Zalai Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-01 / 280. szám

2 ZALAI HÍRLAP (Folytatás az 1. oldalról.) nem a törvény értelmében járt el a telefonépítési koncessziós pá­lyázatok kiírásánál, így lehetet­lenné vált, hogy a budapesti ke­rületek is bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. Takács Péter (MDF) az almatermelők érde­kében szólalt föl. Úgy véli, olyan vállalkozók kapnak külön exporttámogatást, akik túl ala­csony áron vásárolják föl az ipa­ri almát. A honatya szerint be kellene vonni az ügybe az ORFK-t. A földművelésügyi miniszter ígéretet tett a visszás­ságok kivizsgálására. Petrenkó János megszüntette köztársasági párti tagságát és ezentúl független képviselőként folytatja munkáját — közölte Szabad György. A házelnök azt is bejelentette, hogy a Magyar Újságírók Közössége és annak etikai bizottsága tagjainak átvi­lágítását kérte. Az Országgyűlés elnöke jelezte, hogy bármiféle eljárás csak az átvilágítási tör­vény megalkotása után válik le­hetővé. A törvény egyébként már napirenden van. Az Országgyűlés — mint a bevezőben jeleztük — módosí­totta az adózás rendjéről szóló törvényt. A jogszabály szélesíti az adóhatóság jogkörét, szigo­rítja az adózás szabályait. Vál­toznak a bejelentési kötelezett­ségek és szaporodnak azoknak az adatoknak a köre, amelyeket az adózóknak közölniük kell. A törvény csak akor teszi lehetővé az APEH számára az adatok közlését, ha azt a bíróság, illetve ügyészi jóváhagyással a nyo­mozó hatóság kéri. Az adóható­ságnak ezentúl azonnali ellenőr­zésre is lehetősége van. Szigo­rúan büntetik a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmu­lasztását. Bírság kiszabásán túl akár napokra le is zárhatják az üzlethelyiséget. Ezt követően — az előzetes napirendet némileg módosítva — Szabó Iván pénzügyminisz­ter válaszolt az 1994. évi költ­ségvetési törvényjavaslat rész­letes vitájában felvetett kérdé­sekre. Miként azt Szabó Iván el­mondta: a több mint 500 leérkezett módosító indítvány közül egyesek hozzájárultak a hiány elviselhető mértékű szinten tartásához, azonban so­kan tettek kísérletet a kiadások növelésére is. A költségvetési hiány mértéke azonban elérte azt a kritikus pontot, amikor még éppen finanszírozható a belső forrásokból, ezért a hiány növelését még a legnemesebb célok érdekében sem támogat­hatta a kormányzat — így a pénzügyminiszter. A pénzügy­­miniszter zárszavában elmond­ta, hogy a viták alapján némileg módosult az egyes területek rangsorolása. Nőtt a közalkal­mazotti törvény végrehajtására fordítható összeg. Több jut az agrárgazdaságra, a családi pót­lékra és a környezetvédelemre. A miniszteri zárszót követően megkezdődött az 1994. évi költ­ségvetés határozathozatala. Két óra alatt több mint 200 módosító indítvány sorsáról döntött az Országgyűlés a költ­ségvetési határozathozatalok során. A képviselők egyebek között módosították a munka­adói járulék összegét. Határoza­tuk szerint a bruttó munkabérek 0,3 százalékát a Bérgarancia Alap részére kell elkülöníteni. A munkaadói járulék jövőre 7,2 százalék, a munkavállalói járu­lék pedig 1,5 százalék lesz. A közalkalmazotti törvény végre­hajtására az önkormányzatok mintegy 8 milliárd forintra szá­míthatnak. Az elfogadott módosítások alapján általában csökken az in­tézmények anyagi ellátottsága, azonban az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék és a bíróságok a tervezettnél valami­vel több pénzt kapnak. A terve­zettnél magasabbra emelték a képviselők a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap elő­irányzatát. Több esetben növel­ték a környezetvédelemre for­dítható összegeket, például a bá­nyajáradék 10 százaléka a Kör­nyezetvédelmi Alap forrásait gyarapítja majd. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Letenyénél és Rédicsnél a ha­táron át igyekvő kamionok kénytelenek voltak időzni. Az előbbi helyen egy horvátországi baleset okozta a kényszerpihe­nőt, míg a rédicsi átkelőnél az út­tisztításra kellett várni. Árokba csúszott, dombok alján megre­kedt teherautók nagyon sok he­lyen akadályozták a forgalmat. A rendkívüli időjárás miatt kedden reggel a kanizsai város­házán dr. Kereskai István pol­gármester vezetésével összeült a válságstáb. Elsődleges szem­pontként felvetődött, hogy az élelmiszerellátást biztosítani kell a városban. Főként a tejet, kenyeret, illetve húst szállító járművek továbbjutásában kér­tek és kaptak segítséget a gyá­rak. Mint az az értekezleten el­hangzott: a Közúti Igazgatóság fő tennivalója a 7-es főút forgal­mának biztosítása, mivel itt — az összetorlódott kamionok mi­att — a legkritikusabb a helyzet. A városban három csomópon­ton, a Városkapu körútnál, a Vi­rág Benedek utcánál, valamint a buszpályaudvarnál a járhatatlan utak miatt nem tudott megindul­ni a tömegközlekedés. Keszthelyen tegnap délelőtt számottevően javult a város út­jainak járhatósága. A Városüze­meltetési Kft. hóeltakarító gépei több, eddig csak egy nyomon járható utat tettek teljes széles­ségben szabaddá, s megkezdték a Piactér és a lakótelepek belső útjainak tisztítását. A menetrendszerű autóbu­szok közlekedésében azonban a hétfőinél is kedvezőtlenebb volt a helyzet tegnap reggel. A vá­roskörnyék útjain ugyanis a hét­fő estére hóban ragadt gépko­csik akadályozták a helyközi közlekedést. Különösebb fennakadás a közellátásban nem volt, a napi élelmiszerek eljutottak a kiste­lepülések boltjaiba is. Az üzlet­vezetők tegnapra a szokásosnál nagyobb megrendeléseket adtak le, kenyérből például az An­­kerbrot gyár a megszokottnál két tonnányival többet szállított ki a keszthelyi és környékbeli üzletekbe. A vasúti közlekedés helyzete is jelentősen javult, 25-30 per­ces késéssel azonban tegnap is számolni kellett.­ ­ Újra megindult a személy- és teherforgalom a magyar—szlovén határszaka­szon a rédicsi határátkelőn teg­nap 15.30 órától. Mivel csak egy sáv működik, a forgalom igen lassú — közölte a Határőrség il­letékese. (MTI) A ZALAI HÍRLAP -----------------------------------------­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Vezető szerkesztők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Média Szerviz.) Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 312-575. Fax: 312-581. Titkárság: 311-597, 312- 194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 351-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313- 550. Felelős vezető: Somogyi Tibor mb. vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011. -------------------------------------------------------Journal^ ---------­ Krónika 1993. december 1., SZERDA Német—francia csúcs Megérkezett Bonnba, a német—francia csúcsta­lálkozó színhelyére Mit­terrand elnök. A tárgyalá­sokon részt vesz Balladur kormányfő és hét szakmi­nisztere is. A GATT-tár­­gyalások Uruguay-fordu­­lójának lezárásával össze­függő témák szerepelnek a kétnapos tanácskozás na­pirendjén. Egyúttal az Eu­rópai Unió brüsszeli csúcsértekezletét készítik elő. A franciák még min­dig ellenzik az EU és az USA között létrejött keres­kedelmi megállapodást, mert az korlátozásokra kényszerítené a mezőgaz­dasági exportőr Franciaor­szágot. (MTI) Képviselő-testületi ülésekről jelentjük Hogyan gazdálkodtak Hévízen? Hévíz város képviselő-tes­­tülete az önkormányzat idei háromnegyedéves gazdálko­dását tekintette át tegnapi so­ros ülésén, s megtárgyalta az 1994. évi költségvetés terveze­tének koncepcióját. A havi egyenlő részletű ütemezés szerint rendelkezésre álló — éves szinten 120 millió forintot megközelítő — norma­tív állami hozzájárulás folyama­tosan biztosította a működési költségeket, s javított az elmúlt 9 hónap anyagi helyzetén a több jogcímen kapott 3,5 millió fo­rintnyi pótelőirányzat. Ezen fe­lül az adók, a működési jövede­lem, valamint belterületi ingat­laneladásból és részvényértéke­sítésekből származó bevételek szerepeltek forrásként, mind­­összesen 