Zalai Hírlap, 1995. október (51. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
1995. október 2., HÉTFŐ Annyit ésszel, mint erővel Toldi erőverseny a lenti várban a kulturális napok keretében A szöszi Maróti Dani gyerek joggal büszke az apukájára. Hogy miért? Nos, soroljuk a gyerek által ki nem mondott, ám „megtapasztalt” érveket: 1. Maróti Ödön (ő az édesapa) egy impozáns jelenség. Magas, jóképű, széles vállú, súlyfeleslegnek nyoma sincs. 2. Az édesapa százados, s ugye minden gyerek imádja a katonásdit. — Az apa engem feldobál a levegőbe—szúrta közbe Maróti Dani—és képzeld el, mindig elkap. 3. Maróti Ödön vállalkozó szellemű. Ugyanis ő jelentkezett először szombaton a Lenti vár udvarán, a „Toldi erőverseny” nevezetes címet viselő derbire. Ám azért még előtte történt egy s más. A XX. Kerka menti kulturális napok keretében szeptember 30-án egymást érték az események. Reggel startolt a Futa Lenti mezőnye. Cselgáncsversenyen osztották egymásnak a yukokat, kokakat, wazarikat a sportolók. A művelődési házban a Pro Arte Kulturális Egyesület szövőcsoportja „Elie- Dani gyerek az apu nyakában, rejtett örökségünk” címmel nyitott kiállítást. A kínálatban szerepelt még este — szintén a vár udvarán — reneszánsz zene, zárásként pedig a tűzijáték. Az igazi közönségvonzó, a „Játék határok nélkül — Határtalan játék” verseny — amit a Lenti Arany János Általános Iskola 8. A. osztálya nyert — és a már említett Toldi „ütközet”. Maróti Ödön (tavaly másodikként zárta az erőpróbát) megpróbálta lehűteni a csemetéje lelkesedését. ,A kölök ugyanis szentül meg volt győződve arról, hogy idén aztán senki más csak az apu nyerhet. A rajtra aztán még négy vállalkozó szellemű társa is felsorakozott a százados úr mellé. Pontban négykor elkezdődött. Először a rönkhajítással. A tízegynéhány dobkályhába is elegendő „jószágot” 3 méter kilencven centire hajította Hermán Attila iklódbördőcei fiatalember. Attilán is látszott, hogy ami a csontokra ráépült, az bizony döntő többségében izom. Amit ő megfog, hát az meg van fogva. Szusszanásnyi idő után következett a pótkocsi vonszolása. Gyári adatok: készült a volt NDK Ems Thälmann gyárában, súlya 4,5 tonna. Ezt a monstrumot kellett a lehető legrövidebb időn belül végigvonszolni egy szakaszon. Persze a vizes füvön a pótkocsi megsüllyedt, így legalább annyi ész kellett a gyors célbajuttatásához mint erő. Harmadik feladatként a vizeshordók cipelése jött. Három darab ballon — mindegyikben nyolcvan liter víz—, amin a versenyzők úgy keresték a fogást, mint egy kicsivel odébb a cselgáncsversenyen. A fránya hordók ki is fogtak pár jelentkezőn. A jószívű rendezők ekkor szünetet rendeltek el. Tíz perc után még Barkas mikrobusz tologatása, „útmutatás rúddal” a la Toldi, homokzsákok cipelése várt a fiúkra. Sajna egyéb kötelezettségeink miatt a második felvonást már nem tudtuk megvárni, de az addig látottak alapján is bizton állíthatjuk, a jelentkezők egytől-egyig nagyon erős emberek. —a — Hermán Attila iklódbördőcei fiatalember megmarkolta a nehéz hordókat... (Kiss Ferenc felvételei) A katonák is tüntetnek? Megalakult a Honvéd Szakszervezet. A Katonák Érdekvédelmi Szövetségének pénteken, illetve szombaton tartott küldöttgyűlésén, Tápiószecsőn úgy döntöttek, hogy a szövetséget szakszervezetté alakítják. Az új szakszervezet megtartotta I. kongreszszusát, amelyen megválasztották a HOSZ tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke Sörös István alezredes, sajtószóvivője Kónya Péter főhadnagy, a Magyar Honvéd újságíró-szerkesztője lett. A kongresszuson döntöttek arról, hogy amennyiben a parlament november 5-éig nem tárgyalja a szolgálati törvényt, és annak hatályba lépésével egyidőben nem vezetik be az új bértáblában meghatározott illetményeket, a Honvéd Szakszervezet országos demonstrációt szervez. (MTI) Zalai prósza Franciahonban Magyar ételek az európai ízek versenyén Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyei szakácsok képviselik Magyarországot október 9— 14. között a franciaországi