Zalai Hírlap, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
2 ZALAI HÍRLAP KRÓNIKA 1996. augusztus 1., CSÜTÖRTÖK Öregszik az országunk... (Folytatás az 7. oldalról.) A nyugdíjasok aránya a legmagasabb Budapesten, Békés, Heves és Nógrád megyében. A fővárosban több mint félmillió nyugdíjas él, zömük az I. és az V. kerületben. Kevesebb nyugdíjasa van azoknak a kerületeknek, ahol sok a lakótelep. A társadalombiztosítás országos adatai szerint 100 nyugellátásban részesülő közül élén öregségi nyugdíjat, 28-an rokkantsági nyugellátást, a többiek özvegyi nyugdíjat, illetve baleseti járadékot kapnak. A nyugdíjban és járadékban részesülők havi átlagos jövedelme jelenleg 18.216 forint. A nyugellátás a múlt év januárjától mintegy 29 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak körülbelül 40 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak és járadékok összege a foglalkoztatottak nettó átlagkeresetének 67 százalékát teszi ki. Az egy főre jutó nyugellátás összege Budapesten a legmagasabb, átlagosan 20.855 forint. A második helyen Komárom-Esztergom megye áll 19.271 forinttal, s a legkisebb nyugdíjakat Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében kapják, ott az átlag 16.023 forint. □ Immár másfél évtizede apad az ország lakossága, kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Idén az első félévben a születések száma tovább csökkent, a halandóság az év első három hónapjában kiugróan magas volt, az utóbbi hónapokban azonban kissé mérséklődött. Az adatokból kitűnik, hogy ezer lakosra az év első felében 10,3 élve születés jutott, ugyanakkor 14,7 halálozás. A születésszám az első félévben 2,6 százalékkal, a halandóság 0,2 százalékkal csökkent. A népesség fogyása 4,4 ezrelék volt a statisztika szerint. Június végén az ország területén 10,19 millióan éltek, 22 ezerrel kevesebben, mint fél évvel korábban. A lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb gyermek Szabolcs-Szatmár- Bereg, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében született, a legkevesebb pedig Budapesten és Zalában. A halandósági ráta a legroszszabb Bács-Kiskun, Békés, Heves, Nógrád és Somogy megyében volt, ahol ezer lakos közül 15-16-an haltak meg. A halandósági arány a legalacsonyabb Fejér és Veszprém megyében. A halál elsősorban a középkorú férfiak köréből, és főként a falvakban szedte áldozatait. A születéskor várható átlagos élettartam a korábbiakhoz képest kismértékben növekedett: férfiaknál 65,3 év, nőknél 74,5 év. A várható átlagos élettartam az országon belül területenként is differenciált, számítások szerint a férfiak 66,8 évet élnek Budapesten, a falvakban viszont csak 62,4 évet. Az ország északkeleti területén rövidebb életre számíthatnak a férfiak. Az elmúlt évben a halálesetek több mint 50 százalékát szívkoszorú- és agyérbetegségek, valamint a rák okozta. Sok a májzsugorodás az alkoholizmus miatt. Ez a betegség a férfiak körében a hatvanas évektől napjainkig tízszeresére, a nőknél nyolcszorosára emelkedett. A balesetben elhunytak száma az elmúlt öt évben kismértékben csökkent, az öngyilkosságok gyakorisága azonban nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas. (MTI) Kacsa a (sertés)javából? (Folytatás az 7. oldalról.) Jól értetődő, végső soron azonban logikus. —Amit mindenki tud, az egyfelől a takarmányárak sosem látott elszabadulása. Hetente-kéthetente drágul a táp, a különböző premixek, s méltó társuk lett a hazai gabona. A vacak búzát is 24 ezer forintért viszik el szőröstül-bőröstül a kombájn mellől. Más oldalról drágul mindenféle energia, éppen tegnap, mintegy a sertéshús párjaként kiszivárogtatták az áramdíjak hetvenszázalékos felsrófolásának lehetőségét. Amihez aztán valamelyik illetékes adott úgy húsz százalékra mérsékelő