281 millió forint ösz­­szegben. Mindezek fedezetet nyújtottak a tervezett kiadások­ra. A béralap tartalmazza a köz­­alkalmazottak 13. havi illetmé­nyét, a beruházási és felújítási célokra elkülönített 95 millió fo­rintból közel 82 milliót használ­tak fel. Egyesületek, alapítvá­nyok támogatására pótelőirány­zatot is biztosított az önkor­mányzat. A tájékoztató szerint a tervezett éves kiadásoknak 77 százalékát, azaz 242 millió fo­rintot fizettek ki szeptember 30-ig­ Az 1994. évi költségvetés ter­vezésének koncepciójánál meg­fogalmazódott, hogy a jelenlegi működési szint várhatóan jelen­tősen többe fog kerülni, a kiadá­sok pedig csak a sajátos helyzeti előnyök jobb kihasználása ré­vén lesznek növelhetőek. A be­fejezetlen építkezések folytatá­sa mellett újabb beruházásokat a fedezettől függően lehet majd indítani. Utcanév változások Keszthelyen Keszthely város képviselő­­testülete tegnap az elmúlt heti soros ülésén elnapolt ügyek tárgyalásával folytatta mun­káját. A módosító indítványok megvitatását követően a már ko­rábban elhatározott utcanév­változtatásokról és azok 1994. január 1 -jei hatálybalépéséről döntöttek. A határozat értelmé­ben Nagy Imre nevét kapja a je­lenlegi Bacsó Béla utca, a Ság­­vári Endréről elnevezett, hat különálló lakótömb-közt egyen­ként nevezik el premontrei pap­tanárokról. Egyéb névváltozások még néhány kisebb utcát érintenek. A testület úgy döntött, hogy a Georgikon Skála áruház mögöt­ti autóparkolón átvezető útsza­kasz a „Skála köz” elnevezést kapja. Nem reklámkampány! A budapestiek 77 százaléka támogatja az expót — derül ki a Triconsult osztrák cég magyarországi irodájának felméréséből, melyet kedden ismertettek a Világkiállítási Programiroda sajtó­­tájékoztatóján. A közvélemény-kutatás a napokban induló információs kampány része, melynek során az egész lakosságot kívánják megkérdezni ar­ról, hogy mit gondolnak a világkiállításról. Nem reklámkampányról van szó, hanem ötleteket és konstruktív véleményeket vár a program­­iroda, amelyeket munkája során is fel akar majd használni. A tájékoztatón bemutatták a programiroda hírlevelét az Expo In­­fo-t. A lapot tízezer címre juttatják el, megkapja valamennyi önkor­mányzat, a minisztériumok, főhatóságok, vállalkozói szövetségek és érdekvédelmi szervezetek. A lap ingyenes, ám készítői várják a tá­mogató szponzorokat. (MTI) A hazai rocktörténet legen­dás korszaka volt, amikor a ti­zenévesek Illés, Omega és Met­ro rajongó­táborra szakadtak. Jóllehet Illés-rajongó voltam, de annak idején sok sráccal együtt dúdoltam a népszerű Omega-slágert, a Tízezer lé­pést. 1993 novemberének utolsó napján ismét eszembe jutott a Kóbor-dal, amikor a keleti városrészből sok száz kanizsaival együtt „csak” tízezer lépés kell ahhoz, hogy a munkahelyemre érjek. Ha az első három kilométer után nem éreztem volna izomlázat a hótaposó súlya miatt, még örültem is volna a látványnak: Kanizsa népe az utcák közepén rója a vá­rost és nem kell attól tartani, hogy egy vad­motoros vagy egy száguldó nyugati gép­csoda veszélyezteti a járókelők testi épsé­gét... Kedves városom a hó és a jég birodalma lett. A több éves hószünet után egyszerűen nem tudunk mit kezdeni az égből érkező milliónyi jégkristállyal. Ezekben a napok­ban —mert valószínűleg jó néhány hóför­getegnek nézünk még elébe márciusig — irdatlan távolságnak tűnik, hogy lemen­jünk a legközelebbi ABC-be, ahol öt óra­kor már nincs kenyér. A ház előtt hóbuc­kák tornyosulnak és lassan fogadásokat lehet kötni arra, vajon melyik hóhuzat alatt alussza téli álmát a járgányunk — le­ Tízezer lépés... merült aksival. Akad olyan, aki nem hagy­ja, hogy a tél bolondot csináljon belőle és fél napig lapátolja a havat az autója körül. A járgány kiszabadul a hó fogságából, de mire az úrvezető visszanavigálja autóját a belvárosból a derék gyalogosok többszöri segédletével, bíborvörös lesz a feje a mé­regtől, mert más állt be a lapáttal fabrikált