Zalai Hírlap, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

1991. OKTÓBER 1. Zalai Hírlap A Társadalmi Egyesülések Me­gyei Szövetségének vendége volt a közelmúltban a szervezet orszá­gos elnöke, dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem gyümölcstermelési tanszéké­nek a professzora, a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövet­ségének, elnöke. A jeles szakem­berrel beszélgettünk a kertbarát mozgalom, a kistermelés jelené­ről és jövőjéről. — Kikből verbuválódnak ma a kertbarát körök és professzor úr milyennek értékeli tevékenységü­ket? — A társadalmi mozgalmak­ban, egyesületekben mindig is ki­emelkedő helyet foglaltak el a nyugdíjasok, ugyanis ők rákény­szerültek arra, hogy összefogja­nak. A kertbarát körökben egy ta­láló jelszó fogalmazódott meg és terjedt el: Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Sokat papoltunk a mű­velődésről, de végül is nagyon gyakran a mezőgazdasági tevé­kenység hozta össze az embere­ket. A barátkozást az elmúlt negy­ven évben sem kifogásolhatta sen­ki. A résztvevők nem hobbiként folytatták a kertészkedést, hanem azért, mert ki kellett egészíteni a fizetést, a nyugdíjat, s ha valaki a családjának termelt, ritkábban kellett a piacra mennie. Egyre inkább létjogosultságot nyert a kertmozgalom. Fokozato­san kialakult az egész kisterme­lésnek az a gazdasági és ideológi­ai háttere, amely céljául az egész­ségre nevelést, a szabadidő hasz­nos eltöltését, a családösszetar­tást, a munkára nevelést, a termé­szettudományi szemléletet, a kör­nyezetátalakítást jelölte meg. En­nek a mozgalomnak is köszönhe­tően nálunk mindig volt a kenyér mellett hús is, meg gyümölcs és zöldség, ami a szomszédos, haj­dani szocialista országokban, nem volt jellemző. Miközben sok pa­rasztemberrel sikerült megutál­­tatni a földet, ezen a kiskapun, a mozgalmon keresztül, nagyon so­kan visszakerültek hozzá. — Hogyan rangsorolhatók ná­lunk a kistermelők­, a kertészke­­dők? — Hazánkban a kistermelés­nek három köre alakult ki. Az el­ső a házkörüli. Itt általában önel­látásra termelnek. A másik kör a hétvégi kertek, a zártkertek mű­velőié. Nagyon bölcs intézkedés volt, amikor a városok létrehozták környékükön ezt a területet, amelynek a városellátás volt a fel­adata. Az utóbbi időben pedig a hétvégi kerteknek elsősorban a pi­henés, a regenerálódás szerepei­megfagynának. Szinte mindenki, aki állatokkal foglalkozik, felveszi a szokásaikat, még a járásuk is azokéhoz hasonlít." Visszatérve a koreaiakra, még 1984 nyarán történt, hogy Phen­­jan közölte, Kim Ir Szen, a nagy vezér kelet-európai körútra indul, amelynek során Magyarországra is ellátogat. A budapesti koreai nagykövetség óriási izgalomba jött, nagykövetük engem, mint a Külügyi Osztály vezetőjét, szinte naponta zaklatott az előkészüle­tekkel. A program szerint a nagy­főnök vonattal jött Prágából, s a nagykövet, aki különben szelid, fé­lénk ember volt, otthoni utasítás­ra hivatkozva kérte, hogy a ma­gyar határtól Budapestig minden állomás legyen fellobogózva, transzparensekkel feldíszítve, s a helyi lakosok a sínek mentén fel­sorakozva integessenek a szerel­vénynek. Nyugalmat erőltettem magamra, és elmagyaráztam a nagykövetnek, hogy mi a különb­ség országaink között. Mit tehe­tett, fancsali képpel eltávozott, majd néhány nap múlva kérte, hogy Kádár János fogadja őt, mert a nagy vezértől van életbevágóan fontos üzenete. Megszerveztük a találkozót, s mint kiderült, az üze­net lényege az volt, hogy Kim Ir Szén nagy várakozással tekint bu­dapesti látogatása elé. A kistermelőktől is minőségi árut vár a piac A kertészkedésről beszélgettünk dr. Gyúró Ferenc professzorral tett. A harmadik, az úgynevezett szakosodott