Zalai Hírlap, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

2 ZALAI HÍRLAP Állami tőkeemelés Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hét­főn átutalta az Antenna Hungária Rt.-nek a január 31-ei közgyűlésén meg­szavazott zárt körű tőke­emelés fennmaradó részét, 1,750 milliárd forintot. Kinevezés az ELTE-n Bán Tamásné lesz az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem gazdasági főigazgatója. Az erre vo­natkozó döntést hétfői ülé­sén hozta az intézmény ta­nácsa. Az eddigi helyettes gazdasági vezetőt a rektor előterjesztése alapján Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter ne­vezi ki. Átvilágítják a Rádiót A Magyar Rádió Köz­­alapítvány kuratóriumá­nak elnöksége támogatja a felügyelőbizottság elnö­kének azt a javaslatát, hogy az rt. pénzügyi átvi­lágítását egy nemzetközi­leg elismert közgazdasági eljárás szerint folytassák le. A módszer segítségével előreláthatóan szeptem­berre képet kaphatnak a Magyar Rádióban végbe­menő gazdasági folyama­tokról. Hatályát vesztett szerződés A Ceres magyar mű­hold fellövésére alakult, a MagyarSat Kft.-nek nem sikerült hétfőig olyan be­fektetőt találnia, amely a társaság jelenlegi alaptő­kéjét legalább 2 milliárd forintra emelné. Ez a tőke­emelés egyik feltétele volt a kormány és a MagyarSat Kft. között 1995 decembe­rében létrejött megállapo­dásnak. Eörsi Mátyás Szlovákiába utazik Eörsi Mátyás, a Kül­ügyminisztérium politikai államtitkára 1997. július 2- án nem hivatalos látoga­tást tesz Szlovákiában. Légtérkoordináció A Békepartnerség prog­ram keretében hétfőtől Bu­dapest ad otthont a NATO Európai Légtérkoordináci­ós Bizottsága (CEAC) két­napos plenáris ülésének. KRÓNIKA Lobogócsere Hongkongban (Folytatás az 1. oldalról.) Hongkongban a hangulat in­kább ünnepélyes és borongós, Pekingben ünnepélyes és di­adalittas volt, miközben — há­rom órával a hivatalos átadás előtt—újabb, ezúttal 500 fős kí­nai kontingens érkezett a terü­letre. Kedden hajnalban további 4 ezer katona érkezését várják. Kína azt ígérte, hogy a katonák kizárólag a kínai szuverenitás védelmén őrködnek majd. Hongkong zuhogó esőben ér­te meg a brit uralom utolsó óráit, de a briteket ez nem zavarta meg abban, hogy a Tamar haditá­maszponton érzelmes búcsút vegyenek utolsó jelentős ázsiai területüktől. Károly trónörökös felolvasta édesanyjának, II. Er­zsébetnek az üzenetét, amelyben a királynő egyebek között sike­res átmenetet, virágzó és békés jövőt kívánt a városnak és közel hat és fél millió lakójának. Chris Patten, Hongkong utolsó kormányzója könnyek között búcsúzott a kormányzói rezidenciától, majd limuzinja háromszor megkerülte a házat, ami annyit jelent, hogy búcsú­zik, de nem örökre. A Tamar támaszponton ren­dezett katonai ceremónia után, a hongkongi kikötőt és az alacso­nyan lógó felhőket kínai talál­mány, tűzijáték világította be. Kínát csúcsszilnű küldöttség képviselte a hongkongi átadási ünnepségen. Csiang Cö-min köztársasági elnök személyében kínai államfő először tette lábát Hongkong földjére. Londonból a trónörökösön kívül Tony Blair miniszterelnök és Robin Cook külügyminiszter, rajtuk kívül Jevgenyij Primakov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is gyarapította a díszvendégek számát. Cook és Albright hétfői talál­kozójukon kifejezték azt a re­ményüket, hogy Hongkong ké­pes lesz megőrizni a világgazda­ság egyik motorjának szerepét, de ennek előfeltétele, hogy Kína tartsa magát az 1984-es