Poiton-Charates régióban az Európai ízek I. Európa Kupa versenyén, amelyet az Európai Régiók Közgyűlése szervezett. A konyhaművészet hazájában rendezendő vetélkedőre négy kategóriában — előételek, húsételek, halételek, és desszertek — lehetett tájjellegű ételekkel nevezni. Az előzsűrizés után 18 ország 57 régiójának ételmesterei kapnak lehetőséget szakácstudományuk bemutatására. A zalai gárdát Pliskó József, a hévízi Thermál Hotel Aqua étterem vezetője dirigálja. Az ínyencségeket Pápai Lajos, a hévízi hotel konyhafőnöke, Rátkai Antal, a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola konyhafőnöke, Simon László a zalaegerszegi Arany Bárány Szálloda konyhafőnöke és Zámbó Tibor, a keszthelyi Hotel Helikon főszakácsa készíti. Előételként joghurtos fokhagymamártással tálalt lapcsánkát (zöldséges pirított reszelt burgonyát), húsételként kucsmagombával töltött zalai pulykamellet mutatnak be a zsűrinek. Ezt háromféle zalai hal és rák követi mártásokkal és szilvalekváros aludttejes prósza szolgál desszertül. KRÓNIKA Üzenet a bóvliknak — a Dongó Házból Pénszűke világunkban sem feledkezhetünk el arról, hogy műemlék épületeinkkel törődjünk. Mert az igaz, hogy „nyelvében él a nemzet”, de legalább ilyen fontos a magyar kultúra más területeit is „felkarolni”. Ide sorolandó — többek között — a népművészek munkája is. Megyénkben ez idáig két alkotóház épült. A zalaegerszegi Gébárti víztározó mellett készült épületben szinte egymásnak adják a kilincset a hazai és külhoni művészek. Hogy ez Keszthelyen is legyen — ebben munkálkodik a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Helikon Kastélymúzeum vezetése. Szombaton délelőtt tartotta közgyűlését az egyesület, ahol a négy napirendi pont közül a kétségkívül legfontosabb, az úgynevezett Dongó Ház ügye volt. Skrabut Éva, az egyesület titkára: — 1987-től „erőlködünk": az egykori uradalomhoz tartozó épület — ami vitathatatlanul a népi barokk remeke—ne legyen az enyészeté. Belefogtunk. Különböző épületek elbontásából származó anyagokat is felhasználva, '90-ben elkezdtük a felújítást. Három év alatt sikerült rendbe tenni. Ezután jött a nagy feladat: működtetni kell a házat. Őszintén meg kell mondani, ez már meghaladta-meghaladja az egyesület erejét. Igaz, alapítványt is hoztunk létre, a Műemlékvédelmi Felügyelőségtől is kaptunk némi pénzt, de aligha jutottunk volna tovább, ha nem segít a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, dr. Czoma László: Nos, a mai összejövetelünkre őt is meghívtuk, mert ahogyan továbbról szeretnénk beszélni. Dr. Czoma László : — Négymillió forintot fordítottunk a Dongó Házra, ami a parasztbarokk egyik legszebb épülete. Hogy miért támogattuk az ügyet? Nos, egyrészt igencsak nehéz volt nézni, hogy lepusztul egy ilyen értékes műemlék, másrészt a Keszthelyen és térségben élő népművészeknek, mestereknek nem volt egy alkotóháza. A jelen állapot: közel félmillió forintot kell még fordítani a műemlék teljes restaurálására. A Kastélymúzeum segíteni fog. Hisz a város egyik látványossága is lesz a teljes pompájában ragyogó Dongó Ház. Sőt! Úgy gondolom, az itt dolgozó-alkotó művészek munkái üzenet értékkel bírnak majd a jelenleg virágzó bódésoroknak, a bóvliknak, a közízlést romboló termékeknek. A távlati tervek szerint: —Nem csak a Keszthelyen és a város környékén élő dolgozó népművészeket várjuk majd az alkotóházba. Nyitni szeretnénk a Balaton-felvidék, a Dunántúl más tájegységei felé. Ez a ház még a határon túli magyarság népművészetének ápolását is szolgálhatja. Gondolok itt elsősorban a Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában élő magyarokra. A Dongó Ház — ha minden az elképzeléseink szerint alakul — sokkal több lesz annál, mint amikor egy épületbe beraknak három szövőszéket. A. L. ZALAI HÍRLAP . Ismeretlen Chagall A Sotheby's New York- i árverési csarnokában novemberben eddig ismeretlen Chagall önarcképet bocsátanak árverésre. A vállalat szóvivője, Matthew Weigman arra számít, hogy a leendő vevő több mint ötmillió