Zalai Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
2 ZALAI HÍRLAP Az oroszok visszaadják az elvitt műkincseket (Folytatás az 1. oldalról.) híve annak a „mozgalomnak”, mely a háborús jóvátétel fejében tőlünk elvitt műkincsek visszaszolgáltatását szorgalmazza. Ebbéli minőségükben egy kis eszmecserére érkeztek a képviselő úrhoz, aki pedig magyar részről tett már sokat az ügy sikeréért. A Festetics-kastély nem igazán stílszerű egy ilyen megbeszéléshez, hiszen itt egy orosz tábornok nemhogy elvitte volna, inkább megvédte az értékeket. Ez a mai találkozó egy hoszszabb folyamat egyik állomása, nem ez az első ilyen tárgyalás, de mire az értékek hazajutnak biztosan sor kerül még néhányra. Hoszú, mintegy hároméves munka van a hátunk mögött, de úgy tűnik, hogy most már minden a legnagyobb rendben lesz. Kormányközi megállapodás született a két ország közt, melynek értelmében még ebben az évben visszakapjuk azokat a kincseket, melyekről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a háború alatt, illetve után Magyarországról vitték el. — A kincsek nagy része gazdag családok birtokában volt. Hogy fogják rendezni a tulajdonjogot? — Valószínűleg a kárpótlási jegyek segítségével, de erről pillanatnyilag még nincs konkrét döntés. — Valamennyi elvitt műkincset sikerült már megtalálni? — Pontosan senki nem tudhatja, hogy mennyi érték került ki akkor az országból, de folyamatosan kutatunk továbbiak után. Nyomozni kell a szó szoros értelmében, hiszen a jóvátételek „spontán módon”, mindenféle feljegyzés nélkül történtek. A Művelődési Minisztérium képviselője, aki a négy orosz szakembert kísérte Keszthelyre, elmondta, hogy a Németországba került kincsek esetében legalább annyival könnyebb a dolguk, hogy ők „nyugtát” adtak az elszállított értékekről. A négy orosz szakember látogatása ebéddel fejeződött be, melynek során dr. Czoma László általános politikai képet is festett nekik Magyarországról. Ezt követően a delegáció viszszautazott Budapestre, majd onnan haza, Oroszországba vezetett az út. — va — A szavazatok 10-15 százalékára számítanak A párt programjának elfogadásával és a választmány újjáválasztásával vasárnap véget ért a Nemzeti Demokrata Szövetség kétnapos közgyűlése. Az új választmány felkészültségén túl elegendő politikai erővel is rendelkezik a szükséges kompromisszumok megkötéséhez —jelentette ki Pozsgay Imre a választást követően az MTI munkatársának. A pártelnök a 27 tagú testület legfontosabb erényének tartja, hogy abban a társadalom szinte minden rétege képviselteti magát. Pozsgay a közgyűlés által vasárnap elfogadott program lényeges elemeként a párt önmeghatározását, a növekedésorientált gazdaságpolitikát, az államháztartás reformjának követelését, az agrárpiac visszaszerzését célzó ajánlást, valamint az önkormányzatok megerősítését és a magyar társadalom autonómiájának fejlesztését emelte ki. Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke elmondta: a program rövidített változatát hamarosan nyilvánosságra hozzák, emellett pedig folyamatosan kiegészítik a dokumentumot, hogy az 1994- re már kormányprogram lehessen. Véleménye szerint a párt a szavazatok 10-15 százalékát is megszerezheti a választásokon, ami a következő parlamenti ciklusban már komoly politikai tényezővé teheti a Nemzeti Demokrata Szövetséget. LÉK-LESEN (Folytatás az 1. oldalról.) Bent a messzeségben, a tó közepén széles „országút” vágódott a jégbe. Onnan süt a nap, így a verőfényes csillogásban nem lehet megállapítani milyen madarak élik ott világukat, de hogy sokan vannak, az biztos. Az „országút" két partján felgyűrődött a jég. — Az egy rianás eredménye — mondják a szakemberek. — Ha ilyen meleg van, bárhol felszakadhat a jég. Alattomos dolog ám ez...! Egy másik pecás már reggel óta próbálgatja a szerencsét, nem is sikertelenül. Van zsákmány is, de sajnos jóval kevesebb, mint kapás. Ügyesek a halak, nehéz jól „bevágni” nekik, szemtelen módon lelopják a csalit. Másrészt viszont pont ettől élvezet az egész. Mi lenne, ha mondjuk ötpercenként egy-egy hal akadna a horogra? Megtelne a vödör, lehetne hazamenni, így viszont jó társaságban,jó időben telik az idő, néha egy kis sikerélménnyel. Nem is zavarunk tovább. Távoztunkban visszanéztünk. Kint a tavon még a lékhorgász volt felül... A ZALAI HÍRLAP ----------------------------------------- A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13 550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. -------------------------------------------------------Journal --------- Krónika Az SZDSZ 15 pontja (Folytatás az 1. oldalról.)sasághoz. Az SZDSZ szerint ki kell mondani: országgyűlési képviselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol az állam kezében van a részvénytöbbség. 