Zalai Hírlap, 1995. március (51. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. március 1., SZERDA Krónika ZALAI HÍRLAP Talán a húszas évek mintájára? m Közgyűlést tartott a HONSZ miHHH m *Élnek szerencsés em­berek, kik nem értek meg egy világégést sem. S hál istennek közöt­tünk tudhatunk olyano­kat is, akik túlélték a bombázásokat, a lö­vészárkok gyötrelmeit, a­ „szuronyt felcsatolni, rohamra!” attakot. Tegnap délelőtt, a zala­egerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben tartotta éves közgyűlését a Hadirokkan­­tak-Hadiözvegyek-Hadiárvák Nemzeti Szövetségének megyei szervezete. Örömmel láttuk, hogy a közel száz fős megyei szervezet szinte minden tagja el­jött a rendezvényre. A szerve­zők igazán figyelmesek voltak. A közgyűlés megnyitása előtt a Zalaegerszegi Ruhagyár Kama­rakórusa lépett színpadra. Ta­gadhatatlan, az énekkar míves produkciója könnyeket csalt a HONSZ tagjainak szemébe. A zalaegerszegi rendezvény­re eljött Vajay István, a szerve­zet országos elnöke, s a napiren­di pontok egyeztetése közötti szünetet kihasználva, leteleped­tünk Pais Gyula mellé. Százszá­zalékos hadirokkant, megjárta Sztálingrádot. — Mondhatom úgy, szeren­csémre csak hadifogolyként. Már Magyarországon állt a front, amikor fogságba estem. Elfogásom előtt kaptam egy gránátszilánkot, így rokkant ál­lapotban vittek ki a Szovjetunió­ba. Mivel sok hasznomat nem látták, egy év múlva hazaküld­tek. 1946-ban láttam meg újra szülőfalumat. Hogy mi várta 1946-ban a ha­dirokkantakat, s milyen problé­mákkal küszködnek még a mai napig is? Erről már Gallai Jó­zsef, a szövetség megyei elnöke beszélt a tagság előtt: — Kezdjük talán azzal, hogy az I. világháborút követően—­a húszas évek elején—a hadigon­dozottak ellátása szinte pél­daértékű volt. A paragrafusok többek között előírták a munkál­tatóknak, hogy milyen munka­körökben kötelesek hadirokkan­tat alkalmazni. 1946-tól érzé­kelhető, hogy a hadirokkantak, hadianyák és hadiözvegyek munkalehetőségeit korlátoz­zák. Megvonták a járulékokat, a különböző kedvezményeket, még a szövetség működését is betiltották. Nem véletlenül fűz­tünk nagy reményeket az 1990- ben bekövetkezett rendszervál­táshoz. A HONSZ újra megala­kulhatott, ám a — kétségkívül segítő szándékkal megalkotott —jogszabályok nem mindenben feleltek meg elvárásainknak. Gallai József elnök elmondta, bizony 1990-94 között többször „megvívtak” a népjóléti tárcá­val.­­ Sajnálatos módon a tör­vényalkotók és a törvény végre­hajtói összekeverték a hadi­rokkantnak alanyi jogon járó ellátást a különböző szociális juttatásokkal. Az 1994-ben meg­alkotott törvény (melyben sza­bályozták a hadirokkantak, ha­diárvák, hadiözvegyek jogait) kissé hézagos — így a a megyei elnök. Az sem korrekt dolog, hogy az alanyi jogon járó jára­dék összege nem követi az inflá­ciót. — Szerény anyagi körülmé­nyek között dolgozunk—mond­ta Gallai József. Ezt a mondatot a kívülálló annyival talán kiegészítheti, hogy a pénzszűke ellenére a HONSZ remélhetőleg érvénye­sítheti a tagság jogos kéréseit. — a — (Mészáros T. László felvétele) Egyelőre állásidő lezárt a keszthelyi Bakony Művek Megrendelések hiányában tegnap leállt a termelés a Ba­kony Művek keszthelyi gyár­egységében. Még nem tudni biztosan, hogy a dolgozók utol­só munkanapjukat töltötték-e az üzemben, avagy a következő negyedévben folytathatják a