Zalai Hírlap, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

4 ZALAI HÍRLAP Odakint még Zalakomár, bent pediglen már Európa Pénteken délután jelentős eseményre gyűltek össze az érintet­tek a zalakomári általános iskolában. Varga Miklós polgármes­ter adta át, majd Lakner Lajos igazgató és Kincses Tibor kivite­lező­ mutatta be az intézmény új multimédia stúdióját. Mint elhangzott, Kincses úr­tól úgy egy éve megrendelte már e stúdiót az egri tanárképző főis­kola, ám ők végül is visszaret­tentek a beruházás anyagi ter­heitől. Romárban viszont nem ijedt meg a képviselő-testület és az iskola, a már meglévő esz­közparkot kiegészítve tető alá hozta berendezést, mely egysze­rűen minden igényt kielégít. — A terv megvalósítása 2,6 millió forintos beruházást köve­telt meg — mondja Lakner La­jos. — Nagy szerencsénk, hogy falunkban mind az előző, mind a mostani önkormányzat rendkí­vül szívén viseli az oktatás ügyét, hiszen ez az a lehetőség, melyet kihasználva behozhatjuk lemaradásainkat. Ez a rendszer csodálatos dolog. Februártól használják már a kollégák és a gyerekek, s nyugodtan mondha­tom, hogy például a megyében még alig ismert Best matemati­ka-programmal kiemelkedő eredményeket érünk el. Ter­veink közt szerepel, hogy nem csak a gyerekeket oktatjuk itt, de felnőtteknek is szervezünk tan­folyamokat, a tanárok számítás­­technikai kurzusát vezetésem­mel már meg is tartottuk, a kö­vetkezőkben a polgármesteri hi­vatal dolgozói ülnek a padokba. De mit is tud a stúdió? Két kü­lönálló fejhallgatós-mikrofonos rendszer működik egymás mel­lett, így akár két különböző tan­órát is tarthatnak egyszerre, egy teremben. Tizenkét számítógé­pes monitor áll rendelkezésre, melyekhez van már idegen nyelvi, biológiai, földrajzi, ma­tematikai, s ki tudja még hány tantárgyban segédkező prog­ram. A két rendszer természete­sen egyben is működik, a fej­hallgatón át a tanár beszélhet az összes diákkal, szólhat akár egy-egy tanulóhoz, s ugyanez funkcionál fordítva is. Van vi­deo, sőt, egy kamera is, melynek segítségével például a táblára ír­takat vetíthetik a számítógépek­re, megkímélve a gyerekeket a messzire nézéstől. S, hogy maguk a felhaszná­lók hogy fogadták mindezt? A bemutatóban rész vevő két ötö­dikes, Bogdán N­. Tibor és Bog­dán László nagy lelkesedéssel oldotta meg a matematikai prog­ram feladatait, biztos kézzel ke­zelték a klaviatúrát, s miután vá­laszaik jók voltak, a program a képernyőn keresztül folyamato­san dicsérte őket. S ők is csupa jót mondtak viszont, hogy érde­kes, sokkal kényelmesebb, mint a papír, hiszen csak gombokat kell nyomogatni, meg a rendra­kással sincsen macera, mert az ember fogja, kikapcsolja, és kész. Még egy nagyon fontos do­log: mint Kin­cses Tibor el­mondta, ha Zalakománnak lesz majd elég pénze, hogy az Internet háló­zatból vásá­roljon, e rend­szerrel megte­heti azt is, rá­adásul nem egy gépen, de a tanterem összes masi­náján egyszer­re. Ahogy a feltaláló fo­galmazott: „az ott kint Zalakomár, ez itt bent Euró­pa". V. A. A községnek 2,6 millió forintjába került a rendszer, amelyet gyakorlatilag febru­ár óta használnak. (Szakony Attila felvétele) Májustól új árak Hévízen Az Állami Gyógyfürdőkór­házban új árakkal és kedvez­ményekkel várják azokat, akik az intézmény szolgáltatá­sait igénybe veszik. Mint az Vancsura Miklós fő­igazgató minapi tájékoztatójá­ból kiderült, a tófürdőbe szóló napijegy árával (560 forint) el­sősorban az átutazó turizmus és a rossz idő okozta, a Balaton kö­zelségéből adódó zsúfoltságot szeretnék csökkenteni. Május elsejétől—a betegbiz­tosítási kártya és a személyi iga­zolvány felmutatásával — a nyugdíjasok három órára szóló, 50 százalékos kedvezményes jegyet válthatnak a tófürdőre, míg a fedett fürdőre 100 forintos kedvezményt kaphatnak. Az ál­landó hévízi lakással nem ren­delkező magyar vendégek a fe­dett fürdőbe 220, a tófürdőbe 280 forintért válthatnak három órára szóló belépőjegyet. Emel­lett vonalkódos bérlet is váltha­tó, ennek ára 90 napra 6.800, 180 