Zalai Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-74. szám)

1993-03-01 / 50. szám

2 ZALAI HÍRLAP lálozó vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról.) reménye szerint a magyar gaz­daság jó esélyei nagyobbak a problémáknál. Nem folyhat azon a verseny — hangsúlyozta —, kik kínálják a legkisebb rosszat, hanem a szakembereket kell megszólítani, hogy szakmai munkájuk mellett jelenjenek meg politikai aktivitással, s ily módon is bővítsék az alternatí­va-repertoárt. A privatizációtól — mint mondta — várhatók eredmé­nyek, ám azok akkor lesznek va­lódiak, ha a széles társadalmi ré­tegek fizetőképes kereslete sem fog hiányozni a piacról. Végezetül az újabb hitel­­konstrukciók előkészítéséről szólt, ezek után pedig ugyan­csak a résztvevők köréből feltett kérdésekre válaszolt Palotás Já-Dr. Czoma László ország­­gyűlési képviselő mint házigaz­da szólt a megjelentekhez, mint a tőkét képviselő vállalkozók­hoz— a vállalkozói eszmerend­szer megtestesítőihez — akik a munkájukkal, céljaikkal a gaz­daság felemelkedése mellett tet­tek hitet. Az előadások után mindenki megkapta a résztvevők helyben elkészített névsorát. Majd a so­ron következett állófogadás és bál alatti hostess szolgálat mű­ködött közre — igény szerint — rövid megbeszélések lefolytatá­sához a partnerek megkeresésé­vel. A jó hangulatú program — amelynek esti műsorában fel­lépett Schütz Ila, Rátonyi Hajnalka —, éjjel két óráig tartott. (A rendezvény két főszerep­lőjével, Palotás Jánossal és Csépi Lajossal munkatársaink interjút készítettek, melyeket holnapi számunkban köz­lünk). H. Á. Itt viszont már a tánclépések domináltak. (Mészáros T. László felvételei) Krónika A horogkeresztet törvény nélkül is eltünteti a rendőr A belügyminiszter és a holocaust A Magyar—Izraeli Baráti Társaság tagjai, többségükben a holocaust soha el nem feledhető borzalmait túlélők gyűltek ösz­­sze vasárnap délelőtt a Wesselé­nyi utcai Goldmark-teremben. A baráti társaság vendégeként ezúttal Boross Péter belügymi­niszter vett részt az összejövete­len. Személyében most először üdvözölhettek magyar belügy­minisztert a patinás Goldmark­­teremben. Jelen volt Dávid Krausz, Izrael állam budapesti nagykövete is. Hídvégi György, a baráti tár­saság főtitkára köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta:­­ azzal, hogy a belügyminiszter elfogadta meghívásunkat, az összejövetel bátran nevezhető történelmi pillanatnak, hiszen a jelenléte olyan kérdések fel­vetését, átgondolását teszi lehe­tővé, amelyek nem csak a társa­ság tagjait, hanem — s ez bátran állítható —, a társadalmunk többségét érdeklik. Ezt követően Rapcsányi László, a baráti társaság elnöke tett fel kérdéseket. Ezekre vála­szolva Boross Péter egyebek közt elmondotta: a magyar Bel­ügyminisztérium és az izraeli Rendőrminisztérium között 1991 óta folyamatos, szoros kapcsolat alakult ki, ami a ma­gyarországi rendőri szervek számára sok tekintetben előnyt jelent, így például, különösen a terrorizmus elleni kiképzésben. Közölte: a tervek szerint izraeli látogatását az ottani rendőrmi­niszter várhatóan áprilisban vi­szonozza. Dávid Krausz nagykövet az előbbiekhez hozzátette: véle­ménye szerint a szakmai kap­csolatokon kívül a személyi, ba­ráti kapcsolatok is nagyon jók a két intézmény vezetői között. Megemlítette: éppen ma tér vissza izraeli útjáról Budapest rendőrfőkapitánya. További kérdésekre válaszol­va a magyar belügyi tárca veze­tője többek között hangoztatta: a rendőröket utasította, hogy ahol horogkeresztet vagy más fasisz­ta jellegű provokatív ábrákat lát­nak — legyen az egy személy kabátján, sapkáján vagy épület falán — gondoskodjanak eltün­tetéséről addig is, amíg erre tör­vényi szabályozás születik. A közönség köréből elhang­zott kérdések elsősorban az anti­szemitizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet elleni küzde­lemre, az ellenük való fellépésre vonatkoztak. Boross Péter vála­szában kifejtette: a jogszerűség követelményeit betartva határo­zott fellépéssel vetnek gátat e káros jelenségeknek. Ezzel ösz­szefüggésben hangsúlyozta: amíg a mostani kormány műkö­dik és én vagyok a belügymi­niszter, csírájában fojtok el min­den ilyen jellegű szerveződést. Az összejövetel záróaktusa­ként Dávid Krausz nagykövet kijelentette: nagy megelégedés­sel hallgatta a minisztert. (MTI) ZALAI HÍRLAP A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)12-360, (83) 14-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. Journal Hír(mor)zsák • A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem találták gyanúsnak az ame­rikai haderő frankfurti légitá­maszpontján felhalmozott cso­magokat. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, éle­lemmel és gyógyszerrel megtö­mött bálákat Kelet-Bosznia fö­lött kívánják ledobni. Két szerb, egy horvát és egy bosnyák ellen­őr szombaton este azért jött a lé­gibázisra, hogy megvizsgálja: nincs-e fegyver is elrejtve a cso­magokban. Ugyancsak vasár­napra virradó éjszaka két ameri­kai gép közel egymillió szerb és horvát nyelvű röplapot szórt le Kelet-Bosznia fölött. • A román rádió jelentése szerint a Duna 856-os folyamki­lométernél, a Vaskapu-zsilip alatt vasárnap reggel továbbra is eltorlaszolta a folyam hajóz­ható medrét az öt napja lehor­gonyzó, 12 jugoszláv uszály. Az uszályzár következtében eddig 14, különböző zászlók alatt ha­ladó hajóvonta volt kénytelen félbeszakítani útját és horgonyt vetni a Vaskapu-zsilip felett, vagy a 856-os folyamkilométer alatt. • Ötnapos hivatalos látoga­tása befejeztével vasárnap ha­zaérkezett Kanadából a dr. Bal­­sai István által vezetett igazság­ügyi delegáció. A magyar miniszter tárgyalá­sokat folytatott a szövetségi igazsáügy-miniszterrel, Qué­­beck és Ontario tartomány igaz­ságügyi szerveinek vezetőivel, elsősorban az igazságszolgálta­tás számítógépes fejlesztésének lehetőségeiről , amely terüle­ten Kanada jelentős segítséget nyújthat hazánknak —, megbe­széléseket folytatott továbbá az úgynevezett „pénzmosás” társa­sági jogi és polgári jogi vetüle­­teiről. • Leverték Lukács György Belgrád rakparti emléktábláját. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság sajtóosztályától kapott információ szerint a rendőrség lakossági bejelentésből értesült az emléktábla megrongálásáról vasárnap délelőtt. Egyelőre nem lehet tudni kik a tettesek, sem azt, mikor történt a vandál pusztítás. A rendőrség nyomoz az elkövetők után. • Eladta sertéstelepét a Zala­­szentgróti Állami Gazdaság. A vevő, aki egyéni vállalkozó, az állatállományt is megvásárolta. A szerződésben azt is rögzítet­ték, hogy az új tulajdonos próba­idő kikötése nélkül, határozat­lan időre átvesz 26 dolgozót. • A McDonald's Magyaror­szág Kft. illetékes szakembere elmondta: a nemzetközi gyors­­éttermi hálózattal való együtt­működés eredményeként 16 magyar cég is kiléphetett a kü­földi piacra, így például: a B­­olna Rt. győri baromfifeldo­gozójában készülő filézett és kernellet és csirkecombot­­­metországba is szállítják. Fővárosi Sütőipari Vállalat­­ Mac zsömléi Ausztriába is vég­re találnak, a Miskolci Sütőipa Vállalat hasábburgonyáját a­dig már Lengyelországban Csehországban is fogyasztják . A Központi Statisztikai H­ratal összeállításában is­ megjelent a Demográfiai I könyv, amelyet 1956 óta fol­intosan, évenként ad közre a­vatal. A kiadvány adatai képez­nak a népesedésről, a népes­ számának, nemek szerinti ö­szetételének, korstruktúráján valamint családi állapotát alakulásáról. A tábláza hasznos adalékokkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy a g­dasági életre milyen ha gyakorolnak a demográfiai u­tazások. /__ " 1993. március 1., HÉTFŐ Japán—magyar vegyes vállalat Vegyes vállalatot alapított tengelykapcsolók összeszerelé­sére a japán Daikin cég és a Ko­márom megyei Bákersz Kft. Az új cég a Magyar Suzuki Rt. be­szállítója lesz. Az alapító okira­tot vasárnap írták alá Budapes­ten. Az MTI kérdésére Bákány Ferenc, a Bákány vállalatcso­port tulajdonosa elmondta: a ve­gyes vállalatot 115 millió jen alaptőkével hozzák létre, amelyből induláskor 50 száza­lékkal részesedik a Daikin, 10 százalékkal a japán Itochu ke­reskedőház, és 40 százalék a Bá­kersz Kft-é. A magyar félnek opciója van arra, hogy meghatá­rozott időn belül további 10 szá­zalékot megvásároljon a Dai­­kintől. A Daikin, amely a Suzuki Motor