbantartása, a berendezések felújítása és az üzemanyag-átrakás, ami Pakson éppegy feleannyi ideig tart számítógéppel gondosan kidolgozott terv szerint, mint náluk. Az amerikai szakemberek semmiféle műszaki hiányosságot nem találtak Pakson, s ami ennél még fontosabb, véleményük szerint a magyar atomerőművet magas képzettségű szakembergárda irányítja, amely az atomerőművekben a legfőllenálló gyomnövények. ... , Számítógépvírusok „Isten hozta a dutyiban. Vigyázat, vírus! Keressen fel minket oltásért!” Ez az üzenet jelent meg alig két évvel ezelőtt annak az amerikai újságírónak a számítógépén, aki hónapokig gyűjtött információiból összeállított cikkét a képernyőre akarta íratni. A pótolhatatlan anyag és a cikk vázlata egyszeriben semmivé foszlott. A szakemberek értetlenül álltak a jelenséggel szemben, majd rábukkantak a programban egy pakisztáni testvérpár nevére és címére. Ugyanez a kód, ugyanezzel az üzenettel legalább tízezer számítógépbe fészkelte be magát világszerte. A fivérek azt állították, hogy az üzenetet csak figyelmeztetésnek szánták bárki számára, aki illetéktelenül kívánná lemásolni programjaikat. Ez az eset még ártalmatlannak bizonyult, ám hasonló esetek igen komoly következménnyel járhatnak. Az ilyen elektronikus „kórokozókat” nevezik komputervírusoknak. A biológiából kölcsönzött elnevezés igen találó, mivel ezek olyan élősködők, amelyek önmaguktól szétterjednek a számítógépprogramokban, elszaporodnak a komputerek működését irányító elektronikusan tárolt információkban. A számítógépvírusok legegyszerűbb fajtái rövid, önismétlő utasításlistákból állnak, melyeket becsempésznek a programokba. Egyikük-másikuk teljesen ártalmatlan lehet, némelyek azonban rendkívül kártékonyak: hatalmas memóriaadagokat „esznek meg”, szükségtelen műveletek elvégzésére adnak utasítást, vagy tömegesen törlik ki az információkat— gyakran csak jóval a fertőzés után, semmivé téve több százezer dolgozó munkáját vállalatoknál, egyetemeken, szerte a világon. Valaki 1987-ben „fertőzött” karácsonyi üdvözletet küldött egy nemzetközi hálózaton keresztül. Az egyik címzett parancsot adott gépének az üdvözlet kijelzésére. Ez az egyszerű utasítás arra késztette a komputert, hogy továbbítsa mindenkinek, aki címjegyzékén fel volt tüntetve. Ez ismétlődött mindaddig, amíg számuk néhány százezerre rúgott. Az elektronikus bűnözők a karácsonyi vírusnál sokkal veszedelmesebb bajokat, sőt katasztrófát is képesek előidézni. Egy katonai számítógépben megbúvó vírus váratlanul leállíthatja a nukleárisrakéta-silók műholdas megfigyelését vezérlő programokat. A társadalom szempontjából döntő fontosságú intézmények (bankok, atomerőművek, repülésirányító tornyok számítógépei mind ki vannak szolgáltatva, mivel mindegyikük nagy mennyiségű adatot fogad különféle forrásokból, és minden beérkező anyag fertőződhet. E félelmetes kilátások azért fenyegetnek, mert a vírusok átvitele rendkívül könnyű. Abszolút védelmet csak az jelenthetne, ha a gépek nem közlekedhetnének egymással és a parancsok nem lennének módosíthatók. Mivel egyik megoldás sem igazán praktikus, a programozók, matematikusok és a mérnökök erőfeszítéseiket célravezető, ám kevésbé hatékony módszerekre összpontosítják. Bár