Zalai Hírlap, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

/ // 1993. augusztus 2., HÉTFŐ Krónika ZALAI HÍRLAP 3 ­ Észak-Zalában a százötvenedik Tegnap délelőtt Szentpéter­­földe lakói kettős ünnepet ültek. Egyrészt hosszú évek óta ha­gyományosan e napon tartják falujukban a búcsút, másrészt ezen a kellemes nyári vasárna­pon avatták fel vízművüket is. Az ünnepség 10 órakor kez­dődött. A falu néptáncosai a pol­gármesteri hivataltól a vízműig vezették az ünneplőket táncolva és énekelve, majd ott Dénes Endre polgármester nyitotta meg az eseményt. Elmondta, hogy ez a nap kiemelkedő jelen­tőségű a község életében, hiszen a polgárok régi igénye, vágya teljesült azzal, hogy az önkor­mányzat tető alá tudta hozni leg­fontosabb vállalását. Ezt köve­tően dr. Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés elnöke szólt az ün­neplőkhöz. A vízmű létrejötté­nek körülményeiről beszélt, kö­szönetet mondott mindazoknak, akik anyagilag vagy munkájuk­kal elősegítették e létesítmény felépítését, majd beszédét így fejezte be: — Tisztelettel kérem a falu lakóit, hogy vigyázzanak erre a vízműre. A kincs, melyet most kaptak, a földből fakad, de nem korlátlan, bánjanak vele éssze­rűen, takarékosan, hiszen bár a tiszta víz most már itt is megszo­kott, mindennapi dolog lesz, azért nem tart örökké. Az építkezés egyébként 1992-ben kezdődött meg. Pá­lyázat útján a Zala Megyei Víz­gazdálkodási Társulás nyerte el a beruházást, s határidőre sike­rült is elkészülniük munkájuk­kal. Eközben mintegy 3300 fo­lyóméter gerincvezetéket fek­tettek le, 80 rácsatlakozást sze­reltek fel, és elkészítettek egy 20 köbméteres víztározót, a hozzá vezető utat, valamint a szentpé­­terföldei víz túlságosan magas vastartalma miatt egy vastalaní­­tót is felszereltek. Mindezek a munkálatok 12 millió forintba kerültek, melynek felét állami támogatásból fedezték, a fenn­maradó 50 százalékot pedig a la­kosság, az önkormányzat, és a megyei közgyűlés adta össze. Portánként mintegy 20 ezer fo­rintba került ez a beruházás, ám mostantól kezdve egészséges, tiszta ivóvize lesz a falunak. A néptánccsoport ünnepi műsorá­nak végeztével a vízmű felszen­telésére is sor került. E napra pedig valószínűleg az építők is különös örömmel em­lékeznek majd, hiszen az észak­zalai területen Szentpéterfölde vízműve a 150. hasonló létesít­mény. Az első kancsó víz (fent), az avatás percei (lent). Náczi-hegyi gondolatok Ignácz-napi ünnepséget tar­tottak vasárnap a Veszprém me­gyei Pulán, a szőlőtermeléséről híres Náczi-hegy tulajdonosai és a falu lakói. Az egész napos programot immár hatodik alka­lommal hirdették meg, amelyre itthonról és határon túlról is ér­keztek vendégek. Szent Ignácz­­ra emlékeztek a misén, illetve a szőlőtermesztés, a német és ma­gyar ajkúak együttélésének ha­gyományaira a hegy történetét megörökítő faragott emlékosz­lopnál. Bajorországból mintegy 250 évvel ezelőtt érkeztek ide a német telepesek és a szőlőter­melés is legalább 200 éves múlt­ra tekint vissza. Az Ignácz-napi ünnepség díszvendége Surján László népjóléti miniszter, a Ke­reszténydemokrata Néppárt el­nöke beszédében többek között rámutatott: új politikai elit jelent meg, és gyakran érhető tetten a kivagyiság, az újmódi urizálás. „Hányan kiabálják a liberaliz­mus szent jelszavát és közben olyan intoleránsak, hogy a má­sik létét is kihívásnak érzik, és csak saját kiválóságuk fényében tetszelegnek. Aki gazember­t— folytatta — azt a közvélemény­nek