Zalai Hírlap, 1995. július (51. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

4 ZALAI HÍRLAP KÖRKÉP „Parlamenti úton nem megy” MIÉP-nagygyűlés Zalaegerszegen — Csurka István pártelnökkel Telt házzal tartotta meg csü­törtökön este a Magyar Igazság és Élet Pártjának nemrég meg­alakult zalaegerszegi alapszer­vezete (már ifjúsági szervezete is működik) nagygyűlését Za­laegerszegen, az MMIK nagy­termében. Lékai Gyula elnök köszöntője után dr. Fenyvesi Zoltán, a MIÉP alelnöke azzal kezdte, hogy olyan hírek jártak, miszerint a zalai megyeszékhe­lyen nem lehet nemzeti érzelmű polgárokat találni és lám, tele a terem. Szélsőséges, irredenta, soviniszta és egyéb jelzővel ille­tik a MIÉP-et, most azonban a hallgatóság megtudja, milyen is tulajdonképpen ez a párt, ame­lyet befeketítenek, félreismer­nek. Mert divat szégyellni a ma­gyarságot, hangoztatni snassz. A párt cékitűzéseit, eszme­­rendszerét Csurka István, a MI­­ÉP elnöke adta elő meg­ meg­ismétlődő taps közepette. Fel­vázolta, hogy a jelenlegi hely­zetben azok, akik uralomra segítették a mostani kormányt, el vannak keseredve, mert be­csapták őket. Az elégedetlenség azonban el van fojtva. Látszik, a kormánykoalíció harácsol, nem ért a kormányzáshoz, kap­kod önellentmondásokba ke­veredik. Tudná jobban is csinál­ni, de valamiért ezt teszi. Milyen a magyar gazdaság? Nagyon rossz. Milyennek állítják be? Még rosszabbnak. Itt a nagy hazugság. Mit mond Bokros és az SZDSZ? Mindannyiunknak nélkülöznünk kell, kórházat, is­kolát bezárnak. Kevesebből él­ni, hogy a külföldi szempontok­nak megfeleljünk. A szocializ­mus idején is ezt a szöveget nyomták: kiállni a nehezet, de ha felépítjük a szocializmust, akkor majd jó lesz. Az állandó hitelfelvétel vége összeomlás lett. Most is az lesz, de az éle­tünkbe kerülhet. Fogyatkozik a társadalom, évente 40 ezerrel vagyunk kevesebben. Veszély­ben van az önkormányzatok önállósága, a magyar értelmi­ség nevelése. A liberális eszme­­rendszer nem tűri, megbélyegzi azt, aki túlságosan magyar. A tv-n, rádión, újságokon keresz­tül megüzeni, itt tisztelik a más­ságot, szeretik az idegent, amely szép. Hozzáfűzte: én nem talá­lom olyan szépnek. A cél az, hogy az emberek új­ra féljenek, s igába foghatók legyenek. Most jön egy új dikta­túra, a világbanki. Mintha fátum lenne, amitől nem lehet szaba­dulni. Közben leépül a közép­­osztály,az energiaipar eladása már merénylet. A MIÉP azt akarja, hogy lássa a társadalom, mi a helyzet és elgondolkodjon, mit lehet tenni. Az ellenzék szö­vetkezik, így is, úgy is, meg némileg veszekszik. A következő választásokra a társadalom olyan állapotba ke­rül, hogy inkább hallgat. Az új alkotmánytervezet szerint a rendkívüli állapot elrendelésé­vel lehet, hogy nem lesz válasz­tás. Nem fátum a kamatrabszol­­gaság, tárgyalásokat kell kezde­ni, hogy egy­ részét engedjék el, más részét halasszák el. Kilába­lás után van ez a társadalom olyan becsületes, hogy senkinek sem marad adósa. De bent előbb olyan állapotokat kell teremteni, hogy akarja is ezt a társadalom. Parlamenti úton megakadályoz­ni nem lehet a tarvágást a ma­gyar életben. Nemzeti ellenál­lásra, engedetlenségre van szük­ség. Ha másként nem megy, ki kell menni az utcára. Jövőre 1.100 éves lesz ország, addigra