kisárutermelők köre. Ezek a hetvenes években jöttek lét­re, amikor fóliás zöldségtermelés­re, szőlő- és gyümölcstermelésre specializálódtak. — Milyen jövő vár a kertbarát mozgalomra? — A közelmúltban Dortmund­­ban, a német kertbarát szövetség nemzetközi szimpozionján tartot­tam előadást. Egyértelmű volt a vélemény, hogy a nyugat- és a ke­let-európai országok közeledését, együttműködését mi is segíthet­jük, alakíthatjuk. Ha annak ide­jén a kínai—amerikai kapcsolat a pingpong diplomáciára épülhe­tett, akkor Európában jelentős szerepet kaphat a mi mozgal­munk. Most ismét felvetődik ná­lunk, hogy egyáltalán szükség van-e kertbarát mozgalomra, kis­termelői tevékenységre? A válasz egyértelmű: ameddig ember lesz a föl­dön, addig lesznek kertes há­zak is. Nálunk több mint négymil­lió ember ilyen otthonban, a nö­vények közelében fekszik le és éb­red, ezért nekünk nem közömbös, hogy a kertek milyen ápoltak, a környezetalakítás mellett hoznak­­­ valamilyen termelési hasznot. Akik az ilyen kiskertekben meg­tanulták a gyakorlati fogásokat, azok az árutermelésben is meg­állják a helyüket. Most az a lényeg, hogy ezeknek az embereknek gaz­dáknak kell lenniük. Kertgazdák­nak, borosgazdáknak és így to­vább. — Akik segítséget várnak! — Igen. Éppen ezért ki kell ala­kítani az árutermelőknek azt a tár­sulását, ahol a piackutatást, a marketinget, a termékszerkezet­fejlesztést, az értékesítést, az áru­feldolgozást a piac igényének meg­felelően elvégzik, alakítják. Képe­sek vagyunk kiváló minőségű ter­mékek előállítására, ha lesz aki megfelelően szervezi az egyes fo­lyamatokat. A legfontosabb: azt kell termelni, amit el is lehet ad­ni. Például a biotermékeket, vagy a kevesebb vegyszerrel megtermelt árut. Ehhez persze a jelenleginél nagyobb szervezettségre van szükség. Mást ne mondjak: kör­zeti kertészek kellenének, akik se­gítenék a kistermelők munkáját, fajtaszerkezetet ajánlhatnának, piackutatást végezhetnének. — Ön szerint kik lennének iga­zán alkalmasak a termelésszerve­zésre? —Ehhez kell a tulajdonosi szö­vetkezet. Például olyan mint a Hangya, de az áfészeket is tovább lehet fejleszteni. Ezeknél legyenek szaktanácsadók, felvásárlók, akik ugyebár a tulajdonosok alkalma­zottai, akik kötelesek informálni a termelőket, a gazdákat. Itt van Zalaegerszeg számos élelmiszer­ A TALÁLKOZÓ UTÁN néhány órával a nagykövet kétségbeesett hangon felhívott. Kérte, hogy azonnal fogadjam őt. Amint helyet foglalt tolmácsával együtt, kezeit tördelve, sírós hangon előadta, hogy borzalmas szerencsétlenség történt. Amikor ugyanis Kádár Já­nosnál járt, s az üzenetről szólva kiejtette a nagy vezér nevét, izgal­mában elfelejtett felállni. Ülve ma­radt, ez pedig a legnagyobb tiszte­letlenség, amit egy koreai ember elkövethet. Ha ezt Kádár János el­mondja a vendégének, „akkor ne­kem végem, mehetek haza a bá­nyába dolgozni” — szepegte a nagykövet, aki máskülönben az 1953-as koreai háborúban súlyos sérüléseket szenvedett. Valójában nem lepődtem meg, mert szovjet kollégáimtól már hallottam, hogy magas rangú koreai delegáció tag­jai, mikor velük tárgyaltak, amint kiejtették Kim Ir Szen nevét, le-föl ugráltak. Arról is tudtam, hogy nemrégiben a Szovjetunióban járt egy különleges koreai csoport az­zal a feladattal, hogy múzeumok számára összeszedjék mindenütt azokat a tárgyakat, amelyeket a vezér a látogatásai során használt vagy megérintett. Egyik munka­társam azt is elmesélte, hogy a phenjani operaházban a zenekar mögött, a nézőtér előtt egy óriási íróasztal van, rajta lámpával, ki­feldolgozója, melyek a termelők tu­lajdonai lehetnének. Az ilyen üze­meknek kötelességük összefogni a tulajdonos termelőkkel, akiknek az áruját felvásárolják, feldolgoz­zák és