Zalai Hírlap, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
1992. november 2., HÉTFŐ Kim Citika ZALAI HÍRLAP 3 Tölgyessy: Gyakorlatias szabadelvűséget! — Nagyon befűtöttek! — mondta nevetve az SZDSZ elnöke. — Nem kell félreérteni, gondolom maga is tapasztalta, rettenetesen meleg volt a teremben. — Ha már a melegnél tartunk: amikor a gazdaságról esik szó, szintén sokakat kiver a veríték. Az SZDSZ mely kérdéseket tartja a legfontosabbaknak? — Az általam legfontosabbnak ítélteket mondom el. Kezdem azzal, hogy a Parlamentben folyik a költségvetési vita. Az az alaphelyzet, hogy Magyarországon az állam túl sokat költ, melynek egyenes következménye, hogy a polgáraitól is sokat vesz el adó formájában. Egészen biztos, hogy a kiadásokat az államháztartási reformmal mérsékelni kellene azért, hogy csökkenjen a hiány és enyhüljenek az adók. A másik nagy terület a magántulajdonba adás, nagyon lassan és ellentmondásosan zajlik, sokszor új konfliktusokat és visszásságokat kelt. Bonyolult, soktényezős megoldási rendszerrel, többféle privatizációs eszközzel azt kellene elérni, hogy a közgazdasági, illetve a politikai legitimációs szempontok lehetőleg egyszerre érvényesüljenek. Nagyon fontos a mezőgazdaság ügye. Ma a végre nem hajtott kárpótlási törvények miatt nem lehet tudni, hogy ki a konkrét földdarab valódi tulajdonosa. A kárpótlási folyamatot gyorsan be kell fejezni, tartós bérleti viszonyokat kell kialakítani. Az agrárrendtartással kiszámíthatóbbá szükséges tenni a mezőgazdasági termelők helyzetét azért, hogy termeljenek. Fontosnak vélem, hogy Magyarországon aktív foglalkoztatási politika legyen. Ezzel enyhíthető lehet a mai munkanélküliség. Ez jelenti a mainál használhatóbb képzést, s azt, hogy azok a vállalkozások, melyek új munkahelyet teremtenek, kerüljenek kedvezőbb pozícióba. A vállalkozások élénkítését sem lehet elhanyagolni. Kiszámíthatóbb magatartás, egyértelműbb törvények, kisebb adók, enyhébb társadalombiztosítási járulék, állami hitel és garanciaalap szükséges ehhez. A költségvetés tárgyalása minden évben a kormány megmérettetését is jelenti. Minden bizonnyal így lesz ez az idén is, amikor határidőre benyújtották a tervezetet. — Ezért csak az elismerésem illeti a pénzügyminiszter urat, de kárhoztatom azért, mert nem hajtja végre saját programját. Az állam változatlanul sokat költ, s így szükségképpen magas a költségvetési hiány. Állandóan új adókat kell kitalálnia, bár e tekintetben Kupa úr felülmúlhatatlan! Mégis úgy hiszem, egy kiadáscsökkentő programban kellene gondolkodni. A szabaddemokraták ezt a költségvetést aligha tudják támogatni, ahhoz gyökeres változtatásokra lenne szükség. —Ha nem lesznek meg a változtatások, belebukhat a kormány? — Ezt eleve nem lehet kizárni. Mégis az a legvalószínűbb, hogy a kormánykoalíció politikusai megszavazzák ezt a költségvetést. Azt gondolom, hogy ennyire nehéz helyzetben még soha nem volt a kormány. Ma már nem mondhatja azt, hogy mindennek az oka az elmúlt 40 év. Az elmulasztott reformlépések is okai a mostani bajoknak. A kormány saját magát állította kényszerpályára, így aztán nem csoda, hogy a kisgazdák és a kereszténydemokraták azt mondják: ők ebben a formájában nem szavazzák meg a költségvetést. Tehát nem zárható ki, hogy nem tudják keresztül vinni. Miközben a parlamentben nagyon fontos munka folyik, az SZDSZ elnökválasztásra készül. Mit gondol, mennyire oszthatja meg ez a pártot? — Az SZDSZ-ben két irány van. A gyakorlatias, szabadelvű iránynak én vagyok a jelöltje, az elméletibb, liberális iránynak pedig Pető Iván. A pártnak a két irány között döntenie kell. Születik majd egy demokratikus döntés. Remélem, azt mindenki el tudja fogadni. Bármi legyen ez a döntés, én támogatom. —Pető Iván azt mondta: ha ő lesz az elnök, akkor ön vállalja az ügyvivői tisztet és fordítva. — Hangsúlyozom: én a demokratikus döntést elfogadom, s jó lenne, ha a másik irány is ezt meg tudná tenni, mert ez az év nem ennek a jegyében telt el. — Milyen esélyt ad önmagának? — Nézze! Tavaly elég nagy többséget