Zalai Hírlap, 1993. október (49. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

1993. október 1., PÉNTEK Az új vámjogszabályokról új terméket már 1981 -től is csak előzetes minőségvizsgálat után lehet behozni az országba, illetve forgalmazni, a péntek­től érvénybe lépő új minőségvizsgálati és vámeljárási rendel­kezésben mindössze az az újdonság, hogy az engedélyt már a határon kérik, illetve ellenőrzik a vámszervek. Sajnos azon­ban úgy tűnik, hogy a kereskedők 1981-től nem ismerik köte­lezettségeiket. Minderről Bártfai Béla, a Pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára nyilatkozott. Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az élelmiszerek be­hozatalánál a kereskedők eddig is jobban betartották a szabá­lyokat, mint az iparcikkek importjánál. Hangsúlyozta: vámel­járás szempontjából a rendelkezés EK-komform, nem ütközik a közösség országainak szabályaiba. Előny, hogy az új rendel­kezések visszaszoríthatják a feketekereskedelmet, hiszen el­vileg illegálisan nem juthat be fogyasztási cikk az országba. Az államtitkár-helyettes szólt arról is, hogy a gépkocsiim­port ugyancsak október 1-jétől érvényes szigorítását az indo­kolta: az év első felében a magánimport útján 40 ezer személy­­gépkocsi került az országba, háromnegyed részük hatévesnél idősebb. Ha nem akarunk rozsdatemetővé válni, mindenkép­pen szükséges a szigorú vámintézkedés, amelynek értelmében magánforgalomban hatévesnél régebbi személyautó és nyolc­évesnél idősebb haszonjármű nem hozható be az országba. A rendelet egyébként 2 hét türelmi időt ad abban az esetben, ha valaki már megkötött szerződés alapján hozza be a járművet. Megkezdődött a patika-privatizáció A vállalati biztosok kineve­zésével megkezdődött a gyógy­szerkereskedelem privatizáció­ja. Csütörtökön az­ Állami Va­gyonügynökség (ÁVÜ) székhá­zában ünnepélyes keretek között adták át a vállalati bizto­sok erről szóló megbízását. A húsz vállalati biztost a Népjóléti Minisztérium javasla­tára nevezte ki a vagyonügynök­ség. A vállalati biztosok irányít­ják majd a gyógyszertárak ma­gántulajdonba adását. Az ese­ményre a vagyonügynökség a gyógyszertári központok jelen­legi igazgatóit is meghívta, mert úgy véli: a biztosoknak feltétle­nül együtt kell működniük a ko­rábbi első számú vezetőkkel ah­hoz, hogy a tulajdonosváltás si­keres legyen. Ismeretes, hogy a patika-pri­vatizáció hosszú ideje húzódik, elsősorban azért, mert mind ez idáig nem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyokat, pontosab­ban az alapítói jogokat. A jogvi­ta lényege az, hogy a gyógyszer­tári központokat túlnyomórészt a jelenlegi önkormányzatok jogelődjei alapították. Ugyan­­akkor az állam vállalkozói va­gyonáról rendelkező törvény az ÁVÜ-höz sorolja a gyógyszer­tári központokat. A vita rende­zésének érdekében született vé­gül is törvény erről az idén. Az alapítói jogok tisztázása azért olyan fontos, mert az értékesí­tésből származó bevétel sorsa is ettől függ. Ha a gyógyszertári központok és a hozzá tartozó gyógyszertárak önkormányzati tulajdonnak számítanak, a bevé­tel is e szervezeteket illeti meg. A tervek szerint most egy olyan alapítványt hoznak létre, amely­be befizetné az ÁVÜ a patika­privatizációs bevételek felét. E pénzből finanszíroznák a vesz­teséges gyógyszertárakat. Krónika Megszűnik a versenyhátrány Október 1-jén pénteken lép életbe Magyarország és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) öt tagorszá­ga — Ausztria, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország — között a szabadkereskedel­mi megállapodás az ipari, a feldolgozott mezőgazdasági, valamint a halászati termé­kekre. Ugyanettől az időponttól ér­vényesek az öt országgal meg­kötött