Zalai Hírlap, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., HÉTFŐ Tízéves a Dél-Zala Táncegyüttes A szép számmal gyülekező kö­zönséget szombaton este, a Hevesi Sándor Művelődési Központ színházterme előtt egy kupica jófajta pálinkával és pogácsával fogadták a Dél- Zala Táncegyüttes tagjai, mintegy megteremtve az alap­hangulatot a vigassághoz an­nak okán, hogy az együttes idén ünnepli fennállásának ti­zedik évfordulóját. 1986. januárjában Papp László hívta életre az önálló cso­portot, melynek éveken keresz­tül a MÁV Kodály Zoltán Mű­velődési Ház adott otthont. A si­kerek nem sokat várattak ma­gukra: még abban az évben arany III. minősítés, második helyezés a balatonföldvári fesz­tiválon, aztán külföldi vendég­­szereplések Csehszlovákiában, Bulgáriában, Németországban, Olaszországban, Jugoszláviá­ban, Erdélyben. Papp László '90-ben bekövetkezett halála után Kócza András vette át az együttes vezetését, s Görögor­szágban egy nemzetközi feszti­válon második díjat nyertek, '93-ban pedig három táncosuk eljutott a Ki mit tud? középdön­tőjéig. A csoportnak '94-től az Erkel Ferenc Művelődési Ház ad otthont, s a lehetőségeihez mérten anyagi támogatást is a városi önkormányzattal, a DKG-EAST Rt-vel, a Mal Rt­­vel, a Thury laktanyával közö­sen. S, hogy mindez nem kido­bott pénz, azt bizonyítják az újabb és újabb sikerek, melye­ket most már Horváth János együttesvezető és koreográfus valamint Török Endre tánckar­­vezető irányításával érnek el: idén a honvédségi Ki mit tud? különdíja és a Nagykanizsa Vá­rosért kitüntető cím, s persze a szombaton megtartott színvona­las jubileumi műsor. — A mai estet úgy terveztük meg, hogy a mulatság legyen a domináló — mondta Horváth János. — A repertoár nagyon széles, felöleli Magyaroszág szinte valamennyi táncdialektu­sát, s ehhez társul még a viselet is, melynek jelentős részét köl­csön kaptuk. Ma nagyon nehéz fennmaradnia egy együttesnek, így a miénknek is. A táncosokat még a műsorokra is nehezen en­gedik el a munkáltatók, de ezzel a megváltozott körülménnyel együtt kell élnünk. A színpadon közben megkez­dődött a műsor: csizmák dob­bantak, szoknyák perdültek (ké­pünkön), s a közönség nem kis ovációval fogadta a rábaközi, a mezőségi, a székelyföldi, a gal menti táncokat. A csúcspont a zárószám volt, amikor az „öreg” és a fiatal táncosok együtt jár­ták... A mulatság a jubileumi est után táncházzal folytatódott az Erkelben, s tartott ki világos vir­radatig. — mgy — Visszahívták dr. Várszegit (Folytatás az 1. oldalról.) Az pedig a megyei közgyűlés hivatalának pénzügyi osztálya által végzett pénzügyi vizsgálat­ra épült.­­ A fegyelmi biztos jelenté­sének nyolc pontja közül kettő­ben nem állapítottuk meg dr. Várszegi József felelősségét, mert részben elévült, másrészt a mulasztás nem volt igazolható. Egy harmadik esetben, amely a rendőrség által is vizsgált témá­val függ össze, a szerződés telje­sítését igazoló és az ügy megíté­lése szempontjából fontos doku­mentumok, a rendőrség birtoká­ban vannak, ezek számunkra nem voltak hozzáférhetőek, nem volt betekintésünk, így ennek a kérdéskörnek a vizsgálatát elkü­lönítettük a fegyelmi vizsgálat egészétől és a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesz­tettük ebben az eljárásunkat. Az összes többi pontban megfogal­mazottak képezték a döntésünk tárgyát, amelyből szeretnék ki­emelni néhányat. A Zala Megyei Kórház és egy kft. között megbí­zás jött létre 1994. február 3-án a rendelőintézetben önkéntes kölcsönös biztosító pénztár lét­rehozásának előkészítése, az összes okirat, alapszabályzat, ügyrend kidolgozása tárgyá­ban. Ennek ellenértékeként 7 millió forintról szólt a szerző­dés, határidőként az