Zalai Hírlap, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

1996.július 1., HÉTFŐ KRÓNIKA Erkölcsi támaszt kell kapni Megkezdődött az identitás szabadegyetem Nagykanizsán „Kanizsai nyilatkozat”-tal zárult a 4. alkalommal megren­dezett identitás szabadegyetem második napjának programja; a dokumentumot Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke olvasta fel. A nyilatkozat szerint a közép-európai nemzeteknek és kultúráknak meg kell egy­mással békülniük és össze kell fogniuk, mert azonosak az esz­ményeik: az európai keresztény civilizáció értékvilágát fogad­ják be, melynek alkotóeleme az emberek és közösségek autonó­miája. A régióban a megbékélés történelmi művét a szellemi élet képviselői alapozhatják meg. A szabadegyetemet szomba­ton délelőtt Tüttő István, Kani­zsa alpolgármestere nyitotta meg, majd Rábavölgyi Attila, a Thury szakközépiskola tanára villantotta fel a IX.-XIII. század történelmi tablóját. Vasárnap délelőtt Pomogáts Béla „Írói magatartás és feladat a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást, melyben a törté­nelem példáin keresztül bizo­nyította: Közép-Európa törté­nelmét két ellentétes folyamat — az integráció és a dezintegrá­ció — szabta meg. A régióban a '90-es évek végén végbementek az átalakulások, sokan remény­kedtek abban, hogy a kontinens­nek ez a fele elindul az integrá­lódás útján, de csalódniuk kel­lett: újabb dezintegrációs folya­mat indult el, melyben kulcsfontosságú a nemzeti ki­sebbségek ügyének kezelése. A magyar kisebbségek — minden harmadik magyar kisebbségben él — reménykedtek, hogy létre­hozhatják autonómiájukat, in­tézményeiket a mai országok határain belül, ám ehelyett jött az etnikai tisztogatás, a román iskolai- és a szlovák nyelvtör­vény. A régióban kisebbségelle­nes hangulat alakult ki, melynek feloldása nem lesz könyv. Az előadás után Czine Mihály professzor az emberi-baráti kapcsolatok felújításának szük­ségességéről, Pék Pál helyi köl­tő-tanár a nemzetek önértékké­­pének fontosságáról, Lászlóffy Aladár erdélyi író a „visszame­nőleges Trianonról” beszélt. Ta­­ri István vajdasági író elmondta: a délvidéki magyarságnak nem­csak az anyagi javai fogytak el, hanem a szellemiek is. Gazda József erdélyi tanár afölött el­mélkedett: miként alakulhatott ki olyan helyzet, hogy bűn az, hova születtél, s úgy fogalma­zott: „az anyaország is leírta, papnak tekinti a hátán az erdélyi magyarságot”. Ezzel vitába szállva Czine Mihály és Pék Pál hangsúlyozta: 1968 óta polgár­jogot nyert az összetartozás, több dolog köt bennünket össze. Göncz László, a lendvai Magyar Művelődési Intézet igazgatója leszögezte: a kisebbségeknek a szellemi és az erkölcsi támaszt a mindenkori magyar kormány részéről kellene megkapniuk. H Így — Erdélyi bútorfestők, Máthé Imre és felesége (jobbról) mutatkoznak be az Erkel-kultúrházban. Amikor a MIÉP lehet a mérleg nyelve Első megyei értekezletüket tartották szombaton a Magyar Igazság és Élet Pártja zalai alapszervezetei. A küldöttek műkö­dési alapszabályt fogadtak el, így a megyei szervezet formálisan is megfelel az országos vezetőség követelményeinek. Lékai Gyula országos elnök­ségi tag, az egerszegi alapszer­vezet elnöke a gyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta: fel­állították a MIÉP megyei becsü­letbíróságát, melynek egyrészt a párton belüli peres ügyek ki­vizsgálása, másrészt a volt MSZMP-tagok felvételi kérel­mének elbírálása a feladata. A párt egyébként őstörténeti, nem­zetépítési, gazdaságpolitikai előadássorozatot indít a zalai városokban, július végén pedig millecentenáriumi emlékhelyet avat Sümegen. A küldöttek részletesen fog­lalkoztak az ellenzéki összefo­gás lehetőségével is. Lékai Gyu­la szerint a MIÉP valamennyi zalai választókörzetben képes jelöltet állítani, ám a legfonto­sabb célja az ellenzéki szövet­ség kialakítása a nemzeti olda­lon. Mint mondta, pártja azono­sul az FKGP és a KDNP törekvéseivel, az MDF-fel azonban csak akkor tud együtt­működni, ha megtörténik az „antalli örökség” felülvizsgála­ta. A Fidesz, vélekedett az eger­szegi elnök, ideológia nélküli párt, éppen ezért alkalmatlan az ország vezetésére, ráadásul nem is a nemzeti oldalhoz tartozik, hiszen korábban az SZDSZ ifjú­sági szervezete volt. Igaz, aztán az MDF-hez csapódott, de nem tudni, hol fog kikötni 1998-ban vagy 2002-ben. Lékai Gyula úgy véli, a MIÉP 1998-ban bekerül a parlament­be, ha nem is olyan eredmény­nyel, hogy azonnal kormányala­kításra kérjék fel. Reméli azon­ban, hogy a nemzeti oldalon pártja lehet a mérleg nyelve. — vézsé — Díszkút-avatás Simontornya városközpont­jában vasárnap díszkutat avattak, Szabó György szob­rászművész „Simontornyai asszonyok” című alkotását. A díszkút — két márványtál­ca fölött egy kis, mindössze fél­méteres hétfejű sárkány — évekkel ezelőtt elkészült, de a megrendelő, a település akkori önkormányzata nem tudta kifi­zetni, így a díszkút felállítása csak most történhetett meg. Si­­montornya 400 ezer forintot ál­dozott arra, hogy egy szép kép­zőművészeti alkotás kerüljön a városközpont pihenőparkjába. A bronzsárkány hét fejéből csordogál a víz a fehér márvány­tálcákba. A díszkút körül kiala­kított térburkolat és a faragott padok jól illeszkednek a Vármú­zeum restaurált épületeihez. Erősíteni kívánják a barátság szálait Újjászületett a tótszentmártoniak régi kapcsolata a muraközi Sveta Marija-val Vasárnap délelőtt a tótszent­mártoniak és a szervezők meg­könnyebbülve sóhajtottak fel, amikor a hagyományteremtő céllal megrendezett „Horvát nap” kezdetére elállt az eső. A horvát kisebbségi önkormány­zat által szervezett egész napos programra a Csáktornyai Fú­vószenekar indulókkal hangolta rá a résztvevőket. Szállingóztak is szép szám­ban a helybéliek, hogy le ne kés­sék a 11 órakor kezdődött horvát nyelvű ünnepi szentmisét, me­lyet Harangozó Vilmos tótszer­dahelyi plébános közösen ce­lebrált Mato Lovro Galic­­csal, a horvátországi Sveta Marija plébánosával (katorikai és pécsi egyházi személyiségek is közre­működtek a szertartáson). A lel­kesedést fokozta, hogy a jeles eseményre a Mura menti horvát községekben gyűjtött káj nyelvű imádságok könyvéből választottak egy csokornyit. Délután a szabadtéri színpa­don a pécsi „August Senoa” Asszonykórus és a Baranya Táncegyüttes remekelt. A tót­­szentmártoniakkal mind szoro­sabb kapcsolatra törekvő Sveta Marija kultúrcsoportja murakö­zi dallamokkal és táncokkal lé­pett színpadra. A helyi gyer­mektánccsoport produkciója