Zalai Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
4 ZALAI HÍRLAP Német diákok Zalaegerszegen Csípős, őszies volt az idő tegnap reggel, didergősen toporgott az egerszegi hangversenyterem melletti parkolóban egy kisebb, ám egyre gyarapodó gyerekcsoport. Sorra érkeztek a személyautók, s mindegyikből két-három fiatal csatlakozott a busz mellett várakozókhoz. Az eleinte magyar csevegésbe mind gyakrabban vegyült a német szó. A Zrínyi gimnázium tanulói és német vendégeik gyülekeztek a parkolóban, hogy az egyhetes magyarországi nyaralás következő kirándulására induljanak. Lőrinci István és Néz Károly német szakos tanárok gardírozzák a társaságot. — Egyre gyakoribbak a cserenyaralások. Hogyan jön létre egy ilyen kapcsolat? — Már korábban is részt vettem hasonló csereprogramban. Tavaly a német iskola jelentkezett ezzel az igénnyel, ebben az esetben tehát ők voltak a kezdeményezők. Mindezt megelőzte a mi részünkről tavaly ősszel egy tanári látogatás, hogy meggyőződjünk, hová mennek majd a mi gyerekeink. Hamarosan megérkezett a német delegáció is — nagyon jól összebarátkoztunk—, úgyhogy idén a gyerekeken volt már a sor. Mitőlünk áprilisban 40-en voltak nyolc napig Németországban, s most ők érkeztek ennyi időre Zalaegerszegre 37 -en—mondta Lőrincz István, az ismeretség elindítója. A Kaiserslauterntől (Rajna Pfalz tartomány) néhány kilométerre levő kisvárosból érkezett vendégek a zrínyis diákokcsaládjainál lettek elszállásolva. Az ilyen csereüdüléseknek egyébként valószínűleg ez adja meg az értelmét, így lehet igazán megismerkedni egy idegen nép életével, szokásaival. A programok nagy része Zalaegerszegen kívül zajlott, balatoni, budapesti kirándulásokkal. — Milyen a nyári programunk? A családok a szünidőben egy közös nyaralásra elutaznak, bár ez most nálunk elmaradt. Magyarországon viszont nagyon jól érezzük magunkat — említette Susanne Stark, aki a szintén 10. osztályos barátnőjével, Sissi Lambbal készülődik a felszálláshoz. Ez az utolsó évük, Susanne óvónőnek készül, Sissi pedig tovább tanul, érettségi után testnevelés—matematika szakot választ az egyetemen. —Mennyire elterjedt ez a fajta üdülés, világnézés Németországban, voltak-e más országokban is hasonló szervezésben? — kérdeztük Beate Geminit, a csoport vezetőjét. — Nem újdonság ez számunkra, már 15 éves kapcsolatunk van a francia Rognac várossal, két éve pedig az USA Indiana államában egy Portage nevű helyen üdültünk. Az újdonság Magyarország, ide először jöttünk. Nagyon vendégszeretők, talán túlzottan is azok a bennünket fogadó családok— említette nem éppen elítélően a tanárnő. Elmondta továbbá, hogy az ő iskolájuk egy reáliskola, ahol 11—16 év közötti korukban tanulnak a gyerekek. Utána különféle technikai jellegű szakmákban tudnak elhelyezkedni, vagy tovább tanulnak. Egyébként náluk már egy hete megkezdődött a tanítás, de az első hetet a magyarországi utazás kedvéért lecsípték belőle. Tegnap Kőszegre indultak kirándulni. — hp — Munkavédelmi támogatás Közel 15 millió forintot osztott szét az ÉT Munkavédelmi Bizottsága a testület csütörtöki ülésén a Munkavédelmi Alapra érkezett pályázatok elbírálása során. Az alap pénzösszegére 49 pályázatot nyújtottak be, a testület végül 20 pályázatot támogatott. Az igényelt összes pénz, több mint 60 millió forint volt, ami jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrást. Az