Zalai Hírlap, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
1991. AUGUSZTUS 1. Zalai Hírlap Sok puskapor , kevés bőrönd A Zalakoff mégis csatát nyert az első félévben A zalaegerszegi Palota Bőrdíszmű Kft. számára az idei esztendő az első, amelyet teljes egészében társasági formában dolgoznak végig, s így megmérettetés is egyúttal. Különösen azért, mert a tavalyi évet veszteséggel zárta az egerszegi üzem. Az okokról és a negatív eredmény mértékéről nem szívesen beszél Geráth Sándorné ügyvezető igazgató. Az év közben felmerült gondokba több tényező is belejátszott. Elsősorban piaci problémák, ám a rendelkezésre álló forgótőke sem érte el azt a mértéket, amely felhőtlenné tehette volna pénzügyi helyzetüket. Pedig tavaly már némi osztalékra is számítottak az alapítók a júniusban 25 milliós tőkével bejegyzett, s 60 százalékban a Palota Bőrdíszmű, 20, illetve 10 százalékkal két német gyártó-kereskedő cég tulajdonában levő társaságban. Idén már valamelyest javult a helyzetük, a veszteséget legalábbis sikerült nyereségre fordítani. —Eddig az elképzeléseink szerint alakult a bevételünk, félévig 67 millió forintot realizáltunk. Ez 89 ezer darab termék bőröndök és utazó táskák elkészítését jelentette — mondja Geráth Sándorné ügyvezető igazgató. — Milyen a kereslet az utazók kellékei iránt? — Sajnos semmi jót nem mondhatok. A hazai fizetőképes keresletet jellemzi, hogy az előbb említett mennyiségből csupán ötezer darab kelt el itthon, a többit nyugati partnereinknél értékesítettük elsősorban Németországban és Skandináviában. Bármennyire jók is korábbi partnereinkkel a kapcsolataink, rendkívül beszűkültek a lehetőségeink az amúgy is nagy konkurencia mellett. Mi örülnénk a legjobban, ha többet utaznának az emberek, hisz a profilunk ezzel van összefüggésben. De sajnos nincs így, nyugati partnereink is érzik a turistaforgalom visszaesését, elsősorban az egymást követő helyi háborúk, máshol polgárháborús helyzet miatt. — Milyenek a további kilátásaik? —Az első félév eredményét meg tudjuk ismételni, eddig ötmillió forint nyereséget sikerült elérnünk. Minden azon múlik, hogy év végéig mennyi megrendelést kapunk külföldről. — Mekkora a jelenlegi rendelésállományuk? — Nem nagy, de erről nem szeretnék bővebbet mondani Mindenesetre a termelő létszámot nem csökkentettük, s jelenleg sem gondolunk ilyesmire. Azonban nagyon sok múlik a dolgozóink munkájának minőségén. Eddig minőségi reklamáció bennünket nem ért, de gyártás közben elég sok hiba fordul még elő, ami kellő odafigyeléssel elkerülhető lenne. Beszélgetésünk idején egyébként szünetelt a termelés, de mint az igazgató asszonytól megtudtuk, a dolgozók egyidőben kivett közel háromhetes szabadsága nem volt összefüggésben a munkaelátottsággal, a korábbi gyakorlatnak megfelelően állították le a kollektív szabadság idejére a termelést. Ami reményeik szerint ezután is meghozza eredményét — különösen, ha kevesebb puskapor és több bőrönd fogy a világban. H. P. A jogász mondja Ha a termékértékesítési szerződés meghiúsul A mezőgazdaságban a mostani időszak már a termékértékesítési szerződések valóra váltásának időszaka. Az eddigi terméseredmények országosan jók a legtöbb növényfaj esetében, mégis aktuális idén is a kérdés: mi a jogi helyzet akkor, ha a termelő nem tudja leszállítani az írásban kikötött mennyiséget? A Falutévének dr. Herbs Árpád, a Közép-Magyarországi Agrárkamara jogi tanácsadója adott felvilágosítást. Ha például olyan meglepetés éri a termelőt, hogy terményéből nem annyi terem, mint amennyire egy évvel előbb számított, akkor mi következik? — Ez bizony gyakran előfordul a mezőgazdaságban. Ezért a jogszabály ki is mondja, hogy 10 százalékkal több vagy kevesebb teljesítésével a termelő eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének — hangsúlyozza dr. Herbs Árpád. —A megrendelő köteles ezt elfogadni, hacsak a szerződésben előre nem kötötte ki, hogy ő tíz százaléknyi toleranciát sem képes — illetve nem hajlandó — tanúsítani. Ugyancsak