Zalai Hírlap, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1., KEDD Hektárok, egységek, esztendők A termőföldről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a képviselők többsége általános vitára alkalmasnak találta a testület tegnapi, idei első ülésén. A törvényjavaslat sarkalatos pontja, hogy korlátozná a tulajdonszerzést a termőföld vonatkozásában, belföldi magánszemélyek csak 300 hektárnyi területet szerezhetnének, melynek aranykorona-értéke nem haladhatná meg a 6000 egységet. A haszonbérlet tekintetében a törvénytervezet két variációt tartalmaz. Az egyik szerint a belföldi magán- és jogi személyek korlátozás nélkül vehetnének bérbe földet. A másik változat szerint a magánszemélyek 500 hektárt, a társaságok és szövetkezetek 2500 hektárt vehetnének bérbe. A bérletnek belföldiek esetében időkorlátozása is lenne, ez legfeljebb 30 év lehetne. A külföldiek esetében mindkét változat azt az elképzelést tartalmazza, hogy 500 hektárban limitálják a bérbe vehető föld nagyságát, az időkorlát pedig legfeljebb 10 év lenne. A törvényjavaslat a külföldieknek nem engedélyezné termőföldtulajdonjogának megszerzését hazánkban. A vitában a képviselők többsége — bár aggályokat is megfogalmaztak — egyetértett a törvényjavaslat Ház elé terjesztésével. A hozzászóló szakértők közül a MOSZ képviselőjének az volt a véleménye, hogy a jelenlegi törvényjavaslat egy régi mezőgazdasági struktúrát tükröz, s az átalakulóban lévő helyzetet nem veszi kellőképpen figyelembe. A Mezőgazdasági Bizottság ezen kívül tárgyalt még a bor eredetvédelméről szóló törvényjavaslatról, amely hazánk és az Európai Közösség közötti tavaly őszi szerződés szentesítését lenne hivatva törvényesíteni. Emellett szavazott arról az országgyűlési határozati javaslatról is, amely a szóban forgó megállapodás kihirdetéséről intézkedne. Mindkét javaslatot jóváhagyólag elfogadta. Nem támogatta viszont azt a törvényjavaslatot, amelyet a Környezetvédelmi Bizottság önálló indítványaként nyújtottak be a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. és II. törvény módosításáról. Ugyancsak nem kapta meg a szükséges bizottsági hozzájárulást az a törvényjavaslat, amely a büntetésvégrehajtási intézetek célgazdaságainak földterületnövelésével kapcsolatos kárpótlást indítványozott. (MTI) Felül kell vizsgálni az embargós politikát! Csóti György sajtótájékoztatója A volt Jugoszláviával szemben foganatosított embargó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; éppen ellenkezőleg, negatív hatásokat váltott ki: rendkívüli mértékben sújtotta a lakosságot — különösen a Vajdaságban élőket —, esélyegyenlőtlenséget teremtett a harcoló felek között, és például a magyar gazdaságnak 1,3 milliárd dolláros, ellentételezés nélkül maradt kárt okozott. Éppen ezért felül kell vizsgálni az embargós politikát, és ha kell, új szankciórendszert szükséges kimunkálni a továbbra is harcoló felekkel szemben. Egyebek mellett erről beszélt Csóti György, az MDF külügyekben illetékes politikusa, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva Csóti György hangsúlyozta, hogy a Magyarországot ért tetemes károk ellenére Budapest betartja a szankciós intézkedéseket, azok felülvizsgálatának ügyében a nemzetközi közösségnek kell lépnie. A politikus cáfolta, hogy az embargó felülvizsgálatát szorgalmazó álláspontnak köze lenne Jeszenszky Géza külügyminiszter minapi belgrádi látogatásához. — Magyarországnak nincs mit tárgyalnia Szerbiával az embargóról, és annak feloldását sem egyedül Budapestnek kell