Zalai Hírlap, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997. augusztus 1., PÉNTEK A vég kezdete... (Folytatás az 1. oldalról.) Miután lapunk már korábban is tájékoztatást kapott az ügy fejleményeiről, a Földi ezredest védő zalai ügyvédtől, dr. Zsiga Zsolttól, most is ő fejtette ki bő­vebben, hogy védence mit ért azon, hogy csak most „kezdő­dik”. Mint ismeretes, az Informáci­ós Hivatalt az a vád érte, hogy jogosulatlanul gyűjtött informá­ciókat politikusokról és ország­­gyűlési képviselőkről, amikor egy gazdasági bűnözéssel kap­csolatos ismeretszerző akcióba kezdett, ráadásul az informáci­ók egy részét állítólagosan ki­másolták a számítógépes rend­szerből, s így került napvilágra az ügy.­­ Miután az országgyűlési bizottság jelentése napvilágra került, közismertté válhatott, hogy a bizottság megállapította, hogy országgyűlési képviselők­ről szándékosan nem gyűjtöttek adatokat, hanem olyan vállalko­zásokat vizsgáltak, amelyeknek valamiféle kapcsolatai voltak a bűnözéssel, s a jelentések között előfordult néhány politikusnak s köztük országgyűlési képvise­lőnek a neve is — válaszolt kér­désünkre dr. Zsiga Zsolt. — Ér­dekes, annak ellenére, hogy hó­napok óta folyik az ügy, igazán komoly kérdés ezen érintettek felé, mely arra irányult volna, hogy miért kerülhettek egyálta­lán egy ilyen jelentésbe, nem merült fel. Mint az ügyvéd elmondta, a bizottság egyébként ezzel külön is foglalkozott, s ennek nyomán felkérte a belügyi tárca vezetőjét és a titkosszolgálatokat felügye­lő minisztert, hogy hozzanak létre egy olyan munkacsoportot, amely tartalmi elemzésnek veti alá a dossziék tartalmát, s amennyiben úgy gondolja, adja át az információkat a rendőrség­nek. Ez a munkacsoport még nem állt fel. Az is napvilágra ke­rült azonban, hogy a dossziéból a bizottság elnöke szerint 55 ol­dal valami folyton eltűnt, de hogy mikor és milyen körülmé­nyek között, az nem derült ki. — Az is fontos adalék, hogy amikor ez kiderült, a miniszter úr azt mondta, hogy ez csúszta­tás. Nem tudom, mit értett ez alatt — mondta Földi László ügyvédje. Földi László ezredes és Kónya Imre, a parlamenti bizottság el­nöke megállapításai egyébként egybecsengenek, hisz mindket­ten azt nyilatkozták, hogy a fel­ügyelő miniszter eljárása, tudva, hogy a jelentés tisztázta a vádak alól a hírbe hozottakat, rontotta a titkosszolgálat hazai és nemzet­közi tekintélyét. Földi László a televízióban azt is elmondta, hogy amikor Katona Béla, az előző miniszter, hónapokkal ezelőtt kijelentette, „megtörtént a hídverés a politi­ka és a maffia között”, azt té­nyekre alapozta. Méghozzá olyanokra, amelyek a kormány asztalán is fekvő — a Nyírfa­dossziéból származó —jelenté­sekben szerepeltek. Ezt azonban a Katona Béla helyébe lépő Ni­­kolits István cáfolta. — Konkrét lépéseket szerin­tem csak a fent említett munka­­csoport tud majd tenni, vagy a rendőrség — vélte dr. Zsiga. — Az Ön védence ezzel a le­hetőséggel nem rendelkezik? — Nem. Földi László jelen­leg egy munkaügyi perben fel­peres, ahol azt fogjuk bizonyíta­ni, hogy nem volt indokolt a fe­gyelmi úton való eltávolítása. Ezen kívül azt gondolom, a bün­tetőeljárásban is be fog bizonyo­sodni az ártatlansága, mint ahogy ezt már a parlamenti bi­zottsági jelentés is előrevetíti. Úgy tűnik tehát, hogy amit eddig tudunk, az csak a jéghegy csúcsa, most már azzal kellene foglalkozni, hogy a dossziékban szereplő információk igazak, vagy sem. Valakiknek meg kel­lene szólalni. Valószínűleg a közvéleményt ez érdekli igazán, s nem a formai lépések. — adzs — KRÓNIKA Zala megye a segítők között (Folytatás az 1. oldalról.) Onnét majd a Magyar