ezeket a kérdéseket meg kell ol­dani. Ősszel nagy elégedetlen­­ségi hullámok várhatók. Sztráj­kok. Az előadást követő fórumon a sümegi MIÉP szervezet zász­lót ajándékozott a zalegersze­­gieknek, majd számos kérdés hangzott el, így többek közt megtudhatták a résztvevők, hogy Csurka István a forgató­könyv-írásért nem vette fel a szerződésben szereplő 28 millió forintot, noha a munka csaknem teljesen elkészült, de az alvállal­kozóknak kifizetett összegeket már nem lehetett visszavenni. A rózsadombi 13-ak tárgyalása csak blöff, cumi a népnek. Arra kell figyelni, ami most van. Megmagyarázta azt is, miként értette az élettér kifejezést. Szó sincs arról, amit a hitleri idő­szakban a Lebensraum takart, a kiterjeszkedést. Csurka szerint a fogyatkozó népesség kicsiny hazájáról van szó, amit el akar­nak tőlünk venni. Miért ne lehet­ne használni a kifejezést? Egy ürgének is van élettere, nekünk miért ne lehetne? — Soha nem mondtam, hogy életterünket másokéra kellene kiterjeszteni. De nem kell feladni, ami a miénk — mondta. A párt gazda­ságpolitikájában a belső fejlő­dés megindítását tartja legfonto­sabbnak. Nem monopóliumok­kal, hanem kisvállalkozásokkal, csak ebből lesz szabad emberek társadalma. Az egyensúlyi hely­zet mindenekelőtt félrevezetés. Az egyes ember és a közösség érdekét szolgálja a gazdaságpo­litika. Vannak gazdasági dog­mák. Nem marxista, liberális Ennek van alárendelve a gazda­ság. Meg kell szüntetni, hogy egy vékony réteg mindent ösz­­szeharácsol, odacsapni az asz­talra. A NATO-hoz való csatlako­zást csak népszavazás után tudja elképzelni. Az SZDSZ—MDF paktumról elmondta, annak ide­jén utólag tudta meg, kihagyták. Antall munkásságával kapcso­latban nem tud olyat felsorolni, amit elismerne. A „sokat kö­szönhetünk neki” közbeszólásra kijelentette: azt, hogy '94-ben a kommunisták nyertek! Aztán egy izgalmas kérdés: kivel fog­na össze, ha hatalomra kerülne a MIÉP? Kizárásos alapon: SZDSZ, MSZP semmiképp. A többit meglátjuk.­ Több kell, mint 50 százalék. És komoly al­kura van szükség. Önálló pár­tokkal közös cselekvési prog­ramot. Végül a sajtótájékoztatón a Zalai Hírlap egyik kérdése: Ha kimegy a nép az utcára, fegyver használatával is számol? Nem. Nincs fegyver a kézben. A tör­ténelem bizonyítja, a magyar ember csak akkor lőtt, ha rálőt­tek. Most nincs meg ennek a ve­szélye. A nagygyűlés után a zalai MIÉP-esek megyei szervezetet alakítottak, amelynek elnöki tisztét Lukics Attila, a keszthelyi szervezet vezetője tölti be, alel­­nöknek pedig a letenyei Piskor Jánost választották. B. E. 40 éves a hadkiegészítő Valamikor kerületenként szerveződtek a hadkiegészítő pa­rancsnokságok, így a zalaiak jogelőd szervezete Vas, Veszprém és Zala megyét foglalta magába Szombathely székhellyel, s ez volt a kilences számú kiegészítő kerület. Később Zala megye területén Zalaegerszegen és Nagykani­zsán állítottak fel honvéd ki­egészítő parancsnokságot, Zala­­szentgróton pedig kirendeltsé­get. 1955-ben kétszintű lett a ka­tonai igazgatás, ekkor alakult Zalában is megyei, illetve járási hadkiegészítő parancsnokság, amely negyven évvel ezelőtt, jú­lius 1-jén kezdte meg tevékeny­ségét. Tegnap Zalaegerszegen, a parancsnokság személyi állo­mánya és a meghívottak jelenlé­tében Joó József