sikeresen értékesítik. — És lesz piaca a kistermelők áruinak? — Olyan minőséget kell produ­­­kálni, hogy kelendő legyen a ter­mék. Eddig a keleti piac minősé­gi kifogás nélkül mindent megvett, tehát a termelők, a kereskedők el voltak kényeztetve. Ez megszűnt. Most a jó árunak is kell keresni a piacot, infrastruktúrára és rek­lámra szintén szükség van. — Újabban sokat hallani a kert Magyarország kialakításáról. Er­ről mi a véleménye a professzor úr­nak? — Ezt valamikor Németh Lász­ló vetette fel. Igazuk van azoknak, akik ismét szóba hozzák a témát és a megvalósítás mellett vannak. Ugyanis az intenzív kultúrák felé kell haladni. Persze ennek elég sok feltétele van. Nem szerencsés, hogy a termeléshez szükséges esz­közök, anyagok nálunk rendkívül drágák és azokból kevés a válasz­ték. Fokozatosan azért át tudunk állni e területen is a piaci viszo­nyokra. —A zalai kertészkedőknek mit javasol? — 1950 óta járok a megyébe. A gyümölcstermelés három legki­emelkedőbb tájának egyike Zala. Az állattenyésztés mellett nagy ha­gyománya van a gyümölcs és a csemegeszőlő termelésnek. Ha ezt szervezetten, jó minőségre töre­kedve állítják elő, akkor lesz-e ter­mékünknek piaca. Említhetem a körtét, amit igazán ezen a tájon lehet megtermelni. Példa erre a nagykanizsai és a zalaegerszegi ál­lami gazdaság. De fajtaváltás után a jövőben is érdemes lesz almával foglalkozni és folytatni kell a bo­­gyósgyümölcs-termelést. Tehát van lehetőség, csak meg kell ta­lálni a gazdáknak azt, amire van kereslet külföldön és belföldön egyaránt — mondotta végezetül dr. Gyúró Ferenc. Nemecz Ferenc Ha a hitelezők azt mondják, elég volt... Nyereséges tevékenység — garantált veszteséggel a keszthelyi Univerzál Ruházati Vállalatnál Szovjetunióba. Három, német nyelvterületen működő megrende­lővel vagyunk állandó kapcsolat­ban, és ez már biztos munkát je­lent. Sőt, a lehetőségeink nagyob­bak, mint amit vállalni tudunk. A megmaradt 110 termelésben dol­gozóval csupán egy műszak üze­meltetésére vagyunk képesek, így legfeljebb 50-55 millió forint bevé­telt tudunk megtermelni a női ru­hagyártással. Saját anyagos mun­kával persze többet remélhetnénk, de az több ok miatt sem lehetsé­ges, többek között a textilüzemek már csak készpénzért szállítaná­nak nekünk, azzal pedig nem ren­delkezünk — így az igazgató. Évek óta tetemes adósságokat görget maga előtt az Univerzál, s ettől a kölönctől szabadulni szin­te reménytelen. Honnan is lenne pénz a nagyon is szükséges kor­szerűsítésekre? Pedig az igazgató véleménye szerint a géppark nagy része szinte leíródott már, az üzem a benne folyó munkához képest pedig túl nagy, bár amiből lehe­tett, abból pénzt csináltak. A kész­áruraktár egy részét diszkont üz­let, a teljes irodaházat pedig az ön­­kormányzat bérli, óvoda és isko­lás osztályok használják. Néhány hónapja még abban reményked­tek, hogy sikerül eladni az épüle­tet, s a több mint húszmillió fo­rintos árból törleszthetik az adós­ságokat. — Sajnos az önkormányzat, akinek felajánlottuk, nem veszi túl, hogy majd részt veszünk a szö­uli olimpián. AZ ÖREG természetesen nem igazodott ehhez a stílushoz, sőt kí­sérletet tett a kérdés árnyaltabb megközelítésére. A meglepő az volt, hogy mindezek után Kim Ir Szen figyelmesen végighallgatta Kádárt, az érvein is elgondolkod­ni látszott, s általunk nem várt mó­don, némi konstruktivitással igye­kezett viszonyulni más nemzetkö­zi kérdésekhez. „Az ördög sem is­meri ki magát ezeken az ázsiaia­kon" — konstatáltuk utána. A lá­togatást követően fél év múlva a nagykövetet végleg hazarendelték. A merénylet ügyére visszatér­ve: behívattam az akkori koreai nagykövetet, és magyarázatot kö­veteltem tőle a két terrorista és diplomatájuk