Zalai Hírlap, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-01 / 152. szám
1996.július 1., HÉTFŐ KRÓNIKA Erkölcsi támaszt kell kapni Megkezdődött az identitás szabadegyetem Nagykanizsán „Kanizsai nyilatkozat”-tal zárult a 4. alkalommal megrendezett identitás szabadegyetem második napjának programja; a dokumentumot Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke olvasta fel. A nyilatkozat szerint a közép-európai nemzeteknek és kultúráknak meg kell egymással békülniük és össze kell fogniuk, mert azonosak az eszményeik: az európai keresztény civilizáció értékvilágát fogadják be, melynek alkotóeleme az emberek és közösségek autonómiája. A régióban a megbékélés történelmi művét a szellemi élet képviselői alapozhatják meg. A szabadegyetemet szombaton délelőtt Tüttő István, Kanizsa alpolgármestere nyitotta meg, majd Rábavölgyi Attila, a Thury szakközépiskola tanára villantotta fel a IX.-XIII. század történelmi tablóját. Vasárnap délelőtt Pomogáts Béla „Írói magatartás és feladat a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást, melyben a történelem példáin keresztül bizonyította: Közép-Európa történelmét két ellentétes folyamat — az integráció és a dezintegráció — szabta meg. A régióban a '90-es évek végén végbementek az átalakulások, sokan reménykedtek abban, hogy a kontinensnek ez a fele elindul az integrálódás útján, de csalódniuk kellett: újabb dezintegrációs folyamat indult el, melyben kulcsfontosságú a nemzeti kisebbségek ügyének kezelése. A magyar kisebbségek — minden harmadik magyar kisebbségben él — reménykedtek, hogy létrehozhatják autonómiájukat, intézményeiket a mai országok határain belül, ám ehelyett jött az etnikai tisztogatás, a román iskolai- és a szlovák nyelvtörvény. A régióban kisebbségellenes hangulat alakult ki, melynek feloldása nem lesz könyv. Az előadás után Czine Mihály professzor az emberi-baráti kapcsolatok felújításának szükségességéről, Pék Pál helyi költő-tanár a nemzetek önértékképének fontosságáról, Lászlóffy Aladár erdélyi író a „visszamenőleges Trianonról” beszélt. Tari István vajdasági író elmondta: a délvidéki magyarságnak nemcsak az anyagi javai fogytak el, hanem a szellemiek is. Gazda József erdélyi tanár afölött elmélkedett: miként alakulhatott ki olyan helyzet, hogy bűn az, hova születtél, s úgy fogalmazott: „az anyaország is leírta, papnak tekinti a hátán az erdélyi magyarságot”. Ezzel vitába szállva Czine Mihály és Pék Pál hangsúlyozta: 1968 óta polgárjogot nyert az összetartozás, több dolog köt bennünket össze. Göncz László, a lendvai Magyar Művelődési Intézet igazgatója leszögezte: a kisebbségeknek a szellemi és az erkölcsi támaszt a mindenkori magyar kormány részéről kellene megkapniuk. H Így — Erdélyi bútorfestők, Máthé Imre és felesége (jobbról) mutatkoznak be az Erkel-kultúrházban. Amikor a MIÉP lehet a mérleg nyelve Első megyei értekezletüket tartották szombaton a Magyar Igazság és Élet Pártja zalai alapszervezetei. A küldöttek működési alapszabályt fogadtak el, így a megyei szervezet formálisan is megfelel az országos vezetőség követelményeinek. Lékai Gyula országos elnökségi tag, az egerszegi alapszervezet elnöke a gyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta: felállították a MIÉP megyei becsületbíróságát, melynek egyrészt a párton belüli peres ügyek kivizsgálása, másrészt a volt MSZMP-tagok felvételi kérelmének elbírálása a feladata. A párt egyébként őstörténeti, nemzetépítési, gazdaságpolitikai előadássorozatot indít a zalai városokban, július végén pedig millecentenáriumi emlékhelyet avat Sümegen. A küldöttek részletesen foglalkoztak az ellenzéki összefogás lehetőségével is. Lékai Gyula szerint a MIÉP valamennyi zalai választókörzetben képes jelöltet állítani, ám a legfontosabb célja az ellenzéki szövetség kialakítása a nemzeti oldalon. Mint mondta, pártja azonosul az FKGP és a KDNP törekvéseivel, az MDF-fel azonban csak akkor tud együttműködni, ha megtörténik az „antalli örökség” felülvizsgálata. A Fidesz, vélekedett az egerszegi elnök, ideológia nélküli párt, éppen ezért alkalmatlan az ország vezetésére, ráadásul nem is a nemzeti oldalhoz tartozik, hiszen korábban az SZDSZ ifjúsági szervezete volt. Igaz, aztán az MDF-hez csapódott, de nem tudni, hol fog kikötni 1998-ban vagy 2002-ben. Lékai Gyula úgy véli, a MIÉP 1998-ban bekerül a parlamentbe, ha nem is olyan eredménynyel, hogy azonnal kormányalakításra kérjék fel. Reméli azonban, hogy a nemzeti oldalon pártja lehet a mérleg nyelve. — vézsé — Díszkút-avatás Simontornya városközpontjában vasárnap díszkutat avattak, Szabó György szobrászművész „Simontornyai asszonyok” című alkotását. A díszkút — két márványtálca fölött egy kis, mindössze félméteres hétfejű sárkány — évekkel ezelőtt elkészült, de a megrendelő, a település