megál­lapodáshoz. A­­ Kínai központi televízió 72 órán át sugároz műsort a vissza­csatolásról, a helyszínről, 9 ezer újságíró tudósított. Bevonják a brit lobogót, az Union Jacket... (MTI-fotó) Leporolják a királyi trónt? Albániai választások : győztek a szocialisták A legfőbb albániai ellenzéki erő, a Szocialista Párt vezetője vasárnap késő este bejelentette, hogy a 115 egyéni mandátum­ból hatvanat a szocialisták je­löltjei szereztek meg. A fenn­maradó negyven helyből, ame­lyeket a pártokra leadott szava­zatok alapján osztanak szét, még legalább húsz szintén a szo­cialistáké lett, így összesen 80 mandátumra tettek szert a 155- ből. Fatos Nano Tiranában tar­tott sajtótájékoztatóján megerő­sítette, hogy pártja és szövetsé­gesei a 155 parlamenti hely két­harmadát szerezték meg. A pártvezető közölte, hogy Bash­­kim Fino kormányfő, Rejep Mejdani, a Szocialista Párt főtit­kára, valamint ő is megnyerték egyéni választókörzetükben a szavazást. Az albán monarchisták pártja eközben azt állította, hogy a par­lamenti választásokkal egy idő­ben tartott népszavazáson a többség támogatta Leka király uralkodásának helyreállítását. A királypártiak szerint Leka a szavazatok 54 százalékát sze­rezheti meg, s az északi ország­részben nagy támogatást kapott. A király visszatérésével azonnal visszaállna az 1928-as alkot­mány — mondta Fluturak Ger­­menji, a monarchista Törvé­nyességi Párt szóvivője. (MTI) Új testület a régi feladatra Keszthely polgármestere az általános alelnök Tíz kormányzati képviselő­ből, a három tóparti megye terü­letfejlesztési tanácsának elnö­kéből, a kistérségi önkormány­zati szövetségek és az érintett kamarák 6-6 delegátusából teg­nap délelőtt megalakult a Bala­ton Fejlesztési Tanács a Füred motoros fedélzetén. A kormányzat, az önkor­mányzatok és a gazdasági szféra érdekegyeztető fóruma formai­lag a Balatoni Regionális Ta­nács helyébe lép, de annál sok­kal fontosabb szerepe lesz, mert az országos területfejlesztési struktúrába illeszkedve fejti ki tevékenységét. A füredi szék­hellyel megalakult Balaton Fej­lesztési Tanács legfontosabb feladata az egyhangúan elfoga­dott alapszabály szerint többek között a régió hosszú távú terü­letfejlesztési koncepciójának, programjának kidolgozása, el­fogadása, a kormányzat és a me­gyei területfejlesztési tanácsok régiót érintő tevékenységének összehangolása. Az alapszabály elfogadása után megválasztották a testület tisztségviselőit. Az általános alelnöki tisztet dr. Kulcsár Pé­ter keszthelyi polgármester, a gazdasági szférát képviselő al­elnök posztot pedig dr. Kovács Miklós, a Siotour elnök-vezér­igazgatója nyerte el. A Balaton Fejlesztési Tanács elnökévé dr. Nemcsók János balatoni kor­mánybiztost választották meg két ellenszavazattal. Az MSZDP igent mond A Munkáspárttal kialakítan­dó választási együttműködés mellett döntött — nagy több­séggel — szombati ülésén a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt (MSZDP) or­szágos választmánya. A „technikai részletek” tisz­tázása után néhány héten belül közösen hozzák például a vá­lasztási programot nyilvános­ságra. A még tisztázandó kérdé­sek közé sorolták a más politikai erőkkel való együttműködést is, arról azonban nem kívántak nyi­latkozni, hogy kikkel tartanák ezt elképzelhetőnek. (MTI) Nyelvünk jelene és jövője (Folytatás az I. oldalról.) Benkő Loránd akadémikus az értelmiség meghatározó szere­pét emelte ki a kívülről és belül­ről jövő nyelvi hatások