elbírálás során a bizottság mintegy fele-fele arányban juttatott visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő összegeket az alapból. A Munkavédelmi Alap célja, hogy a munkavédelmi főfelügyelőség által kiszabott bírságokat, büntetéseket összegyűjtsék, és félévente munkavédelmi célokra visszaforgassák. A vállalkozások, vállalatok félévente nyújthatnak be pályázatokat az alap pénzeszközére, ezután az ÉT Munkavédelmi Bizottsága bírálja el a beadványokat. Eddig az volt a tapasztalat, hogy félévente 15-16 millió forint jött össze a kirótt bírságokból. A Munkavédelmi Bizottság legutóbb ez év elején 16 millió forintot juttatott a támogatott kérelmeknek az 1994. második fél évében beérkezett pályázatok alapján. Az alap forrásából rendszerint 50-50 százalékot adnak visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásként. A visszatérítendő összegeket kedvező feltételekkel nyújtják, azokat 1-2-3 év alatt kell visszaadniuk a pályázóknak. A csütörtöki testületi ülésen a kormányzati oldal a gondok között említette meg, hogy a pályázatok nem kiérleltek, illetve átgondolatlanok egyes esetekben a megvalósítás lehetőségei. Gyakran nincs referencia a pályázat mellett, és megkérdőjelezhető az elérendő cél munkavédelmi jellege. A munkaadói oldal felvetette, hogy legközelebb eleve ki kell szűrni az ellentmondásos beadványokat a testületi ülés előtt. Mindhárom oldal megállapodott abban, hogy az elutasításokat részletesen megindokolják a pályázatot beadóknak. A munkavállalói oldal javaslatára a Munkavédelmi Bizottság a jövőben foglalkozik a környezetvédelmi törvény végrehajtásából eredő munkavédelmi feladatokkal, megvitatja a foglalkoztatás-egészségügy aktuális kérdéseit is. (MTI) KÖRKÉP 1995. szeptember 1PÉNTEK Alakulóban Magyarország első légügyi törvénye Repülés — állampolgári jogon A polgári repülés szabályait mindmáig az 1981. évi törvényerejű rendelet határozza meg. A kormány most megtárgyalta a légi közlekedésről szóló törvényjavaslatot, amelynek legfőbb érdeme: igazodik a nemzetközi előírásokhoz, egyúttal alkotmányos joggá emeli a repülés szabadságát. A jelenleg érvényben lévő jogszabály sem tiltja a légi közlekedés szabadságát, csakhogy a társadalmi és gazdasági változások és a nyugat-európai jogrendszerhez való igazodás követelményei miatt elavult — tájékoztatta a Ferenczy Europresst Skonda Ödön, a közlekedési tárca légügyi főigazgatója. A parlament elé terjesztendő törvénytervezet — figyelembe véve a nemzetközi joggyakorlatot, hasonlóan a német szövetségi légi közlekedési törvényhez — kimondja a légi közlekedés szabadságát, a magyar légtér szuverenitását. A nemzetközi szokásnak megfelelően felelősségbiztosítást ír elő az összes légi járműre, és a legkorszerűbb környezetvédelmi szabványokat teszi kötelezővé. Skonda főigazgató, a törvényjavaslat egyik szellemi atyja rámutat: a rendszerváltás előtt a polgári repülés politikai megfontolásokból és a katonai repülés meghatározó volta miatt kifejezetten stratégiai ágazat volt. Tiltások, korlátozások nehezítették, titkok lengtek körül. A javaslat szerint minden magyar állampolgárnak joga lesz nem csak repülni, hanem repülőteret, járművet és javító-gyártó üzemet birtokolni és működtetni is. Napjainkban 700 állami és 476 magántulajdonú, magyar felségjelű légi jármű van lajstromozva, a hőlégballontól a motoros gépig. Természetesen