kapcsolatáról. He­­begett-habogott, de nem enged­tem meg a mellébeszélést, pontos és hiteles információkat kértem a központjától. A szerencsétlen em­ber elvörösödve távozott, de hiá­ba vártam hetekig, semmi sem tör­tént. Kerülte a velem való találko­zást, ám egy fogadáson nem tu­dott kitérni előlem. Faggatózá­somra csak annyit nyögött ki, hogy a központjának sincs több infor­mációja. Két vagy három hónap múlva végleg hazarendelték őt is. Következik: Titkos villámlátogatás Bonnba meg, nincs erre pénze. Sorban ál­lunk a pénzünkért, négy céget ver­lünk az elmaradott fizetések miatt. A néhány százezer forintos köve­teléseink csak a kisebbek közé számítanak. S hogy ők mennyivel tartoznak, azt nem szívesen árulják el, meg­közelítésképpen ennyit mond Né­meth Tibor: —Csupán az adósságaink után idén fizetendő kamatterhek is 5- 10 millió forint között mozognak, így hiába nyereséges a tevékeny­ségünk. Mert munkánk ugyan bő­ven van, ráadásul a nyugatiakkal olyan fizetési feltételeket sikerült kialakítanunk, hogy egy héten be­lül megkapjuk tőlük a pénzünket. A veszteségünk mégis biztos. Ugyanis az egész idei eredményt elviszi a kamattörlesztés. Ez a helyzet az önprivatizáció küszöbén. Az ÁVÜ ugyanis a keszthelyi Univerzál nevét is köz­zétette a 300 főnél kevesebb dol­gozót foglalkoztató, a privatizálan­dó üzemek között. Vajon milyen lehetőségei adódhatnak a mai kö­rülmények között? Jövő év tava­száig kész átalakulási tervvel kell jelentkezniük. — Ha a hitelezőink a legna­gyobbak: a pénzügyőrség és a tár­sadalombiztosítási igazgatóság — azt mondják, elég volt, akkor akár lehetetlenné is tehetik az átalaku­lást. Abban bízom, hogy ők is be­látják, egy felszámolás után sok­kal nehezebben jutnának pénzhez. Ha viszont — legalább az anyagi követelésük mértékéig — beszáll­óénak részvényesként a cégbe, nyereségessé válhatnánk — em­lít egy mentőötletet az igazgató. Ez persze egyelőre saját elkép­zelés, korántsem biztos, hogy va­laki hajlandó lesz többmilliós kö­vetelését hosszú távú befektetés­nek tekinteni. Bár volt már rá pél­da. — Hajdú — — Az elmúlt három évben há­romszor szerveztük újjá a piacot, hogy fennmaradjunk, munkát ad­junk a dolgozóinknak. Kár lenne tagadni, nagyon sok gondunk volt, elsősorban a szállítási határidők csúszása miatt voltak elégedetle­nek a partnereink — mondja Né­meth Tibor, a keszthelyi Univerzál Ruházati Vállalat igazgatója. A megfelelő szervezettség, meg­bízhatóság pedig mára alapvető követelmény, különösen a konfek­ció­iparban, ahol a magyar válla­latok legnagyobb része szinte ki­zárólag a bérmunka jellegű ex­portból tud megélni. Az európai vagy akár tengerentúli kereskedők a legritkább esetben fogadják el a hazai anyagból, hazai elképzelés­sel megvarrt öltözeteket. Hiába, a divat világában csak mások köve­tői lehetünk, egyetlen bevált ex­portcikkünk e téren a munkaerő. A fejlettebb országokhoz képest az nálunk olcsó, úgyhogy e szem­pontból versenyképesek vagyunk. Csakhogy egy bizonyos határ alatt ez is visszaüthet. Az elmúlt évek során több mint százan mentek el a keszthelyi vállalattól az alacsony bérek miatt, a hétezer forintos mi­nimálbér biztosítása még idén év elején is gondokat jelentett itt.