aláírást kö­vető 140 napban egyeztek meg. A dokumentumok alapján meg­állapítható, hogy ezen határ­időn belül nem készült el a szer­ződésben rögzített dokumen­tum, ám előlegként 2 millió fo­rint plusz áfa, majd később újabb 1,5 millió forint plusz áfa kifizetésre került. Azt állapítot­tuk meg, hogy Várszegi Józsefet mulasztás terheli, hiszen elma­radt a szerződésmódosítás, mert határidőn belül a teljesítés nem történt meg. Nem volt elszámo­lás a részteljesítésről, ha egyál­talán volt ilyen. S egyáltalán nem tapasztaltunk olyat a vizs­gálat során, hogy valamit is tett volna az előre kifizetett előleg elszámolása, visszakövetelése tárgyában. A szerződés felmon­dása jóval a teljesítési határidő után történt, 1995. december 20-án. Végezetül pedig, a szer­ződésben felvállalt eredményről nem állapítható meg, hogy bár­mi is teljesült volna — tette hoz­zá a határozatot ismertető Varga László. Egy másik vádponttal kap­csolatosan az alábbiakat tudtuk meg: a Zala Megyei Kórház és a Zalaimpex Kft. között 1993 ok­tóberében — a dátumok a köz­gyűlés elnöke szerint fontosak — egy importbizományos szer­ződés jött létre. Ennek az volt a lényege, hogy dr. Várszegi Jó­zsef és Heves István részére ok­tatási tevékenységet szerveznek hat hónap alatt havi kétszer hat órában, 2,5 millió forintért. Kor­szerű menedzsmentismeretek alkalmazása volt az oktatás tár­gya. A felek rögzítették azt, hogy az oktatásra 1994 novem­berétől 1995 áprilisáig 12 alka­lommal előadás és szeminárium formájában kerül sor. Az okta­tás ellenértékeként 1994. június 6-án a 2 millió 524 ezer 653 fo­rintot át is utaltak.­­ A szerződés teljesítése nem ellenőrizhető, erre utaló bi­zonyítékokat feltárni nem tud­tunk, ugyanakkor a kifizetés megtörtént. A fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy dr. Várszegi József mulasztást kö­vetett el, mivel a munkáltatói jogkört gyakorlójától, a megyei közgyűlés akkori elnökétől en­gedélyt nem kért a saját részére szervezett képzéshez, így mun­káltatói jogokat gyakorolt saját magával szemben. Ugyanakkor nem biztosította azt, hogy a munkáltató számára ellenőriz­hető legyen, hogy az oktatás megtörtént-e? — hangzott el egy további mulasztással kap­csolatos megállapítás. A bevezetőben említett pénz­ügyi gazdasági ellenőrzés azt is rögzítette, hogy az intézmény jelentős fejlesztési, felújítási te­vékenységet valósított meg, szinte minden évben ezen veze­tés működése idején. Ezzel ösz­­szefüggésben azonban a fegyel­mi tanács az alábbiakat állapí­totta meg:­­ Az erre fordított összegek nagyságrendje azonban igen gyakran az intézmény működé­sének zavarait okozta, és a gyógyítást is veszélyeztette. Pél­dául 1996. évben 110 milliós fej­lesztési előirányzat volt egész évre, ezzel szemben május 31- éig, a vizsgálat lezárásáig ezt a keretet 113 millió forintra túltel­jesítették. Nem csak az engedé­lyezett céloknak megfelelő fej­lesztések történtek tehát, jelen­tős összegben eltértek ettől. A törvényekben előírt egyeztetési kötelezettségeket dr. Várszegi József elmulasztotta. A kórház­ban 1994-ben végzett pénzügyi ellenőrzést követő utóvizsgálat során kiderült, hogy az akkori intézkedési jegyzőkönyvben fog­laltak nem kerültek maradékta­lanul végrehajtásra, több, a re­vizorok által korábban feltárt hiányosság ismétlődése volt ta­pasztalható. Már az előző vizs­gálat is felhívta a figyelmet az analitikus nyilvántartások pon­tosabb vezetésére, a leltározási tevékenység szabályos lebonyo­lítására, illetve a számlák utal­ványozásával kapcsolatos elő­írások betartására. Álláspon­tunk szerint az intézményvezető felelős a belső ellenőrzés meg­szervezéséért működéséért, a megfelelő számviteli rend