a mennyiséggel kapcsolatos, nagyon lényeges megjegyzés, hogy ha a termelőnek nem terem annyi, mint amennyire szerződött, akkor nem köteles ezt a mennyiséget máshonnan beszerezni. Ugyanis a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés tipikusan saját maga által előállított termékre szól, ezért ha nem terem meg a vállalt mennyiség, a szerződés egyszerűen meghiúsul. — Ez azt jelenti, hogy olyankor szankció nélkül el kell tekinteni attól amit papírra rögzítettek? —A szankció attól függ, hogy a termelő tehet-e arról, hogy nem termett elegendő mennyiség. Azaz: felróható-e neki a hiányos teljesítés vagy a szerződés megszegése? Amennyiben igen, akkor a megrendelő kötbér- és kártérítési igénnyel élhet. Például ilyen eset, amikor nem végezte el a szükséges növényvédelmi munkákat, vagy hasonló mulasztás bizonyítható rá. Ha azonban a termelőnek fel nem róható okból nem termett meg a szerződött mennyiség, például egy jégverés okozta kár miatt, akkor semmiféle anyagi ellenszolgáltatás nem jár az elmaradt teljesítés miatt. (MTI-Press) Miről vall a szemét? NEM VICC: A SZEMETEMHEZ IS TÖRVÉNNYEL VÉDETT JOGOM VAN. Nem lehet csak úgy, büntetlenül turkálni benne, mert aki ezt teszi, személyhez fűződő jogomat sérti meg. Az egyik nyugat-európai ország bírósága — a közelmúltban hallottam a rádióban — ezt ítéletében ki is hangsúlyozta. A precedensre egy büntetőper szolgáltatott alapot. A gyanú árnyékába került úriember ellen ugyanis a hatóság képtelen volt bármiféle bizonyítékot összekaparni. Gondoltak egy nagyot a nyomozók, beöltöztek szemeteslegénynek, s megkaparintották a kidobott hulladékot, köztük néhány összegyűrt levelet, feljegyzéseket tartalmazó papírfecnit, s ezekből kreáltak corpus delictit. A bíróság azonban nem hatódott meg, s ahelyett, hogy dokumentumként elfogadta volna a szemétből kiszedett „bizonyítékokat”, lekapta a tíz körméről a szimatokat és megbírságolta őket, mert a magántitok védelme az eldobott levelekre, iratokra — bár látszólag lemondott róla a jogosult — is vonatkozik. Ez persze az egyéb eldobott limlomra nem áll. Amikor az időnként pánikszerűen rámtörő takarítási mánia során kiselejtezem az agyonkoptatott, vagy a már semmire sem használható kacatokat, hiába bosszankodok, amikor a menetrendszerűen megjelenő turkálók kibányásszák a szemeteskonténerből és magukkal viszik. Lopással nem vádolhatom őket, hisz a zsákmányuk értéke — azzal, hogy eldobtam — általam degradálódott zérusra. Rájuk kerregnem viszont nem ajánlatos, lévén, hogy általában jókora husángokkal felszerelkezve járják útjukat. De mégiscsak fura érzés, amikor a hosszú éveken át nagy becsben tartott holmiban — amihez esetleg szép emlékek fűztek — kétes külsejű egyének csámpáznak szembe velem az utcán. Szomorú találkozás. SZOMORÚ BIZONY. Amúgy nem elsősorban a bennem keltett nosztalgikus érzések miatt. Elkeserítő, milyen sok ember él közöttünk, aki a más által eldobott szeméten tengődik! Persze vannak, akik meggazdagodnak a gyűjtögetésből, de ők zömmel színesfém-hulladékkal kapcsolatos üzelmeik — lásd a bűnügyi krónikák kábellopásról stb. szóló tudósításai! — takargatására használják fel a buzgó méhecske álarcát. A szeméttelepek, a kukák, konténerek mocskában hasznosítható dolgok után turkálókról van szó. No, de mit lehet kibányászni a szemétből? BELEKUKKANTOK AZ EGYIK KONTÉNERBE. Az orrfacsaró bűzben bomló ételmaradék, penészes fél kenyerek (mégsem vagyunk olyan szegények?), műanyagflakonok, a felismerhetetlenségig szétrothadt akármik —s persze legyek százai. Pfuj! Tisztes távolba menekülve figyelem, amint egy alacsony termetű, sültös sapkás férfi —műanyag szatyrokkal felszerelkezve—megkörnyékezi a nagyméretű zöld szemétgyűjtőt. Vajon talál-e valamit? Úgy tíz perc múlva két tele bugyorral távozik. Kérdem, hogy mit lelt? Bizalmatlanul rám morran, tudomásomra hozva, hogy semmi közöm hozzá. Inkább ez a szemét világ érdekeljen. Mert ő nyomorék — mutatja középsőujj nélküli jobb kezét —, nem tud dolgozni. Pedig