kapott a gyakorlatias szabadelvűség, remélem idén is meglesz. —Ez a többség azonban a vidéktől jött össze. — A fővárosiaktól és a vidékiektől, mely nagyon jelentős többség volt. — Váltsunk témát! Mi az oka annak, hogy a 90-es választásokon egységesnek tűnő pártok ma belső válsággal küzdenek? — A konfliktusok és a bajok ennek az okai. Az MDF belső válságának fő okát abban látom, hogy nem sikerült teljesíteniük a programot. Erre különféle magyarázatok vannak: az egyik vélemény szerint nem voltak elég kemények, mások úgy tartják, nem voltak kompromiszszumkészek. A szabaddemokratáknak például nagyon sok önkormányzata van, köztük nagyon jól működők is. Ha gondok jelentkeznek, a vita is azonnal kialakul. Ha egy párt sikeres és sok új támogatót szerez, akkor ezek a problémák elkerülik. Az is szerepet játszik azonban ebben, hogy annak idején a pártok gyorsan születtek, s a gyerekbetegségeken át kell esniük. —Az SZDSZ és a Fidesz kapcsolata szinte magától értetődik. Mi a helyzet az MSZP-vel? — Az, hogy együtt vagyunk ellenzékben, s több dologban együttműködünk, nem jelenti azt, hogy közel állna egymáshoz a programunk. Az MSZP — véleményem szerint—sokszor arra gondol, hogy állami eszközökkel megőrizhető a meglévő gazdasági szerkezet. Ezzel én nem értek egyet. Az SZDSZ és az MSZP programjában riválisa egymásnak. A választóknak kell dönteniük a liberális közép két pártja, illetve az MSZP között. —A belügyminiszter az Össztűz című tévéműsorban egy kérdésre elmondta: balról veszélyeztetik a demokráciát. — Nem hiszem, hogy Magyarországon kommunista restaurációs kísérlettől kellene tartani. Az átalakulás legfőbb nyertesei nem hiszem, hogy visszavágynának a hierarchikusan irányított pártbizottságok világába. Ellenben szélsőjobboldali törekvések vannak hazánkban! Utcai attrocitások is voltak, s ez szerintem veszélyt jelent. Ám abban is biztos vagyok, hogy a magyar demokrácia intézményei ezt kivédik — hangoztatta Tölgyesy Péter. — mgy — Emlékezés hőseinkre, szeretteinkre Mindenszentek és halottak napja emlékezésre késztet mindenkit: egyént, családot, közösséget. A hét végén is számos zalai településen szólt a harang az elhunyt névtelenekért és kőtáblán megörökített egykoriakért. Nemesszentandráson az I. és II.világháborúban elhunytakért állítottak emlékművet. A szombati ünnepség a kis falu templomában kezdődött, ahol Horváth Albin, bucsuszentlászlói ferences házfőnök rekviemet celebrált. Ezután a hívők a temető bejáratánál felállított emlékműhöz vonultak, ahol katonai díszőrség tisztelgett, s felvételről a háború félelmetes zajait idéző hangeffektusok emlékeztettek a régmúltra. A továbbiakban Bodics József polgármester mondott rövid beszédet. Szavait követően Joó József alezredes, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság parancsnoka emlékezett a régi házfőnök naplója alapján, amelyből felidéződött a frontra vonuló férfiak éjszakai gyónása, áldozása, s az a nyár, amelyen itt az asszonyok arattak. A környező öt faluból 812-en vonultak be katonának az I. világháború alatt, s közülük 107-en nem térhettek vissza. Sokak számára megrendítő jelenet következett, pap és katona párbeszéde: előbbi jelképesen visszakérte az áldozatokat. Joó József alezredes 31 nevet olvasott fel, tizenötöt az I., tizenhatot a II. világháborúból. Mindannyiuk neve a temető előtti emlékmű kőtáblájára van már vésve, amelyet dr. Pálfi Dénessel, a Zala Megyei Közgyűlés elnökével közösen leplezett le. A megyegyűlés elnöke beszédében megemlítette a Vizsicsaládot, amely a leggyakrabban fordul elő az elhunytak nevei közt: tizenegy fiúk közül négyen haltak meg az első világháborúban. Végül Albin atya megáldotta az emlékművet. Pusztaszentlászlón immár hagyomány, hogy az 1988-ban felújított világháborús emlékműnél mindenszentekkor összegyűlnek a helyiek, hogy leróják kegyeletüket, így volt ez tegnap délután is. A Himnusz és egy szavalat után Jandó László polgármester mondott beszédet az idegenben elhunytakért, majd a hozzátartozók helyezték el koszorúikat és virágaikat. Az a