Zalai Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

2 ZALAI HÍRLAP Rendkívüli és zárt (Folytatás az 1. oldalról.) nem jött el a lemondott ügyve­zető elnök, Für Lajos sem. Tanácskozás közben „zárttá” nyilvánították az MDF Orszá­gos Elnökségének ülését. Az MDF Országos Elnöksé­ge hétfői ülésén úgy határozott, hogy az ügyvezető elnöki pozí­ciót betöltő személyt rotációs alapon fogják az ügyvezető el­nökség tagjaiból választani az elkövetkező időszakban. Első­ként Lezsák Sándor alelnök látja el ezt a feladatot. Erről Herényi Károly elnökségi szóvivő szá­molt be Lezsák Sándorral együtt az ülés szünetében tartott sajtó­­tájékoztatón. „Csalódott vagyok, hogy ez a csapatmunka rögtön az első al­kalommal sérült azáltal, hogy nem vett részt az ülésen az el­nökség több tagja, így Balás Ist­ván, Zacsek Gyula, ifj. Fekete Gyula és Csurka István” — tette hozzá az elmondottakhoz Le­zsák Sándor alelnök. A politikus ezt követően beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szó esett az MDF választási kampányá­ról. Eszerint a testület tagjai úgy látták, hogy a választásokra tör­ténő felkészülés első szakasza — amit Szabó Tamás irányított — lezárult. A továbbiakban a választási felkészülés politikai vonatkozású kérdéseit az ügy­vezető elnökség fogja kezelni, a technikai feladatokat pedig az MDF hivatala és szervezetei fogják irányítani. Lezsák Sán­dor ezt követően azon szemé­lyes meggyőződésének adott hangot, hogy az MDF keddi frakcióülése, illetve a szerdai ügyvezető elnökségi ülés, vala­mint a hét végi országos választ­mányi összejövetel meg fogja oldani az MDF belső gondjait. Az előadó leszögezte: tűrhetet­lennek és tarthatatlannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek ki akarnak ugrani a kormányzati felelősséget válla­ló kabinet mögül. — Ugyancsak tűrhetetlen — folytatta Lezsák Sándor —, hogy belülről, az MDF háza tá­járól érik durva és többnyire rá­galmazó hadjáratok azt a koalí­ciós kormányzatot, amelyik a többség által 1990-ben elfoga­dott kormányzati programot, il­letve az ez évi VI. Országos Gyűlés határozatait kívánja végrehajtani. Nagy a felelőssé­ge Csurka Istvánnak abban — hangzott el a továbbiakban —, hogy idáig fajult az MDF válsá­ga. Ugyanakkor nagy Debrecze­­ni József és Elek István felelős­sége is, azért mert szinte bele­hajszolták Csurka Istvánékat a jelen helyzetbe és provokálták őket. Az Országos Elnökség zárt ü­­lése a tájékoztatót követően to­vább folytatódott. (MTI) A megbékélés emlékműve A II. magyar hadsereg tragé­diájából le kell vonnunk a tanul­ságot: egy kis ország hadseregé­nek az ország határainak védel­me a kötelessége, s nem az, hogy beleszóljon a világpolitika for­málásába, hogy a nagyhatalmak oldalán, a nagyhatalmak mellett részt vegyen mások háborújá­ban. Olyan hadsereget köteles­ségünk fenntartani, amely képes megvédeni határainkat, s van annyi ereje, hogy feltartóztassa a támadót. Egyebek között eze­ket hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn, a pá­­kozdi Mészeg-hegyen, a Meg­békélés emlékművének, a Don­­kanyari emlékkápolnának az avatóünnepségen. A ceremó­niára az ország minden részéből érkeztek a Don­kanyari harcok borzalmait, a kényszerű hallga­tás évtizedeit túlélők, a hajdani bajtársak, a még ma is gyászoló hozzátartozók, az emlékezni akarók és a megnyugvást kere­sők. A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. magyar hadsereg harcosai — bármennyire áldozatok voltak is — a harcok tanúsága és vég­eredménye ellenére nem veszte­sek, hanem győztesek voltak. Győztek ugyanis önmaguk fe­lett, győztek az embertelen körülmények felett. (MTI) Pápai bulla (Folytatás az 1. oldalról.) pököt, debreceni nyíregyházi megyéspüspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi főis­kolai rektort nevezte ki. A fenti területrendezés intéz­kedik a legtöbb magyarországi katolikus egyházmegye határai­nak módosításáról is. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acerbi érsek, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatálybalépésé­ről is intézkedik. Az átszervezés megyénket is érinti .Tóth László, a Veszprémi Püspökség jelenleg nyugalom­ban lévő, volt segédpüspöke kérdésünkre elmondta: egyedül a Szombathelyi Püspökség ma­rad érintetlen, tehát Zalaeger­szeg­ továbbra is a szombathelyi egyházmegyéhez tartozik. Zala déli része — Nagykanizsa — át­kerül a Kaposvári Püspökség­hez, míg a zalabéri rész Veszp­rémnél marad. Megyénk tehát az addigi ket­tő helyett három egyházmegye része. A határokról még nincs a püs­pökségnek pontos információja, így elképzelhető az egy városon belüli megosztottság is, vagyis Zalaegerszeg Szombathelyhez, csácsi városrésze pedig Veszprémhez tartozik a továb­biakban is. A ZALAI HÍRLAP -------------------------------------­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 312-575. Fax: 312-581. Titkárság: 311-597, 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311 -150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 351-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011. ----------------------------------------------------Journal -------­ Krónika Pünkösd ünnepén Pentakoste­s pünkösd. A görög szó a húsvét utáni ötvene­dik napot jelenti. A Szentlélek Úristen eljövetelének emlék­napja. Hosszú évtizedek óta elő­ször hivatalosan is ünnepnap pünkösd hétfőre is. Isten házai­ban mindenütt ünnepi szentmi­sékkel, istentiszteletekkel emlé­keztek a hívek a Szentlélek eljö­vetelére, a csodára, amikor a Jeruzsálembe a világ számos tá­járól érkezett zarándokok — pártusok, médek, rómaiak, zsi­dók, arabok — bár különböző nyelven beszéltek, mindenki a saját nyelvén hallotta a másikat, s valamennyien megértették Szent Pétert, aki Jézusról be­szélt. Alsópáhokon a pünkösdi szentmisét dr. Bolberitz Pál Kolping országos prézense mu­tatta be. — Örvendetes — mondotta a prézens a prédikációjában —, hogy Magyarországon újból alakulnak Kolping csoportok, családok. Hiszen Jézus tanításai közül a legnemesebbet, a máso­kon való segítést tűzték maguk elé célul. S erre egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek. Kolping, kölni pap nevét vi­selő karitatív szervezetnek — keresztény közösségek összefo­gása mások segítésére — immár alsópáhoki családja is működik, s zászlajukat — a KDNP helyi csoportjának zászlajával együtt — a vasárnapi pünkösdi szent­misén szentelte fel dr. Bolberitz Pál prézens. Zászlóanyának Lang Györgynét, az Országos Kolping Szövetség tagját, illet­ve dr. Varga Lászlónét, a meg­hatalmazott nagykövet és mi­niszter feleségét kérték fel. Az alsópáhoki ünnepség díszvendége, dr. Varga László — aki a fent említetteken kívül a KDNP alelnöki tisztét is viseli —, a szentmisét követő nagy­gyűlésen a kereszténység magá­ra találásáról, a keresztényde­mokraták célkitűzéseiről — kü­lönös tekintettel a szociálpoliti­kára — szólt. A zalaegerszegi református templomban a vasárnapi konfir­máción harmincan erősítették meg hitüket, s váltak ezzel az egyház önálló, úrvacsorára is jogosult tagjává. Kolping prézense megszenteli a zászlókat Alsópáhokon. Konfirmálás a zalaegerszegi református templomban. (Pezzetta Umberto felvételei) ­ Új alapszabály az SZDSZ-nél Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése szombaton délután — kétnapos tanácskozása zárásaként — elfogadta a párt új alap­szabályát. Az előző pártalkotmányt azért kellett módosítani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége jogilag pontosan szabályozott szervezettel indulhasson a vá­lasztási küzdelemnek. Az új alapszabály rendelkezik a kép­viselőjelöltek állításának rend­jéről, szabályozza a helyi szervezetek és a központ együtt­működését. Az egyéni választó­­kerületben állítandó jelölt sze­mélyére e szerint a szervezeti egységek tehetnek javaslatot, amennyiben az egyének megfe­lelnek az ügyvivői testület által előzetesen meghatározott felté­teleknek. A jelöltet az ÜT vá­lasztja ki a szervezetek egyetér­tésével. Ha