közvetí­tésében. Álláspontja szerint e te­vékenységben mindenekelőtt az adott nyelv jellegét kell figye­lembe venni, valamint azt, hogy világ-, illetve széles rokonsági körbe tartozó nyelvről van-e szó, vagy éppen ellenkezőleg. Figyelmeztetett: egyre inkább hajlandók vagyunk idegen nyelvi kifejezéseket válogatás nélkül átvenni. Úgy vélekedett, hogy a szak­mai műnyelv terjesztése nem a magyar nyelv gazdagításához, hanem nagy mértékű elszegé­­nyítéséhez vezet. Az akadémi­kus rámutatott: ez az a nyelvi fo­lyamat, amit közelmúltban el­hunyt kollégája, Hadrovics László „Az írástudók árulásá­nak” nevezett. Az előadó sürgette a nemzeti akadémiai nagy szótár, valamint a szakmai terminológiákat köz­érthetővé tevő gyűjtemény elké­szítését. Michelberger Pál akadémi­kus szerint a tudományok fejlő­dése hosszú távon szükségessé teszi a nemzeti nyelvek megtar­tását. Az angol, mint élő nyelv — bármilyen sokan ismerjék is — nem alkalmas arra, hogy a tu­dományok egyedüli nyelvévé váljon — vélekedett. Kiefer Ferenc akadémikus kifejtette: „A nyelvi technológi­ák” kifejlesztése az akadémia stratégiai kutatási programjának legfontosabb része. (MTI) 1997. július 1., KEDD Az OECD dicsérete (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari tárca vezetője remé­nyét fejezte ki, hogy hazánk az egyéves tagság tapasztalatai alapján és az együttműködés erősítése révén sokat profitálhat az OECD szakmai tevékenysé­géből. Donald Johnston utalt arra, hogy a májusban elkészült ta­nulmány az első átfogó elemzés a magyar gazdaságról, amióta hazánk 1996 májusában az OECD teljes jogú tagjává vált. Az 1997-re és 1998-ra vonatko­zó kilátásokkal kapcsolatban el­mondta: a stabilizációs program eredményeként a GDP az idén 2,5, jövőre pedig 3,5 százalék­kal bővülhet. Figyelemreméltó­nak tartotta az infláció mértéké­nek csökkenését, ám hozzátette: a továbbra is viszonylag magas (az idén várhatóan 17-18 száza­lékos) infláció jelentős költsé­gekkel jár a gazdaság szereplői számára, és torzító hatást gya­korol a megtakarítási, illetve a beruházási döntéseknél. A mun­kanélküliségi ráta alakulásáról az OECD főtitkára megjegyez­te, hogy az év végére előrejelzett 9 százalékos szint még mindig tükröz bizonyos szerkezeti problémákat a gazdaságban. Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium államtitkára, mint az országtanulmány elké­szítésében résztvevő magyar munkacsoport vezetője kiemel­te: a jelentés leszögezi, hogy Magyarország megteremtette a kiegyensúlyozott és fenntartha­tó növekedés lehetőségét. Draskovics Tibor szólt arról is, hogy bár az elemzés nem ma­gyar nézőpontból készült, a megállapítások túlnyomó több­ségével a kormányzat is egyet­ért. Csupán néhány részletkér­désben vannak hangsúlybeli el­térések. Ezek közé tartozik a szervezet felvetése a magyar importszabályozásban meglévő kvóták eltörléséről. Donald Johnston Magyaror­szág egyéves tagságát értékelve elmondta, hogy hazánk privati­zációs gyakorlata és a nyugdíj­­reform előkészítésének tapasz­talatai a többi tagország számára is hasznosítható tanulságokkal szolgálnak. A szervezet bővíté­sével kapcsolatban megjegyez­te: folytatnak ugyan tárgyaláso­kat Szlovákiával és jelezte fel­vételi szándékát Oroszország, valamint Kína is, a közeljövő­ben azonban nem várható új ta­gok integrálása. (MTI) Kinek mi kedvező Módosító indítványok nyugdíjrendszerhez Az Országgyűlés hétfői mun­kanapjának kezdetén Vastagh Pál igazságügy-miniszter az Amnesty