kétoldalú agrárkereske­delmi megállapodások. A most életbe lépő megállapodással megszűnik versenyhátrányunk az EFTA-országok piacain az EK ipari szállítóihoz képest. Jelentősen javulnak agrárex­portunk feltételei is. Egyidejű­leg az EFTA-országok szállítói az EK-országok cégeivel azonos feltételek mellett ver­senyezhetnek a magyar piacon. Az EFTA-országok a megál­lapodás életbelépésekor a leg­több termékre azonnal biztosít­ják Magyarország számára a tel­jes szabadkereskedelmet a vá­mok és egyéb akadályok eltörlésével. A megállapodás aszimmetrikus, Magyarország csak jóval lassúbb ütemben építi le vámjait, nyitja meg piacait az EFTA-országok szállítói előtt. ­Élénkülhetnek a gazdasági kapcsolatok? Egerszegi delegáció Bulgáriában Nemrég zalaegerszegi dele­gáció járt a bulgáriai Dob­rudzsában. Müller Imre, Zala­egerszeg alpolgármestere, Gyi­­mesi Endre a kulturális bizott­ság részéről és Szigethy István országgyűlési képviselő Dob­­rics Bulgáriához való visszake­rülésének évfordulójára rende­zett ünnepség-sorozatra volt hi­vatalos. Az Interparlamentáris Unió magyar—bolgár csoport­jának elnökét, a parlamenti munkáját végző Szigethy Ist­vánt telefonon kérdeztük. A zalaegerszegieken kívül több nemzetközi delegáció kép­viseltette magát, így Oroszor­szág, Románia, az USA, Svájc és Lengyelország, s a zalai kül­döttek mellett megjelent Szabó Sándor, Magyarország bulgári­ai nagykövete is. A már koráb­ban kialakult személyes kapcso­latok a megyei párhuzamosság 1987-es megszűnésével is meg­maradtak, így a képviselő is ta­lálkozott 1991 nyarán Dobrics polgármesterével. Ezt 1992 au­gusztusában egy önkormányzati delegáció zalai látogatása kö­vette, 1993 márciusában pedig Bogár Imre egerszegi polgár­­mester és dobricsi kollégája kö­zött jött létre megállapodás. A kapcsolatfelvétel máris konkré­tumokat tudhat maga mögött a kulturális élet, a sport, idegen­­forgalom és az önkormányzati téren — a legfontosabbnak tar­tott gazdasági kapcsolatok mel­lett. Zalaegerszeg vendége volt például a dobrudzsai népi együt­tes; két bolgár résztvevője a néprajzi nyári egyetemnek is volt (az Egerszegen közeljövő­ben megrendezendő nemzetkö­zi bábfesztiválra a dobricsi bá­bosokat is várják — a szerk.). Az egerszegi delegáció látoga­tásai során találkozott a helyi gazdasági kamarával, így konk­rét kereskedelmi ajánlatok most is szóba kerültek. A bolgár— magyar kapcsolatépítés terén mindez e pillanatban mégis nó­vumnak számít, hiszen e reláci­óban hasonló együttműködésről most nem tudni. A sor a közeljö­vőben vélhetőn dobrudzsai de­legáció látogatásával folytató­dik, s a jövő kérdése még, hogy a gazdasági, kereskedelmi lehető­ségekből mi valósulhat meg. aÁllamkötvény árfolyamok az MNB-nél Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1994/A 18,74 '93.12.01. 98,00 98,60 16,07 1994/B 17,50 '93.12.18. 97,14 97,74 13,76 1995/A — — — — — 1995/B 21,00 '93.11.12. 93,71 94,31 18,58 1995/C 17,50 '94.02.01. 96,87 97,47 11,60 1995/F 17,00* '94.07.02. 95,69 96,29 4,24 1995/G 19,50 '94.08.10. 99,19 99,79 2,78 1995/H 19,50 '94.09.10. 99,31 99,91 1,12 1996/A 16,50 '93.12.28. 94,23 94,83 12,52 1996/B 17,50 '94.01.22. 95,96 96,56 12,08 1996/C 17,50 '94.02.10. 95,91 96,51 11,17 1996/F 17,50* '94.05.17. 95,91 96,51 6,57 1997/C 18,00 '94.03.01. 94,09 94,69 10,55 1998/A 18,14 '94.03.10. 