bizto­sításáért. Ezt munkaköri leírá­sai minden időszakban precízen tartalmazták, számára előírták. A megyei önkormányzat közgyű­lésének rendeletében megfogal­mazásra került valamennyi in­tézményvezetővel, így a kórház igazgatójával szemben is, hogy az intézményvezető a közgyűlés elnökétől köteles írásbeli véle­ményt kérni, ha az intézmény használatában lévő ingóságok nettó értéke a 200 ezer forintot meghaladja. Bár csak szúrópró­baszerű volt a vizsgálat, egy esetben 1,1 millió forintos be­rendezés értékesítése írásos engedély nélkül történt. Összes­ségében a fentiek alapján döntött úgy a testület, hogy a ve­zetői megbízást fegyelmi úton visszavonja — mondta Varga László. A megyei közgyűlés elnöke újságírói kérdésre válaszolva el­mondta azt is, hogy dr. Várszegi József orvosként dolgozhat a kórházban, hiszen csak a veze­tői megbízását vonták vissza. Egyébként a fegyelmi tanács határozata nem jogerős, ez ellen 15 napon belül fellebbezni lehet. -áts KRÓNIKA A Nyílt Fórum zárása A vasárnapi zárást megelőző­en azonban a hét végén tovább folytatódott Egervárott, illet­ve a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban a Nyílt Fórum idei rendezvénysoro­zata. Szombaton délelőtt az egervári várkastélyban két dráma elemzésére került sor. A színházi szakemberek el­sőként Szilágyi Andor: M. Pepe, az ember fia szenvedése és halá­lai című művét vették bonckés alá. Jákfalvy Magdolna iroda­lomtörténész és Spiró György író szakmai megítélését követő­en élénk vita bontakozott ki a műről a jelenlévők között. Terítékre került a mai szlovák dráma is, mégpedig Viliam Kli­­macek: Gyilkolósdi, halálosdi avagy élettan című művén ke­resztül. Ehhez három előadás kapcsolódott. Először Darina Karova, a nyitrai színházi fesz­tivál igazgatója referált, majd két dramaturg következett Peter Kovac és Solténszky Tibor sze­mélyében. Szomaton este a fórum részt­vevői a zalaegerszegi színház produkcióját, a Tizenkét dühös ember című előadást tekintették meg. Átadták az úgynevezett Vilmos-díjat is. Az üveg vilmoskörtepálinkát minden évben titkos szavazás alapján ítélik oda a „fórumo­­sok”. Ezt ezúttal Szilágyi Andor kapta. Vasárnap délelőtt — ugyan­csak a színházban —, mintegy a fórum záróakkordjaként mű­helybemutatót tartottak. Tasná­­di István: Ómen című darabját láthatta a közönség. Az egersze­­gi színház színészei, Segesvári Gabriella, Farkas Ignác, Well­­mann György, Andics Tibor, valamint Szakály Aurél mutat­ták be a darabot, amit a fórum ideje alatt alatt állítottak szín­padra. A rendező Ery Kovács András volt. Ezt követően Tarján Tamás irodalomtörténész vezetésével vitáztak a drámáról. A felszóla­lások után, az elmút négy nap ta­pasztalatait összevetve már a következő évi Nyílt Fórum le­bonyolításának technikai kérdé­séről is szó esett. — péter — „Hovanyecz bírja rá A Nyilvánosság Klub tiltako­zik amiatt, hogy az év végével megszüntetik a Magyar Tele­vízió Objektív című műsorát. A szervezet egyben felkéri Ho­­vanyecz Lászlót, hogy bírja rá Peták Istvánt, az MTV Rt. el­nökét elhatározásának meg­változtatására. Egyebek mellett ezt tartal­mazza az MTI-hez vasárnap el­juttatott nyílt levél, amelyet a Nyilvánosság Klub ügyvivő tes­tülete az MTV újonnan beikta­tott hír- és politikai műsorokért felelős alelnöki rangú főszer­kesztőjéhez intézett. A nyílt levél megfogalmazói­nak álláspontja az, hogy Peták István politikai indíttatású dön­tést hozott a műsor megszünte­téséről . Ennek oka lehet—meg­fogalmazásuk szerint az is, hogy: „ahogy hírlik—a minisz­terelnök sokallja a kritikus szót az Objektívben”, míg a parla­menti pártok „egytől egyig be­ Petákot!” veslik a számukra biztosított műsoridőt”. A Nyilvánosság Klub