Zalai Hírlap, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
4 ZALAI HÍRLAP Odakint még Zalakomár, bent pediglen már Európa Pénteken délután jelentős eseményre gyűltek össze az érintettek a zalakomári általános iskolában. Varga Miklós polgármester adta át, majd Lakner Lajos igazgató és Kincses Tibor kivitelező mutatta be az intézmény új multimédia stúdióját. Mint elhangzott, Kincses úrtól úgy egy éve megrendelte már e stúdiót az egri tanárképző főiskola, ám ők végül is visszarettentek a beruházás anyagi terheitől. Romárban viszont nem ijedt meg a képviselő-testület és az iskola, a már meglévő eszközparkot kiegészítve tető alá hozta berendezést, mely egyszerűen minden igényt kielégít. — A terv megvalósítása 2,6 millió forintos beruházást követelt meg — mondja Lakner Lajos. — Nagy szerencsénk, hogy falunkban mind az előző, mind a mostani önkormányzat rendkívül szívén viseli az oktatás ügyét, hiszen ez az a lehetőség, melyet kihasználva behozhatjuk lemaradásainkat. Ez a rendszer csodálatos dolog. Februártól használják már a kollégák és a gyerekek, s nyugodtan mondhatom, hogy például a megyében még alig ismert Best matematika-programmal kiemelkedő eredményeket érünk el. Terveink közt szerepel, hogy nem csak a gyerekeket oktatjuk itt, de felnőtteknek is szervezünk tanfolyamokat, a tanárok számítástechnikai kurzusát vezetésemmel már meg is tartottuk, a következőkben a polgármesteri hivatal dolgozói ülnek a padokba. De mit is tud a stúdió? Két különálló fejhallgatós-mikrofonos rendszer működik egymás mellett, így akár két különböző tanórát is tarthatnak egyszerre, egy teremben. Tizenkét számítógépes monitor áll rendelkezésre, melyekhez van már idegen nyelvi, biológiai, földrajzi, matematikai, s ki tudja még hány tantárgyban segédkező program. A két rendszer természetesen egyben is működik, a fejhallgatón át a tanár beszélhet az összes diákkal, szólhat akár egy-egy tanulóhoz, s ugyanez funkcionál fordítva is. Van video, sőt, egy kamera is, melynek segítségével például a táblára írtakat vetíthetik a számítógépekre, megkímélve a gyerekeket a messzire nézéstől. S, hogy maguk a felhasználók hogy fogadták mindezt? A bemutatóban rész vevő két ötödikes, Bogdán N. Tibor és Bogdán László nagy lelkesedéssel oldotta meg a matematikai program feladatait, biztos kézzel kezelték a klaviatúrát, s miután válaszaik jók voltak, a program a képernyőn keresztül folyamatosan dicsérte őket. S ők is csupa jót mondtak viszont, hogy érdekes, sokkal kényelmesebb, mint a papír, hiszen csak gombokat kell nyomogatni, meg a rendrakással sincsen macera, mert az ember fogja, kikapcsolja, és kész. Még egy nagyon fontos dolog: mint Kincses Tibor elmondta, ha Zalakománnak lesz majd elég pénze, hogy az Internet hálózatból vásároljon, e rendszerrel megteheti azt is, ráadásul nem egy gépen, de a tanterem összes masináján egyszerre. Ahogy a feltaláló fogalmazott: „az ott kint Zalakomár, ez itt bent Európa". V. A. A községnek 2,6 millió forintjába került a rendszer, amelyet gyakorlatilag február óta használnak. (Szakony Attila felvétele) Májustól új árak Hévízen Az Állami Gyógyfürdőkórházban új árakkal és kedvezményekkel várják azokat, akik az intézmény szolgáltatásait igénybe veszik. Mint az Vancsura Miklós főigazgató minapi tájékoztatójából kiderült, a tófürdőbe szóló napijegy árával (560 forint) elsősorban az átutazó turizmus és a rossz idő okozta, a Balaton közelségéből adódó zsúfoltságot szeretnék csökkenteni. Május elsejétől—a betegbiztosítási kártya és a személyi igazolvány felmutatásával — a nyugdíjasok három órára szóló, 50 százalékos kedvezményes jegyet válthatnak a tófürdőre, míg a fedett fürdőre 100 forintos kedvezményt kaphatnak. Az állandó hévízi lakással nem rendelkező magyar vendégek a fedett fürdőbe 220, a tófürdőbe 280 forintért válthatnak három órára szóló belépőjegyet. Emellett vonalkódos bérlet is váltható, ennek ára 90 napra 6.800, 180 napra 8.800, egy