99,50 100,10 9,68 ♦Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel.: 92/312-690 MDF-sajtótájékoztató Lezsák szerint van még idő Az MDF csütörtökön sajtótá­jékoztatót tartott abból az alka­lomból, hogy az Országos El­nökség szerda esti ülésén hiva­talosan beiktatták Lezsák Sán­dort ügyvezető elnöki tisztébe. Mint Herényi Károly szóvivő fogalmazott: Lezsák megbízatá­sa végleges, a tisztújító Orszá­gos Gyűlésig, illetve a választá­sok időszakában ő tölti be ezt a posztot. Az országos listákról a párt valószínűleg januárban dönt — mondta el egy kérdésre Lezsák Sándor. Tájékoztatása szerint egyértelmű, hogy Antall József vezeti az országos listát. Lezsák személyes ambíciói alapján nem kíván képviselőként beke­rülni a parlamentbe, de lehetsé­gesnek tartja, hogy a párt vezető testületei másképp döntenek. Herényi Károly ismertette azt a politikai helyzetelemzést, amelyet Antall József minisz­terelnök-pártelnök tartott szer­dán este az elnökség ülésén. An­tall József belpolitikai kérdé­sekről szólva kiemelte az MSZP és az MSZOSZ — megítélése szerint — egyre markánsabban formálódó választási együttmű­ködését. Feltette a kérdést: a út­választásokon az MSZOSZ-ra voksolók gondoltak-e arra, hogy szavazatukkal egy esetle­ges baloldali előretörés lehető­ségét biztosítják, s arra, hogy az MSZOSZ vezetősége ma már nyilvánvalóan az MSZP válasz­tási győzelmét támogatja. A szóvivő megismételte: az elnökség szerdai ülésén nem­csak Lezsák Sándor beiktatásá­ról döntött, hanem 12 igen sza­vazattal, egy ellenében és az érintett tartózkodása mellett Für Lajos helyére Kónya Imre frak­cióvezetőt választotta meg az MDF alelnökeinek egyikévé. A testület ezután tájékoztatást hallgatott meg a kárpótlási fo­lyamatról. Lezsák Sándor elmondta: az MDF iránti, 1989-ben még erős bizalom 1990 elejétől egyre csökkent, és a párt tagjai közül is voltak, akik megfogalmazták a választási kudarc lehetőségét. Első számú feladatának Lezsák azt tartja, hogy visszaadja az MDF elveszített önbizalmát, s erre megítélése szerint még ele­gendő idő van. (MTI) Erdőárverés komplikációkkal Kudarcba fulladt szerdán az erdőárverés a német nem­zetiség lakta Vaskeresztesen. A mintegy 400 lelkes falu la­kói közül hetvenen vettek részt az árverésen és sok volt az ide­gen is. A licitre kerülő 30 hektár erdő birtoklásán a résztvevők nem tudtak megegyezni. Szó­váltás keletkezett, majd a he­lyiek kiutasították a mintegy 40 idegent. A további licitet emiatt elhalasztották. A vaskereszte­siek csütörtökön delegációt küldtek a Köztársasági Megbí­zott Hivatalának területi képvi­selőjéhez. A küldöttség tagjai elmondták: a történelem során többször kerültek hátrányba a község lakói, s most már nem engedik fejük fölül ellicitálni jogos tulajdonukat. Úgy érzik, hogy a kárpótlásra kijelölt 190 aranykorona értékű erdőt az ide­genek elorozták volna előlük. Ezért léptek fel velük szemben tettlegesen. A hivatal vezetője kifejtette: a törvény lehetővé te­szi azok licitálását is, akik nem ott élnek, de a feltételeknek megfelelnek. Tömböly meg­ígérte, hogy levélben tájékoztat­ja Sepsey Tamás államtitkárt, a Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal elnökét a kialakult helyzet­ről. (MTI) Garancia-alap felszámolás esetére Kudarcba fulladt a bizottsági ülés A felszámolás alá kerülő vállalatok bér- és végkielégíté­si kötelezettségeinek teljesíté­sét segítő úgynevezett garan­cia alapról tárgyalt volna csü­törtökön az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bi­zottsága, de a munkaadói ol­dal csak szakértői konzultáci­óként volt hajlandó értelmez­ni a találkozót. Mint hangsúlyozták: hiába vállalták el az ÉT plenáris ülé­sén a munkaadók a bérek utáni 0,3 százalék befizetését a garan­cia alapba, mert szerintük a munkáltatóknak nincs lehetősé­ge további bérterhek vállalásá­ra. Mint mondották: az ÉT ple­náris ülésén különben is egy csomag keretében hagyta jóvá a munkaadói oldal a 0,3 százalék többletbefizetését, s megállapo­dás része a társasági adó csök­kentése 36 százalékra és az úgy­nevezett minimális adó, amely­nek