Zalai Hírlap, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
1996. november 1., PÉNTEK KRÓNIKA Zalában járt a Tőzsde... (Folytatás az 1. oldalról.) Lett. Nyugaton ez nem így van, s ebből eredően számottevően eltérők a működési viszonyok és lehetőségek. Egyéb eltérések is sajátossá teszik a magyar szisztémát. Míg ugyanis a klasszikus értelemben vett tőzsdét működtető országokban például a gazdálkodási tájékoztatás kötelezettsége — ha másképp nem, számtalan indirekt formában — meglehetősen széles körben érvényesül, nálunk, ahol a tőzsdén kívüli szervezet akár a telephelyét is „titkosíthatja”, esetenként kifejezetten versenyhátrány lehet a tőzsdetagok számára kötelező adatközzététel. A törvényi és egyéb szabályozás fonákságai és ellentmondásai között említette dr. Orbán István, hogy sok esetben ezek kényszerítik ki a gyakori alapszabály-változtatást, márpedig ez elsősorban a kisbefektetők körében előbb-utóbb bizonytalansághoz, bizalomvesztéshez, vagy legalábbis csökkenéshez vezet. Itt az ideje, mindenképpen felnőtt már ennyire a társadalom, hogy ezek az ad hoc jellegű rángatózások szűnjenek meg végre. A tanácskozáson különösen sok észrevétel hangzott el az Orbán István felszólalásában is kiemelt helyen szereplő nyilvános kibocsátói adatszolgáltatással kapcsolatban. A Keler Rt. letéti rendszer reformjának tapasztalatairól szólva vetődött fel, hogy a kibocsátóknak nincs ellenvetése a BÉT hivatalos lapjában történő kötelező megjelentetés ellen. Az ellen viszont már van, ha ennek során sérül a befektetők egyenlő tájékoztatása, illetve a bennfentes kereskedelem tiltásának alapelve. Mint a vitában kiderült, e vonatkozásban rengeteg a technikai hibalehetőség, amely aztán büntetést vonhat maga után. Előfordult, hogy az időben eljuttatott faxról lemaradt az utolsó sor, ami történetesen a mérleg főösszeget tartalmazta. Meg is történt tehát a tájékoztatás, meg nem is. A magasröptű eszmecserében őszintén szólva kissé földhözragadtnak hatott az ezzel kapcsolatos ötletbörze, mindenesetre végül kikerekedett egy elfogadhatónak látszó megoldás: az információ címzettje, azaz a Magyar Tőkepiac című hivatalos BÉT-lap miután átvette, adja fel visszafelé is a faxot, s így a feladó tudja, hogy mi került a szerkesztők kezébe. Mi több, igazolása is van róla, ha valamilyen hiányért a felelősségét firtatják. Többen itt jogi pontosítást sürgettek, s nem utolsósorban a közjegyzői tevékenység kapcsán. Ma ugyanis számos követelmény csak a közreműködők kölcsönös kompromisszumkészségével, bizonyos tekintetben nagyvonalúságával teljesülhet, viszont — mint elhangzott — csak egyetlen fegyelmi kell hozzá, s a „suttogó marketing” minden ilyen lehetőséget elvág. Márpedig extrém eset bőven van, különösen az örökléssel összefüggésben. Főleg a kárpótlással részvényhez jutottak révén nagyon sok az idős ember a kuncsaftkörben, ennélfogva gyakori a halálozás. Az öröklésben pedig nagyon sokszor fél, negyed, háromnegyed stb. részvények keletkeznek, pontosabban keletkeznének, ami képtelenség, így aztán az örökösök megegyezését, úgynevezett osztályos egyezségét kellene megszervezni. Ebben a közjegyzőké lehetne a főszerep, de hát valami jogosítványfélére, vagy legalábbis a kamarájuk irányadó állásfoglalására lenne szükség. Különben ugyanis áll az egész, a töredékek miatt forgalomképtelenné válik a részvény. Érdekes kérdés volt, hogy a tájékoztatási, illetve közzétételi kötelezettség teljesítésének elfogadott formája lehet-e az Interneten való megjelentetés? Nos, ez még ugyancsak sok morfondírozást fog megérni. Az a szabály azonban, hogy az információt a tőzsdének kell címezni, egyelőre eldöntöttnek mutatja a vitát. A tanácskozáson a különböző témakörök kapcsán szinte végigvonult a várhatóan 1997. január 1-jén hatályba lépő értékpapírtörvény-módosítás több újdonsága, követelményei. Például az a változás, hogy az értékpapír-forgalmazói rendszer struktúrájában új szereplők kerülnek beiktatásra (befektetési bank, jegyzési garanciavállalással és befektetési hitelezési jogosítvánnyal), vagy az, hogy megvalósul a tőzsdék közötti átjárhatóság, lehetővé válik az értéktőzsdei, illetve az árutőzsdei tagok egymás azonos tőzsdei piacon való részvétele. A várható adóváltozások sorában a legjelentősebb, hogy megszűnne az osztalékfizetést terhelő 