szokás alakult ki, hogy a háborús áldozatok faluban élő gyermekei közül minden évben ketten-ketten teszik ezt, vasárnap Novák József és Béres Sándor volt a soros. A frontról hazatért Koltai József és Sabján Kálmán a bajtársak nevében, míg az önkormányzat részéről Jandó László és Béres Gyula alpolgármester koszorúzott, s lerótták tiszteletüket a katolikus és az evangélikus egyház képviselői is. Vöcköndön a tegnap déli szentmise után — melyet Sömenek István plébános, püspöki tanácsos celebrált—a nagy számmal megjelent hívők, vendégek a templom mellett felállított hősi emlékműhöz vonultak, amit ez alkalomra Rohonczi Zoltán polgármester állíttatott fel a saját költségén. A vöcköndiek közül tizenhárman haltak meg a két világháborúban. A polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Pálfi Dénest, a megyegyűlés elnökét, dr. Hóbor Erzsébetet, a köztársasági megbízott megyei hivatalvezetőjét. A Himnusz elhangzása után a megyegyűlés elnöke mondott beszédet, majd Sömenek István megáldotta a hősi emlékművet. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. Zalaudvarnokon vasárnaptól ugyancsak emlékmű örökíti meg a hősi halottak nevét. A gyászmise és a Himnusz hangjai után Simon László, a részönkormányzat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tóth Tihamér országgyűlési képviselő tartott avatóbeszédet. A leleplezési ceremónia után Masszi Béla plébános szentelte és áldotta meg az emlékművet, majd koszorúzás következett. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Csáfordon a mindenszenteknapi harangszó közös imára hívta a helybelieket a világháborús emlékműhöz. Az áldozatokra Bizderi János kanonok emlékezett. Elmondta: mindannyian örülnének, ha az elesettek földi maradványait hazahozhatnák. A szertartás végén virágot helyeztek el az emlékműnél és gyertyát gyújtottak halottaik lelki üdvéért a hozzátartozók. Nemesszentandráson Joó József harmincegy elesett nevét olvasta fel. Már Halottak napja előtt is sokan keresték fel szeretteik sírját a temetőkben. Fotónk a megyeszékhelyen, a Göcseji úti temetőben a Mindenki Keresztje előtti tisztelgőket örökítette meg. (Szakony Attila felvételei) Megemlékezés A Doroghoz közeli Csolnok községben szombaton emléktáblát avattak abból az alkalomból, hogy 1956 október végén a helyi forradalmi bizottság felszámolta a kényszermunka-tábort. Ezzel Magyarországon 36 éve megszűnt az utolsó olyan bánya, ahol politikai elítéltekkel végeztettek kényszermunkát. LIGA-javaslat A minimálbér 9700 forintra emelését javasolja, s a nyugdíjaknál 18 százalékos emelést tart elfogadhatónak a Liga. A szakszervezeti szövetség csak akkor vesz részt az Érdekegyeztető Tanács további munkájában, ha a szociális partnereknek sikerül megkötni egy elfogadható gazdasági-szociális egyezséget 1993-ra. Erre Hárn Gábor, a szövetség megbízott elnöke mutatott rá a hétvégi országos választmányi ülésen. Mint elmondta: a szakszervezetek akár együttesen is hajlandók fellépni a gazdasági-szociális követeléseik kikényszerítéséért. Rehabilitáció A római katolikus világegyház rehabilitálta Galileo Gabieit, a toscanai tudóst, akit a Szent Inkvizíció 1633-ban azért ítélt életfogytiglani börtönre, mert hirdette és bizonyította, hogy nem a Nap forog a Föld körül, hanem a Föld saját tengelye és a Nap körül. II. János Pál pápa „tragikus félreértésnek, elhamarkodott és szerencsétlen döntésnek” minősítette Galilei meghurcolását. Nincs kisajátítás! A Független Rendőrszakszervezet hétvégi konferenciáján elfogadták a módosított alapszabályt és a programot, valamint megválasztották az új vezetőséget. Az FRSZ szerint a rendőrség jogállását olyan keretek között kell szabályozni, amelyek megakadályozzák, hogy bármely politikai csoportosulás eszközként kisajátítsa. Jelcin ellen? Jelcin megbuktatására szólított fel a Der Spiegel legújabb számában Sztanyiszlav Tyerehov, az orosz tisztek szövetségének az elnöke. Tyerehov, aki állítása szerint tízezer tiszt nevében beszél, az orosz elnök leváltását a Népi Küldöttek decemberi tanácskozásától várja.