akkori önkormányzata nem tudta kifizetni, így a díszkút felállítása csak most történhetett meg. Simontornya 400 ezer forintot áldozott arra, hogy egy szép képzőművészeti alkotás kerüljön a városközpont pihenőparkjába. A bronzsárkány hét fejéből csordogál a víz a fehér márványtálcákba. A díszkút körül kialakított térburkolat és a faragott padok jól illeszkednek a Vármúzeum restaurált épületeihez. Erősíteni kívánják a barátság szálait Újjászületett a tótszentmártoniak régi kapcsolata a muraközi Sveta Marija-val Vasárnap délelőtt a tótszentmártoniak és a szervezők megkönnyebbülve sóhajtottak fel, amikor a hagyományteremtő céllal megrendezett „Horvát nap” kezdetére elállt az eső. A horvát kisebbségi önkormányzat által szervezett egész napos programra a Csáktornyai Fúvószenekar indulókkal hangolta rá a résztvevőket. Szállingóztak is szép számban a helybéliek, hogy le ne késsék a 11 órakor kezdődött horvát nyelvű ünnepi szentmisét, melyet Harangozó Vilmos tótszerdahelyi plébános közösen celebrált Mato Lovro Galiccsal, a horvátországi Sveta Marija plébánosával (katorikai és pécsi egyházi személyiségek is közreműködtek a szertartáson). A lelkesedést fokozta, hogy a jeles eseményre a Mura menti horvát községekben gyűjtött káj nyelvű imádságok könyvéből választottak egy csokornyit. Délután a szabadtéri színpadon a pécsi „August Senoa” Asszonykórus és a Baranya Táncegyüttes remekelt. A tótszentmártoniakkal mind szorosabb kapcsolatra törekvő Sveta Marija kultúrcsoportja muraközi dallamokkal és táncokkal lépett színpadra. A helyi gyermektánccsoport produkciója mellett nagy ovációval fogadta a közönség Mirko Svenda-Zsigának, Muraköz tán legkedveltebb énekesének műsorát. Sveta Marija és Tótszenmárton polgárain kívül a jól sikerült nemzetiségi napot megtisztelte jelenlétével a többi között Tomiszlav Vukics, a horvát nagykövetség első titkára, Miroszlav Skoro pécsi főkonzul, továbbá Mariján Ramuscsak, Muraköz megye főispánja és Hepp Mihály, a Magyarországi Horvátok Önkormányzatának alelnöke. — Sajnos, a háború miatt az együttműködés egy ideig szünetelt, de most már intenzíven erősítjük a barátság szálait Sveta Marija és Tótszentmárton között— így Zseljko Pavlic, a Sveta Marija-i képviselő-testület elnöke. — gelencsér — A Csáktornyai fúvószenekar menetzenéje. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Ünnepség A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére Szabolcs községben rendeztek megemlékezést, ahol Gál Zoltán mondott ünnepi beszédet. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: ezer év után ismét válaszúton van az ország, sok lemondással kell a hazát átalakítani. Nemzetiségi nap Vasárnap nemzetiségi napot rendeztek a Nógrád megyei Terényben. Az alig 500 lelkes szlovák nemzetiségi faluba több mint két évszázada települtek be a szlovákok, s az apró település lakói nagy gonddal ápolják az anyanyelvi kultúrájukat. Javult A Szamos vízminősége javult vasárnapra. A folyóban a hét végére észleltek minden eddigit meghaladó algásodást, melynek hatására a víz sárgásbarnává és habzóvá változott. A Szamos fürdésre alkalmatlan. Falunap az erdőben A községben szinte mozgás sem volt, mintha mi sem történne szombaton, pedig falunapról jött a hír Pölöskéről. Aztán egy útbaigazítás nyomán Sokollár felé vettük az irányt: mint mondták, e szép erdei völgybe települtek az ünneplők. Valóban, az erdészház felé vezető út mentén focisták és szurkolók szállták meg a völgyet. Kissé távolabb sátor, büfé, körülötte padokkal. A gyerekek többsége Gaál Katalin művelődésiház-vezető, illetve a szövőszék körül szorgoskodott, vagy rajzolt, gyurmázott (fotónkon).A szövés, gyöngyfűzés mellett még bőrözés és fafaragás is lesz a mai nap folyamán, délután pedig virágszőnyeget készítünk. A házaspárok vetélkedőn vesznek részt, s egy táncparodista pár jön szórakoztatni a közönséget — említette még délelőtt a nap programjairól. — A falunapot ezúttal összevontuk a Pölöskében működő munkáltatók juniálisával. S hogy miért jöttünk ki ide, a községtől több kilométerre? Ebben a szép környezetben hangulatosabban telik az idő, és a sobollári völgy a pölöskei határ része — tudtuk meg Balázs Árpád polgármestertől. Ráadásul az egyik említett munkáltató, az erdészet nemcsak helyet adott, hanem húst is az ebédhez. Szintén hozzájárult a juniálishoz, illetve a falunaphoz a szörpüzem, valamint a Va- Gép Kft. — Három éve vezettük be a cégemnél a juniálist, tavaly csatlakozott hozzánk a szörpüzem, idén pedig szerencsés módon az önkormányzat is. Úgyhogy négy-ötszáz résztvevőre, kirándulóra számítunk. Kell egy ilyen nap, amikor közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. Munkahelyi és önkormányzati vezető, falubeli családok egyaránt— mondta Varga József, a Va-Gép Kft. vezetője. — hp —