Zalai Hírlap, 1990. december (46. évfolyam, 281-305. szám)

1990-12-01 / 281. szám

4 Postánkból A jogászok bére a legfontosabb? Miközben milliók éheznek, számolgatják forintjaikat, hogy valahogy kijöjjenek belőle a követ­kező nyugdíjig, döbbenten veszem tudomásul, az országházban ar­ról vitáznak, hogy az ügyészek és a bírók fizetése mennyire közelít­se meg a miniszterek javadalma­zását. Újabban minden tisztség fizetésénél a miniszter fizetése az irányadó. Valahol olvastam, hogy a válogatott focicsapat kapitánya nem utazott el Olaszországba egy mérkőzés megtekintésére és az így rendelkezésére bocsájtott százezer forintot nagylelkűen a beosztott­jainak adta. Úgy tűnik, azoknak, akiknek a havi jövedelme átlagon felül van, fogalma sincs arról, mit jelent 5-6 ezer forintból megélni, így aztán nagyvonalúan emelik a polgármester havi negyvenezer forintját ötvenezerre, stb. Baj van az arányokkal, az egyforma teherviseléssel. Micso­da rövidlátás, gyakorlati életvitel hiánya, hogy a 13.800 forintig is adnak 2400 forint nyugdíjkiegé­szítést. Közel 45 évi munkaviszony után pontosan 6350 forint a nyugdíjam, az özvegyi nyugdíj 6000 forint. Struccpolitikát folytat a kor­mány, mert nem akarja észrevenni a nagy fizetési aránytalanságokat, az aránytalan teherviselést és nem hallja a nép egyre erősödő méltat­lankodásának hangját, mely mind határozottabban követeli a jogos elszámoltatást, az infláció megál­lítását, melyet a kormány hata­­lomrajutásakor megígért. Dicsekszünk, hogy békés ha­talomváltás történt. Ez eddig rendben is lenne, azonban ez vajmi kevés eredménnyel járt. Egy ország kormányzásához nagy szakértelemre, veleszületett tehet­ségre és főleg erős kézre, határo­zottságra van szükség, ami sajnos kormányunk több tagjából hiány­zik. Nem kell az elmúlt rendszer módszereit követni, de igenis minden régi vezetőt felül kell vizs­gálni, s főleg viselt posztjairól eltávolítani. A fejlett nyugaton egyébként ezt hasonló esetben önként megteszik. Itt a karrier és az anyagi erősebb és elnyomja a józan megfontolást. A kormányfő egyszerűen nem tudja, vagy talán nem akarja tudni, de az is lehet, hogy egyszerűen nincs bátorsága megtenni, megérteni, hogy negy­ven évi beidegződött forma és anyagi jólét után egyszerűen képtelen egy ember megváltozni. Legalább annyit kellett volna megtenni — s ezt átvehették vol­na az elvtársaktól —, hogy min­den régi vezető mellé egy mai gondolkodású, új szellemű helyet­test kinevezni, aki valójában nem engedte volna, hogy a szekér a régi vágányon haladjon. Nem kell senkit sem üldözni, szabadságá­ban korlátozni, csupán felülvizs­gálni a múltját, vagyonát, nyug­díját, s főleg nem érintetlenül hagyni az irreálisan magas fize­tését. Teljesen igazságtalannak tar­tom, aki a 10-15 évi munka után a nyugdíjával ott van, ahol én a közel 45 évvel. Sajnálom, hogy becsületesen dolgoztam, mert aki nem ezt tette, most vígan él a jó helyezkedéssel... Hát nem akad az országban egy olyan ember, aki igazán együtt érez a néppel, az ország felemel­kedését kívánja és olyan munka­társakkal veszi magát körül, akik felelősséget éreznek a nép iránt. Persze könnyen beszél az, akinek tele van a pénztárcája, havi 30-50 ezerrel képtelen megérteni, akinek az a gondja, hogy csirkenyakra, avagy 10 deka parizerre jut-e? A több mint 300 képviselő helyett elég lenne a fele is, ha azok úgy látnák el a munkájukat, ahogy erre a választások előtt ígéretet tettek. Itt van a világkiállítás. Ugyan miből akarják ezt megoldani akkor, mikor köztudott, hogy az országnak nincs erre pénze. Mi­kor jól tudják, hogy