nyugtatót. Mindenesetre már az is több, mint elég, ami eddig bekövetkezett. Tehát a takarmány egyfelől, az energiaköltségek másfelől, tetejükbe az állami támogatás drasztikus visszaesése és az állattartás padlóra került Magyarországon. A felemelkedéséhez ezek szerint valóban el kellene mozdulni a jelenlegi felvásárlási árakról, amelyek aztán maguk után húzzák a bolti drágulást. — Ez kétségkívül így van, a hírekben szereplő árak tulajdonképpen a realitást közelítenék, a képlet azonban mégiscsak más. Van ugyanis egy olyan küszöb, amin a legnyakatekertebb nyilatkozat, magyarázás és magyarázkodás sem segít. Ez pedig a fizetőképes kereslet. A szakma ugyan nem fogadja el teljes mértékben a statisztikai kimutatásokat, miszerint a sertéshús-fogyasztás rövid időn belül több mint a felére csökkent hazánkban. A feketegazdaság csatornáit például még senkinek sem sikerült pontosan számszerűsítenie. A mi számításaink viszont tényeken és tapasztalatokon alapulnak, s ezek azt mutatják, blöff a 800—1000 forint, sőt, ha keményebben akarok fogalmazni, akkor azt mondom: ha hozzáértő sütötte ki, akkor tudatos, valamilyen célból számító taktika, ennek alternatívája pedig csak szakmai analfabétizmus lehet. — Hogyan számol tehát a valóságos szakma? — Világgazdasági méretekben kell gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy a szalonnás-bőrös félsertésnél 1600 dollár fölötti árat nem lehet elérni tonnánként. Ez körülbelül 190-200 forintos kilónkénti felvásárlási árat feltételez, mely 370-390 forintos átadási árban, a fogyasztói oldalon pedig—boltja válogatja—650 forint körüli comb, 610—620 forintos karaj, 550 forintos tarja, 595—600 forintos lapocka árban jelenik meg. S ez az egész sor legfeljebb 20 százalékot emelkedhet, ugyanis egyszerűen nincs tovább igény, pontosabban fizetőképes kereslet. Ez a piaci realitás. Skizofrén a helyzetem, hiszen termelői-feldolgozói oldalról annak kellene örülnöm, ha valóban magasabb árat lehetne elérni, de hát ez nem megy. Sem itthon, sem külföldön, s ez utóbbi különösen döntő, hiszen a hazai állatállomány és a feldolgozókapacitás egyaránt nagy mennyiségű exportra alapozott. — De ha semmi sem mozdul, mi lesz az állattartással? — Befuccsol az ágazat. Éppen az imént járt nálam az egyik legjobb zalai sertéshús-termelő. Csillagos ötös színvonalon gyakorolja a szakmát, de azt mondta: ha ez az állománya kifut, bezárja a boltot. — A megoldás? — Az ágazat jelentőségének megfelelő gazdasági szabályozás. K. F. Magyar anyák hordanak ki (Folytatás az 1. oldalról.) részleteket is, miszerint a közvetítés 350 ezer schilling, illetve 45 ezer német márka, s mindent Magyarországon bonyolítanának le: a mesterséges megtermékenyítést, a gyerek kihordását és a szülést is. Ezen az egy eseten kívül a fogyasztóvédőknek nincs tudomásuk további esetekről, de azt várják, hogy az ügy nyilvánosságra kerülése után — az Osztrák Rádió (ORF) felső-ausztriai stúdiója szerdán reggel foglalkozott az üggyel, majd pedig az ORF 1 déli krónikája is — több osztrák pár fordul majd hozzájuk. Az osztrák rádió híradása szerint a közvetítő vállalja: vagy a megtermékenyített petesejtet hordja ki a magyar asszony, vagy a férj spermáját juttatják be a testébe. A pár nem találkozik személyesen a béranyával, hanem kívánságra a közvetítő megmutatja a fényképét. Minden Magyarországon bonyolódik, s a pár számára nincs semmilyen rizikó — ígérte a rádió szerint a közvetítő. Ha a magyar asszony nem adja oda a gyereket, akkor nem kapja meg a pénzét, pedig az egészet a pénz miatt vállalja " mondta állítólag Ferenczy Amália az érdeklődő riporternek. (MTI) A Zalai Hírlap---------------------------------------- A Zalai Hírlap Kiadói Kft. lapja. Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István. Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőségvezető), Szente Ottó. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351-002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 460 Ft, negyedévre 1380 Ft, fél évre 2760 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5244 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25011. - 1---------------------------------------------------------------zm- A hősként ünnepelt foltjai Atlantai robbantásra gyanúsított egy őrző-védő alkalmazott Egy atlantai lap értesülése szerint a rendőrség azt a biztonsági őrt gyanúsítja az Olimpiai Centenáriumi Parkban szombat hajnalban végrehajtott merénylettel, aki riasztotta a hatóságokat, hogy gyanús csomagra figyelt fel a parkban. A harminchárom éves Richard Jewell a robbanás idején a helyszínen teljesített szolgálatot egy őrzővédő magáncég alkalmazottjaként, és napokon át hősként ünnepelték. Az Atlanta Constitution című lap kedd esti különkiadása szerint a biztonsági őrként alkalmazott fehér bőrű férfi „múltjában vannak bizonyos sötét foltok”. Állítólag megerősítést nyert az is, hogy volt egy ugyanolyan hátizsákja, mint amilyet a merénylethez használtak. Richard Jewell hat évig rendőr volt, mielőtt csatlakozott volna a magáncéghez. A CNN hírtelevíziónak szövetségi forrásokból később megerősítették, hogy Richard Jewell valóban a gyanúsítottak között van. Neve azonban csak egyike a listán szereplőknek — idézte a televízió a források közlését. A Richard Jewellt képviselő ügyvéd kedden késő este — miután a biztonsági őr elhagyta a főkapitányságot — újságírókkal közölte: az FBI-tól olyan felvilágosítást kapott, amely szerint kliense nem gyanúsított. Watson Bryan azt mondta, hogy megbízójának semmi köze a merénylethez, és csupán a sajtó fújta fel, hogy a rendőrség őt gyanúsítja. Tájékoztatása szerint az FBI csupán azért kérdezte ki Richard Jewellt, mert a helyszínen tartózkodott és ő figyelt fel a gyanús csomagra. Szövetségi igazságügyi forrásokból a The Washington Post szerdai számában megerősítették, hogy a lehetséges gyanúsítottak között valóban szerepel Richard Jewell neve, de nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy őrizetbe vegyék, vagy vádat emeljenek ellene. Ugyanakkor közölték azt is, hogy a vizsgálatok másokra is kiterjednek, nem csupán egy nyomon folynak. Tájékoztatásuk szerint az FBI emberei tüzetesen átnézik a merénylet helyszínéről készült amatőr videofelvételeket, hogy nyomon követhessék Richard Jewell mozgását, és megállapíthassák, hogy a robbanás idején pontosan hol tartózkodott. Richard Jewell biztonsági őrként a gyanús telefonhívástól függetlenül, a megfelelő szolgálati csatornákon adta le riasztójelzését. (MTI) Késsel fenyegetőzött A Ferihegyi Repülőtér I. terminálján szerdán kilépésre jelentkezett egy nigériai állampolgár. A vámvizsgálatkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyi és milyen fizetőeszköz van nála, zsebéből azonban előkerült 12.600 amerikai dollár. Amikor a vámhatóság közölte vele, hogy devizajogot sértett, a torkához emelt egy kést, s azzal fenyegetőzött, hogy kárt tesz magában, ha nem utazhat el a pénzzel együtt. A vámhatóság felajánlotta neki, kérje Nigéria budapesti nagykövetségének közreműködését. A férfi élt ezzel a lehetőséggel. (MTI) Megoldás a mostari válságra A Horvát Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács szerdán állást foglalt amellett, hogy a mostari válságot kompromisszumos megoldással rendezzék, s ezt a boszniai föderáció, illetve a Szarajevóban összeülő föderációs fórum keretében dolgozzák ki. Javasolta, hogy a probléma rendezése céljából sürgősen tartson együttes ülést a horvát és a bosnyák kormánypárt vezetősége. A tanácskozást megelőzően Michael Steiner boszniai helyettes főmegbízott és Peter Galbraith