Zalai Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
4 ZALAI HÍRLAP Lentiben tiszta a levegő Csökkentette a fizetőparkolók számát a város képviselő-testülete kedd esti ülésén Lenti önkormányzata kiemelt napirendi pontként foglalkozott a környezetvédelemmel. Még tavaly a város légszennyezettségének mérésére tett javaslatot a testület, s ennek elvégzése után kiderült, hogy a Kerka-parti kisváros levegője nem vagy csak olyan mértékig szennyezett, ami nincs káros hatással az élő szervezetre. Az ülepedő por és a nitrogéndioxid-koncentráció csak kirívó, egyedi esetekben érte el vagy lépte túl az egészségügyi határértéket. A továbbiakban a testület elfogadta az ez évi környezetvédelmi feladatok tervezetét, s kötelezte magát a cél megvalósítása érdekében 1,2 millió forint elkülönítésére a költségvetésben, valamint kezdeményezni fogja a Lenti—Mumor között elterülő parkerdő helyileg védett területté nyilváníttatását. A továbbiakban Kollár Gyula polgármester értékelte a szeptember 22—24. között első ízben megrendezett Lenti Nemzetközi Vásár tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a színvonalas — s a hasonló kategóriájú vásárok közül kiemelkedő — rendezvénynek sikerült megvalósítania a megfogalmazott hármas célt, azaz a város életében fontos gazdasági, idegenforgalmi és kulturális tényezővé vált. A testület a továbbiakban kötelezettséget vállalt a vásár idei megrendezésére. Ugyancsak az idei esztendő kiemelkedő rendezvénysorozata lesz Lentiben a honfoglalás évfordulójának megünneplése. Ennek programtervezetéről is tárgyalt a testület, illetve a rendezvénysorozat lebonyolításához hatmillió forintot biztosított. Néhány kifejezetten gazdasági jellegű intézkedés következett a sorban. Először a városi fizetőparkolók üzemeltetésének tapasztalataiból kiindulva — a rendkívül csekély árbevétel és a lakossági felvetések kapcsán — azok számát jelentősen csökkentették (azaz többet ingyenessé tettek) a képviselők, majd 9 pontban szabályozták az ugyancsak hanyatlásnak indult piac rendjét. Úgyszintén döntés született a cigány kisebbségi önkormányzat támogatásáról. Mivel az állami dotáció mértéke egyelőre nem ismert, ezért a képviselők úgy határoztak, hogy 800 ezer forintra egészítik ki a majdani támogatást. Ezt követően a képviselő-testület a Lenti Városi Televízió sugárzás útján történő műsortovábbításához szavazta meg a szükséges 4,9 millió forint + ÁFA összeget, mivel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1994. évi engedélye alapján ez év március 31-éig a sugárzó műsortovábbítást el kell kezdeni. Végül a szociális gondoskodásról szóló rendeletet módosították több ponton a képviselők, lehetővé téve ezáltal az igénylők számának növekedését. — gyuricza — Drágul immár a remény is Hatvan forintra emelik a lottószelvény árát a 9. játékhéttől Február végétől, a kilencedik játékhéttől Fortuna — vagy annak földi helytartója, a Szerencsejáték Rt. — is drágábban kínálja a játék és a nyerés lehetőségét. A lottószelvények ára 10, a totójáték oszlopai pedig 5 forinttal kerülnek majd többe, mint amennyit most fizetünk a reményért. Ugyancsak egy tizessel drágul a lottó joker-játéka is, az árhullám egyedül a góltotót kíméli meg, a heti totószelvények első négy mérkőzésének gólarányát ezután is egy ötvenesért tippelhetjük meg. — Ritka nyereséges évet zárt tavaly a Szerencsejáték Rt., most mégis emeli szolgáltatásainak az árát. Miért? — kérdeztük a cég PR-menedzserétől, Kürti Istvántól. — Rákényszerít bennünket az infláció, amit így is—kivált a totó esetében — jelentős késéssel követünk, noha fogadóink előtt sosem volt titok, hogy részvételi díjaink a mai gazdaságipénzügyi körülmények között nem lehetnek hosszú életűek. A lottózók bizonyára lenyelik a békát, ám a totózók már eddig is sokallták az egy tipposzlopért befizetendő díjat, mondván: már nem tudják megjátszani az általuk összeállított variációt, mert nem győzik pénzzel. Meg aztán az is kérdés, megéri-e a befektetés, amikor sok esetben még a 12 találatra sem kapnak annyi pénzt, mint amennyit kockáztattak a játékon. — Mi úgy véljük, ha visszaesik a totó forgalma, az csak átmeneti jelenség lesz. Bízunk fogadóink belátásában, hiszen a totó áremelésétől eddig eltekintettünk, noha az infláció miatt e játékforma költségei is