ügyvivői szerint Hova­­nyecz László lejáratná a média­­törvényt, ha a Népszabadság cí­mű „privát lap” munkatársát, Füzes Oszkárt nevezné ki az MTV Híradó című műsora fő­­szerkesztőjének. A testület tart attól is, hogy a pártok nyomása a közszolgálati televízióra csak erősödni fog és az Objektív megszüntetésének precedense más hírműsorokat is fenyeget. ZALAI HÍRLAP . Közmeghallgatás Cserszegtomajon ma 17 órakor az általános is­kolában, kedden ugyaneb­ben az időben a cserszegi kultúrházban tart köz­meghallgatást a telpülés önkormányzata. Klubfoglalkozás Az egerszegi osteopo­rosis (csontritkulás) bete­gek klubja december 4-én, szerdán fél négyre várja tagjait szokásos összejö­vetelükre a TTH 328-as termébe. Demonstráció Fiatalok kisebb csoport­ja tüntetett vasárnap a budapesti görög nagykö­vetség előtt, a meditterrán országban bebörtönzött szolgálatmegtagadók sza­­badonbocsátását és a fegy­vertelen katonai szolgálat mihamarabbi bevezetését követelve. A magyaror­szági Alba Kör által szervezett demonstrációt a ’’Békéért meghurcoltak napja” alkalmából tar­tották. Nyugállományban a felmentett rendőrtábornokok Kuncze Gábor belügyminisz­ter szombaton hivatalában fo­gadta a november 29-i hatály­­lyal felmentett rendőrségi ve­zetőket. A belügyi tárca veze­tője november 30-i hatállyal nyugállományba helyezte Pin­tér Sándor altábornagyot, Tú­rós András vezérőrnagyot, Bodrácska János vezérőrna­gyot és Valenta László dandár­­tábornokot. A felmentett rendőrtáborno­kok — noha közülük a legfiata­labb 46, a legidősebb is csak 54 éves — egyaránt nyugdíjjo­gosultak, ugyanis a jogszabály­ban előírt 25 évnél hosszabb szolgálati viszonnyal rendel­keznek. Garamvölgyi László, a rend­őrség szóvivője az alábbi nyilat­kozat közlésére kérte vasárnap délután az MTI-t: „Tekintettel a kialakult hely­zetre úgy döntöttem, hogy euró­pai módon a rendőrség új veze­tésének felajánlom lemondáso­mat. Ildomosnak tartom ezt a gesztust az új vezetés felé meg­tenni. Természetesen csak a szóvivői beosztásom ajánlom fel, ami nem érinti szolgálati viszonyomat.” Garamvölgyi László elmondta: a felajánlás el­bírálásáig évi rendes szabadsá­gát tölti. Megkezdődött a vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról.) Törvénysértően kötötték meg a szindikátusi szerződést is. Mint mondta, ez ugyanis a társtulajdo­nosok szerződéskötési akaratá­nak kinyilvánítása nélkül történt, márpedig a dokumentum a szer­ződéskötésben részt nem vevő önkormányzatokra nézve is tar­talmaz kötelezettségeket. A szin­dikátusi szerződésben, folytatta a megyei főügyész­ helyettese, ráadásul olyan kitétel is szerepel, mely szerint adott esetben a tár­sasági többség megváltoztathat­ja magát a szerződést, ez pedig sértheti a kisebbség szerződési akaratát. Kocsis Gyula szerint a cégbí­róság annak idején nem észlelte a jogsértést, és elrendelte a tár­saság nyilvántartásba vételét. A bejegyzést keresettel azonban már nem lehet megtámadni, hi­szen letelt az ehhez rendelkezés­re álló harmincnapos határidő. Úgy véli azonban, mivel a köz­művagyon álláspontja szerint jogsértő módon vált részévé a társaság vagyonának, lehetőség van a perindításra, továbbá lehet keresetet benyújtani a szindiká­tusi szerződés érvénytelenítése érdekében is. A megyei főügyészség egyébként további iratokat kért be a cégtől, s ha ezek megerősí­tik aggályaikat, a Legfőbb Ügyészséggel egyeztetett mó­don intézkednek majd. Ez azt je­lentheti, hogy először felszólít­ják a Zalavíz Rt. alapítóit a jog­sértések önkéntes megszünteté­sére, ám ha ez nem történik meg, az ügyészség a bírósághoz for­dulhat. A vizsgálat a főügyész he­lyettese szerint egy hónapon be­lül befejeződik. — vérsé­g

Next