kezdeményeznie — tette hozzá. A politikus értékelte Magyarország és szomszédainak viszonyát is. Véleménye szerint hét szomszédunk közül néggyel problémamentesek a kapcsolatok, és nincs akadálya a jószomszédi, baráti kontaktusoknak. Sajnos ez nem mondható el a Szlovákiához, a Romániához és a Szerbiához fűződő viszonyról. Ezekkel az országokkal kapcsolatban a magyar külpolitikának történelmi megbékélésre kell törekednie, de a jószomszédságnak csak akkor lehet alapja, ha az ott élő nemzeti kisebbségek élhetnek önrendelkezési jogukkal, és kollektív jogaikat is biztosítják." Csóti György álláspontja szerint a magyar külpolitikának állandóan készen kell állnia a tárgyalásokra, a megegyezésre a szomszédokkal, de ez nem mehet a magyar nemzeti kisebbségek rovására. Ez persze nem jelent valamiféle ultimátumot a szomszédok irányába. Magyarország mindössze annyit vár el például Szlovákiától és Romániától, hogy tartsa tiszteletben az Európa Tanács amúgy meglehetősen enyhe elvárásait — mondta Csóti György. (MTI) Államkötvény árfolyamok az MNB-nél Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel.: 92/312-690 % fizetés árfolyam % kamat % 1994/A 25,00 '94.12.01. 100,00 100,50 4,25 1994/B 17,50 '94.12.18. 93,53 94,22 2,16 1995/A 17,00 '94.10.06. 87,97 89,12 5,50 1995/B 17,00 '94.11.12. 87,87 89,08 3,77 1995/C 17,50 '94.02.01. 93,27 94,02 1995/F 17,00* '94.07.02. 90,72 91,75 9,97 1995/G 19,50 '94.08.10. 93,19 94,31 9,35 1995/H 19,50 '94.09.10. 93,13 94,30 7,69 1996/A 16,50 '94.12.28. 86,94 88,75 1,58 1996/B 17,50 '95.01.22. 90,55 91,90 0,48 1996/C 17,50 '94.02.10. 90,45 91,82 17,07 1996/F 17,50* '94.05.17. 89,53 91,07 12,47 1997/C 18,00 '94.03.01. 86,10 87,96 16,62 1997/D 26,00 '95.01.10. 99,50 100,30 1,57 1998/A 18,14 '94.03.10. 99,50 100,10 15,91 ♦Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Hozamot fizet február 15-étől a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap. Az alapkezelő várakozásai teljesültek, így a befektetők a tízesztendős futamidő első évében 5 százalékos hozamot vehetnek át a jegyzési helyeken. Az 5 százalékos hozamra az alap tavaszi és őszi kibocsátásán Pillér-jegyet szerző befektetők egyaránt jogosultak. Az öt százalékból a jegyzési helyen levonják a 20 százalékos forrásadót, ezzel tehát a befektetőknek nem lesz teendőjük. Azok a befektetők, akik maguk a befektetési jegyet kérték, és nem a róla szóló letéti igazolást, csak egy helyen — a Budapest Bank fővárosi, Kálmán utca 2. alatti fiókjában — vehetik át a hozamot. Munkaügyi fórumok A foglalkoztatási alapról és a képzésről A Zala Megyei Munkaügyi Központ és a Munkaügyi Tanács önkormányzati oldalának koordinálásával tegnap a Zalaegerszeg környéki falvak polgármestereivel, jegyzőivel találkoztak a két szervezet képviselői. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban helyet kapott fórum előzménye — mint azt Kiss Ambrus, a munkaügyi központ vezetője elmondotta— az, hogy a múlt évben a megyei önkormányzat vizsgálva a megyében a foglalkoztatás helyzetét, javasolta a falvaknak a párbeszédet. Az elképzelés találkozott a két meghívó szerv törekvéseivel is. Ennek jegyében a városok körzetében tartanak fórumokat, melyek sorában a zalaegerszegi volt a negyedik. Ma Zalaszentgróton kerül sor hasonlóra. A találkozókon többek közt szó esett és esik a foglalkoztatási alap lehetőségeiről, a pályázható pénzek nagyságrendjéről, a közhasznú munkáról, a térségfejlesztési programokról, a jövedelempótló támogatásokról. A tájékoztatóknak persze csak akkor van értelmük, ha