parkolóhelyre. Nincs mit tenni, az autó ott marad az út szélén és a tulajdonost csak a remény élteti, hogy nem vágódik neki egy másik gépkocsi a Trabijának. Négy-öt kilométert az eltakarítatlan járdákon és autónyomokon megtenni nem kis idő, de legalább megtapasztalható, ho­gyan reagál a helyzetre az utca embere. Két kislány baktat előttem. Megelőzném őket angolosan jobbról, de nem lehet, mert mindig jönnek szembe is az egysávos hó­korzón. „Te, majd leszakadnak a lábaim. Nem bírom már ezt a gyaloglást ezzel a nehéz táskával” — mondja az egyik és azt latolgatják, milyen messze van még a suli. Egy sarokkal odébb ismerősömbe bot­lok — szó szerint—, köszönhetően egy jégbordának. Egyetlen perc alatt kiele­mezzük a hóhelyzetet és ismerősöm elma­gyarázza, hogy mi a teendő fél­időben. Felhívta a forgalmi iro­dát, mert szerette volna tudni, indítják-e a helyijáratokat? Ud­varias és megnyugtató választ kapott: 32-es nem indul, de ajánlják a sílé­cet vagy a szánkót... Poénnak nem rossz, de néhány kérdőjel maradt bennem, mi­után jubiláltam útközben, mert túljutottam a tízezredik lépésen. Hogyan jut el például egy idős ember a rendelőintézetig, ha am­buláns kezelésre kell mennie? Miért nem foglalkoztatnak hómunkásokat? Ugyanis a belvárosban az úttestről a járdára csupán gazellát megszégyenítő szökelléssel lehet feljutni... Álmos ábrázatú emberek taposnak ösvé­nyeket a városban és még türelmük sincs fogytán, hiszen utat engednek annak, aki megpróbálja gyorsítani lépéseit. Útrakel a város népe: a szélben cigarettafüst, pálinka­szag és parfümillat keveredik. A hóropo­gásba ritkán vegyül egy-egy teherautó vagy terepjáró motor zaja. Tizenötezer lépés után megpillantom az Erzsébet teret. Nem is olyan nagy ez a Kanizsa, hiszen gyalog is be lehet járni,­­ gondolom ma­gamban, de azért újra lelkierőt kell gyűjte­­nem, hogy besötétedéskor megint megte­gyek tízenvalahányezer lépést a város túlsó végére a hazáig. Gelencsér Gábor • Számottevően nem válto­zott Antall József állapota — er­ről tájékoztatta az MTI-t a Mi­niszterelnöki Sajtóiroda a kor­mányfő kezelését végző orvos­csoportra hivatkozva. A közlemény szerint Antall József továbbra is a SOTE Oktató Kór­házában fekszik, de a kezelés ré­szét képező sugárterápiát az On­kológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán végzik. • A kormány nem hossszab­­bítja meg a Nemzeti Bank két alelnökének, Bódy Lászlónak és Tarafás Imrének megbízatását. A Miniszterlenöki Sajtóiroda közelménye szerint a két bank­­szakember megbízatása decem­ber 9-én jár le. Helyükre a kormányfőt helyettesítő belügy­miniszter, Boross Péter — a pénzügyminiszterrel és a jegy­bank elnökével egyeztetve — Kovács Álmost és Nagy Sándort jelöli. • Néhány órával a genfi mu­zulmán—szerb tárgyalások kezdetét követően a boszniai muzulmánok küldöttsége jelez­te, hogy a megbeszélések ismét zsákutcába torkollhatnak. Az ENSZ­ megbízottja szerint a szerbek nem hajlandóak az Eu­rópai Közösségek béketervéről tárgyalni, és emiatt a tanácsko­zás kritikus szakaszba került. Elégedetten távozott kedd este Genfből Milosevics szerb el­nök, aki Tudjman horvát és Izet­begovic bosnyák államfővel tár­gyalt. • Magyarország támogatá­sáról biztosította az agresszív nacionalizmus elleni közös ter­vet — mondta Jeszenszky Géza az EBEÉ Rómában megkezdő­dött külügyminiszteri tanácsülé­sén. A magyar diplomácia veze­tője vitaindító előadásában el­sősorban azt elemezte, hogy az EBEÉ milyen szerepet játszhat az európai biztonsági rendszer­ben. • Állandó megfigyelői stá­tuszt adott Magyarországnak és több más kelet-közép-európai országnak a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése. A döntés értelmében a magyar (valamint a bolgár, az észt, a lit­ván, a lengyel, a román, a cseh és a szlovák) delegációk állandóan jelen lehetnek a közgyűlés ülésszakain. Természetesen az érintett államok szavazati joggal továbbra sem rendelkez­nek.

Next