dollárt fizet majd a festményért. Szervátültetések Jelentős áttörésről számolnak be tudósok az állati szervek átültetése területén. Az új eredmények alapján az állati szervek emberbe való átültetése akár rutineljárássá is válhat a jövőben. Az új eredményeket Bostonban tették közzé, a 400 tudós részvételével immár harmadik alkalommal megtartott nemzetközi transzplantációs kongresszuson. Emlékezés a bibliográfusra Petrik Géza, a magyar bibliográfia megteremtője 150 éve született. Ebből az alkalomból az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Magyar Könyvtárosok Egyesületének bibliográfiai szekciójával, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével közösen tudományos ülést rendez október 3-án, a nemzeti könyvtár épületében. Szalontárlat A Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület tagjai harmadik alkalommal zárják alkotásaikat közös tárlaton a nagyközönség elé. Rendezett Bábel Menzellel Alfa Televízió — nemzetközi alapítvány — kuratóriumi ülése Az Alfa Televízió létrehozásának terve biztató nemzetközi visszhangot keltett — hangzott el a kelet-közép-európai műholdas tévécsatorna működését előkészítő Alfa Nemzetközi Együttműködés Alapítvány szombati kuratóriumi ülésén, Budapesten. Mint ismeretes az Alfa Televízió várhatóan 1996 végétől kezdi el sugározni többnyelvű adásait a kelet-európai térség számára. Erről és a nemzetközi együttműködési alapítvány létrehozásáról júniusban, Budapesten a Rendezett Bábel című konferencián döntöttek a részt vevő országok. A kuratórium elnökévé Jiri Menzel, cseh filmrendezőt választották. A nemzetközi alapítvány mostani kuratóriumi ülésén a delegátusok beszámoltak az egyes országokban eddig végzett munkáról. Vizi E. Szilveszter akadémikus, az Alfa Tévé egyik kezdeményezője elmondta: a budapesti titkárságon folyik a tévécsatorna megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása. E tanulmány első változata nemzetközi üzleti körökben is elismerést aratott— közölte az akadémikus. Több ország képviselője kérte, hogy érdemben is csatlakozhasson e tanulmány további finomításához. Az ülésen elhangzott: a nemzetközi alapítvány 25 tagországa közül húszban már működnek a nemzeti alapítványok és szervezetek. Az Alfa Televízió központját egy későbbi nemzetközi tenderen választják ki. Végezetül az ülés részvevői elfogadták a nemzetközi alapítvány szervezeti és működési szabályzatát. A testület következő kuratóriumi ülését várhatóan 1996 februárjában tartja. Ekkor a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány megvitatására is sor kerül — hangzott el az ülésen. (MTI) Cserszegtomaji szüreti vigadalmak Külföldi vendégeket is hívtak a cserszegtomajiak a községben szombaton rendezett szüreti programra. A helyi képviselő-testület úgy kívánta, hogy a jeles napon senki sem hiányozzék. Ezért meghívták a határokon túlról is mindazokat, akiknek hétvégi nyaralójuk van a településen. Délelőtt az önkormányzati képviselők találkozót tartottak a külföldről érkezett közel negyven üdülőtulajdonos körében — az ünnep alkalmával tájékoztatást adtak a település fejlesztési terveiről. A klubkönyvtárban délután a nyári alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás. A tárlat anyagát Gyük János, polgármester ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kultúrház udvarán a község alkalmi kisbírója vette át a szót, s invitálta az összeseregletteket további programokra. Majd lovasok, kocsisok indultak el a község útjain, tovább hirdetve a látványos eseményeket. A kultúrház szomszédságában egész napos kirakodóvásár, borkóstoló várta a vendégeket, sor került kutya-, hőlégballon- és sárkányrepülő-bemutatóra is. A község több pontján adott térzenét a balatonkeresztúri fúvószenekar, a kápolnasoron pedig menetzenével vonultak fel a kultúrházig, ahol ugyancsak zenés előadások kezdődtek: folklór műsort adott a keszthelyi Nagyváthy néptáncegyüttes, s bemutatkoztak a helyi általános iskola művészeti csoportjai. H. A. Ifjú lovasok a szüreti parádén.