éhezik a nép nagy része, továbbra is osztogat­ják a fizetésen felüli jutalmakat, a kitüntetéseket, s a világ minden kincséért sem nyúlnának a ma­gas — érdemtelen — nyugdíjak­hoz. Mindent a szegény népré­teggel akarnak megfizettetni? Sokszor eszembe jut, hogy a 30-as években a városnál egy egyetemet végzett vezető csupán 40 pengővel kapott több fizetést, mint a szakképzett beosztottjai. És nem tízszer többet. Minden pré­miumot el kell törölni, mert az igazságosan nem ellenőrizhető. Ismét idézem a 30-as éveket. Minden állami alkalmazott kará­csonyra megkapta a 13. havi fize­tését. Egyformán, nem volt kivé­tel. Hol vagyunk ettől. Szerényeb­bek, becsületesebbek voltak. Most pénzért, karrierért mindenre képesek az emberek. Pedig csak akkor jutunk előbbre, ha minden­ki egyformán kiveszi részét az országépítésből és ha mindenki kivétel nélkül meghúzza azt a bizonyos nadrágszíjat. Oldalakat lehetne írni a bajok­ról, gondokról, főleg azokról a balfogásokról, helytelen intézke­désekről, melyekkel nemhogy előre, de egyre hátrább jutunk a vértelen hatalomváltás útján... Jó lenne már kissé reálisabban néz­ni a dolgokat és együtt érezni, gondolkodni azzal a néppel, aki­kért a vezetők megválasztattak, addig, amíg nem késő. Mondják, hogy az ügyek zavartalan folyta­tása végett szükség van a régi személyekre. Biztosan így van, de nem mindre. Lehet, hogy újat nem írtam, de ha mégis, úgy kérem soraim köz­lését, mivel gondolataimmal na­gyon sokan egyetértenek. Kiss L.László nyugdíjas Nagykanizsa Bűnbak lett az óvoda? Országos aggodalmat keltett a szülők és óvónők, de minden jó­zanul és humanista elvek alapján gondolkodó ember körében az a hír, miszerint a központi költség­­vetés nem finanszírozza a jövőben az óvodák működését, így az óvodáztatás költsége várhatóan a szülőkre hárul. Mit is jelent ez? Az óvodás gyermekek szüleit többségükben éppen az otthonteremtés, fenntar­tás és mellette a gyermekek neve­lésének megnövekedett és roha­mosan emelkedő költségei sodor­ják a létbizonytalanság felé, rá­adásul a kisgyermekes, többet hiányzó anyák számíthatnak leg­először leépítésükre minden munkahelyen és azt tetőzte a hír, fizesse meg az óvodát. Terhelje őt a költség akkor, amikor az úgyne­vezett „szociális pókháló" egyik legbiztosabb láncszemében, az óvodában addig még bízhatott, ott ideális körülmények között, elfo­gadható térítés mellett helye van a gyermekének akkor is, ha ott­hon már nem jut fűtésre, villany­ra és növekedésének tápértékben megfelelő ételre sem. Ezt a re­ményt látta szertefoszlani minden józanul gondolkodó ember és nem azért, mert az önkormányzatban nem bízik, amelynek tagjait sze­mélyesen választotta. Igen, ezek­ben az emberekben bíznak az óvónők és szülők egyaránt, de abban már kevésbé, hogy a költ­ségvetés olyan keretet biztosít gazdálkodásukhoz, hogy az óvo­dák iskolaelőkészítési és szociá­lis feladatait is a megfelelő módon finanszírozni tudják. A fejkvóta rendszert nem az óvónők találták ki, ez éppen onnan indult, ahol most kezd terhessé válni, a kor­mányzó párt vívta ki bevezetését. És vajon az iskolája miért nem tartja feleslegesnek? Továbbgon­dolásra érdemes. Most tehát bűnbak lett az óvoda. Akadályozza a helyi önkor­mányzatot gazdálkodásában, abban, amiről csak reménykedő terveket szövögethet, hiszen a költségvetési, államháztartási törvény még sehol. Bűnbak lett, mert szívén viseli a rábízott gyer­mekek további sorsát. Bűnbak volt eddig, mert akár 40 gyerme­ket is „befogadva” csoportjaiba megnyomorította életüket, mert képes volt akár minimális bérért is örök megújulásra