mellett nagy ovációval fogadta a közönség Mirko Svenda-Zsigá­­nak, Muraköz tán legkedveltebb énekesének műsorát. Sveta Ma­rija és Tótszenmárton polgárain kívül a jól sikerült nemzetiségi napot megtisztelte jelenlétével a többi között Tomiszlav Vukics, a horvát nagykövetség első titká­ra, Miroszlav Skoro pécsi fő­konzul, továbbá Mariján Ra­­muscsak, Muraköz megye főis­pánja és Hepp Mihály, a Magyarországi Horvátok Ön­­kormányzatának alelnöke. — Sajnos, a háború miatt az együttműködés egy ideig szüne­telt, de most már intenzíven erő­sítjük a barátság szálait Sveta Marija és Tótszentmárton kö­zött— így Zseljko Pavlic, a Sve­ta Marija-i képviselő-testület el­nöke. — gelencsér — A Csáktornyai fúvószenekar menetzenéje. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Ünnepség A honfoglalás 1100. év­fordulója tiszteletére Sza­bolcs községben rendeztek megemlékezést, ahol Gál Zoltán mondott ünnepi be­szédet. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: ezer év után ismét válaszúton van az ország, sok lemondással kell a hazát átalakítani. Nemzetiségi nap Vasárnap nemzetiségi napot rendeztek a Nógrád megyei Terényben. Az alig 500 lelkes szlovák nemzetiségi faluba több mint két évszázada tele­pültek be a szlovákok, s az apró település lakói nagy gonddal ápolják az anya­nyelvi kultúrájukat. Javult A Szamos vízminősége javult vasárnapra. A folyó­ban a hét végére észleltek minden eddigit meghaladó algásodást, melynek hatá­sára a víz sárgásbarnává és habzóvá változott. A Szamos fürdésre alkalmat­lan. Falunap az erdőben A községben szinte mozgás sem volt, mintha mi sem tör­ténne szombaton, pedig falu­napról jött a hír Pölöskéről. Aztán egy útbaigazítás nyo­mán Sokollár felé vettük az irányt: mint mondták, e szép erdei völgybe települtek az ün­neplők. Valóban, az erdészház felé vezető út mentén focisták és szurkolók szállták meg a völ­gyet. Kissé távolabb sátor, büfé, körülötte padokkal. A gyerekek többsége Gaál Katalin művelődésiház-vezető, illetve a szövőszék körül szor­goskodott, vagy rajzolt, gyur­mázott (fotónkon).­­A szövés, gyöngyfűzés mel­lett még bőrözés és fafaragás is lesz a mai nap folyamán, dél­után pedig virágszőnyeget ké­szítünk. A házaspárok vetélke­dőn vesznek részt, s egy táncpa­­rodista pár jön szórakoztatni a közönséget — említette még délelőtt a nap programjairól. — A falunapot ezúttal össze­vontuk a Pölöskében működő munkáltatók juniálisával. S hogy miért jöttünk ki ide, a köz­ségtől több kilométerre? Ebben a szép környezetben hangulato­sabban telik az idő, és a sobollá­­ri völgy a pölöskei határ része — tudtuk meg Balázs Árpád polgármestertől. Ráadásul az egyik említett munkáltató, az erdészet nem­csak helyet adott, hanem húst is az ebédhez. Szintén hozzájárult a juniálishoz, illetve a falunap­hoz a szörpüzem, valamint a Va- Gép Kft. — Három éve vezettük be a cégemnél a juniálist, tavaly csatlakozott hozzánk a szörp­üzem, idén pedig szerencsés mó­don az önkormányzat is. Úgy­hogy négy-ötszáz résztvevőre, kirándulóra számítunk. Kell egy ilyen nap, amikor közelebb ke­rülnek egymáshoz az emberek. Munkahelyi és önkormányzati vezető, falubeli családok egy­aránt— mondta Varga József, a Va-Gép Kft. vezetője. — hp —

Next