egész esztendőre pedig 12.000 forint. Az állandó hévízi lakosok továbbra is térítésmentesen vehetik igénybe a tófürdőt, illetve bővítik számukra a kedvezményeket. Ennek keretében a 3 órás tófürdői mellett bevezetik az ugyancsak három órás fedett fürdő belépőt, valamint e kettőnek a kombinációját is. (Ez esetben a belépő igazolványok egyszeri költségét kell megfizetni.) Sámel TELEG03MHP mám - képviselet MATÁV - partner A LEGKORSZERŰBB INFORMATIKAI RENDSZEREK A VÁLLALATI KISZOLGÁLÓKTÓL A KOMPLEX ADATKOMMUNIKÁCIÓIG. TELECOM? Jó családhoz tartozunk ! Budapest, Tábor u. 5 Tel.: (1) 135-43-88 Pécs, Magyarürögi út 12. Tel.: (72) 33 66 55 KÖRKÉP 1996. április 1., HÉTFŐ Rétegzene marad a jazz? Két nagyrendezvényével továbbra is az élbolyban Kanizsa A jazz világszerte ismert és elismert műfaj. Milliós nagyságrendű rajongótáborral bír. Mégis inkább aprócska klubokban él ez a zene. Művelői és rajongói egyaránt állítják, hogy könnyed s szórakoztató, a kívülállók azonban sokszor képtelenek elsőre befogadni. A műfajra jellemző kettősség Nagykanizsán is érezteti hatását. A Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatóhelyettesével, Horányi Ivánnal próbáltuk elemezni ezt a furcsa helyzetet.Az év eleji jazzfarsang körül akadtak problémák... — Igen, de sikerült tető alá hozni: itt volt a Magyar Rádió, és három olyan együttes, amelyek csak erre a fesztiválra mozdultak ki a fővárosból — így Horányi Iván. — Tulajdonképpen országos elsők vagyunk, hiszen a szegedi rendezvény nagyon aprócska, Debrecenbe is csak egyszer utazik el a Rádió, egyedül Kanizsa az, ahonnan évi két közvetítést adnak. Külföldiek nem voltak ugyan a márciusi bulin, őket októberre várjuk, amire már most el kell kezdeni összekalapolni a pénzt. A jazzfarsangon a Stúdió 11, a Balázs Elemér Quintet mellett egy fiatal tehetségekből álló együttes szerepelt. A dobosuk a zalacsányi Németh Ferenc, aki Kőszegi Imrénél tanul. — Minek köszönhető jazzfarsang sikere? — Elsősorban a minőségi zenének, meg annak, hogy a jazzzenészek a legolcsóbbak, és nagyon szívesen jönnek Kanizsára. Szeretnék kimozdulni a fővárosból, bár a műfaj teljesen „beszorult” Budapestre. Az országban csak szórványosan vannak koncertek. Már most minden erőmmel az októberi fesztivált szervezem. Akadnak, de még nagyon kellenek szponzorok. Egy londoni együttes, mely még nem járt hazánkban, 4000 fontot és útiköltséget kér. Ezt nehéz megfizetni, de a sztárokat egyébként is nehéz, nekik fix áruk van, nem lehet alkudni. A zenész és szponzor számára is vonzó lehet a Rádió közvetítése, ráadásul, ha megtudják, hogy itt 73 óta működik egy sikeres fesztivál, akkor szívesen jönnek, támogatnak bennünekt. — Egy ilyen kicsi városban nem jelent rizikót megrendezni egy ekkora koncertet? —Nagy dilemma és óriási feladat összehozni egy rentábilis bulit világhírű zenészekkel. Az, hogy Kanizsán ennyien eljárnak jazz-re, nagyon szép dolog, de ekkora fesztiválokra többen is jöhetnének. Ha egy átlagos jazzkoncertre Kanizsán elmennek ötvenen, az nem kevés. Más kérdés, hogy ezt a számot növelni szeretnénk, de nem igazán megy. Pesten sem járnak ennél többen ilyen bulikra, s így nézve a mi ötvenünk nem is rossz. —Mi a helyzet a két évvel ezelőtt beindított jazzklubbal? — Ezzel a nagy fesztiválok közötti folymatosságot akartuk biztosítani, de nem igazán jött be, s ma is kevés rá az esély. Úgy tűnik, még nincs rá igény a városban, a diszkóval nem tudunk versenyre kelni. Horváth Zoltán Kikapcsolódás a szünidőre Ajánló a városok művelődési házainak tavaszi kínálatából Jó másfél hetes kikapcsolódást jelent a gyerekeknek a mától kezdődő, s április 9-ig tartó tavaszi szünet. Úgy tűnik, ezen időszakban a húsvéti készülődések közepette a családok is könnyebben meg tudják oldani a gyermekek felügyeletét, legalábbis erre utal, hogy több megyeszékhelyi iskolánál is érdeklődve azt hallottuk: nem volt igény napközis ellátásra. A művelődési intézményeknél tájékozódva