­­ Jelenleg 100-110 körül mo­zog a közvetlen termelői létszá­munk, ami nagyon kevés. Mára szinte teljesen átálltunk mi is a bér­munkára, tavaly mentek ki az Uni­­verzálból az utolsó kosztümök a len karosszékkel. A házigazdák el­magyarázták, hogy a vezér az elő­adás alatt az asztalnál szokott ül­dögélni, s ez azért nélkülözhetet­len, hogy le tudja írni, ha valami zseniális ötlet eszébe jut. Megnyugtattam a nagykövetet, aki keserves sóhajtások közepet­te eltávozott. Összeakadva az Öreggel elmeséltem neki a történ­teket. Elszomorodott és kérte, ad­jam át üdvözletét a szerencsétlen nagykövetnek. Kim Ir Szen nagy delegációval és óriási biztonsági kísérettel megérkezett, majd sor került a tárgyalásokra. A megbe­szélések eléggé egyhangúnak bi­zonyultak, mert a vendég jófor­mán csak Dél-Koreával foglalko­zott, ahol mint mondta „a legsöté­tebb nyomor, kizsákmányolás és represszió uralkodik". Az „ottani bábrezsimet" az amerikaiak dró­ton rángatják. Saját országa ellen­ben a boldogság paradicsoma, a nép imádja őt. Az sem lehet vitás, hogy a „testvéri szocialista orszá­gok szorosan tömörülnek a Kore­ai Népi Demokratikus Köztársa­ság köré, a dél-koreai szoldatesz­­ka ellen, az egyesítésért folytatott küzdelemben". A hangzatos szö­veg persze azt is célozta, nehogy eszünkbe jusson szemünket Dél- Koreára vetni és például eljátsza­ni azzal a halálra ítélt gondolat- 3 OLDALSÓ] ♦ A hét végén, péntek reggel­től hétfő reggelig 870 jugoszláv ál­lampolgár kért ideiglenes mene­déket Magyarországon. Ugyanak­kor 153 jugoszláv állampolgár visszatért hazájába. ♦ Elkészült Magyarország el­ső indián rizst—közismertebb ne­­vén vadrizst —feldolgozó üzeme. Az indián rizst az iparilag fejlett országokban ínyencségnek tekin­tik, íze jellegzetes, hasonlatos a dióéhoz, emellett magas a prote­in, az ásványi anyag, a B-vitamin, a tiiamine, a riboflavin és a niacin tartalma, ezért sok helyen bioter­méknek is tartják. A feldolgozott gabonát a fehér rizs dúsítására, saláták készítéséhez, vagy köret­ként lehet használni. ♦ Római katolikus templom alapkőletétele volt vasárnap a szlovákiai Ajnácskőn. A magyar határ közelében fekvő, túlnyo­mórészt magyarok lakta ki­csiny településen gyűjtésből épül a templom, amelynek ter­veit — a Magyarok Világszövet­ségének megbízásából — in­gyen készítette el Novák István Ybl-díjas építész. ♦ A társadalombiztosítás ak­tuális kérdéseiről rendezett szak­mai konferenciát tegnap Hévizen az Állami Gyógyfürdőkórház és az egészségügyben dolgozó jogászok szervezete, a Mediuris. ♦ Az MDF nagykanizsai önkor­mányzati képviselői ma 18 órakor a Hevesi Általános Iskola ebédlő­jében lakossági fórumot tartanak. Ennek keretében beszámolnak a közgyűlésben és a bizottságok­ban végzett munkájukról, és sze­retnék megismerni a lakosság el­várásait. ♦ A nemesapáti népdalkör­rel szombaton rádiófelvételt készítettek. A 22 tagú együt­tes — Kottinger Józsefné veze­tésével — 3 zalai népdalcsok­rot adott elő, amit előrelátha­tóan novemberben hallhatnak majd az érdeklődők.­­ ♦ Zsuppán J­ózsef festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Zala­­karoson, az általános iskola alul­járójában. A tárlatot október 21- ig, iskolanapokon tekinthetik meg az érdeklődők. ♦ Kárpótlási fórumot rendez­nek Szentgyörgyvölgyön pénte­ken 19 órától. A művelődési ház­ban tartandó beszélgetésen részt vesz a kárpótlási hivatal munka­társa és Rudics Róbert országgyű­lési képviselő. ♦ A megyeszékhelyi Göcse­ji Múzeum és Falumúzeum nyitvatartása mától a hónap vé­géig a következőképpen alakul: mindkét intézmény hétfő kivé­telével naponta 10 órától dél­után 17 óráig tart nyitva. ♦ Petrasovics Anna lesz a ven­dége holnap Nagykanizsának. A Magyarországi Szociáldemokra­ta Párt elnökasszonya abból az alkalomból látogat a megyénkbe­­li városba, hogy pártja nagygyű­lést rendez a Hevesi Sándor Mű­velődési Központban. A kezdési idő este 6 óra. Festő- és tapétázó eszközökkel bővült a kanizsai Dél-zalai Áru­ház áruválasztéka. A pécsi PE­TA és az osztrák Schuller cég jó­voltából rendkívül hasznos dolgokat szerezhetnek be a vásárlók, melyekkel a festést vagy a tapétázást az előkészületektől a be­fejezésig tökéletesen elvégezhetik. (Szakony Attila felvétele)

Next