azelőtt szorgalmasan robotolt a városgazdálkodásnál, de most, hogy rokkant lett, nem kell a kutyának sem. Mondom neki: láttam én már tisztességesen dolgozni félkezű embert is, de rám sem hallgatva mondja a magáét. Mert szerinte rohadt irigyek az emberek, sajnálják tőle azt a pár fröccsöt, amit megiszik. Pedig, ő azt nehéz munkával szerzi. Próbálnának meg csak könyékig turkálni a mocsokban, majd megtudnák mi az. Ő nem röstelli, összeszedi az ételmaradékot, elviszi az egyik „paraszthoz” disznóeledelnek, s ezért jutalmul itókát kap. Néhány perc múlva egy cigányasszony érkezik három gyermekével. Még ők is felpakolnak. Kérem a nőt, mutassa meg, mit talált. Egy pár szétfocizott sportcipő, mindenféle rongyok, kenyérdarabok, papírok... Tudom, ők igazán nyomorognak. Ott voltam azon a tárgyaláson, amelyen a férjét börtönre ítélték. Szegény, kicsi asszonynak potyogtak a könnyei, kérte a bíróságot, ne zárják be az urát! Egyébként abból élnek — nyolc gyerekkel—, amit egyedül összeszedeget. Amúgy szociográfiai tanulmányt lehetne írni a szemét tüzetesebb vizsgálatából. Tökéletesen mutatja ugyanis az életszínvonalat. Legalábbis nálunk. Ahol a hulladékban a drága parfümös doboz mellett parizerhéjat találsz, ott a lecsúszóban lévő középosztályba tartozók élnek, akik kifele többet mutatnak valós helyzetüknél, s azon spórolnak, ami nem látszik. Akad, ahol Persiles göngyöleg, elegáns külföldi flakon, rostos ivólédoboz és megkeményedett téliszalámi-darab kerül a szemétbe, s van, ahol csak ultrás zacskó, szalonnabőr és a vastöpörtyű-maradék. A FEJLETT ORSZÁGOKBAN VISZONT alig van eltérés a különböző életszínvonalon élők által eldobott hulladék között. Mert a jó minőségű alapvető árucikkekhez a szegényebb réteg is hozzájut. Míg náluk egyre többen a szemétből élnek... Fincza Zsuzsa Tanácsadóból nincs ki... Közel 300 cég akar részt venni ✓ • • az ÁVÜ önprivatizációs modelljében Majdnem 300 privatizációs tanácsadó cég adta be pályázatát az Állami Vagyonügynökséghez abból a célból, hogy részt vegyen az ÁVÜ által kiírt önprivatizációs modell lebonyolításában. A közel 300 cégből mintegy 270-nek minden szempontból megfelelt a pályázata. Az akcióban résztvevő tanácsadó cégek számáról a közeljövőben dönt az ÁVÜ igazgatótanácsa — tájékoztatta az MTI-t Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség igazgatója. A pályázatra a hazánkban tevékenykedő szinte az összes jelentősebb privatizációs tanácsadó cég jelentkezett, köztük olyan ismertek, mint a Price Waterhouse, az Ernst and Young, a Creditanstalt Értékpapírügynökség, a Girozentrale Befektetési Rt., a Pénzügykutató Rt., a Budapest Bank, a Merkantil Bank, a Kultúrbank, az Intereuropa Bank, az Economix Rt., a Duna Holding, a Kossuth Holding, a Lander Bank Budapest Rt., a Portfolio Bank. A pályázati kiírás ellenére azonban néhány olyan cég is jelentkezett, amelyek a feltételeknek nem feleltek meg, így például törzstőkéje nem érte el az előírt tízmillió forintot, illetve olyan külföldi cégek is pályáztak, amelyeket Magyarországon nem jegyeztek be. Az Állami Vagyonügynökség hamarosan dönt arról, hány tanácsadó cég vehet részt az önprivatizációs modellben 300 kisebb állami vállalat értékelésében. Továbbra is három alternatíváról fog tárgyalni az igazgatótanács, így van olyan javaslat, miszerint minden pályázati kiírásnak eleget tevő cég részt vehetne az akcióban, a másik indítvány azt támogatja, hogy az eredetileg 40-es létszámot emeljék fel, és 80 tanácsadó cég valósítsa meg a privatizációt, illetve a harmadik elképzelés továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett cégek körét ne növeljék, azaz 40 tanácsadó végezze el a cégek magánkézbe adását. Rácz Ernő szerint az ÁVÜ illetékes igazgatóságának az a véleménye, hogy továbbra is maradjon meg az eredetileg 40-es tanácsadói kör, és ebbe a körbe inkább a közepes, valamint kisebb tanácsadó cégeket vonják be. A nagyobb tapasztalatokkal rendelkező tanácsadó vállalatok pedig a következő ütembe