zágrábi amerikai nagykövet közös sajtóértekezleten sürgette, hogy a mostari horvátok fogadják el a választási eredményeket, hagyjanak fel a bojkottal, és vegyenek részt a közös mostari helyhatósági szervek megalakításában. A nemzetbiztonsági tanács ülésén foglalkoztak Hercegovina kérdésével is. Csupán tűzoltás Módosítani kell az agrárpiaci rendtartást A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) szerint az agrárpiaci rendtartási törvény képtelen a piaci résztvevők számára kiszámítható helyzetet teremteni. E törvény alapján végzett piacszabályzó intézkedések tűzoltó jellegűek, mindössze esetenkénti „tüneti kezelések” és nem a piacot kívánják egy meghatározott cél érdekében szabályozni. Mindezt a Gabonaszövetség elnökségének július 30-án Budapesten tartott ülésén állapították meg. A testület a gabonapiac szabályozásának tapasztalatait elemezte, különös tekintettel arra, hogy az agrárkormányzat javaslatokat vár a jövő évre a támogatási rendszerre, a követendő irányra. A Gabonaszövetség szerint a rendtartási törvény 1995. évi módosítása az irányárat tekinti a szabályozó rendszer központjának, de az irányáras rendszer működési mechanizmusát a gabonaárra mind a mai napig senki sem tudta kidolgozni. Úgy vélik, hogy a törvény alapján nem alakítható ki működőképes gabonapiaci rendtartás, illetve az ez irányú erőfeszítések feleslegesek. Szerintük — tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozni akar az EU-hoz — az egyetlen okszerű megoldás az unió gabonarendtartásának lehető legrövidebb időn belüli hazai adaptálása lenne. E megoldás egyik előnyének az ígérkezik, hogy a csatlakozás az illető szabályozás tekintetében a lehető legkisebb problémákkal megoldható — hangsúlyozza a szövetség szerdán MTI-hez eljuttatott közleménye. Reális feltételek kellenek A csecsen szakadárok legújabb követelései A csecsen fegyveres ellenzék katonai vezetése kedden kiadott közleményében arra hívta fel a szövetségi erőket, hogy állítsák helyre a nazranyi megállapodás aláírása idején fennálló helyzetet. A Csecsenföld déli részén terjesztett ellenzéki közlemény egyúttal felszólítja az orosz felet, hogy teremtse meg a reális feltételeket a nazranyi jegyzőkönyvek végrehajtását ellenőrző munkacsoportok tevékenységének megkezdéséhez, valamint e dokumentumokban vállaltak teljesítéséhez. A csecsen szakadárok véleménye szerint elengedhetetlen a moszkvai és nazranyi megállapodásokat durván megsértő személyek felelősségre vonása és megbüntetése. A közleményt aláírók hangsúlyozzák a csecsen fegyveres ellenzék elkötelezettségét a válság békés rendezése iránt. Egyidejűleg a szeparatisták a „békés lakosság elleni nagyszabású terrorhadjárat újabb hullámának elindításával” vádolták meg a szövetségi erőket. A dokumentum aláírói szerint a nazranyi békemegállapodás aláírása óta a felújult bombázások és tüzérségi bevetések következtében több mint 450 polgári személy vesztette életét, több mint 150 embert törvénytelenül letartóztattak, több száz épületet leromboltak, falvak tucatjait szétrombolták. (MTI) Sikerül elfojtani a járványt? A száj- és körömfájás ellen Jugoszláviában Nyugat-európai szakértők tartózkodnak Jugoszláviában, hogy szigorúan ellenőrizzék a szerb hatóságok állategészségügyi intézkedéseit a száj- és körömfájás járvány feltartóztatására— jelentette a Tanjug szerdán Nisből. Az Európai Unió állategészségügyi megbízottai elmondták, hogy a megelőző intézkedések hatására Nis környékén eddig egyetlen megbetegedést sem észleltek. Úgy vélték, hogy a jugoszláv hatóságok megtették a kellő lépéseket, alkalmazták a tudomány legújabb vívmányait az állategészségügy terén, hogy elfojtsák a járványt, különösen a legjobban veszélyeztetett vidékeken: Koszovóban és Metohijában, továbbá Macedóniában. . . ... (MTI)