Zalai Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 233-257. szám)
1992-10-01 / 233. szám
A JÖVŐ SZÁZAD egnap reggel fél kilenckor a szokottnál agyobb volt a feszültség a megyei kórház készeti osztályán. Minden a megszokott szerint zajlott ugyan — műtétkiírás, az leráló teamek felállása, a beteg előkészíse —, mégis tudták valamennyien, hogy a nap rendkívüli. Ahogy dr. Kutas János, az oály vezető főorvosa nyilatkott: ha nem is történelmi, de sdöntő változás tanúi ők, élőként vehették birtokba az új özponti műtőegyüttesből a festeti részt. Képzeletbeli útra invitáljuk isz Olvasóinkat. Jöjjenek, ntha együtt indulnánk az első leletre az orvosok társaságául Lépjünk be a barna műtőrtály ajtaján. Egy tejeskávény csempével borított folyón találjuk magunkat. A dísztér üdvözöl bennünket. Étte a műtéti kiírások listája, fogadja az osztályokról érkező betegeket, innen indul szövettani elemzésre egy-egy kivett minta. Az adategyeztetés után steril hálóing, maszk, sapka kerül a betegre, s betolják az átfektetőbe. Itt a műtőssegédek az operáló asztal mozgatható lapjára emelik át, s megkezdődhet az altatás előkészítése. Tartsunk az orvosokkal! Az öltözőkben steril ruhába bújnak, s indulnak a bemosakodó felé, majd onnan a műtőbe. A beteg már alszik. Akkor kezdhetjük? Igen, kezdhetik. Kint ugyan még zajlanak az átadás előtti utolsó simítások munkálatai: költözködnek az altatós asszisztensek, próbálgatják a folyosót takarító ügyes kis robotgépet, keresik a sötétkamra kulcsát, szólnak, hogy megérkeztek a csak ezen az osztályon használatos kékesszürke steril ruhák, rendezik az ortopédiai műtőasztal alkatrészeit, van aki a foto(Folytatás a 2. oldalon.) „Történelmi” pillanat: az első érműtét. Hova megy a megye? „Európába megy-e a megye?” címmel háromnapos országos konferencia kezdődött szerdán Harkányban, a középszintű közigazgatás időszerű problémáiról és jövőjének kérdéseiről. A tanácskozáson résztvevő megyei önkormányzati vezetőket és régiókutató szakembereket Göncz Árpád is köszöntötte. A köztársasági elnök a megyékről szólva kifejtette, hogy napjainkra talán túlságosan is visszaszorult a szerepük, amit előbb-utóbb korrigálni kell majd. Hangsúlyozta: Magyarországon az emberi érték a legnagyobb tartalék, s ez lehet a közigazgatás korszerűsítésének legfőbb forrása is. Az emberi türelem, ötletesség, alkotóképesség az autonómiák együttműködésére, érdekérvényesítő erejére is hatással lehet, amire már sok jó példa van az országban — mondotta Göncz Árpád. A konferencián Kőtörő Miklós, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke bevezetőül megállapította, hogy a megyék egy évnyi útkeresés után annak tudatában dolgoznak a felelősségi körükbe tartozó polgárokért, hogy régi szerepük a múlté. Új funkcióikat a térségek középszintű igazgatását meghatározó háttérmotívumok tudományos kutatásokra támaszkodó feltárásával lehet és kell megfogalmazni, s ennek során nem csak a megyék, hanem az érintett települések önkormányzatainak igényeit is fel kell érni. A jövő a területi önkormányzati elvet megvalósító megyéké — vélte a MÖOSZ elnöke, s hozzáfűzte, hogy ehhez olyan szabályozásra volna szükség, mely mindazokat a hatásköröket és eszközöket biztosítja számukra, amelyekkel képesek lehetnek egy modern, európai léptékű és igényű testületként működni. Stop a DAP-nak? At arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, környezetiek tiltakoznak a tervezett magyarországi déli autópálya el. Az érintettek többek