jócskán nőttek. És gondoljanak a fogadók arra: nemcsak a részvételi díj, hanem a nyereményalap is nagyobb lesz ezután.Ez csak enyhe vigasz. Nem tartják szükségesnek, hogy a Szerencsejáték Rt. által szervezett játékok játéktervének május végéig esedékes megújításakor változtassanak a totó nyereményalapjának felosztásán, vagy a törölt mérkőzések megállapított eredményének rendjén? Mert ezek is sokat vitatott kérdések a totózók táborában. — Meggyőződésünk, hogy a tíz találatos szelvényekre — ha nyereményük értéke eléri a 100 forintot — továbbra is fizetni kell. Egyéb kérdésekben — így a szelvényről törölt, vagy elmaradt mérkőzések ügyében is — vannak különféle elképzeléseink, amelyeknek várható hatásait most elemzik a szakértők. Ha lesz döntés, természetesen időben tájékoztatjuk majd a játékosokat — mondta a PR-menedzser. A szakma „vezérképviselői” Megbízólevél a mestervizsgabizottsági elnököknek Mint ismeretes, a szakképzési törvény különböző feladatokat rótt a kamarára, s ezek egyike a képzésben való aktív részvétel, valamint a mestervizsgáztatásokhoz kapcsolódó összes jogosítvány. — Azért tartjuk a fontosnak ezt a kérdést, mert a vállalkozói igazolványok kiadásánál egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a szakmát ki, milyen színvonalon műveli — mondta Porkoláb Csaba, a Zalai Kézműves Kamara oktatási referense. —A kötelező mestervizsgával viszont azt szeretnénk megelőzni, hogy mindenféle kontárok kezébe kerüljön olyan igazolás, amivel az adott szakmát gyakorolhatnák. A kézműveskamarához 221 szakmai tevékenység tartozik, ezek mindegyike azonban nincs mestervizsgához kötve. Most, első lépésként tíz szakma képviselői vehették át a hivatalos megbízólevelüket. Természetesen folyik az előkészületi munka, s további húsz szakma mestervizsgabizottsági elnökeit választják ki. A Zalai Kézműves Kamara működési területén a kőműves mestervizsgabizottság elnöke Kiss Kálmán, a villanyszerelőké Mazzag Ferenc, a gázszerelőké Dajkó Alfréd, az asztalosoké Hompó Ferenc, a szobafestőké Pásztor János, a pékeké Komáromy Béla, a karosszérialakatosoké Nagy Péter. Az autószerelő szakmában Szakony Szilárd, a vízvezeték-szerelőknél pedig Takács István a későbbiekben veheti majd át a megbízólevelet. A mesterek közül tegnap kettővel sikerült szót váltani. — Nagyon örülök a megbízásnak, nagyon fontos lépésen vagyunk túl — így az egerszegi Mazzag Ferenc. A mester több mint tíz éve ténykedik villanyszerelő kisiparosként, van hat alkalmazottja és egy tanulót is nevel. Hozzáfűzte: — A szakmai színvonal emelése a mi kezünkbe került, megpróbálunk mindent elkövetni azért, hogy csak a valóban rátermettek kerüljenek közénk. — Nagyon felhígult már a szakma, főleg amióta megszűntek a nagy bútorgyárak. Az ott feleslegessé vált emberek valahol elbújtak. Ők aztán nem fizetnek adót, olcsóbban is vállalhatnak munkát, de a hibás teljesítések után érdekes módon mindig hozzánk jönnek a kuncsaftok. Ha majd a feltételek is megteremtődnek, lesz tankönyv, alkalom a tanításra és megfizethető lesz a tanfolyam, akkor elérte a célját a kamara, mert lesz megbízható szakértelemmel rendelkező tagsága is— mondta az asztalos vizsgaelnök, Hompó Ferenc. —áts KÖRKÉP 1996. február 1., CSÜTÖRTÖK Kamrapremier Csak beljebb, Jancsikám! címmel tartanak premiert csütörtökön a Kamrában. A balmazújvárosi parasztság szerelmi életét, a pajzán vallomásokat és a történeteket — Vajda Mária néprajzkutató gyűjtése alapján — Molnár László, a budapesti Katona József Színház ifjú művésze szerkesztette-rendezte színpadra. Vajda Mária etnográfusnak 1974 és 1983 között végzett falujárásain meséltek a Hajdú- Bihar megyei település öregei egy lassacskán eltűnő világ szerelmi szokásairól. A két világháború közötti korszakban volt fiatalok őszinte, megrendítő vallomásaiból kerekedett ki a kutató Hol a világ közepe? című tanulmánya, amely aztán alapanyagul szolgált a színpadi játékhoz. A visszaemlékezések, a pikáns és humoros népi történetek megszólaltatója Huszárik Kata és Molnár László. (MTI) A bürokrácia erkölcsi bizonyítványa A kormány gondolt egy nagyot, s 1995 márciusában úgy határozott: a középiskolásoknak eztán hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolniuk jelentkezési lapjukhoz, ha egyetemen vagy főiskolán kívánnak