23 százalékos kiegészítő adó. A tervezet szerint viszont bevezetésre kerül a társaságokat terhelő osztalékadó. A javaslat 20 százalékos adót ír elő az osztalékjövedelemre, ha azt gazdasági társaságok, szövetkezetek és más intézményi befektetők, továbbá nem magánszemély külföldiek szerzik meg. A személyi jövedelemadó tervezete az osztalékból származó jövedelem eddigi adókulcsát 20, illetve 27 százalékban határozza meg, az osztalékfizetés nagyságának függvényében. K. F. Dr. Orbán István, az Egis Rt. vezérigazgatója, a Tőzsdetanács tagja és dr. Katona György, a Zalakerámia Rt. vezérigazgatója „közbevető” megbeszélése a konferencián. (Pezzetta Umberto felvétele) Százéves Tungsram A tulajdonos évi 50 millió dollár értékben fejleszt A GE Lighting Tungsram idei árbevétele várhatóan meghaladja a tavalyi 50 milliárd forintot, ennek a legnagyobb része a cég export értékesítéséből származik — nyilatkozta Wohl Péter, a GE Lighting Tungsram alelnöke a Tungsram alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett szakmai szimpózium megnyitóját követően, csütörtökön. A General Electric 1989 végén vásárolta meg a cég 50 százalék plusz 1 szavazatnyi részvényét. Jelenleg a Tungsram 100 százalékban a GE Lighting üzletágának tulajdonában van. A vételárral együtt a külföldi tulajdonos 1990 óta több mint 600 millió dollárt fektetett a cégbe és évente megközelítően 50 millió dollárnyi fejlesztést hajt végre. A GE Lighting vezetése olyanynyira elismeri és elfogadja a Tungsram műszaki menedzsmentjét, hogy stratégiai fontosságú gyártásokat telepít át más országokból Magyarországra. Víg Károly, a GE Lighting Tungsram egyik divíziójának igazgatója elmondta: a Tungsram a II. világháborúig jelentős szerepet töltött be a világítástechnika kutatásában, illetve gyártásában a világpiacon. A II. világháború után azonban a cég nehezen állt talpra, és egy, a 60- as, 70-es évekbeni csúcspont után 1983-ban már csőd előtt állt a túl nagyra méretezett vállalat. Két évvel később, 1985-től olyan szerkezet-átalakítási programot hajtottak végre, melynek köszönhetően 1989 végére a cég eladósorba kerülhetett. Bár tartottak attól, hogy a világcég lesöpri a Tungsram magyar gárdáját, ám ennek ellenkezőjét az elmúlt évek tapasztalatai már bebizonyították. A GE a világítási piac 20 százalékát birtokolja, és európai részesedése is eléri a 16 százalékot. ZALAI HÍRLAP . Duna TV Első alkalommal ültek össze a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagjai és a hétpárti média-albizottság képviselői, hogy albizottsági ülésen kívül tárgyaljanak a Duna Televízió gondjairól. A felek egybehangzóan szögezték le: a Duna Tévére a jövőben is szükség van. Hosszabb nyitva tartás A zalaegerszegi Városi Művelődési Központban működő MARS Ifjúsági Iroda novembertől az eddig megszokottól eltérően, este 8 óráig várja az érdeklődőket. Kivétel ez alól a keddi és a pénteki nap. E két napon ugyanis délután öt óráig állnak rendelkezésre; kedden 17- től 19 óráig a tanácsadó szolgálat várja a fiatalokat. Hulladékgazdálkodási bemutató A hulladékgazdálkodás témakörében gyakorlati bemutatóval kísért program kezdődött tegnap Keszthelyen. A rendezvényre a nyugat-balatoni hulladékgazdálkodási projekt operatív bizottságának szervezésében került sor, a svájci Mundi szaktanácsadó cég közreműködésével. A Georgikon Hotelben megnyílt rendezvényre a régió hulladékgazdálkodásában együttműködő önkormányzatok szakmai képviselői mellett más zalai, sőt távolabbi települések kommunális szolgáltatásban érdekelt munkatársai is érkeztek. A fórumra azzal a céllal került sor, hogy a nyugat-balatoni régió hulladékgazdálkodását ésszerűsítő, hat éve tartó, svájci szakmai támogatottságú program elemeit értékeljék. Dr. Szabó Imre projektmenedzser, visszatekintve a program indulására, elmondta, hogy a keszthelyi központú, összesen 15 települést magába foglaló regionális projekt indítására közösen benyújtott pályázat révén kerülhetett sor. A svájci támogatás elnyerésére a regionális hulladékgazdálkodást megvalósító szándék és a kivitelezési folyamat során szerzett tapasztalatok átadásának vállalása adott módot. A fórum résztvevői tájékozódtak a régióban kialakított hulladékgazdálkodási szervezetről, amelyben a települési tagönkormányzatok delegáltjai különféle bizottságokban végzik