alapja az árbevétel maxi­mum 2 százaléka lehet. Amennyiben a parlament eltér ezektől az adómértékektől, a 0,3 százalékos többlet befizetéséről sem érdemes tárgyalni. A bizottsági ülés végül a kor­mányzat és a munkavállalók konzultációjává alakult át. A kormányzat egyszeri támoga­tásként 0,6 milliárd forinttal já­rulna az alaphoz, a munkaválla­lók azt szorgalmazták, hogy a költségvetés ne csak egyszeri 0,6 milliárd forinttal járuljon hozzá az alaphoz, hanem későb­biekben is vállalja annak ki­egészítését, az alap kimerülése­kor a járandóságok kifizetését. Nagy­családosok egyesülete A hat esztendeje alakult Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) — ame­lyet 150 család alapított —­ im­már 17.500 tagja van—tájékoz­tatták a sajtó képviselőit az egyesület vezetői csütörtökön. Az egyesület szeretné elérni, hogy az eltartottak számát fi­gyelembe vevő adórendszert vezessenek be. A szervezet nem kíván politikai párt jelleget ölte­ni, de részt szeretne venni a poli­tikai életben. ZALAI HÍRLAP . Hangverseny A zenei világnap alkalmából ma 18 órakor hangversenyt ad­nak a keszthelyi Zeneiskolában a tanárok és a növendékek, köz­reműködik a Szendrey Júlia Általános Iskola zenei tagozatá­nak kórusa dr. Szakonyi József­­né vezetésével. Már nem jelzik Szeptember utolsó napján be­fejezte munkáját Siófokon a Ba­latoni Viharjelző Szolgálat. A tó körül elhelyezett viharjelzőlám­pák legközelebb jövő év május elsejétől figyelmeztetik majd a vízen tartózkodókat a viharve­szélyre. A viharjelzőszolgálat riasztásai ellenére sajnos az idén is voltak áldozatai a Balatonnak. Ezen a nyáron — szeptember 30-áig — 26-an fulladtak a tóba, 234 fürdőzőt viszont sikerült ki­menteni a vízből. Filozófiai adósság A Nyugat filozófiáját és gon­dolkodóit bemutató Filozófiai kisenciklopédia megjelenteté­sével több évtizedes adósságát törleszti a magyar könyvkiadás. A hiányt pótló lexikon ideológi­áktól mentesen közöl ismerete­ket, minősítésre nem vállalko­zik, a bölcsesség tiszteletére akarja nevelni olvasóit. E gon­dolatok jegyében mutatta be a Kossuth Könyvkiadó új kötetét Kocsis András Sándor igazgató csütörtökön, a budapesti Pallas Páholyban. Bővülő kínálat Tovább bővül a kárpótlási jeggyel megszerezhető állami tulajdon kínálata. Októberben és novemberben több mint 70 olyan pályázat beadási határide­je jár le, amelyekben kárpótlási jeggyel is fizethetnek a jelentke­zők — tájékoztatta az Állami Vagyonügynökség illetékese csütörtökön az MTI-t. A pályá­zatokon meghirdetett cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 34,5 milliárd forintot. Akadnak közöttük részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és vállalatok. A pályázatok többsége üzletrész, illetve rész­vény megvásárlására szól, de számos cég teljes egészére is el­fogad kárpótlási jegyet az ÁVÜ. Vevőankét Kanizsán Csütörtök délelőtt tartották meg a Balaton Füszért Rt. ha­gyományos szállító-vevő ankétját a nagykanizsai raktárbázi­son. Az ankéton tíz termelő vállalat képviselői tájékoztatták Nagykanizsa és környékének harmincöt üzletvezetőjét arról, hogy milyen új termékekkel jelennek meg a piacon. A poten­ciális vevők a tapasztalatcserén megismerkedtek a vállalatok termékskálájával és üzleti megbeszéléseket folytattak. Az üz­letvezetők viszont arról tájékoztatták az ipari szállítókat, hogy hogyan viszonyul a fogyasztó a termékekhez, milyen változ­tatásokra lenne szükség a termékstruktúrát vagy a csomago­lást illetően. Az ankét után a résztvevők megtekinthették a ter­mékbemutató kiállítást, ahol már rendelést is feladhattak. Vé­gül a szállító cégek ajándéksorsolást rendeztek az üzletveze­tők részére. Hasonló ankétra került sor tegnap Egerszegen is.

Next