alezredes, me­gyei parancsnok emlékezett az évfordulóra, s idézte fel a 40 esztendőt. A jövőről hangoztat­ta, hogy munkájukkal a Magyar Köztársaság védelmi képessé­gének fokozását szolgálják. A megemlékezést köve­tően többeknek emléklapot és könyvjutalmat adott át a megyei parancsnok. A zalaegerszegi Divat-Box Üzletházban kisorsolták (képünkön) azokat a nyereményszelvénye­ket, amelyekkel azok rendelkeztek, akik ötezer forint felett vásároltak az üzletben. A fődíjat, a mallorcai utazást Tóthné Horváth Erzsébet szentgotthárdi vásárló nyerte. Az 5.000 forintos vá­sárlási utalványokat Gorza László söjtöri, Lánczos Julianna bagodi, Táskái Ilona keszthelyi, valamint Katona József­né, Bezlay Jenei, Baksa Judit, Király András, dr. Nagy Tamás, Tóth József és Kerék József zalaegerszegi lakosok nyerték. (Kiss Ferenc felvétele) 1995. július 1., SZOMBAT Visszahelyezték, de távozik Megegyezett a jegyző és az önkormányzat Csütörtökön zárt ülésen tár­gyalt a keszthelyi képviselő­­testület a hivatalába jogerősen visszahelyezett dr. Csaba Endre jegyzővel, akit korábban állásá­ból elbocsátottak. A munkaügyi pert nyert jegy­ző hétfőtől foglal­hatta volna el helyét, ám — a munkáltatói kezdeményezést el­fogadva — közös megegyezés­sel szűnik meg az önkormány­zattal fennálló munkaviszonya. Dr. Csaba Endre elmondta, hogy a jogi igazságtétel erköl­csi rehabilitációt nyújt számára, anyagiak tekinetében pedig kár­pótolja a közös megegyezés, ami a munkaviszony ily módon való megszüntetése esetén neki törvényesen megjár. —A polgármester értésemre adta, hogy más személlyel kép­zeli el a jegyzői munkát — mondta. — Korábban szilárd elhatározásom volt a szakmai terveim megvalósítása, de attól el kell tekintenem, hogy szemé­lyemet ráerőltessem a hivatalra, a testületre. Az önkormányzat igen súlyos anyagi helyzetben van, bár adottságai jók, csak ki­­használhatatlanok. Szilárd el­határozással, következetesség­gel és összefogással lehet a kive­zető útra térni. Ez nem megy támogatottság nélkül, s az eddig tett lépések nem egyeznek az én elgondolásaimmal. Nem a saját ambícióimat tartom a leg­fontosabbnak. Inkább félreál­lok, minthogy zavaró legyen a személyem, de ugyancsak nem szeretnék részt venni úgy a mun­kában, hogy szakmailag helyte­lennek tartott lépésekhez adjam a nevem. A felmondási időt figyelem­be véve dr. Csaba Endre munka­­viszonya október 15-ével szű­nik meg. Elmondta még, hogy bízik a város vezetésének ered­ményes munkájában, s mint to­vábbra is itt élő polgár, ezt sa­ját érdekének is tartja. A jövő­ben magánszférában kíván dol­gozni. A város jegyzői teendőit to­vábbi intézkedésig dr. Nagy Er­zsébet aljegyző látja el. H. Á. Tiltakoznak a fuvarozók A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete azonnali intézke­dést követel a vám- és határ­őrizeti szervektől a záhonyi határátkelőnél kialakult álla­potok mielőbbi normalizálása érdekében. Az MTI-t pénteken arról tájé­koztatták az egyesület képvise­lői, hogy a záhonyi határállo­másnál a várakozási idő jelenleg már jócskán meghaladja a há­rom napot is, s a magyar kamio­­nosok tapasztalata szerint a határ innenső oldalán sem tesz­nek meg mindent a helyzet ki­elégítő rendezése vagy javítása érdekében. Az elviselhetetlenül hosszú várakozás