a repülőgép vezetéséhez jogosítvány, szakszolgálati engedély szükséges. Hazánk légtere nyitott a polgári repülés előtt. A 40 polgári és sportreptér használóinak az általános nemzetközi formaságoknak kell megfelelniük: legyen felség- és azonosító jel a gépen, rendelkezzen érvényes légi jogosítvánnyal a pilóta. Operaest a vállalkozásban Tán meglepőnek tűnhet manapság, hogy egy zalai kisvárosban valaki magánvállalkozásban szervez operaestet. Mégis erre kínál most példát Letenye, ahol a művészetpártolás e ritka, ám talán egyáltalán nem elvetendő módjára bukkantunk. A letenyei illetőségű ifjú drámai szoprán, Váradi Zita operaestjére kerül sor ugyanis szeptember 3-án, vasárnap este nyolc órakor a letenyei Fáklya Művelődési Házban. A fiatal művésznő idén végezte a Zeneakadémiát, ám máris jelentős operett- és operaszínpadi szerepeket mondhat magáénak. A vasárnapi koncerten Váradi Zita és barátai — Kovácsházi István (tenor), a Fővárosi Operettszínház tagja, valamint Szvétek László (basszus), a Magyar Állami Operaház tagja — lépnek fel. Műsorukban operarészletek csendülnek fel Mozart, Donizetti, Rossini, Verdi, Puccini ismert darabjaiból, valamint Strauss és Lehár operettjeiből. A rendezvényt Mirkó Imre szervezi egyéni vállalkozásban, az önkormányzat, illetve letenyei vállalkozók segítségével. A műsor szponzorai: Letenye Város Önkormányzata, Fáklya Művelődési Központ, Mirkó Imre vállalkozó, Adria 2000 Diszkont Áruház, OTP Letenye, Rada Díszfaiskola, Ági Fagyizó, Diesel Kerékpárszerviz, Velicskó Irén filmnyomó, Ifj. Paál Gyula vállalkozó, Horváth Jánosné vállalkozó (Bajcsy úti Diszkont), ÁB-Aegon Biztosító Rt., Varga-Suzuki Márkaszerviz, Gyertyánági István vállalkozó, Szabadpiac Rt., Császár Bt., Túri Jánosné vállalkozó, Italia Diszkont, ÉKKÖV Letenye, Horváth Zsolt vállalkozó, Benkő Lajos vállalkozó, Lilla Bt. Pszichológiai konferencia Mintegy 120 külföldi és 50 hazai szakember részvételével csütörtökön Budapesten megkezdődött az Európai Igazságügyi Pszichológiai Társaság (EAPL) 5. konferenciája. A szeptember 2-áig tartó rendezvényt , amelynek első alkalommal ad otthont közép-keleteurópai várost Csiha Judit, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg. Az államtitkár köszöntőjében arra utalt, hogy napjainkban a magyar jogrendszernek két nagy kihívással kell szembenéznie. Egyrészt követnie kell a társadalmi-gazdasági változásokat. Létkérdés ugyanis, hogy a jogi rendszer működését folyamatosan értékeljük, és ha kell, újragondoljuk. A pszichológia alkalmas arra, hogy a jog kissé elvont és normatív világára valóságközeli szempontokból reflektáljon. A konferencia fő témái között olyan, a joggyakorlattal szorosan összefüggő kérdések szerepelnek, mint a nyomozási és bírósági döntéshozatal pszichológiája, a bűnözés és a mentális zavarok kapcsolata, a fiatal bűnelkövetők pszichológiája, a büntetés-végrehajtási módszerek elemzése. (MTI) Hamis a bíró A vádlottak padjára kerül az a budapesti bírónő, akit nemrég megkéseltek, s akinek az esetén néhány napig az egész ország szörnyülködött. Mert igaz, szokjuk már, hogy minálunk sem szenzáció többé az utcai lövöldözés, a gyermekrablás, az egyik gong leszámolása a másikkal, de ez, hogy az igazságszolgáltatót érte—miként az első pillanatban gondoltuk, nyilvánvalóan valamelyik elítélt vagy éppen ítéletre váró rossz ember keze