napra 8.800, egy egész esz­tendőre pedig 12.000 forint. Az állandó hévízi lakosok to­vábbra is térítésmentesen vehetik igénybe a tófürdőt, illetve bővítik számukra a kedvezményeket. Ennek keretében a 3 órás tófürdői mellett bevezetik az ugyancsak három órás fedett fürdő belépőt, valamint e kettőnek a kombináci­óját is. (Ez esetben a belépő iga­zolványok egyszeri költségét kell megfizetni.) Sámel TELE­G03MHP mám - képviselet MATÁV - partner A LEGKORSZERŰBB INFORMATIKAI RENDSZEREK A VÁLLALATI KISZOLGÁLÓKTÓL A KOMPLEX ADATKOMMUNIKÁCIÓIG. TELECOM? Jó családhoz tartozunk ! Budapest, Tábor u. 5 Tel.: (1) 135-43-88 Pécs, Magyarürögi út 12. Tel.: (72) 33 66 55 KÖRKÉP 1996. április 1., HÉTFŐ Rétegzene marad a jazz? Két nagyrendezvényével továbbra is az élbolyban Kanizsa A jazz világszerte ismert és elismert műfaj. Milliós nagy­ságrendű rajongótáborral bír. Mégis inkább aprócska klubok­ban él ez a zene. Művelői és ra­jongói egyaránt állítják, hogy könnyed s szórakoztató, a kívül­állók azonban sokszor képtele­nek elsőre befogadni. A műfajra jellemző kettősség Nagykanizsán is érezteti hatá­sát. A Hevesi Sándor Művelő­dési Központ igazgatóhelyette­sével, Horányi Ivánnal próbál­tuk elemezni ezt a furcsa helyze­tet.­­Az év eleji jazzfarsang kö­rül akadtak problémák... — Igen, de sikerült tető alá hozni: itt volt a Magyar Rádió, és három olyan együttes, ame­lyek csak erre a fesztiválra moz­dultak ki a fővárosból — így Horányi Iván. — Tulajdonkép­pen országos elsők vagyunk, hi­szen a szegedi rendezvény na­gyon aprócska, Debrecenbe is csak egyszer utazik el a Rádió, egyedül Kanizsa az, ahonnan évi két közvetítést adnak. Kül­földiek nem voltak ugyan a már­ciusi bulin, őket októberre vár­juk, amire már most el kell kez­deni összekalapolni a pénzt. A jazzfarsangon a Stúdió 11, a Ba­lázs Elemér Quintet mellett egy fiatal tehetségekből álló együt­tes szerepelt. A dobosuk a zala­­csányi Németh Ferenc, aki Kő­szegi Imrénél tanul. — Minek köszönhető jazzfar­sang sikere? — Elsősorban a minőségi ze­nének, meg annak, hogy a jazz­­zenészek a legolcsóbbak, és na­gyon szívesen jönnek Kanizsá­ra. Szeretnék kimozdulni a fő­városból, bár a műfaj teljesen „beszorult” Budapestre. Az or­szágban csak szórványosan vannak koncertek. Már most minden erőmmel az októberi fesztivált szervezem. Akadnak, de még nagyon kellenek szpon­zorok. Egy londoni együttes, mely még nem járt hazánkban, 4000 fontot és útiköltséget kér. Ezt nehéz megfizetni, de a sztá­rokat egyébként is nehéz, nekik fix áruk van, nem lehet alkudni. A zenész és szponzor számára is vonzó lehet a Rádió közvetítése, ráadásul, ha megtudják, hogy itt 73 óta működik egy sikeres fesztivál, akkor szívesen jön­nek, támogatnak bennünekt. — Egy ilyen kicsi városban nem jelent rizikót megrendezni egy ekkora koncertet? —Nagy dilemma és óriási fel­adat összehozni egy rentábilis bulit világhírű zenészekkel. Az, hogy Kanizsán ennyien eljárnak jazz-re, nagyon szép dolog, de ekkora fesztiválokra többen is jöhetnének. Ha egy átlagos jazz­­koncertre Kanizsán elmennek ötvenen, az nem kevés. Más kér­dés, hogy ezt a számot növelni szeretnénk, de nem igazán megy. Pesten sem járnak ennél többen ilyen bulikra, s így nézve a mi öt­­venünk nem is rossz. —Mi a helyzet a két évvel ez­előtt beindított jazzklubbal? — Ezzel a nagy fesztiválok közötti folymatosságot akartuk biztosítani, de nem igazán jött be, s ma is kevés rá az esély. Úgy tűnik, még nincs rá igény a vá­rosban, a diszkóval nem tudunk versenyre kelni. Horváth Zoltán Kikapcsolódás a szünidőre Ajánló a városok művelődési házainak tavaszi kínálatából Jó másfél hetes kikapcsoló­dást jelent a gyerekeknek a má­tól kezdődő, s április 9-ig tartó tavaszi szünet. Úgy tűnik, ezen időszakban a húsvéti készülődé­sek közepette a családok is könnyebben meg tudják oldani a gyermekek felügyeletét, leg­alábbis erre utal, hogy több me­gyeszékhelyi iskolánál is érdek­lődve azt hallottuk: nem volt igény napközis ellátásra. A művelődési intézmények­nél