International hazánk­ról készült jelentésének megál­lapításairól tájékoztatta a T. Há­zat. A nemzetközi szervezet vi­lágszerte az emberi jogok érvé­nyesülését vizsgálja a különböző államokban. Jelenté­sükben tavalyi tapasztalataikat összegezték. Vastagh Pál hang­súlyozta, hogy az Amnesty In­ternational szakemberei igen pozitív megállapításokat tettek arról, hogy Magyarországon miként érvényesülnek a legfon­tosabb emberi jogok. A szerve­zet csupán három olyan, 1996- ban történt esetről tesz említést, amelynél valamilyen formában csorbultak ezek a jogok. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerről szóló tör­vényjavaslat részletes vitájában számos módosító indítványról élénk polémia bontakozott ki. Többen védelmükbe vették azt a módosító indítványt, amely azt szorgalmazza, hogy a törvény­ben rögzítsék: a tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulékbevételt az átmenet teljes időszakában előirányzatként biztosítja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára a központi költ­ségvetés. Sokak úgy vélték: egyedül ez a javaslat nyújt biz­tosítékot arra, hogy a tb-rend­­szerből nyugdíjban részesülők ellátása ne kerüljön veszélybe az új nyugdíjrendszer bevezeté­se miatt. Miután a nyugellátások biztonságát a kormány is dekla­rálta a törvényjavaslat általános vitájában, mások között Csehák Judit (MSZP) és Kis Gyula Jó­zsef (MDF) is sajnálatosnak tar­totta, hogy a szocialista képvise­lők nevével fémjelzett indít­ványt csak a szociális bizottság támogatta. Hosszan vitatkoztak a képviselők egy indítvány kap­csán arról: azok, akik már eddig is fizettek tb-járulékot, s így megszereztek néhány év szolgá­lati időt, ha majd a vegyes rend­szert választják, elveszíthetik-e korábbi befizetéseik egy részét. Az ellenzéki képviselők szerint ez részben szerzett jogokat sért, másrészt jelentősen korlátozza a döntési szabadságot. A kor­mánypártiak viszont azzal ér­veltek a szabályozás mellett, hogy ha nem lenne ez a megszo­rítás, túl sokan választanák az új rendszert, ami veszélyeztetné a tb-nyugdíjalapot. (MTI Bővülő áthaladó útvonalak (Folytatás az 1. oldalról.) A 10-es folyosó létrehozása mellett miniszterek, korábbi el­határozásuktól eltérően, ezen a konferencián foglaltak állást. Ez az új útvonal Salzburg—Ljublja­na—Zágráb—Belgrád—Nis— Skopje—Veles—Szaloniki kö­zött húzódik majd s ennek az egyik leágazása lenne az említett Budapest—Belgrád útvonal. Lotz Károly az új légiirányítá­si központtal kapcsolatban el­mondta: a térség nyolc országát érintő fejlesztés 62 millió ECU- be kerül. A beruházást az Euró­pai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (EUROCONT­ROL) finanszírozza. Az ehhez szükséges hiteleket az EBRD-től és az EIB-től veszi fel a társaság. A beruházások, valamint a köz­pont üzemeltetési költségei a nemzeti légiútvonal-használat díjakból térülnek meg. A központ megépítésére ha­zánk mellett Ausztria és Szlov­éia is pályázik. A pályázatot EUROCONTROL-hoz augu­tus 31-éig kell benyújtani, ér­ményhirdetésre az év végén lehet számítani. A központ ma­gyarországi létesítésének elfog­dása esetén Budapest-Feriheg, illetve Pér község jöhet szí­­tásba. Ausztria úgy tervezte,­­ érvényesíti a 12 tonnás járm­vekre vonatkozó EU-direkt kát. Lotz Károly a miniszt találkozóján osztrák kolleg­val megállapodott abban: haza a módosítást csak egy köz­szakértői megállapodás után teti be. Emiatt addig az osza­kok sem módosítanak. (MTI

Next