egyes vírusokat azonosító vagy elhárító eljárásokat kidolgoztak, de azok semlegesítése szinte reménytelen feladat. Mivel a vírusok úgy programozhatók be, hogy tetszőleges időpontban kezdjék kifejteni a károsításukat. Csipkerózsikaként viselkednek a biológiai vírusok módjára: jóvátehetetlenül elszaporodnak, mielőtt még felfednék őket. Azaz sokszor lemásolhatják önmagukat, mielőtt kitörne a járvány. A legkínálkozóbb megoldás a vírusfertőzéssel fenyegetett információk megoltalmazására a tartaléklemezekre történő időnkénti átmásolás, feltéve ha a fertőződés nem következett be a kópiák készítése előtt. Akadnak olyan vállalatok, amelyek riasztják a felhasználót, ha egy nem módosítandó adathoz hozzátesznek valamit. Ezeket a „vakcinákat” olyan ötletesen kell megtervezni, nehogy megfejthetők legyenek. A leghatékonyabb módja a vírusok kiiktatásának az ellenőrző összeget számító programok alkalmazása, amelyek a rendszer öszszes adatát számsorokká formálják, majd matematikai képletté alakítva a gép ellenőrző összeget számol. Ezt minden felhasználáskor a komputer ellenőrzi és az ettől való eltérés esetén riaszt. E technika legfőbb hátránya, hogy a felhasználó a számítógép egyik legfontosabb tulajdonságát, a sebességet áldozza fel. A vírusellenes stratégiák közül, mivel bármilyen detektívprogram manipulálható, egyik sem tökéletes. A vírusjelenség azt sugallja, hogy a számítógépeknek nagyobb a kockázata, mint eleve hitték. A több évtizedes munka árán hozzáférhetetlennek hitt kényes elektronikus adatok, katonai, üzleti pénzügyi információk összezavarhatók, mi több, megsemmisíthetők — kétségbe vonva a komputerek adatainak biztonságosságát. R. Zs. TUDOMÁNY ÉSTECHNIKA :2 ZALASZÁM információ ZALASZÁM információ ZALASZÁM információ ZALASZÁM 3 3 _ o Tisztelt Olvasó! N° 1213 4 51 15 |7.Ai.AcnWj On, aki a közigazgatás, egészségügyi g n V JfiMjÉV ellátás, oktatás, kultúra területén dolgozik, 5 2 ^1.pPr tudja-e, hogy | — A ZALASZÁM tárolja számítógépén Zala és Veszprém megye 700 ezer lakosának legfontosabb adatait? S 1 § — A ZALASZÁM-ban kifejlesztett programrendszerrel q figyelik az Ön egészségi állapotát és hívják szűrő- é s vizsgálatra? n ^ ? · — A megyében több, mint 22 ezer dolgozó havi bérét w ~ a ZALASZÁM számfejti? ο■ ■o — A megyei lakosság tárgyi adóinak adataita ZALASZÁM dolgozza fel? 6 § 11 — A helyhatósági választások során az ország 1602. s városában és a megyeközpontokban működő sza- svazatösszesítő programokat a ZALASZÁM készít tette? 5. — Szinte minden megyében működik ZALASZÁM 2 ■o által kifejlesztett számítógépes program? _ §■ Ha Önnek szakmai, költségvetési, adóztatási, népességnyilvántartási, bér- és munkaügyi, ügyiratkezelési feladatai ellátásához szüksége van n n n % — korszerű irodára g › — számítógépre, — hatékony információs rendszerre g — közigazgatási és számítástechnikai ismeretekre 5 1 alapozott szaktanácsadásra — szakembereinek számítástechnikai képzésére. — — egyedi vagy típusprogramokra 6-2 — informatikai fővállalkozói tevékenységre n — tartós együttműködésre, 3 az évtizedes informatikai tapasztalattal rendelkező ZALASZÁM-ban megbízható partnerre talál! 8901 Zalaegerszeg, Virág B. u. 5/a Pf. 113 T:1 92 14170 Fax: 13761 Telex:33457