kell lesöpörni, nem az egyik pártnak kell a másikat piszkálni. Ami ma a körülöttünk lévő né­pek és mi köztünk van, az nem a magyar kormány sovinizmusá­ból adódó feszültség, hanem a tolvaj rossz lelkiismerete” — hangoztatta Surján. A megol­dást a szomszéd népekkel való egymásratalálásban, az európai integrációban látja, de ezt csak hazugság nélkül lehet megvaló­sítani. (MTI) Nem a kormány verte szét... Gazdafórum az agrárágazat kérdéseiről Szatymazon Még az elmúlt hónapokban is sokan vádolták azzal a kor­mányt, hogy szétverte a magyar mezőgazdaságot. Ez igaztalan állítás, de tény, hogy rossz, na­gyon nehéz helyzetben van — mondta Medgyasszay László, a Csongrád megyei Szatymazon, a kétnapos gazdafórumon. A Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára Tény­kép a mezőgazdaság helyzetéről cím­mel tartott előadásában emlé­keztetett azokra a negatívumok­ra, amelyek miatt már a '80-as évek elején megkezdődött a me­zőgazdaság helyzetének romlá­sa. Ezzel azt kívánta bizonyíta­ni, hogy nem az új rendszer tehető egyértelműen felelőssé a jelenlegi nehézségekért. Ugyanakkor utalt rá, hogy a tulajdonlás, a földtulajdon ren­dezésének elhúzódása nem segít a gondokon. Az ágazatot sújtó jégveréssel kapcsolatban az ál­lamtitkár köszönetet mondott a sajtónak, mert az, ahogy a ter­mészeti csapást bemutatta, jó irányban befolyásolta a döntés­hozókat: a tervezett 100 millió forintos támogatás helyett végül 400 millió forintot szavaztak meg az illetékesek. Az esetleges jövőbeni jégverésre felkészülve egyébként mintegy 30 milliós tartalékot képez a tárca. Ha nem lesz rá szükség, az összeget a mostani károsultak között fog­ják szétosztani. Az államtitkár véleménye szerint — ha csúcsformában dolgozhatna a magyar mező­­gazdaság — a lakosság ellátása mellett további 50 százalékot tudna exportra termelni. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Tulajdonformák—po­litika—mezőgazdaság című előadásában a földtulajdonlás legfrissebb adatait ismertette. Eddig 12 millió 154 ezer arany­korona földet árvereztek el, így már több mint 133 ezren szerez­tek földtulajdont. Sajnálatos vi­szont, hogy 137 gazdálkodó­­egység esetében még mindig nem született jogerős földalap­kijelölés, ami azt jelenti, hogy ennyi településen nem kezdőd­hetett meg az árverés. Az alel­­nök bírálta a földkiadó bizottsá­gok egy részének működését is. Hagyományos nyári politikai piknikjükre Lengyel László po­litológust, Kupa Mihály függet­len és Nyers Rezső szocialista képviselőt, valamint Sárközi Tamás egyetemi tanárt hívták meg Kisgyónbányára a székes­­fehérvári szocialisták. A kétna­pos rendezvény szombati politi­kai fóruma „A magyar gazdaság lehetőségei a világgazdaság­ban” címet viselte. A meghívot­tak egyetértettek abban, hogy az idei esztendőben a gazdaság nem tudott egyről a kettőre jutni. Gyakorlatilag évet ismételtünk — hangsúlyozta Lengyel Lász­ló —, amikor a tavalyi 23 száza­lékos infláció várható megis­métlődéséről beszélt. Kupa Mi­hály szerint a „pangó” helyzet ellenére az egészséges folyama­tok elindulására megvan az esély, még akkor is, ha a gazda­ságirányításban az utóbbi hóna­pokban erős centralizáció ala­kult ki. A résztvevők közül többen voltak kíváncsiak arra, miként fogadja Lengyel László a mi­niszterelnöki feljelentés nyo­mán ellene indult eljárást. A po­litológus elmondta: már a felje­lentést követő néhány nap során is önkéntes tanúk tucatjai jelent­keztek, hogy ha kell „bizonyíté­kokkal” támasszák alá az általa elmondottakat. Ebben az eset­ben Lengyel László elkerülhe­tetlennek látja a feltételezett kor­rupciós ügyek kivizsgálását. Az eljárást koncepciós pernek véli. Utcakeresztelő Reziben (Folytatás az 1. oldalról.) A tavasszal egy kérdőív járta az utcát öt javasolt névvel, lehe­tett szavazni, de bármilyen más nevet is írhattak rá a lakók. A 75 választásra jogosultból 74-en szavaztak igennel, s ebből 43-an Bem apót támogatták. A 16 tagú szervezőgárda pedig „összehoz­ta” az ünnephez a körítést is. Az est folyamán először Hor­váth Péter adott rövid történeti áttekintést az új névért folytatott két évtizedes harcról, majd a polgármester átadta az utca kép­viselőjének az új névtáblát, me­lyet ünnepélyesen fel is csava­roztak. Aztán az utca aprajának rövid műsora után Sárközi Sza­­niszló átvágta a nemzetiszín sza­lagot, az emberek pedig birtok­ba vették régi-új utcájukat. — Ezentúl lesz rendes cí­münk nekünk is — mondta bú­csúzóul Horváth Péter.—Eddig mindig Vaszari, Vásárhelyi, Vasarelli állt a borítékainkon, a Vaszarosit senki nem értette. A Bem Józsefet fogják...! Ezek után vacsora követke­zett az utca kocsmájában ked­vezményes árakon, majd hajna­lig utcabál, játékos vetélkedők és éjfélkor tábortűz színesítették a programot. — va — A polgármester átvágja a szalagot az immár Bem József utca elején. Hadifoglyok A Nyugati Hadifoglyok Egyesülete Nemzetközi találko­zót rendez tagjai és a sorstársak számára. Az első alkalommal meghirdetett eseményt — au­gusztus 25—26. között — a debreceni Oláh Gábor utcai sportcentrumban tartják. Pilóták Az oroszországi Krasznodar­­ból, a MIG-29-es vadászrepülő tanfolyamról pénteken este 17 tiszt érkezett haza az elmúlt hó­napban kiutazott 110 tagú cso­portból. Az átképzésen résztve­vő pilóták és repüléstechnikai szakemberek egészségesek, ki­képzésük a terveknek megfe­lelően halad. Alapítvány Ma 16 órakor, a zalaegersze­gi Petőfi u. 26. sz. alatt tartja gyűlését a „Mindszenty Hagyo­mányőrző és Ápoló Alapít­vány”. Dr. Csanád Béla elnök és Padányi Zoltán titkár az Alapít­vány bírósági bejegyzéséről, a működés megkezdésével kap­csolatos teendőkről tájékoztatja a kuratóriumi és alapító tagokat. Szabari falunap Vasárnap délután idén immár második alkalommal kerekedett fel Zalaszabar apraja-nagyja, hogy falunapot ünnepeljen. A rendezvény délután fél három­kor kezdődött a falu hegyén lévő Baán pincénél, s — ahogy az már ilyenkor lenni szokott—éj­szakába nyúló mulatsággal feje­ződött be. Magyarságtörténet Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Vezér, illetve a Hét Törzs Ala­pítvány Szolnokon, a Pálfy Já­nos szakközépiskolában. A tá­borban 140 határainkon túl élő középiskolás diák készül fel „A magyar nép története” című nagyszabású történelmi vetél­kedőre, amelyet 1996, a Hon­foglalás 1100-dik évfordulója tiszteletére rendeznek. Céhtárlat A veszprémi „Művész céh” alkotóinak tárlata nyílt meg teg­nap Keszthelyen, a Goldmark Károly Művelődési Központ­ban. Az augusztus 29-éig láto­gatható kiállításon kerámiák, festmények, grafikák és iparmű­vészeti alkotások láthatók. Kiegyenesedik? Egyenesedett valamelyest a pisai ferde torony — ezt a szen­zációs hírt jelentette be a hét vé­gén Michele Jamielkowski, a torony megmentésén fáradozó „bölcsek tanácsának” vezetője. A torony néhány millimétert dőlt viszafelé annak nyomán, hogy alapzatánál elhelyezték az első, 140 tonna összsúlyú ólom­önteéseket.

Next