1994-ig meg kell születnie azoknak a parlamenti döntéseknek, amelyek segítségével le lehet zárni a múltat, az igazságtétel kérdését — vélik a szabaddemokraták. A parlament ennek érdekében fogadjon el nyilatkozatot az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltárja és elemzi az elkövetett vétkeket. A szabaddemokraták szerint a kormánynak a 94-es választásokig biztosítania kellene az önkormányzatoknak az ahhoz szükséges pénzeszközöket, hogy oktatási intézményeket ne kelljen bezárni, és pedagógusokat se kelljen elbocsátani. Az egyházakat állami függőségben tartó költségvetési finanszírozást megszüntetni javasolják a szabaddemokraták, ehelyett azt tartanák jónak, ha az adófizetők dönthetnének arról: egyházakat vagy más közhasznú karitatív vagy egyéb szerveződéseket kívánnak adójukkal támogatni. A parlamentnek a 94-es választás után olcsóbban, szakszerűbben és hatékonyabban kellene működnie — vélik a szabaddemokraták — és 250 fős törvényhozás mellett foglalnak javaslatcsomagjukban állást. A választási törvény módosításával az SZDSZ korlátozná a kampányköltség összegét is, mert megítélésük szerint a túl magas választási költségek visszatetszést keltenek az állampolgárokban. Az Országos Tanács és a képviselőcsoport ülését követően megtartott sajtótájékoztatón Pető Iván pártelnök egy kérdésre válaszolva megerősítette: amennyiben Antall József miniszterelnök, az MDF egy hete újjáválasztott elnöke találkozni kíván az ellenzéki pártok vezetőivel, az SZDSZ elnöke nyitott egy ilyen eszmecsere iránt. A 36-ok politikai vitanapja Pártalapítást tervez a frakció ■■■• fi.: ■'■■■■• . ••...... •• '' A 36-ok vasárnapi frakcióülésének ebédszünetig tartó eseményeiről Dragon Pál tájékoztatta az MTI munkatársát. A frakciótitkár először is elmondta, hogy felszólalásában javasolta: a frakció bázisán szervezzenek egy új pártot. Véleménye szerint ugyanis a képviselőcsoport több olyan előnnyel — így például megfelelő infrastrukturális háttérrel és választási tapasztalatokban gazdag képviselőkkel — rendelkezik, amivel más kisgazda-szervezetek nem. * A képviselő tájékoztatása szerint a felszólalók közül mindenki egyetértett azzal, hogy a 36-oknak mint frakciónak együtt kell maradnia és továbbra is a kormánykoalíciót támogatva kell tevékenykednie. Az ülésen téma volt a Független Kisgazdapárthoz való viszony és a Torgyán Józsefék által meghirdetett amnesztia kérdése. A képviselők megintcsak egyetértettek abban, hogy nem a független kisgazdák soraiból kizártaknak, hanem magának Torgyánnak kellene „megbánnia bűneit”. Ezenkívül a kisgazdapártnak vissza kellene lépnie a kormánykoalícióba ahhoz, hogy a 36-ok képviselői jelentkezzenek az egyes alapszervezeteknél ismét felvételüket kérve a Független Kisgazdapárt soraiba. A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülésén 27 igen szavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a továbbiakban is együtt maradnak, azaz a képviselőcsoport megőrzi egységét. Minderről Szabó János frakcióvezető számolt be az egész napos öszszejövetelt követően a sajtó munkatársainak. A frakcióvezető hangsúlyozta: nem döntöttek melyik kisgazdapárt mellett teszik le voksukat, így nem határoztak arról sem—habár ez a vitában felmerült —, hogy a frakció új pártot alapít. A párttá alakulás, illetve valamelyik párthoz való csatlakozás kérdéséről a március 21- ére meghirdetett nagyválasztmányi ülésig nem kívánnak dönteni — erősítette meg a politikus. Szabó János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ülésen nem foglalkoztak a kormányátalakítás kérdésével, hiszen Antall József miniszterelnök hivatalos formában nem kereste meg erre vonatkozóan a frakciót. A képviselő egy másik kérdésre felelve kijelentette: nem tárgyaltak az ülésen jelenlevő Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter esetleges lemondásáról sem. (MTI) Fiatal közgazdászok országos találkozója Mi fojtogatja a gazdaságot? Kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozókat a hihetetlen hiteligényeket támasztó költségvetés, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vállalkozásokat. Minderre Antal László mutatott rá a költségvetési deficit hatásait elemezve a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos találkozójának zárónapján, vasárnap. A Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője veszélyes ideológiának nevezte a tőkeszegény hazai befektetők támogatását, mivel ez — nézete szerint — tőkehátteret nélkülöző befektetéseket generál. A privatizáció kétéves tapasztalatait Csépi Lajos összegezte: az elidegenítésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd forint központi bevételhez jutottak, a bevétel további 30 százaléka