kiderült, a tavaszi szünetben kevés helyen várják programokkal a gyerekeket. Nagykanizsán azonban más a helyzet. A Hevesi Sándor Művelődési Központban például ismét megszervezik a tavaszi szünidei programokat. Április 1-jén 9-től 12 óráig játszóház várja a gyerekeket, ahol húsvéti képeslapokat és ajándékokat készíthetnek, csupán ollót és ragasztót kell magukkal vinniük, délután pedig videofilmeket nézhetnek. Kedden (április 2-án) Lengyák István vezetésével a Csónakázó-tó keleti széle — Rákos patak — Szurdokvölgy — Mediterrán kert— Rókavári forrás — Kilátó útvonalon túrázhatnak az érdeklődők (helyijáratos buszjegy szükségeltetik). Április 3-án 9 és 16 óra között nintendó játékok várják a diákokat, április 4-én 9-től 12-ig játékos vetélkedők lesznek, szombaton pedig 9 és 15 óra között, aki visz magával főtt vagy kifújt tojást maga készítheti el húsvéti nékülözhetetlen kellékét. A kiskanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házban április 6-án 9 órától 13 óráig játszóház várja a gyerekeket, ahol a tojásfestéssel és díszítéssel, húsvéti népszokásokkal ismerkedhetnek meg; április 9-én 18 órától rendezik meg az intézményben a szünetzáró utólocsoló diszkót az általános és középiskolások részére. A Kodály Zoltán Művelődési Házban április 5-én 20 órától a Desperado klubban rockzenére rophatják a fiatalok, szombaton (április 6-án) pedig a Old's klub várja az érdeklődőket. Zalaegerszegen az Apáczai ÁMK-ban ma és holnap „Tini-kupa” focimérkőzést rendeznek, csütörtökön sakkpartikat szerveznek, pénteken pedig a délelőtti játszóházban a népi tojásfestéssel, és a marcipánból készült figurák készítésének rejtelmeivel ismerkedhetnek szünidejüket töltő diákok. Április 6-án, nagyszombaton gyimesi csángó néptáncosok lesznek a zalaegerszegi Pázmány Péter Ifjúsági Közösségi Ház vendégei, kiknek közreműködésével a programok közt szerepel a méhviasszal történő tojásírás, valamint gyimesi táncház. Keszthelyen sem a Goldmark Károly Művelődési Házban, sem a Csokonai ÁMK-ban nem szerveznek szünidei programokat a gyerekek számára. Mint azt mindkét intézményben elmondták, e döntésüket elsősorban a tavalyi érdeklődés hiányára, illetve a kedvezőtlen gazdasági körülményekre alapozva hozták meg. A Csokonai ÁMK munkatársától, Miroja Erzsébettől megtudtuk, hogy a napközit természetesen igénybe vehetik a gyerekek. Zalaszentgróton a Művelődési Központban a jövő hét minden délutánján sportversenyek, illetve vidovetítés, csütörtökön és pénteken 15 és 17 óra között pedig húsvéti tojásfestés várja a gyerekeket. Baloghék aranylakodalma Somogycsurgón kezdődött, ott ismerkedett meg egymással még a második nagy világégés idején Balogh Imre és Németh Erzsébet. A kapcsolat aztán igencsak elmélyült, hiszen szombat este Nagykanizsán már 50. házassági évfordulójukat ünnepelték, ismét örök hűséget fogadva egymásnak a pap előtt. — Az egészben az volt a csodálatos, hogy én akkor már rokkant voltam — meséli a 73 éves Imre bácsi. — Egy áramütés nyomán elvesztettem bal kezem és lábam is, a mama mégis vállalt engem. Ez pedig egy 17 éves lánytól nem akármi! Közös életük már Nagykanizsán zajlott, miután a szakemberek felfedezték Balogh Imre igen szép tenor hangját. A kanizsai zeneiskolában el is végezte a szükséges évfolyamokat úgy, hogy a foga közé szorított ceruzával tanult meg írni, hangjegyeket is. , —Lehetett volna a papa híres énekes — fejtegeti Erzsi nénit , de a fogyatékossága miatt nem mehetett színpadra. Kanizsán így is sokat énekelt. Én dolgoztam, ez jelentette a megélhetést, no meg az ő kártalanításként megítélt, 180 pengős életjáradéka. Négy gyermekük született, akik közül hárman vannak most is velük, tőlük öt unokájuk van. — Olyan nincs, hogy a kés meg a villa ne zördüljön össze — mondják. —A lényeg viszont az, hogy az ember tudjon megbocsátani. Nem másnap vagy egy hét múlva, hanem azonnal. — va — Az ünnepeltek, családtagjaik körében. (Szakony Attila felvétele)