tájékozódva kiderült, a tava­szi szünetben kevés helyen vár­ják programokkal a gyerekeket. Nagykanizsán azonban más a helyzet. A Heve­si Sándor Művelődési Központ­ban például ismét megszervezik a tavaszi szünidei programokat. Április 1-jén 9-től 12 óráig ját­szóház várja a gyerekeket, ahol húsvéti képeslapokat és ajándé­kokat készíthetnek, csupán ollót és ragasztót kell magukkal vin­niük, délután pedig videofilme­ket nézhetnek. Kedden (április 2-án) Lengyák István vezetésé­vel a Csónakázó-tó keleti széle — Rákos patak — Szurdok­völgy — Mediterrán kert­­— Ró­kavári forrás — Kilátó útvona­lon túrázhatnak az érdeklődők (helyijáratos buszjegy szüksé­geltetik). Április 3-án 9 és 16 óra között nintendó játékok várják a diákokat, április 4-én 9-től 12-ig játékos vetélkedők lesznek, szombaton pedig 9 és 15 óra kö­zött, aki visz magával főtt vagy kifújt tojást maga készítheti el húsvét­i nékülözhetetlen kellé­két. A kiskanizsai Móricz Zsig­­mond Művelődési Házban ápri­lis 6-án 9 órától 13 óráig játszó­ház várja a gyerekeket, ahol a tojásfestéssel és díszítéssel, hús­véti népszokásokkal ismerked­hetnek meg; április 9-én 18 órá­tól rendezik meg az intézmény­ben a szünetzáró utólocsoló diszkót az általános és középis­kolások részére. A Kodály Zoltán Művelődési Házban április 5-én 20 órától a Desperado klubban rockzenére rophatják a fiatalok, szombaton (április 6-án) pedig a Old's klub várja az érdeklődőket. Zalaegerszegen az Apáczai ÁMK-ban ma és holnap „Tini-kupa” focimérkő­zést rendeznek, csütörtökön sakkpartikat szerveznek, pénte­ken pedig a délelőtti játszóház­ban a népi tojásfestéssel, és a marcipánból készült figurák készítésének rejtelmeivel is­merkedhetnek szünidejüket töl­tő diákok. Április 6-án, nagyszombaton gyimesi csángó néptáncosok lesznek a zalaegerszegi Páz­mány Péter Ifjúsági Közösségi Ház vendégei, kiknek közremű­ködésével a programok közt szerepel a méhviasszal történő tojásírás, valamint gyimesi táncház. Keszthelyen sem a Goldmark Károly Műve­lődési Házban, sem a Csokonai ÁMK-ban nem szerveznek szünidei programokat a gyere­kek számára. Mint azt mindkét intézmény­ben elmondták, e döntésüket el­sősorban a tavalyi érdeklődés hiányára, illetve a kedvezőtlen gazdasági körülményekre ala­pozva hozták meg. A Csokonai ÁMK munkatársától, Miroja Erzsébettől megtudtuk, hogy a napközit természetesen igénybe vehetik a gyerekek. Zalaszentgróton a Művelődési Központban a jö­vő hét minden délutánján sport­­versenyek, illetve vidovetítés, csütörtökön és pénteken 15 és 17 óra között pedig húsvéti to­jásfestés várja a gyerekeket. Baloghék aranylakodalma Somogycsurgón kezdődött, ott ismerkedett meg egymással még a második nagy világégés idején Balogh Imre és Németh Erzsé­bet. A kapcsolat aztán igencsak elmélyült, hiszen szombat este Nagykanizsán már 50. házassági évfordulójukat ünnepelték, is­mét örök hűséget fogadva egymásnak a pap előtt. — Az egészben az volt a cso­dálatos, hogy én akkor már rok­kant voltam — meséli a 73 éves Imre bácsi. — Egy áramütés nyomán elvesztettem bal kezem és lábam is, a mama mégis vál­lalt engem. Ez pedig egy 17 éves lánytól nem akármi! Közös életük már Nagykani­zsán zajlott, miután a szakembe­rek felfedezték Balogh Imre igen szép tenor hangját. A kani­zsai zeneiskolában el is végezte a szükséges évfolyamokat úgy, hogy a foga közé szorított ceru­zával tanult meg írni, hangje­gyeket is. , —Lehetett volna a papa híres énekes — fejtegeti Erzsi néni­t , de a fogyatékossága miatt nem mehetett színpadra. Kanizsán így is sokat énekelt. Én dolgoz­tam, ez jelentette a megélhetést, no meg az ő kártalanításként megítélt, 180 pengős élet­járadé­ka. Négy gyermekük született, akik közül hárman vannak most is velük, tőlük öt unokájuk van. — Olyan nincs, hogy a kés meg a villa ne zördüljön össze — mondják. —A lényeg viszont az, hogy az ember tudjon meg­bocsátani. Nem másnap vagy egy hét múlva, hanem azonnal. — va — Az ünnepeltek, családtagjaik körében. (Szakony Attila felvétele)

Next