miatt — mint hangú­­lyozzák — jelentős bevételtől esnek el a fuvarozók. Mindemellett a háromnapos várakozás miatt pihenni sem tudnak, ami a közlekedés biz­tonságát és a gépkocsivezetők életét veszélyezteti. Jelenleg mintegy 300 kamion várakozik, és a magyar vámo­sok óránként 15 kamion átenge­dését tudják vállalni. OL KÖZLEMÉNY Pécsi Igazgatósága A MATÁV Rt. Pécsi Igazgatósága és a Zala megyei önkormányzatok az ún. „önerős” telefonhálózat fejlesztés első üteme során szerzett kedvező tapasztalatokat szereztek. Ezért a második ütem lebonyolítására 1994 júniusában szerződést kötöttek (mely program Zala­egerszeg város területét nem érinti). A vállalt határidő a települések többségénél 1995. június 30-a volt. Egyes helyeken, például Lovásziban és környékén már tavaly év végén megszólaltak a telefonok. A többi helyen is befejeződött a vonalak előszerelése és a helyi hálózatok építé­se. Már csak a szükséges technikai berendezések szállítása és üzembehelyezése volt hátra, amikor a kormányzat bejelentette a forint leértékelését és a vámtételek növekedését. Ez igen nehéz helyzetbe hozta a MATÁV Rt-t. A szükséges berendezések többsége importból származik, így a program jóval többe kerül, mint a tervezett összeg. Ezért felvetődött a kényszerű szerződésbontás gondolata is. De sikerült megtalálni azt a lehetőséget, amellyel kivédhető, hogy gerince törjék ennek a fejlesztésnek. Hiszen a megye ezzel olyan szintű távbeszélő szolgáltatáshoz juthat, me­lyet a vonatkozó koncessziós előírás mintegy két évvel későbbre ír csak elő. Ez pedig nagyszerű eredmény lenne! Ezt a gondolatot ismertető levéllel kerestük fel a települések vezetőit, meginvitálva őket egy Zalaegerszegen tartandó egyeztetésre. Ezen a május 31-én tartott megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok jelentős szervezési segítséget nyújtot­tak a program eredményes befejezéséhez és kizárólag a már említett okok eredményezték a program tervezettől való eltérését. Az önkormányzatok egyike sem jelzett véleménykü­lönbséget abban a tekintetben, hogy jobb megoldásnak tartják a befejezés legfeljebb két hónapos késleltetését, mint a bizonytalan településkört érintő szerződésbontást. Ennek a megállapodásnak megfelelően minden településen megkezdődtek a program befejező munkálatai, így legkésőbb augusztus végére megszólalhat az utolsó készülék is. Erre az eredményre joggal lehet büszke mindenki, aki ebben a munkában közreműködött. A MATÁV Rt. Pécsi Igazgatósága ezúton is megköszöni az Önkormányzatok alkotó részvételét és építő jellegű hozzáállását, melyet a program során mutattak. Arra törekszünk, hogy a június 30-ával megkezdődő átterhelési munkálatok előfizetőink számára ne okozzanak semmiféle zavart vagy kényelmetlenséget. Ha ennek ellenére meg­hibásodást tapasztalnak, kérjük, hogy a 03 felé jelezni szíveskedjenek. További informáci­ókkal is szíves rendelkezésükre állunk a Zalaegerszegi Távközlési Centrum Ügyfélszolgá­latánál (Zalaegerszeg, Tüttőssy út 8/A. Telefon: 084.) Köszönjük mindazok megértő türelmét, akik az építés során valamilyen módon érintet­tek voltak. Reméljük, hogy szolgáltatásaink színvonalával elégedettek lesznek és az oko­zott kényelmetlenséget feledtetni tudjuk. MA­TÁV Rt. Pécsi Igazgatósága

Next