a szervezeti egysé­gek egyharmada nem ért egyet a kiválasztott személyével, akkor a végleges döntést az Országos Tanács hozza meg. Pető Iván elnöki zárszavában ismét kiállt a VMDK vezetőjé­nek a tanácskozáson elhangzott javaslata mellett, amely a ma­gyar politikai pártok megegye­zését kéri abban, hogy a kisebb­ségi magyarok ügyét nem tekin­tik pártharcok színterének. Támogatást érdemel Pető Iván szerint az a — szintén a küldött­­gyűlésen felvetődött — gondo­lat, hogy Magyarország kössön szabadkereskedelmi megálla­podást Romániával. Az idősze­rű politikai kérdésekről szólva Pető Iván a Fidesznek címezve kijelentette: az SZDSZ barátai­val szemben is ugyanazokat a normákat követi, mint a kor­mánypártok esetében. Ezért tá­mogatni fogják annak a javaslat­nak a napirendre tűzését, amely parlamenti bizottsággal vizsgál­tatná az MDF—Fidesz közös in­gatlanügyét. A küldöttgyűlés üzenete: fel­adataink megoldására együtt vagyunk képesek, az SZDSZ- ben mindenkinek van helye és munkája — fejezte be a tanács­kozást lezáró beszédét a pártel­nök. (MTI) 1993. június 1., KEDD Solingeni gyújtogatás „Amerikai viszonyok”, za­vargások színtere volt pün­kösdkor Németország, miu­tán szombaton az észak-raj­­na-vesztfáliai Solingenben is­meretlen tettes vagy tettesek felgyújtottak egy törökök lak­ta házat: három fiatalasszony, illetve lány és két kisgyerek lelte halálát a tűzben. Három fiatalkorú súlyos sé­rüléseket szenvedett, ketten kö­zülük túljutottak az életveszé­lyen. Ez volt a legsúlyosabb erő­szakcselekedet a németországi külföldiellenes hullám másfél éves történetében. A lángok szombaton hajnal­ban csaptak fel, a tettes vagy a tettesek benzinnel locsolták le a bejárati részt. A tűz villámgyor­san átterjedt a régebbi építésű ház többi részére. A tűzoltókat a szomszédok riasztották, de az első egység nem hozott magával kifeszíthető ponyvát. Az egyik asszony a lángtengerből a mély­be ugrott, és a kövezeten halálra zúzta magát. A Genc család már évek óta Németországban élt. A németországi török közös­ségen harag és keserűség lett úr­rá, s ennek tetőpontjaként, szá­mos tüntetést követően, hétfőn hajnalban Solingen belvárosá­ban zavargások törtek ki. A tö­meg azt skandálta, hogy „Nácik, felleljük mindannyiotokat!” Tüntetések más német városok­ban is voltak. Berlinben ötezren vettek részt a demonstráción. A hatóságok abból indulnak ki, hogy szélsőjobboldaliak gyilkoltak, de hétfő délutánig nem akadtak forró nyomra. A vizsgálatot a szövetségi ügyész­ség, személyesen Alexander von Stahl főügyész irányítja. A német kormány százezer márka jutalmat ígért a nyomravezető­nek. Négy év, három választás Lech Walesa lengyel államfő nem írta alá a szejm által jóváha­gyott nyugdíjtörvényt. Az elnök vasárnap éjfél előtt tudatta dön­tését a szejm marsalljával, per­cekkel az alkotmányban megje­lölt harmincnapos határidő le­járta előtt. Az aláírás megtaga­dása mentőöv Hanna Suchocka kormányának, s egyúttal kiállás a liberális piacgazdaság mellett. Számítások szerint az új nyugdíjtörvény 21 ezer milliárd zlotys többletkiadásra kénysze­rítette volna a kormányt, amely pedig a bukást is inkább vállalta, mint hogy a tanárok és az orvo­sok sztrájkkal követelt, 4 billiós fizetésemelést megadja. A kor­mány „makacsságának” oka egyszerű : nincs pénz. Az IMF-el egyeztetett, 81 billiós idei költségvetési hiány túllépé­se sok milliárd dolláros veszte­séget okozna, a fedezet nélküli pénznyomtatás pedig újraindí­taná a súlyos áldozatok árán megfékezett hiperinflációt. Varsóban még működik a parlament és a koalíciós kor­mány, a lengyel pártok azonban már megkezdték választási kampányukat. Leszek Balcerowicz, a len­gyel gazdasági reform atyja a Gazeta Wyborcza hétfői számá­ban azt írta: a Szolidaritásnak és a Független Lengyelország Konföderációjának (KPN) szö­vetsége elintézte, hogy négy éven belül a harmadik választási kampányt kell átélje az ország. Ez pedig sokba kerül, s nemcsak pénzben.

Next