pedig a vállalati szférában kötött ki. Becslések szerint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója határozottan a privatizáció gyorsítása, a rövid távú értékesítés mellett foglalt állást. A hazai vagy a külföldi tulajdonosok problémakörét illetően úgy vélekedett, hogy a külföldi tőkétől aligha támadnak érdemi gazdasági, társadalmi gondjaink. A jelenlegi 7-8 százalék helyett, a külhoni tőke 25-30 százalékos részesedését tartotta célszerűnek. Ugyanakkor megfelelő helyzetet kell biztosítani a hazai vállalkozóknak is — szögezte le az előadó — kedvezményes feltételek felkínálásával, amibe beleértendő az engedmény is a vagyon vélt vagy valós értékéből. Egészséges, kiegyensúlyozott, ugyanakkor tartós és érezhető növekedésre reálisan idén és jövőre nem számíthatunk — fejtette ki Soós Károly Attila országgyűlési képviselő a gazdasági növekedés esélyeit taglaló előadásában. A költségvetési bizottság elnöke rámutatott: ez legfeljebb a rákövetkező évek növekedési esélyeinek elherdálása árán következhetne be. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Balázs ipari minisztériumi államtitkár-helyettes visszautasította azt a vádat, miszerint az a régi állampárti gyakorlat visszacsempészése volna. Mint mondta, nem óhajtják újabb cégekkel bővíteni a programban szereplő 13 vállalatot. A programot átmeneti és korlátozott körben érvényesülő iparpolitikai eszközként kezelik. (MTI) Teljes ülést tartanak A testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint az alkotmánybírák hétfőn folytatják a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Kedden megtárgyalják: hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e a szövetkezeti ingyenes értékpapír utáni adózás megállapítása. Megvizsgálják azt is, hogy alkotmányellenes-e a vízgazdálkodási társulatok eljárásának szabályozása. rr» 1 mi t f/N i /i / Uj elnök a LIGA den Nagyobb szerepet kapnak ezentúl a LIGA vezetésében a legnagyobb létszámú tagszervezetek. A LIGA vasárnap befejezett III. küldöttgyűlésén elfogadott alapszabály szerint új intézményt, úgynevezett Liga Tanácsot választottak. A 21 tagú, havonta ülésező testületben tíz mandátumot nyernek el automatikusan a legnagyobb fizető taglétszámmal rendelkező tagszervezetek, szövetségek. A tanács további öt tagját a küldöttgyűlés választotta meg azon személyek közül, akik ismertséget szereztek tevékenységükkel a LIGA- mozgalomban. A tanács további hat mandátumát a LIGA elnöke, illetve öt alelnöke nyeri el. A küldöttgyűlés személyi változásokról döntött. Nem az eddigi megbízott elnököt, Horn Gábort, hanem a küldöttgyűlés előtti időszak egyik alelnökét, Őry Csabát választották meg elnöknek. 1993. február 1., HÉTFŐ Torgyán József Győrött A volt kommunisták a kommunizmusba akarták elvinni a népet, a mostani hatalom meg Európába. Mindkettő a „jövőt” kínálta ahelyett, hogy jólétet, tisztes fizetést, elfogadható nyugdíjat, a fiataloknak lakást adott volna — mondotta Torgyán József kisgazda pártelnök vasárnap Győrött. A Történelmi Igazságtétel Bizottság északdunántúli területi szervezete rendezésében nagy nyilvánosság előtt tartott ülésen megállapította: a jelenlegi hatalom öszszejátszik a volt kommunistákkal. Bizonyításul a hatalom- és a vagyonátmentéseket, az ország, a falu kirablását sorolta. (MTI) Hír(mor)zsák •A Radio Rosszii vasárnap délutáni, az Interfaxra hivatkozó közlése szerint a 33 éves, habarovszki illetőségű Ivan Kiszlov őrnagy tett kísérletet az orosz elnök meggyilkolására. Kiszlov előbb pokolgéppel, majd késsel próbálkozott eltenni láb alól Borisz Jelcint. Kihallgatása során először csak arról beszélt, hogy egyszerűen megelégelte a katonai szolgálatot és ezért hagyta ott alakulatát, később azonban előállt a Jelcin elleni merénylet verziójával. • Franjo Tudjman horvát elnök a zárai körzetben tett látogatása során kijelentette, hogy csak bizonyos feltételek mellett hosszabbíthatják meg az ENSZ- erők most lejáró mandátumát. A helyhatósági választások alkalmából elhangzott beszédében Tudjman kiemelte, hogy a békeerőknek garanciát kell vállalniuk a menekültek visszatérésére és a szerb milíciák leszerelésére. • Az amerikai kormány titokban tárgyal az izraeli vezetéssel az izraeli atomfegyvertár jövőjéről. A tárgyalások célja megszüntetni a „fegyverszintű” plutónium gyártását a Negev-sivatagban lévő dimonai reaktorban — közölte vasárnap exkluzív értesülésként a The Observer című brit lap. A hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az izraeli atomfegyverkezésre. • Az elvileg szövetséges boszniai muzulmán és horvát fegyveres erők képviselői szombaton a közép-boszniai Vitéz városában tűzszüneti megállapodást írtak alá a hetek óta folyó harcok befejezéséről.