által— támadás, ez azért még új volt nekünk, elvégre nem vagyunk Szicíliában. Most, hogy kiderült egy s más, nem is tudom, nem lett volna-e jobb, ha az bizonyosodik be, aminek a gyanúja először fölmerült. Mármint a közérzetünk állapota szempontjából. Mert kétségkívül, nem lenne éppen megnyugtató annak a tudata, hogy a bűnözők már az igazságszolgáltatásra is kezet mernek emelni, ám azzal szembesülni, hogy az igazság letéteményesétől sem idegen egy kis hazudozás, félrevezetés—szaknyelven: hamis vád—, nos hát, ebbe a tapasztalatba is bele lehet borzongani. Ez a história egyébként számos különös fordulattal örvendeztette meg az érdeklődő közvéleményt. Először ugye csak a hírt hallottuk, hogy mi történt, meg az ártatlan találgatást, hogy ki tudja, az sem lehetetlen, hogy valamelyik ügy szereplője esetleg... Aztán egyszer csak arról értesülhettünk, hogy már őrizetbe is vettek egy személyt, a büntetőbírónő legjelentősebb ügyének fővádlottját, biztos ő volt... Nem tudom, ki hogy volt vele, magam fölöttébb furcsállottam a dolgot. Hát így megy ez? Ha egy bírót ér támadás, akkor hétszentség, hogy csak valamelyik perének vádlottja lehet az elkövető? S ha a rendőrség ebből a feltételezésből indul ki, akkor a következő lépés az, hogy átforgatják az aktákat, s akinek a legtöbb vaj van a füle mögött, azért már indulnak is? Emberünk szerencsésnek mondhatja magát, volt alibije, elengedték. Ám ha akkor éppen teszem azt magányos kirándulást tesz valamelyik hegyvidéken, mert úgy tartja kedve? Ki tudja hol tartana most ez a történet. Később kiderült, azért a rendőrök mégsem a maguk feje után gondolták el ilyen egyszerűnek a világot, a bírónő terelte a nyomozást ebbe az irányba. Az őt elsőként kikérdező rendőrök állítják, hogy kérdésükre, nevezetesen, hogy gyanakszik valakire, ő említette nekik azt a nevet, amelynek viselőjét aztán kérdőre is vonták. Ezért is határozott a Budapesti Rendőrfőkapitányság úgy, hogy feljelenti a bírónőt. Aki időközben elmondta: az öccse késelte meg, s ezt akkor azért nem árulta el az őt faggatóknak, mert úgymond időre volt szüksége, hogy a történteket feldolgozza. Azt viszont nem érti, hogy a rendőrök miért éppen azt az illetőt vették elő akit, hisz ő csak megemlített néhányat a legjelentősebb ügyei közül, válaszolva a nyomozók kifejezetten ezeket tudakoló kérdésére. Valaki persze még mindig nem mond igazat, vagy a rendőrök, vagy a bírónő. Bízzunk az igazságszolgáltatásban! — szó-- Három földrész, 19 ország Egy hét múlva Budapesti Nemzetközi Vásár A kőbányai vásárvárosban egy hét múlva, szeptember 8-án nyitja meg kapuit a 99. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szokásos őszi seregszemléje. Három földrész 19 országából érkeznek a kiállítók, s csaknem 40 ezer négyzetméteren mutatják be eladásra kínált portékáikat. A vásári kínálat 47 százalékát a bútorok, lakberendezési cikkek, háztartási gépek ésfelszerelések teszik ki. Ugyancsak jelentős területet foglalnak el az építkezéshez, barkácsoláshoz kapcsolódó termékek. A BNV mind az érdeklődők, mind a szakmai közönség számára kiválótájékozódási lehetőséget biztosít, hiszen jelen vannak a gyártók, a forgalmazók és a szakértők is. A kiállítással egyidejűleg több rendezvénynek ad otthont a vásárváros: számos cég rendez szakmai napot, lesz fogyasztóvédelmi ankét, energiatakarékossági szimpózium és termékbemutató. (MTI)