rendszeressé válnak és kialakul valamiféle kölcsönös információcsere a megye 254 települése és a szóban forgó szervezetek között. Ami már biztos: szeptemberben, amikor is a foglalkoztatási alap felosztásának újbóli átgondolása esedékessé válik, hasonló fórmokra kerül majd sor. Ugyancsak az MMIK adott helyet tegnap délután a Zala Megyei Munkaügyi Központ másik konferenciájának. Ezen a központ szakemberei találkoztak a képzésben érintett összes partnerükkel. Ez utóbbiak az ez évi pályázati feltételekről értesültek, s arról, hogy milyen módon lehet a képzési programokhoz kapcsolódni, illetve tájékoztatót hallhattak a képzés terén esedékes változásokról. Hogy az alma? Olvasom az újsághirdetésben, hogy 18 forintért (áfával együtt) adja a pacsai mezőgazdasági szövetkezet hűtőházában az almát. Ennyiért lehetett vásárolni ősszel is a nagyüzemi gyümölcsöt, a boltokban, a piacon pedig 30—60 forint kilója. Nyilvánvalóan felkelti az érdeklődést, vajon a tárolt gyümölcs miért ennyibe kerül Szentmihályon. — Három-négy vagonnyi almánk van — mondta el kérdésünkre Pirbus Zoltán hűtőházvezető. — Belföldi értékesítésre szántuk az árut, de úgy gondoltuk, nem érdemes tovább hűteni a költségek miatt. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a piacon dömping van, 10-12 forintot adnának érte legfeljebb, mert a kereskedők is rá akarják tenni a hasznukat, így aztán nem is keresnek bennünket, legfeljebb húszkilós tételekért jöttek be hozzánk a vevők. Reméljük sikerül eladni a gyümölcsöt, mert ha feldolgozásra leszünk kénytelenek hetek múlva eladni, enynyit sem kapunk érte. Pedig átlagos minőségű az almánk. Újra csak elgondolkodtató, kinek üzlet az alma. — be — Tr // /nfi Kedvező változások Több ellátás feltételei változnak mától, a szociális törvény módosításának hatálybalépésével. A szociális támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb módosulásokról König Éva, a Népjóléti Minisztérium munkatársa adott tájékoztatást. A három vagy több gyermekes családok számára a korábbiaknál kedvezőbben alakul a gyermeknevelési támogatás (gyet) igénybevételi lehetősége. Ez az ellátás azoknak az édesanyáknak jár, akiknek legkisebb gyermeke három és nyolc év közötti, gyermekeiket otthon nevelik, és legalább 180 napot töltöttek munkaviszonyban. A törvény módosításával lehetőség nyílt arra, hogy a gyermeknevelési támogatást a szülők akkor is igénybe vegyék, ha — a harmadik után — újabb gyermekük vagy gyermekeik születnek, és még nem érték el a hároméves kort, így elkerülhetővé válik az a szituáció, hogy a család csak azért ne részesüljön a mindenkori nyugdíjminimummal azonos összegben, mert a legkisebb gyermeke még nincs hároméves. Február elsejétől emellett azoknak az édesanyáknak is lehetőségük nyílik a gyet igénybevételére, akik a 180 napos biztosítotti jogviszony hiánya miatt egyébként nem lennének rá jogosultak. A népjóléti miniszter egyedi elbírálás alapján ugyanis ezt követően megítélheti számukra az ellátást — mondta König Éva. Az igényt a helyi jegyzőnél kell bejelenteni, azt a polgármesteri hivatalból továbbítják a miniszterhez. A gyermeknevelési támogatással kapcsolatos további változás, hogy amennyiben valamelyik gyermek halála miatt megszűnne a jogosultság, a támogatást még három hónapig folyósítják. Szintén a szociális törvény módosításával függ össze, hogy a jövőben a rokkantsági járadékot és a vakok személyi járadékát is figyelembe lehet venni a különböző személyes gondoskodási formák térítési díjainak megállapításánál. Eddig ugyanis sok