Zalai Hírlap, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
/ // 1993. augusztus 2., HÉTFŐ Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Észak-Zalában a százötvenedik Tegnap délelőtt Szentpéterfölde lakói kettős ünnepet ültek. Egyrészt hosszú évek óta hagyományosan e napon tartják falujukban a búcsút, másrészt ezen a kellemes nyári vasárnapon avatták fel vízművüket is. Az ünnepség 10 órakor kezdődött. A falu néptáncosai a polgármesteri hivataltól a vízműig vezették az ünneplőket táncolva és énekelve, majd ott Dénes Endre polgármester nyitotta meg az eseményt. Elmondta, hogy ez a nap kiemelkedő jelentőségű a község életében, hiszen a polgárok régi igénye, vágya teljesült azzal, hogy az önkormányzat tető alá tudta hozni legfontosabb vállalását. Ezt követően dr. Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés elnöke szólt az ünneplőkhöz. A vízmű létrejöttének körülményeiről beszélt, köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagilag vagy munkájukkal elősegítették e létesítmény felépítését, majd beszédét így fejezte be: — Tisztelettel kérem a falu lakóit, hogy vigyázzanak erre a vízműre. A kincs, melyet most kaptak, a földből fakad, de nem korlátlan, bánjanak vele ésszerűen, takarékosan, hiszen bár a tiszta víz most már itt is megszokott, mindennapi dolog lesz, azért nem tart örökké. Az építkezés egyébként 1992-ben kezdődött meg. Pályázat útján a Zala Megyei Vízgazdálkodási Társulás nyerte el a beruházást, s határidőre sikerült is elkészülniük munkájukkal. Eközben mintegy 3300 folyóméter gerincvezetéket fektettek le, 80 rácsatlakozást szereltek fel, és elkészítettek egy 20 köbméteres víztározót, a hozzá vezető utat, valamint a szentpéterföldei víz túlságosan magas vastartalma miatt egy vastalanítót is felszereltek. Mindezek a munkálatok 12 millió forintba kerültek, melynek felét állami támogatásból fedezték, a fennmaradó 50 százalékot pedig a lakosság, az önkormányzat, és a megyei közgyűlés adta össze. Portánként mintegy 20 ezer forintba került ez a beruházás, ám mostantól kezdve egészséges, tiszta ivóvize lesz a falunak. A néptánccsoport ünnepi műsorának végeztével a vízmű felszentelésére is sor került. E napra pedig valószínűleg az építők is különös örömmel emlékeznek majd, hiszen az északzalai területen Szentpéterfölde vízműve a 150. hasonló létesítmény. Az első kancsó víz (fent), az avatás percei (lent). Náczi-hegyi gondolatok Ignácz-napi ünnepséget tartottak vasárnap a Veszprém megyei Pulán, a szőlőtermeléséről híres Náczi-hegy tulajdonosai és a falu lakói. Az egész napos programot immár hatodik alkalommal hirdették meg, amelyre itthonról és határon túlról is érkeztek vendégek. Szent Ignáczra emlékeztek a misén, illetve a szőlőtermesztés, a német és magyar ajkúak együttélésének hagyományaira a hegy történetét megörökítő faragott emlékoszlopnál. Bajorországból mintegy 250 évvel ezelőtt érkeztek ide a német telepesek és a szőlőtermelés is legalább 200 éves múltra tekint vissza. Az Ignácz-napi ünnepség díszvendége Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszédében többek között rámutatott: új politikai elit jelent meg, és gyakran érhető tetten a kivagyiság, az újmódi urizálás. „Hányan kiabálják a liberalizmus szent jelszavát és közben olyan intoleránsak, hogy a másik létét is kihívásnak érzik, és csak saját kiválóságuk fényében tetszelegnek. Aki gazembert— folytatta — azt a közvéleménynek kell lesöpörni, nem az egyik pártnak kell a másikat piszkálni. Ami ma a körülöttünk lévő népek és mi köztünk van, az nem a magyar kormány sovinizmusából adódó feszültség, hanem a tolvaj rossz lelkiismerete” — hangoztatta Surján. A megoldást a szomszéd népekkel való egymásratalálásban, az európai integrációban látja, de ezt csak hazugság nélkül lehet megvalósítani. (MTI) Nem a kormány verte szét... Gazdafórum az agrárágazat kérdéseiről Szatymazon Még az elmúlt hónapokban is sokan vádolták azzal a kormányt, hogy szétverte a magyar mezőgazdaságot. Ez igaztalan állítás, de tény, hogy rossz, nagyon nehéz helyzetben van — mondta Medgyasszay László, a Csongrád megyei Szatymazon, a kétnapos gazdafórumon. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Ténykép a mezőgazdaság helyzetéről címmel tartott előadásában emlékeztetett azokra a negatívumokra, amelyek miatt már a '80-as évek elején megkezdődött a mezőgazdaság helyzetének romlása. Ezzel azt kívánta bizonyítani, hogy nem az új rendszer tehető egyértelműen felelőssé a jelenlegi nehézségekért. Ugyanakkor utalt rá, hogy a tulajdonlás, a földtulajdon rendezésének elhúzódása nem segít a gondokon. Az ágazatot sújtó jégveréssel kapcsolatban az államtitkár köszönetet mondott a sajtónak, mert az, ahogy a természeti csapást bemutatta, jó irányban befolyásolta a döntéshozókat: a tervezett 100 millió forintos támogatás helyett végül 400 millió forintot szavaztak meg az illetékesek. Az esetleges jövőbeni jégverésre felkészülve egyébként mintegy 30 milliós tartalékot képez a tárca. Ha nem lesz rá szükség, az összeget a mostani károsultak között fogják szétosztani. Az államtitkár véleménye szerint — ha csúcsformában dolgozhatna a magyar mezőgazdaság — a lakosság ellátása mellett további 50 százalékot tudna exportra termelni. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Tulajdonformák—politika—mezőgazdaság című előadásában a földtulajdonlás legfrissebb adatait ismertette. Eddig 12 millió 154 ezer aranykorona földet árvereztek el, így már több mint 133 ezren szereztek földtulajdont. Sajnálatos viszont, hogy 137 gazdálkodóegység esetében még mindig nem született jogerős földalapkijelölés, ami azt jelenti, hogy ennyi településen nem kezdődhetett meg az árverés. Az alelnök bírálta a földkiadó bizottságok egy részének működését is. Hagyományos nyári politikai piknikjükre Lengyel László politológust, Kupa Mihály független és Nyers Rezső szocialista képviselőt, valamint Sárközi Tamás egyetemi tanárt hívták meg Kisgyónbányára a székesfehérvári szocialisták. A kétnapos rendezvény szombati politikai fóruma „A magyar gazdaság lehetőségei a világgazdaságban” címet viselte. A meghívottak egyetértettek abban, hogy az idei esztendőben a gazdaság nem tudott egyről a kettőre jutni. Gyakorlatilag évet ismételtünk — hangsúlyozta Lengyel László —, amikor a tavalyi 23 százalékos infláció várható megismétlődéséről beszélt. Kupa Mihály szerint a „pangó” helyzet ellenére az egészséges folyamatok elindulására megvan az esély, még akkor is, ha a gazdaságirányításban az utóbbi hónapokban erős centralizáció alakult ki. A résztvevők közül többen voltak kíváncsiak arra, miként fogadja Lengyel László a miniszterelnöki feljelentés nyomán ellene indult eljárást. A politológus elmondta: már a feljelentést követő néhány nap során is önkéntes tanúk tucatjai jelentkeztek, hogy ha kell „bizonyítékokkal” támasszák alá az általa elmondottakat. Ebben az esetben Lengyel László elkerülhetetlennek látja a feltételezett korrupciós ügyek kivizsgálását. Az eljárást koncepciós pernek véli. Utcakeresztelő Reziben (Folytatás az 1. oldalról.) A tavasszal egy kérdőív járta az utcát öt javasolt névvel, lehetett szavazni, de bármilyen más nevet is írhattak rá a lakók. A 75 választásra jogosultból 74-en szavaztak igennel, s ebből 43-an Bem apót támogatták. A 16 tagú szervezőgárda pedig „összehozta” az ünnephez a körítést is. Az est folyamán először Horváth Péter adott rövid történeti áttekintést az új névért folytatott két évtizedes harcról, majd a polgármester átadta az utca képviselőjének az új névtáblát, melyet ünnepélyesen fel is csavaroztak. Aztán az utca aprajának rövid műsora után Sárközi Szaniszló átvágta a nemzetiszín szalagot, az emberek pedig birtokba vették régi-új utcájukat. — Ezentúl lesz rendes címünk nekünk is — mondta búcsúzóul Horváth Péter.—Eddig mindig Vaszari, Vásárhelyi, Vasarelli állt a borítékainkon, a Vaszarosit senki nem értette. A Bem Józsefet fogják...! Ezek után vacsora következett az utca kocsmájában kedvezményes árakon, majd hajnalig utcabál, játékos vetélkedők és éjfélkor tábortűz színesítették a programot. — va — A polgármester átvágja a szalagot az immár Bem József utca elején. Hadifoglyok A Nyugati Hadifoglyok Egyesülete Nemzetközi találkozót rendez tagjai és a sorstársak számára. Az első alkalommal meghirdetett eseményt — augusztus 25—26. között — a debreceni Oláh Gábor utcai sportcentrumban tartják. Pilóták Az oroszországi Krasznodarból, a MIG-29-es vadászrepülő tanfolyamról pénteken este 17 tiszt érkezett haza az elmúlt hónapban kiutazott 110 tagú csoportból. Az átképzésen résztvevő pilóták és repüléstechnikai szakemberek egészségesek, kiképzésük a terveknek megfelelően halad. Alapítvány Ma 16 órakor, a zalaegerszegi Petőfi u. 26. sz. alatt tartja gyűlését a „Mindszenty Hagyományőrző és Ápoló Alapítvány”. Dr. Csanád Béla elnök és Padányi Zoltán titkár az Alapítvány bírósági bejegyzéséről, a működés megkezdésével kapcsolatos teendőkről tájékoztatja a kuratóriumi és alapító tagokat. Szabari falunap Vasárnap délután idén immár második alkalommal kerekedett fel Zalaszabar apraja-nagyja, hogy falunapot ünnepeljen. A rendezvény délután fél háromkor kezdődött a falu hegyén lévő Baán pincénél, s — ahogy az már ilyenkor lenni szokott—éjszakába nyúló mulatsággal fejeződött be. Magyarságtörténet Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Vezér, illetve a Hét Törzs Alapítvány Szolnokon, a Pálfy János szakközépiskolában. A táborban 140 határainkon túl élő középiskolás diák készül fel „A magyar nép története” című nagyszabású történelmi vetélkedőre, amelyet 1996, a Honfoglalás 1100-dik évfordulója tiszteletére rendeznek. Céhtárlat A veszprémi „Művész céh” alkotóinak tárlata nyílt meg tegnap Keszthelyen, a Goldmark Károly Művelődési Központban. Az augusztus 29-éig látogatható kiállításon kerámiák, festmények, grafikák és iparművészeti alkotások láthatók. Kiegyenesedik? Egyenesedett valamelyest a pisai ferde torony — ezt a szenzációs hírt jelentette be a hét végén Michele Jamielkowski, a torony megmentésén fáradozó „bölcsek tanácsának” vezetője. A torony néhány millimétert dőlt viszafelé annak nyomán, hogy alapzatánál elhelyezték az első, 140 tonna összsúlyú ólomönteéseket.