készen, vi­szonylag nyugalmas szigetet te­remteni a gyermekeknek a társa­dalmi háborgások között, s nem fenyegetett sztrájkkal saját meg­élhetési gondjai miatt, s most is, mint mindig, a gyermekekért kiáltott, gyűjtött aláírásokat és döntse el a közvélemény, mennyi­re jogosan­ ítélje meg, képes-e ma egy kétgyermekes család 2-3, vagy 4 ezer forintot fizetni egy gyermek óvodáztatására és itt van-e annak az ideje, hogy szabadon dönthet a munkahelyekre besöpört fiatal anya úgy, hogy otthon marad, vajon tudja-e fedezni a lakástör­lesztést, rezsiköltséget, megélhe­tést az apa keresete, s ki biztosítja az apa számára azt, hogy holnap is dolgozhat. S vajon mi óvónők mitől lennénk nagykorúak, ha a most már talán ránk is vonatkozó demokratikus jogokról lemondva, ismét elt­űrjük, hogy a jövő embe­re, a gyermek utcára kerüljön? Az önkormányzaton a fejkvóta mellett is sok múlik, hiszen az óvodáztatás teljes költségeit nem fedezi és mi óvónők és szülők igenis bízunk abban, hogy ők nemcsak humanista elveket hir­detnek, de azok alapján is dönte­nek, amikor erre végre lehetősé­gük lesz. (Az iskola nagykorúsítása című, 1990. november 24-én megjelent cikkre válaszolva.) A zalaegerszegi Csillagközi Óvoda nevelőtestülete 18 aláírással Zalai Hírlap 1990. DECEMBER 1. Katalin-túra­­ esernyőkkel Lelkes kis csapatunk aggódva kémlelte az eget szombaton reg­gel a nagykanizsai autóbuszállo­máson esernyői alól. Túrára indul­tunk a szuloki forráshoz, 30 lel­kes természetbarát, a 406. sz. Szakmunkásképző Iskola ODK-s tanulói. Amikor a petriventei elá­gazónál leszálltunk az autóbusz­ról, még szemerkélt az eső, de mire rátértünk a forráshoz vezető er­dei útra, már nem volt szükség az esernyőkre. A forrásnál gyors eligazítás következett: a fiúk gallyat szed­nek, a lángok felszelik a szalon­nát, vezető tanárunk a tűzmester. Az ő tiszte a tűzrakás. Többen kaján mosollyal figyeltük a kínló­dását, hogy hogyan fog tüzet csi­holni a több napja ázó, alaposan átnedvesedett gallyakból. Aztán, talán a Neander-völgyben hangoz­hatott el olyan diadalordítás őse­ink ajkáról, amilyent akkor hal­lottunk, amikor az első lángnyelv fellobbant a vizes ágacskák alól. Vezető tanárunk kormos arcán a győzelem sugárzott, sikerült! Körbeálltuk a tüzet a közben el­készült — nyársakra húzott — szalonnákkal és megkezdődött a szalonnasütés. 11 óra körül kisü­tött a nap, ragyogott a kék ég. A szalonnasütést játék és rövid csillagtúrák követték. Többen felmentünk a Gurgóhegyre, a 324 méter tengerszint feletti magas­ságban emelkedő kilátóhoz, ahon­nét gyönyörködtünk a nagyszerű körpanorámában és a dél-zalai dombokban. Délután a kirándu­lás örömével és fáradtságával indultunk el a rigyáci elágazónál lévő autóbuszmegállóba és utaz­tunk vissza a kora esti órákban Nagykanizsára. Tapasztalt túrá­zóink mellett több elsőéves ifjú természetbarát lelkesen mondta a buszpályaudvari búcsúzónál: „ A következő túrán újra részt ve­szünk!” Tóth Szabolcs ODK ifititkár, túravezetö III. A. o. tanuló r ij i i i i i i SEBESZETI­PROCTOLÓGIAI magánrendelőmet megnyitottam. Aranyeres és más végbéltáji megbetegedések fájdalommentes kezelése és egyéb ambuláns sebészeti beavatkozások. DR. ZORN ANTAL sebész szakorvos, Zalaegerszeg, Sas út 14/3. (Kertváros) Telefon: 92/17-401. Rendelési idő: kedd, csütörtök: 17-19 óráig. n­i­i­i /-ig óráig. i­i­i­i­i­i­i Köztünk is él halálos kórral fertőzött Az AIDS ürügyén - társadalmunkról Magyarországon 1986, a­mei óta 48 beteget tartanak nyilván Az ismert vírushordozók száma is él köztünk olyan embertársuk Az AIDS világnapja alkalmábl