továbbtanulni. Talán azt hitték a miniszterek, minél többet intézkednek, gyülekezetük annál kormányszerűbbnek látszik. Az is lehet, hogy egyszerűen csak elfoglaltságot próbáltak találni a bürokráciának. Ezt persze többféleképpen is megtehették volna. Csak kormányhatározat kérdése, és máris dobozoltathatnának például a végrehajtó-gépezettel, mint ahogy azt Örkény őrnagya tette Totókkal, de lássuk be: azért ez furcsán hatna egy modern jogállamban. Mégiscsak adekvátabb megoldás, ha erkölcsi bizonyítványokkal kell pepecselniük a hivatalnokoknak. Vagy afféle kegyelemdöfés lenne ez, megrövidítvén azon szülők szenvedését, akik később amúgy is belerokkannának csemetéjük taníttatásába? Vagy... Végül is mindegy. A kormány — vélhetően belátva, hogy ez az egész, úgy ahogy van, marhaság — 1996. január 25-én gondolt egy még nagyobbat, és visszavonta korábbi határozatát. A gond csak az, hogy voltak szülők és diákok, akik úgy gondolkodtak: minek háborúzzanak februárban egy-egy jelentkezési okmány birtoklásáért, elintéztek mindent az év elején. A zalaegerszegi Zrínyi gimnáziumban például az érintett diákok közel 70 százaléka kért már erkölcsi bizonyítványt. S ez egy csupán az ország középiskolái közül... Sokan és sok pénzt fizettek ki tehát feleslegesen. (Az erkölcsi bizonyítvány-kérő lap 150 forint, hozzá 800 forintos illetékbélyeg szükséges.) S hogy mit tehet ilyenkor a magamfajta újságíró? Igyekszik megtudni, viszontlátnak-e majd egy fillért is ebből a szülők. A művelődési minisztérium sajtóosztályának munkatársa azt mondja: akik siettek, bizony ráfáztak. Figyelmeztet, ezt nehogy leírjam, inkább kapcsolja az illetékest. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők ügyeivel foglalkozó tanácsos azt mondja: annyi bizonyos, január 25-éig kellett kérni erkölcsi bizonyítványt, azóta erre nincs szükség. Azt azonban, hogy a feleslegesen kifizetett összegeket visszatérítik-e, nem tudja, mert nem ő az illetékes. Arra kér, próbálkozzam a belügyminisztériumban... Ott a legnagyobb csatát a telefonközpontos hölggyel kell megvívni, ám öt percnyi veszekedés után bejelenti, kapcsolja az illetékest. A férfi közli velem, hogy tőle szolgáltatást rendelnek meg a polgárok, egyszerűen kiállítja a kért bizonyítvány, s ezzel teljesíti a feladatát. Aztán természetesen arra figyelmeztet, ezt nehogy leírjam, mert nem ő az illetékes, inkább keressem az osztályvezetőt. Az osztályvezető titkárnője készséges, de úgy véli, nem a főnöke az igazán illetékes, forduljak inkább egy másik osztályvezetőhöz. Na, itt hagytam abba. A tanulság? A marhaságoknak soha sincs gazdája. Ez persze közhely, de nyugodtan rá lehetne írni a bürokrácia erkölcsi bizonyítványára... — vézsé — Csengő cseng a csikó nyakán... Ütemesen csilingel a csengő, hangja a havas zalabéri főutcán régi időket idéz. Hamisítatlan lovasszánkó bukkan elő a kanyarból. Egyáltalán nem holmi nosztalgiát szolgáló eszköz, hanem nagyon is földhözragadt célt szolgál. Mazur Géza e szánkón vitte ki földjére az istállótrágyát. — Régi a szán? — kérdem. —Öregebb, mint mi ketten — válaszolja. — Úgy kaptam. Kivittem vele a trágyát a mezőre. Jobb, ha kint van a földön. — Mekkora birtokon gazdálkodik? — Öt hektáron. A család ősi birtokán. —Ebből meg lehet élni? Úgy számolják, legalább ötven hektár kell hozzá... —Meggazdagodni nem lehet az igaz, lassan jut az ember az egyről kettőre, de megélek. És tudja, miért? Nekem nincs gépem, a földeket csak a lovakkal művelem. A föld mellett állataim is vannak, azoknak termelem a takarmányt. Három ló, anyadisznó, két hízóbika. — Szépek a lovak. Vaskos muraköziek, munkára valók. — Ez a baloldali a jobboldalinak a csikója, megint vemhes. Ha kanca lesz, azt is megtartom. Egy autó húz el mellettünk, a csikó kicsit megijed. A gazda csitítja, az állat megnyugszik. Látszik, ember és ló jó összhangban van. A csikó nyakán csilingel a rézcsengő. Kiderül, ez is új életet élő régi darab. — A szánkójával biztosan sikere van a gyerekek körében — jegyzem meg. — Tetszik nekik. Szoktam vinni őket. — Hány éves? — Huszonöt. — Hogy érzi magát e majdnem klasszikus paraszti életformában? — Nagyon jól. Nem parancsol senki. — Bozsér — Mazur Géza télen-nyáron lovas fogattal jár a mezőre. A házőrzőnek mindenről tudnia kell... (Mészáros T. László felvételei)