ter­melést? Mint ismeretes, a gyár veze­tése jelentős létszámleépítést helyezett kilátásba ez évre, ami a korábbi hírek szerint előrevetí­tette a keszthelyi üzem teljes fel­számolását is. Tegnap délután 14 órakor, azaz műszakzáráskor utolsóként Szép László igazgató hagyta el a telepet. — Eddigi megrendeléseink­nek, szállításainknak eleget tet­tünk, sajnos egyelőre semmi olyan kedvező fordulat nem tör­tént, aminek a révén munkához jutottunk volna — mondta. — A munka március 1-jétől április 5- éig állásidő címen szünetel. A következő napokban vagy hetek­ben dől el végérvényesen, hogy mi lesz a keszthelyi gyáregység sorsa? Hasonló állásidő koráb­ban is volt már az üzemünkben, ám most sokkal rosszabbak a ki­látások. A termelés újraindításá­nak illetve átszervezésének elő­készületei folyamatban vannak, de nagy a bizonytalanság. A gyár több mint kétszáz dol­gozójának sorsa függ a követke­ző hónap eseményeitől. Kérdé­ses az is, hogy kedvező esetben milyen létszámú munkaerőt tud­nak mégis megtartani, a gyár fa­lai között, vagy esetleg változó munkahely felajánlásával? ✓ Államkötvény árfolyamok az MNB-nél *Magánbefektetőknek kamatfizetéskor +1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pénztári órák: 8—13 óráig. Típus Kamat Kamat- Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1995/A 14,00 '95.10.06. 88,93 89,64 5,60 1995/B 14,00 '95.11.12. 87,76 88,55 4,18 1995/F 17,00* '95.07.02. 94,51 94,99 11,27 1995/G 19,50 '95.08.10. 92,85 93,45 10,85 1995/H 19,50 '95.09.10. 91,92 92,60 9,19 1996/A 16,50 '95.12.28. 78,05 79,58 2,85 1996/B 17,50 '96.01.22. 88,24 89,18 1,82 1996/C 17,50 '96.02.10. 87,98 88,95 0,91 1996/F 17,50* '95.05.17. 85,72 86,89 13,81 1996/H 25,00 '95.04.15. 92,20 93,38 21,92 1996/K 27,00 '95.05.23. 93,73 95,33 7,25 1997/C 17,00 '95.03.01. — — — 1997/D 32,50 '96.01.10. 98,50 100,00 4,45 1997/E 31,85 '95.03.18. 99,00 100,50 14,31 1997/H 25,00 '95.05.27. 88,24 90,26 19,04 1997/J 30,91 '95.06.24. 99,00 100,50 5,67 1997/K 31,81 '95.08.03. 98,50 100,00 2,27 1997/L 31,81 '95.08.01. 98,30 99,80 2,44 1998/A 26,05 '95.03.17. 98,50 100,00 24,90 1998/D 30,96 '95.05.23. 98,50 100,00 8,31 Tel.: 92/312-690 Termeltet és forgalmaz Vetőmagkínálat az Agrowestnél A zalai termelőknek és kereskedőknek régi part­nere a szombathelyi Agrowest Kft., régebbi nevén a Vetőmag Vállalat. Ma is legtöbben e céggel van­nak üzleti kapcsolatban, amely továbbra is legje­lentősebb vetőmagellátója a megyének. Ezért is kíváncsiskodtunk a kft-nél, mit vennének szívesen a mezőgazdaságiaktól, s a tavasz közeledtével mi­lyen vetőmagvakat ajánlanak. Mindenekelőtt arról tájékoz­tatta munkatársunkat dr. Buzdor Attila ügyvezető igazgató, hogy az őszi vetőmagforgalmazást nagyobb zökkenők nélkül sike­rült lebonyolítaniuk. Az idei, azon belül is a tavaszi felada­taikról szólva elmondta, hogy módokban van vetőmag és ipari áru termelésére ajánlatot tenni, de emellett széles körű választé­kot kínálnak szántóföldi, illetve konyhakerti és virágos növé­nyek vetőmagjaiból, így kis- és nagytermelők részére egyaránt szerződéses termeltetésre ajánl­ja az igazgató mustár, olajretek, vöröshere, szarvaskerep, tava­szi bükköny, étkezési borsó, va­lamint különféle fűfélék vető­magtermesztését. Ugyancsak szerződéses termeltetésre biztat az ipari növények esetében, így vevők lesznek mustárra, olaj­lenre, iregi csíkos