munkájukat. Az alapvető feladatok között került említésre a lakosság megnyerése a program végrehajtásához ,mint feltétel a szelektív hulladékgyűjtés valamint az egyes hulladékfajták újrahasznosíthatóságának megvalósításához. A projekt vezetője beszámolt a témakörben szervezett külföldi tanulmányutak és a helyi szakmai szemináriumok tapasztalatairól. A továbbiakban hangsúlyozta: a svájci támogatás elsősorban konzultatív, tanácsadó jellegű, de emellett a közelmúltban technikai segítséget is kaptak, gépek rendelkezésre bocsátásával. Bemutatásra került a közös hulladékgazdálkodásban szövetségre lépett régió, a szelektív gyűjtés megvalósítása érdekében a lakossági körben terjesztett propagandaanyag. A keszthelyi fórum délután gyakorlati bemutatóval folytatódott: a résztvevők ellátogattak a város azon referenciaterületeire, ahol kísérleti jelleggel már bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, majd a komposztáló telepen munka közben (képünkön) tekintették meg a Mundi cégtől kapott mobil aprító- és komposztforgató gépet. Visszavágás lenne a Tocsik-ügyért? A Fidesz a Taverna-egyezség kapcsán óriási vagyonvesztést hangoztat A Fidesz-Magyar Polgári Párt levélben fordul Kovács Árpádhoz, hogy az ÁPV Rt. igazgatótanácsának új elnöke vizsgálja ki a Taverna Szálloda és Étterem Rt. ügyét — jelentette be Kósa Lajos alelnök a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Történt ugyanis, hogy az ÁPV Rt. és a Taverna Rt. perben állt egymással egy perértéken 800 millió, becsült értéken 1,5 milliárd forintos ingatlanrész miatt. A privatizációs cég az ügyet első fokon megnyerte. Ezt követően, nem tudni, hogy miért, az ÁPV Rt. peren kívül megegyezett a Taverna Rt-vel.—A gond csak az — mondta Kósa Lajos —, hogy ezzel az egyezséggel az ÁPV Rt. reálértéken csupán 70 millió forintos vagyonhoz jutott. A Fidesz úgy véli, hogy óriási vagyonvesztés történt, amiért valakinek felelnie kell. A sajtótájékoztatón egyébként elhangzott, hogy a tranzakció kapcsán annak a Kocsis Istvánnak a neve is szóba került, aki a Tocsik-botrány kapcsán meghallgatott szereplők közül egyetlenként maradhatott az ÁPV Rt-nél, vezérigazgató-helyettes lett. A sajtótájékoztató második felében Áder János ügyvezető alelnök az alkotmányügyi bizottság szerda esti döntéséről számolt be. A testület úgy határozott, hogy albizottságot hoz létre az 1993-as MDF—Fidesz székházügy utólagos kivizsgálására. A létrehozandó testület kormánypárti többségű lesz. Áder János elmondta: a bizottsági ülésen nem támogatták javaslatát, hogy a vizsgálódást terjesszék ki a pártok ingyenes ingatlanhasználatára és vagyongazdálkodására is. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a kormánypártok a régi történésekben való vájkálással akarnak visszavágni a Fidesznek a Tocsik-ügy kirobbantásáért. Áder János az eljárást politikai indíttatású koncepciós ügynek minősítette. Azt sem tartotta véletlennek, hogy az alkotmányügyi bizottság egy nappal a Tocsik botrányt vizsgáló parlamenti testület meghallgatása előtt határozott így. Az SZDSZ részéről cáfolták, hogy az újabb székházügy-vizsgálat összefüggésben lenne a Fidesznek a Tocsik-ügy kirobbantásában játszott szerepével. A tb-járulék csökkentéséért A foglalkoztatás bővítése érdekében a bérköltségeket terhelő tb-járulék mértékének 15 százalékponttal — a jelenlegi 44 százalékról 29 százalékra — történő csökkentését javasolja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), valamint a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség. Ezzel összefüggésben az üzemanyagok fogyasztási adójának olyan mértékű növelését szorgalmazzák, hogy az a jövő évben ausztriai szintű legyen. Ez 120 milliárd forintos többletforrást jelentene a költségvetésnek, ami a további 113 milliárd forintos bevétellel együtt lehetővé tenné a 15 százalékos járulékcsökkentést. E bejelentés a KKDSZ és a Levegő Munkacsoport részéről hangzott el. Vadász János, a KKDSZ elnöke rámutatott: immár ötödik alkalommal készítették el ajánlásukat, hogy alternatívát állítsanak a kormány által gerjesztett munkanélküliség, s a kultúrára, egészségügyre, környezetvédelemre fordított összegek csökkentését jelentő politikával szemben. Szeretnék elkerülni a tb-járulékalap szélesítését, s az ezt ellenző 18 szervezet fenntartja egyet nem értését.