esetben nem, vagy csak nagyon minimális összeget fizettek ezek az ellátottak a házi gondozásért vagy az intézményi ápolásért, ami nagy terhet jelentett az intézmények, illetve az azokat fenntartó önkormányzatok számára. Ez a változás elsősorban az intézményi bentlakóknak jelent térítésidíj-emelkedést. (MTI) Nem adomány, járandóság! A Nemzeti Demokrata Szövetség és a Nyugdíjasok Országos Kamarájának vezetői megbeszélést tartottak hétfőn. A találkozó során megvitatták az NDSZ nyugdíjasokkal kapcsolatos politikáját, illetve azt, miként képzeli el a kamara a nyugdíjasok érdekvédelmének biztosítását a közelgő parlamenti választásokon. A nemzeti demokraták szerint a nyugdíj nem adomány, hanem olyan járandóság, amiért a nyugdíjasok az elmúlt évtizedekben megdolgoztak. Ezért jogosnak tartanák, hogy a nyugdíjak évről évre a hivatalosan prognosztizált infláció mértékével lépést tartsanak. A nyugdíjaskamara vezetői kifejtették, hogy érdekeik érvényesülését csak kétkamarás parlamenti rendszer szavatolhatja. A kamara arra készül, hogy felkéri a nyugdíjasokat: tömegesen vegyenek részt a választásokon. Egyeztetés A Duna menti országok képviselői pénteken Budapesten találkoztak, hogy megismerkedjenek az expóhoz kapcsolódó hivatalos rendezvények pályázati rendszerével, a főváros tervezett kulturális programjaival, az expo-előkészületekkel. Évadnyitó A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei két évadnyitó kiállítása február 3-a és 6-a között, a Szépség és egészség, valamint a Karát elnevezésű bemutatók lesznek. A szervezők tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták: a nemzetközi fodrász, fodrászkellék-kozmetika, bizsu és egészséges életmód témája köré csoportosított bemutatón nyolc ország 90 kiállítója vonultatja fel termékeit. A Karát '94 szakkiállításon az eddigi jelentkezések alapján 62 vállalat mutatkozik be 5 országból. Később elnapolták a mára tervezett magyar—ukrán közlekedési miniszteri találkozót. A tárgyalásokat az ukrán fél kérésére halasztották el, mivel az ukrán államtanács legfelsőbb tanácsa még nem hagyta jóvá az 1994-es költségvetést és a közlekedési struktúráról szóló törvényt. A találkozó időpontjáról a napokban döntenek a felek. Tendenciák kárpótlási jegyekre 117 üzletet kötöttek a január 24-től 28-ig tartó héten a brókercégek, s ez 280 millió forintos — az előző hetinél mintegy 153 millió forinttal nagyobb forgalomnak felel meg. Az átlagár az előző héthez képest éppen ellentétes tendenciát mutatott: a hét elejétől folyamatos csökkenéssel a január 24-ei 730 forintról január 28-ára 699 forintra esett vissza. Jogerős Jogosan kérte a Magyar Katolikus Egyház Esztergomi Főegyházmegyéje, hogy visszakerüljön tulajdonába a Budapesten, az I. kerületi Szabó Ilonka utca 2. szám alatt lévő ingatlan, ahol jelenleg a Vági István Építőipari Műszaki Szakközépiskola működik. Az üggyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság tegnap hirdetett jogerős ítéletet. Pontosítás Lapunk szombati számában a KSH adatok alapján közöltünk információkat az állatállományról. A csökkenés mértéke sajnos értelemzavaró hibát tartalmaz, mivel a két év alatt bekövetkezett változásokat egy évre vezeti vissza. A helyes adatok szerint a megyében 1993. év végén szarvasmarhából összesen 36,6 ezer darabot, az 1992. év véginél mintegy 15, az 1991. évinél pedig 35 százalékkal kevesebbet tartottak. A sertésállomány 86,4 ezer darab volt, mely az egy évvel korábbinál közel tizedével, a két évvel korábbinál pedig 31 százalékkal kevesebb.