Corporation autógyár legnagyobb beszállítója, átadja a gyártási technológiát a­­­gyarországi cégnek. A Dail Bákány Tengelykapcsoló-ga­tó Kft-nél kezdetben a Japár hozott alkatrészek összeszer­ve, minősítése és forgalmaz folyik, két éven belül pedig hozatosan átállnak a gyártó is. A tervek szerint az első év 16 ezer darab tengelykapcs hagyja el a tatabányai üzet, 4-5 éven belül pedig évente ezer alkatrész szállítására­­ képes. Az éves forgalom ekl­ra eléri majd a 180-200 mi jent. A Bákersz Kft. a 10 kst­­álló Bákány vállalatcsoport­­­ja. A cégek főként szerszám­­katrész- és gépgyártással, ép ipari tevékenységgel, műany feldolgozással foglalkoznak Bákersz Kft. pedig ez idei többi kft. holdingjaként mű­dött, a termelő tevékenysé most kezdi meg. Márciusban támad az Exebug Nemrég, alig néhány napja bukkantak rá Afrika déli részén egy újabb számítógépvírusra, amely márciusban lép műkö­désbe és kitörölheti az adatokat a számítógépek memóriájából. Dél-afrikai szakemberek szerint nem valószínű, hogy a vírs vi­lágszerte elterjedt lenne, de már az is elég gondot okoz, hogy a Michelangelo-vírus emlékeze­tes tavalyi támadása után ismét megsemmisítheti a kontinens déli részének számítógépeiben tárolt adatokat. Az Exebug-II., vagy az Exebug-III. nevű vírus amolyan „trójai faló”. Olyan program, amely mindaddig megbújik a számítógép memó­riájában, amíg egy kulcsszó vagy parancs nem aktivizálja. Az Afrikai Tudományos és Ipari Kutatások Tanácsának egyik munkatársa, Paul Ducklin el­­­­mondta, hogy az Exebug leírha­tatlan, minden képzeletet felül­múló rombolást vihet végbe Af­rika déli részének számítógé­pes­ adatbázisaiban. A vírus feltehetően a „vírusfertőzött” lemezek csereberélésével terjed — közölte a szervezet munka­társa. Azt ajánlotta, hogy a szá­mítógép-tulajdonosok nézessék át programjaikat, és víruskere­ső, illetve vírusirtó programokat futtassanak át gépeiken. Úgy tűnik, hogy az Exebug az IBM gyártmányú vagy kompa­tibilis számítógépeket támadja meg. Az Exebug-családot már régebben ismerik, de a mostani, új változatát alig néhány­­ fedezték fel. Az Exebugot­­ tervezte ördögi elméjű „sí­lőatyja”, hogy márciustól ke­te törölje le azoknak a lemez­nek a tartalmát, amelyekre március szót tartalmazó ad, kérnek le. Emlékezetes, hogy valy márciusban a Michelan lo-vírus okozott világszerte bolydulást és pánikot­a­n beszélve a károkról. Mint­ 500 vállalat ezer számítógé tette használhatatlanná a víz Az alábbi eset megintcsak a „hogy mik vannak?!” amúgy is sűrű sorait gyarapítja: Litvánia legsűrűbb erdősé­geinek mélyén a napokban rá­bukkantak egy magányos re­metére, aki már majd harminc éve ott éli életét, távol az embe­rektől és a civilizációtól. A lit­ván rendőrség alakulatai ab­szolúte véletlen módon, egy köztörvényes bűnöző után ku­tatva fésülték át a még szinte érintetlen erdőt, (persze azért ez is kissé csodaszámba megy Európában) amikor a sötét ren­getegben egy kunyhóra, s ben­ne egy békés öregemberre bukkantak. Az erdei remete—közölte a Letuvosz Ritasz című lap — fiatalon egy autógyárban dol­gozott technikusként. 1964- ben aztán egy szép napon beült gépkocsijába, és hirtelen elha­tározással­ bevette magát az er­dőbe, hogy belélegezze a tisz­ta, gyógyító hatású levegőt. Sétája során a fák között fel­fedezte a rozoga viskót, ame­lyet azon nyomban megjavított és otthonává tett. A remete az­óta is ott él. Emberekkel egyáltalán nem érintkezik, újságokat nem já­rat, rádiót nem hallgat. Az erdő gyümölcseivel táplálkozik, nyulakat tenyészt, és van né­hány szárnyasa is. Ruháját nyúlbőrből varrja magának. A világban, s benne Litvá­nia történéseiről, különösen az utóbbi évek sorsdöntő változá­sairól a 64 éves „Robinson” szinte semmit sem tud. Öröm­mel tölti el, hogy nem házaso­dott meg, hiszen — mint el­mondta — ezért érzi maga szabadnak. Elmesélte azt is hogy szereti az erdőt, és életé­vel elégedett. Arra nem is gon­dol, hogy visszatérjen az em­berek közé. Az erdei remetét megláto­gató újságírók szerint az öreg ember teljesen egészségesen gondolkodik, és egészen nor­mális ember benyomását kelti Talán nem véletlenül — mondanák laptársunknál... Litván remete

Next