között azt javasolták, hogy meg kell ekérdezni a lakosságot arról, hogy mi a véleménye a javaslat kapcsolatosan. Mi azt a megoldást választottuk, hogy a lasság bizalmából ténykedő önkormányzati szakemberektőldeklődtünk állásfoglalásukról. — A testület az előkészületetámogatta, ezért is szálltunk az ügyletbe 400 ezer forinttal, bár nem merült fel környvédelmi probléma. Szerinegy autópálya kellő szakóráméi ártalom nélkül megsírható. Kanizsa szempontj annak idején igen sokat számított volna, ha az M7-es mellett megvalósult volna a déli tranzitút is, hiszen sokezer embernek adhatna az építkezés és utána az üzemeltetés is biztonságos megélhetést — mondta dr. Kereskai István kanizsai polgármester. — Kezdettől fogva nem tartottam valószínűnek, hogy megépülhet ez az út, ezért is szavaztam csak a szinte minimális 200 ezer forintos részvételünk mellett. Nincs sok esély a megvalósítására, hiszen a kormány is más autópályákat preferál — mondta Müller Imre, zalaegerszegi polgármester-helyettes. — Az persze igaz, hogy a Trianon miatt leszakadt körgyűrű helyett kellene valami megoldást találni, de szerintem nem a déli vonalvezetés az igazi. — A testület olyan határozatot hozott, hogy a zalakarosi gyógyfürdőhelyet messze kerülje el ez a déli autópálya. Szó sem volt arról, hogy mi esetleg forinttal beszállnánk a tanulmánytervekbe. Gyakorlatilag senki nem értett egyet azzal, hogy egy ilyen forgalmas úttal megzavarják a gyógyulni és pihenni vágyó lakosságot, vendégsereget. Tehát a testület azt mondta, hogy az a tervezett zalakomári csatlakozási pont a fürdőhely megközelítésére elegendő — fejtette ki a testületi álláspontot Szirtes Lajos, zalakarosi polgármester. — Fontolgattuk mi is azt. (Folytatás a 2. oldalon.) I Mai I Bulint Brazíliába „...a kettős oldalfalak között 12 darab csomagban 4160 , 78 százalékos tisztaságú heroin lapult.” (4. oldal) A legősibb vallási központ? „A történelem előtti kor primitív kultúráiban elterjedt szokás volt fogadalmi ajándékokat tavakba és folyókba dobni...” (5. oldal) Az ingázó színésznő „Mivel felnőtt a fiam, szabad ember lettem.” (7. oldal) Kupa beterjesztette A pénzügyminiszter, Kupa Mihály beterjesztette szerdán a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. A vaskos dokumentumot a pénzügyminiszter személyesen adta át a Parlamentben Szabad Györgynek, a ház elnökének. Kupa Mihály elmondotta: a kormányt az államháztartási törvény kötelezte arra, hogy szeptember 30-áig előterjessze javaslatát a jövő évi költségvetésre. E javaslat szerint 1993-ban a mérleghiány 180—185 milliárd forint lesz. Várhatóan két kérdésben lesz legélesebb a vita. Az egyik a kétkulcsos általános forgalmi adórendszer bevezetése. A pénzügyminiszter szerint ezt valószínűleg elfogadják a képviselők, ám nagy vita lesz a kompenzáció mértékéről, formájáról. A másik kérdés az adóbevételek megosztása a költségvetés és az önkormányzatok között. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint jövőre az eddigi 50—50 százalékos osztozkodási arány 30—70 százalékra változna az önkormányzatok hátrányára. A Pénzügyminisztériumban már az adótörvények is elkészültek, azok várhatóan a jövő héten kerülnek a parlament elé. Szabad György amikor átvette a költségvetési törvényjavaslatot, hangsúlyozta: két hónap áll a képviselők rendelkezésére, hogy döntsenek a legfontosabb kérdésekről. Reményét fejezte ki, hogy ez az idő elegendő lesz a megfelelő elemző munkára, és a költségvetés feletti érdemi vitára. (MTI)