beszélgettünk kilátásainkról. j — Az AIDS kórokozója, jár­ványtana, maga a kórkép az or­vostudomány számára már tisz­tázott — mondja a főorvos a megyei kórház bőrgyógyászati osztályán, beszélgetésünk helyszí­nén. — Az emberek is nagyon sokat tudnak az AIDS-ről. De ismételten el kell mondani róla: ez halálos betegség, a közegészség­­ügy történetét tekintve a legna­gyobb kihívás, amely csak az egész világ összefogásával oldható meg. Ha már ma megvalósulnának azok az elvek, az az életmód, magatar­tási forma, amellyel a járvány terjedése lelassítható, akkor is csak azt tudnánk elérni, hogy egy kisszámú, de kontrollálható AIDS- es betegcsoportunk lenne. Az AIDS terjedésében ma az injekciós kábítószerélvezők állnak az első helyen, emellett megnőtt a veszé­lye a normális, azaz heteroszexu­ális kapcsolatoknak is. A nemi betegségek eddigi története na­gyon kevés derűlátásra ad okot abból a szempontból, hogy mikép­pen tudjuk a nemi magatartást hatékonyan megváltoztatni. A II. világháború utáni szexuális forra­dalom vezetett ugyanis oda, hogy mivel a nem kívánt terhességet meg lehetett előzni, az akkor ismert nemi betegségeket meg lehetett gyógyítani, a nemi erköl­csök lazábbá válhattak. S pro­­miszkuitás, a nemi keveredés tért hódított, s ott van az AIDS terje­désében is. — Úgy tűnik, mintha hazánk­ban nem igazán fognánk fel a betegség komolyságát, nem félünk tőle, azt gondoljuk, hátha ez is megáll a határnál... Oka ennek hogy nem sokat tudunk a betegek­ről, illetve azokról, akik vírushor­dozók? — Az egészségügy soha nem riogatni akart, hanem reális tájé­koztatást adni a valós problémá­ról. Ezenkívül hazánkban időben bevezették a szűrést. Sajnos kez­detben az orvosok maguk sert fogták fel a veszély nagyságát hiszen műtét és vizsgálat közben a veszélyeztetettek nem használ­ták az egyéni védőfelszereléseket mondván hogy kényelmetlen, fe­lesleges, mert a magyar társada­lom nem fertőzött. De itt a hátul­ütője a dolognak: az átfertőzödött­ség után már minden későn van.. A másik nagyon nehéz kérdés ezzel kapcsolatban, hogy nálunk is egyre önzőbb a társadalom egyre kevesebb az áldozatkész ember. Mindenki a saját érdeke­ után rohan, ez megnyilvánu­lbban is, ahogyan viselkedünk például egy közlekedési baleset­nél, s pláne várható ez a közöny az AIDS-szel kapcsolatban. Ennek a betegségnek egyelőre belátható időn belül nem lesz gyógyszere védőoltása. De nem lesz az sem aki ezeket a betegeket a végstá­diumban gondozza, ellássa... — Ha jól értem, hit és remény vesztett társadalmunkban egyre kevesebb az esély arra, hogy egy felelősebb gondolkodású, érzelem­gazdag generáció nőjjön fel Olyan amelyiknek a hűség és a szeretem a fontos, s nem a kábítószerélve­zet, a partnerek kritika nélkül cseréje, az ügyeskedéssel való előrejutás. — Kényszerű, rohanó ritmust vett fel a társadalmunk, amelybez az anya nem lélegezhet együtt a gyermekével, amíg azt útjára nevi bocsátja. A gyermek alig látja gürcölő szüleit, az óvoda, iskola az utca neveli jószerivel. A fiata­lok anyagiakban többet kapnak mint az előző generációk, de sze­­retetben, példamutatásban sok­kal kevesebbet. Ebből adódik az is, hogy a felvilágosító előadások­nak is kicsi a hatékonysága, de csináljuk, amíg nem találunk más formát. A társadalomban a neu­­rotizáló tényezők csökkenése vezethetne oda, hogy megközelít­sük az ideális magatartásformát, amelyben az egyén önmagára és embertársaira is tud vigyázni. — Egyre több kiadvány lát napvilágot, benne fotókkal illuszt­rálva, mivé is lesz az ember e halálos betegség következménye­ként. A zalai vírushordozóra