kapcsolódjanak be, azaz jövő év elejétől a mintegy 500-600 közepes nagyságú, 300 milliótól 1 milliárd forintos éves forgalommal rendelkező állami vállalat magánkézbe adását végezzék el. Természetesen a kiválasztásánál továbbra is pozitív tényezőként veszik majd figyelembe, ha a tanácsadó cég már együtt dolgozott valamilyen privatizációs tranzakció során az ÁVÜ-vel. Az Állami Vagyonügynökségnek tudomására jutott a közelmúltban, hogy néhány tanácsadó vállalat már körlevélben tájékoztatta a privatizálandó állami cégeket: az ÁVÜ már felkérte őket az önprivatizációs modellben való részvételre. Rácz Ernő elmondta, hogy minden cég, így e cégek pályázatáról is, az igazgatótanács fog dönteni augusztus hónapban, és a döntés hiányában az állami vállalatok egyelőre ne higgyenek az ilyen körleveleknek. (MTI) Európa legnagyobb fitotronja Martonvásáron Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének fitotronjában a több hónapig tartó rekonstrukciót követően ismét megkezdődött a kutató-nemesítő munka. A rekonstrukciót a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával világbanki hitel segítségével végezték el. Az ötvenből harmincnyolc klímakamra berendezését lecserélték, s speciális berendezésekkel elérték, hogy a fajtöltő képességet vizsgáló kamrákban mínusz 25 és mínusz 40 fok közötti hőmérsékletet tudjanak produkálni. A jelenleg Európa legnagyobb fitotronjának számító létesítmény nem csak a martonvásári kutatókat szolgálja, hanem lehetőséget nyújt más intézményeknek is búza- és kukorica-kísérleteik lefolytatására. MTI Fotó: Kerekes Tamás 3 OLDAL Só| ♦ Július utolsó napjaiban készült el a salomvári temetőben a falu első és második világháborúban elesett 12 lakójára emlékező szoborkompozíció. A keresztekből álló emlékművet, amelynek felszentelése később lesz, Ecsei Ferenc és Nagy Ödön erdélyi faszobrászok alkották Salomvár felkérésére. Az OTP első félévi előzetes mérlegadatai szerint a lakosság betétállománya június 30-án 219 milliárd forintot tett ki 14 milliárd forinttal kevesebbet, mint január 1 -jén. A csökkenést az eddig még jóvá nem írt 22,1 milliárd forintnyi időarányos kamat ellensúlyozza. A devizabetétek összértéke 77,5 milliárd forintnak felel meg, s ez az összeg 18,9 milliárd forinttal több mint egy fél évvel korábban. A Magyar Szocialista Párt semmilyen formában nem támogatja a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség jövő hétre meghirdetett egynapos országos figyelmeztető sztrákját, amelyet a parlament által elfogadott szakszervezeti törvényekkel szembeni tiltakozásul hirdetett meg a szervezet. „Egy ilyen konfliktus mentén ma nem lehet és nem is helyes sztrájkmozgalmat indítani" — válaszolta az MTI munkatársának kérdésére Csintalan Sándor, az MSZP ügyvivője, a párt elnökségi tagja. ♦ Ukrajnában ismét bevezetik a jegyrendszert augusztus 1-jétől azokra a termékekre, amelyeket korábban is így lehetett vásárolni. Az ukrán kormány szerint a jegyrendszer eredményes volt, de feloldását követően a kínálat nem tartott lépést a kereslettel. ♦ Összesen 4,7 milliárd márka értékű valutamanipuláció és egyéb csalás kísérte a két német állam újraegyesítését — derült ki a hétfőn nyilvánosságra hozott legújabb adatokból A berlini igazságügyi minisztérium jelenleg 150 igen ügyet vizsgál. Az eddigi eredmények szerint 93 esetben privatizálták az állami vállalatokat törvénytelen úton, illetve illegális ingatlanügyleteket bonyolítottak le. Egyebek között a privatizációra, a külföldi tőke becsalogatására irányuló erőfeszítések megsokszorozását, valamint az elsősorban vidéken katasztrofális élelmiszer-kínálat javítását jelentette be Albánia ügyvivő koalíciós kormánya. A reformintézkedések gyorsításának célja: rövidíteni az általános gazdasági stagnálásból kilábalás időtartamát. ♦A Vagyonügynökség és a Nagykanizsai Sörgyár közösen kiválasztotta a gyár privatizációjával foglalkozó tanácsadó testületet. A pénzügyi, jogi és gazdasági szakértők munkáját Morgen Grenfell irányítja. .