napraforgóra, étkezési borsóra. A vetőmagellátásról elmond­ta Buzdor Attila, hogy kis- és nagytermelők rendelkezésére állnak a Pioneer, a Ciba, a mar­­tonvásári, a szegedi és Kiskun fajták teljes hibridkukorica vá­lasztékával, mégpedig éréscso­portnak, termőhelynek megfe­lelő igénykielégítéssel. Hason­lóan jó választékot kínálnak ta­vaszi árpából — sör- és takarmánytípusúakból —, zab­ból, borsóból, bükkönyfélékből és más étkezési és takarmánynö­vények vetőmagjából. A konyhakerti növények kö­zül széles fajtaválasztékot tud biztosítani a cég zöldség és vi­rág vetőmagvakból, virághagy­mákból. Zöldborsó, bab, fűfélék és más gazdasági növények ve­tőmagja szintén van raktáruk készletében. Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a vetőburgonyával, az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt időszakban nem állt módokban felkészülni a pi­aci igényeknek megfelelő fajta­­választékkal és elegendő meny­­nyiséggel a szezonra. Abban a helyzetben, amely a burgonya­piacon kialakult, teljes és komp­lett felkészülés nélkül pedig nem vállalhatták fel teljes fele­lősséggel a burgonya vetőmag idei értékesítését. Ezért úgy döntött, hogy a még valószínű­síthető nyereség reménye elle­nére sem vállalhatja cége a bi­zonytalan és inkorrektté válható kínálatot, a vevők bizonytalan kiszolgálhatóságát. — nemecz — Jól teleltek az ő­szi kalászosok, vetik a borsót Helyzetkép a szántóföldi növénytermesztésről Az FM megyei hivatalában a falugazdászok köz­reműködésével helyzetképet állítottak össze a szántóföldi növénytermesztés tél végi állapotáról. Eszerint jól teleltek az őszi vetésű kalászos gabo­nák, kifagyás, felfagyás nem tapasztalható. Vi­szont a táblák mélyedéseiben pangó víz miatt 206 hektáron kipusztult a növény. A korábban elvetett és erőteljesebben fejlődött őszi árpánál kipállást lehet észlelni. A növényállomány fejlődését elősegítő tavaszi fejtrágyázást február elejétől folyamatosan végzik a gazdálkodók, s a mű­trágyát forgalmazó cégeknél mutatkozó vásárlások arra utal­nak, hogy 15-20 százalékkal több nitrogén hatóanyagú mű­trágya fogy a múlt év hasonló időszakához képest. Ugyanak­kor nincs jelentős érdeklődés az alapműtrágyák iránt, ami az ag­rárágazat nehéz helyzetét mu­tatja. A kínálati piac jellemző, a megrendeléseknek hamar eleget tesznek a kereskedelmi társasá­gok. A fejtrágyázásra előirány­zott 37 ezer hektárt meghaladó terület 14,3 százalékára juttatták ki eddig a nitrogén műtrágyát. Helyzetfelmérés készült a ta­vaszi vetésekhez szükséges ve­tőmag igényekről, megrendelé­sekről is. A nyolc vetőmagfor­galmazó cég biztosítani tudja a megfelelő fokos és fémzárolt vetőmagvakat. Javában tartanak a tavaszi vetésű növények ter­meltetésére és felvásárlására történő szerződéskötések. Fo­kozott érdeklődés tapasztalható a napraforgó és a cukorrépa ter­mesztése iránt, így e két növény vetésterülete várhatóan megnö­vekszik. Február 21-éig a sárvá­ri és a kaposvári cukorgyárak 18 termelővel 1550 hektárnyi terü­letre kötöttek szeződést. Napra­forgót tavaly 3759 hektáron ter­meltek a megyében, az eddig megkötött szerződések alapján már megközelíti a termőterület a 4 ezer hektárt. Kedvez az időjárás a kora ta­vaszi növények vetéséhez, így a megye déli részein vetik a bor­sót. Mától a gabonafélék, így a ta­vaszi árpa, a zab, a kukorica, a köles, a hibar, a hajdina eseté­ben (a termékjegyzék listája szerint) igénybe vehető a vetési előleg. Ez az összeg hektáron­ként 2 ezer forint és a felvételé­től számított 60 napon belül el kell számolni a munka elvégzé­séről az APEH-el. Az idén új tí­pusú igénylőlaphoz juthatnak a gazdálkodók a falugazdászok­nál, és egyfajta számla elég az igazoláshoz. B. E. Az építésügyi ellenőrzés szabályai Előtérben a műemlékek Életbe lépett az új, a Magyar Közlönyben február 24-én köz­zétett építésellenőrzési rendelet. Mint Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter ezzel kapcsolatban el­mondta, az új jogszabály előírá­sai szerint a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés során vizs­gálni kell, hogy a közterület áta­lakítása, az ott elhelyezett léte­sítmények, köztárgyak és köz­üzemi felszerelések nem za­varják-e a műemléki értékek érvényesülését. Az építésrendé­szeti ellenőrzés során ellenőriz­ni kell, hogy az építtető rendel­­kezik-e jogerős építési enge­déllyel, az építkezés mennyire folyamatos, illetve betartják-e a kivitelezés során az építési en­gedély kikötéseit. Ellenőrizni kell továbbá, hogy az engedély­hez nem kötött építési munka megfelel-e a településrendezési tervben foglalt, illetve az általá­nos érvényű építésügyi és műemlékvédelmi előírásoknak. Előadás Érintő gyógyítás cím­mel tart kineziológiai elő­adást Késer Zsolt a zala­egerszegi ÁMK-ban csü­törtökön 17 órától. Péntek esti jazz Március 3-án, pénteken 19.30 órától — a Magyar Rádió és a HSMK közös rendezvényeként — rádió­­felvétel készül a művelő­dési központ kamarater­mében, péntek esti jazz címmel. Az idei év nagy­­kanizsai dzsessznaptárá­­nak nyitó hangversenyén közreműködik a Trió Mid­night, valamint első alka­lommal vendégszerepel a dél-zalai városban a T. M. Stúdió, melynek vezetője Téli Márta jazzénekes-szí­­nésznő. Monográfia Maléter Pál monográfi­áját jelentette meg az 1956-os Intézet és az Osi­­ris-Századvég Könyvki­adó. A kiadvány bemutat­ja, hogyan lett a ludovikás tiszt partizánná, és hogyan vált a kommunista katona­tiszt a forradalom hívévé. A mű nem csupán Maléter életét idézi fel, hanem pon­tos képet ad a forradalom fegyveres történetéről is, a Magyar Néphadsereg ak­kori helyzetéről, és a szov­jet fegyveres erők stratégi­ájáról. A kötet részletesen ismerteti a politikai perek anyagait is. A monográfiá­hoz Mécs Imre, Maléter Pál egykori bajtársa írt ajánló sorokat. A könyv egy sorozat első darabja. Már dolgoznak a Nagy Im­re, Losonczi Géza és Du­dás József életéről szóló monográfiákon. 3 Jóval kevesebb a szennyezett nyerskávé Tavaly ősz óta jelentősen csökkent a hazánkba érkező mérgezett, azaz magas ochrato­­xin-tartalmú nyerskávé-szállít­­mányok mennyisége. Ennek oka, hogy az első szennyezett szállítmányok felfedezése óta szigorúbban ellenőrzik a nyers­kávé minőségét — hangzott el az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) keddi sajtótájékoztató­ján. A magyar közegészségügyi hatóságok 1983 óta vizsgálják az országba érkező nyerskávé mérgezőanyag-tartalmát. Ta­valy ősszel tapasztalták: egyre több az olyan szállítmány, amely a hazánkban előírt kilogram­monkénti 10 mikrogrammnál több penészgomba által termelt ochratoxint tartalmaz. Ez az anyag nemcsak vesekárosító hatású, de csökkenti a szervezet védekezőképességét is. A tisz­tiorvosi hivatal ezért szigorú el­lenőrzésről döntött. (MTI)

Next