ho­gyan derült fény? — Szűrővizsgálat során. A közvetlen környezete tud fertő­­zöttségéről. Gondozása a terüle­tileg illetékes bőr- és nemibeteg­­gondozóban történik, ha megbe­tegszik, akkor Budapestre, a László kórházba kerül. Életmód­ja normális, de nem napozhat, nem fogyaszthat alkoholt, nem fogyókúrázhat, kerülnie kell a megerőltetést. Ki kell hangsú­lyoznom: fertőzni csak az ondón, a véren, az anyatejen és a hüvely­váladékon keresztül lehet. Kézfo­gással, cseppfertőzéssel, közös WC-használattal nem. Hazánk­ban egyébként számolni kell a vírushordozók számának növe­kedésével, különösen azért, mert a társadalom elbizonytalano­dásával egyes rétegek nem is igen akarják tudomásul venni e be­tegség reális veszélyét. A pros­titúció révén bárhova eljuthat a kór, nem véd meg ettől az anyagi gazdagság sem. — Milyen tanácsokat ad a fel­­világosító előadásokon a hallga­tóságnak? — Kiemelem a HŰSÉG-et, csupa nagybetűvel, amely az egész világon alapszabály az AIDS-elle­­nes küzdelemben. Aki nem cse­rélgeti nemi partnerét, nincs kité­ve a fertőzésnek. A nemigyógyász alapvető feladata felhívni a figyel­met arra, hogy csak megalapozott érzelmi kapcsolat után létesítsen mindenki nemi viszonyt, ami stabil és hosszútávú. A kötelező szűrések miatt ma már vérkészít­ménnyel nem lehet fertőződni. Biztonságos a véradás is, az egy­szer használatos eszközök alkal­mazásával. Az óvszer nemcsak az AIDS, hanem a többi nemi beteg­ség ellen is hatásos védőeszköz. De a fő az­ egyszeri emberi maga­tartásforma változtatásával el lehet kerülni a betegséget. December elseje az egész vilá­gon az AIDS világnapja. Minél több embernek kell rádöbbennie arra, hogy felelőtlenségével, a halálos kórral a legnagyszerűbb emberi dolgokat semmisíti meg: a szere­tetek az anyaságot, az apaságot, a gyermekeket, az életet... Luis Ibolya MfjjjffJ/jlM KERESKEDELMI WNL&MI VÁLLALAT 3] AKCIÓ AKCIÓ­­[ AKCIÓ AKCIÓ A TITÁN 42. sz. Vasáru Szaküzletében olcsóbban vásárolhatók, az alábbi áruféleségek: Servant kályha 10.070,- helyett 7.050,- Ft Alfa tűzhely 9.570,- helyett 6.700,- Ft Tarján kályha 7.340,-helyett 5.140,-Ft AEG szalagcsiszológép 20.150,- helyett 14.105,- Ft AEG fúrógép 13 1 2.850,-helyett 8.995,-Ft AEG fúrógép 16 1 3.890,-helyett 9.723,-Ft AEG EH 82/1 gyalugép 18.320,- helyett 12.824,- Ft AEG vibrációs csiszoló 14.930,- helyett 10.451,- Ft AEG KSS 2.5 Lemezolló 33.190,- helyett 23.233,- Ft AEG FSPE 100 szúrófűrész 18.970,- helyett 13.280,- Ft ÉVIG EÜF 133 fúrógép 5.890,-helyett 4.123,-Ft ÉVIG EF 133 fúrógép 5.260,-helyett 3.682,-Ft ÉVIG F135 7 fúrógép 3.580,- helyett 2.506,- Ft RIDGID menetmetsző 1/2-1 10.500,- helyett 7.350,- Ft AKU mester személy és tehergépkocsi 1.375,- helyett 825,- Ft VIRAX menetmetsző 1/2-2 colos 33.220,- helyett 26.576,- Ft és egyes kéziszerszámok 30 % engedménnyel vásárolhatók. AMÍG A KÉSZLET TART! Cím: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 11. Telefon: 14-273. •21598/ 1* KÖZELEBB HOZZUK A FŐVÁROST! Ha olcsón, gyorsan akar eljutni Budapestre, utazzon a GRATIS Kft. autóbuszával. Minden nap közlekedik. Indulás: 05 óra 35-kor Zalaegerszeg vasútállomás (Kosztolányi út eleje). Érkezés: 09 óra Budapest Déli pályaudvar. Visszaindulás: 16 óra 15-kor Budapest-Déli pályaudvar (ABG előtti parkoló). Menetdíjaink: Teljesáru retúrjegy: 502,- Ft. Kedvezmények: diák csoportoknak 33 %. Egy útra szóló: 265,- Ft. Tanintézetek között 75 %. Nyugdíjasoknak: 50 % és 90 %. Jegyelővétel és felvilágosítás az ÖT­LET TOURS Kft.-nél, Zalaegerszeg, Ady út 21. Telefon: 92/13-191. ipPUTH •** ,“,Ö®ISrr*

Next