Vörös­­kereszt és a polgári védelem ko­ordinálásával jut végállomásá­hoz: Lengyelországba... Konzerveket, tisztító- és mo­sószereket, vadonatúj ruhákat, bébiételeket, levesporokat, és lisztet tartalmazott elsősorban a Zalaegerszegről útra kélt szállít­mány, tájékoztatott a berakodást megelőzően dr. Baracskai Jó­zsef­né, a megyei vöröskereszt megbízott titkára. Talán nem árt hozzátenni azt sem, hogy — a számos egyéni felajánláson túl —, kiknek is köszönhető mind­ez: a tüskeszentpéteri malomból 10 mázsa liszt érkezett, a Zala­­i parkertől vegyi áru, az egersze­­gi önkormányzat adományából — kérésükre — bébiételeket és más élelmiszert vásárolt a szer­vezet, a Zéta élelmiszert ajánlott fel, miként a Nestlé levesport, a Color 900-900 nadrágot és za­kót... Mindehhez a titkár­ asz­­szony fontosnak tartja megje­gyezni azt is, természetesen to­vábbra is számítanak a lakosság segítségére (akik eddig elsősor­ban ruhaneműkkel járultak hoz­zá a gyűjtéshez), de a sürgőssé­gi-fontossági szempontokat szem előtt tartva döntöttek a ra­komány mostani összetétele mellett. De még mindig szükség lenne takarókra, dobozolt tartós élelmiszerekre, bébiételre, fer­tőtlenítő- és tisztítószerekre... Egyébként az adakozni szándé­kozó városi s megyei szerveze­tek köréhez újabb két alapszer­vezetük is csatlakozott, Zala­­szentgyörgyről, illetve Kávás­ról. A szállítmánnyal kapcsolato­san dr. Baracskai Józsefné még egy nagyobb felajánlásról is szót ejthet: egy zalai vállalkozó hűtőkocsiját bocsátotta rendel­kezésükre, melyet azonban a jobb kihasználás érdekében az országos szervezetnek ajánlot­tak tovább. S részben felajánlás a jelenlegi fuvar is, hiszen Győ­ri János, a Győré és Horváth Trans cégvezetője pusztán az üzemanyag árát fogadja el tőlük s már évek óta szinte minden se­gélyszállítmányuk bonyolításá­ban részt vesz. A szállítmány egyébként csak a kezdet, a me­gyei vöröskereszt már javában folytatja a tárgyalásokat egy újabb, várhatóan tíz nap múlva induló transzport érdekében... A segítség egy másik formá­járól, a gyermeküdültetésről szólva a megyei vöröskereszt szervezet megbízott vezetője el­mondta, Zalaegerszeg fogadó­­készsége mellett — negyven gyermek elhelyezését biztosíta­ná a város egy hónapig, s úgy tű­nik, hogy támogatók révén most már ellátásuk is megoldható —, további jelentős segítséget kap­tak Lenti és Zalakaros önkor­mányzataitól, illetve szerveze­teitől. Előbbi helyen 40, utóbbi­nál 60 gyermek, s természetesen kísérőik (összesen 14 felnőtt) teljes ellátású fogadását ajánlot­ták fel, s mindehhez mára tizen­háromra bővült a lengyel gyer­mekeket vendégül látni kívánó zalai családok száma is, ami újabb 22 gyermek elhelyezését tenné lehetővé... Jelen pillanat­ban a 6—16 éves korú lengyel „vendégek” augusztus 10-ei ér­kezését valószínűsíti dr. Baracs­kai Józsefné, hozzátéve, remé­nyeik szerint a Lentibe kerülő gyerekek már a jövő héten meg­érkezhetnek. Mindehhez hozzá­tette még, hogy sok családnak otthona is odalett Lengyelor­szágban, így már azon is gon­dolkodnak, hogy a tanévben mi­ként tudnának Zalában elhe­lyezni gyerekeket. — Kujber — Leépítés — két lépcsőben (Folytatás az 1. oldalról.) Szabó Gyuláné szerint egyébként a kormány döntése meglepte a hivatal dolgozóit, hi­szen nem is olyan régen látott napvilágot az életüktől és sza­badságuktól megfosztottak kár­pótlásáról szóló 1992-es tör­vény módosítása. A zalai intéz­ménybe eddig 25.327 személyi kárpótlási kérelem érkezett, ha­tározat azonban csak 5275 eset­ben született. Minthogy bizo­nyára kérelmek később is érkez­nek majd — a benyújtásukhoz szükséges adatlaphoz mellesleg továbbra is a hivatalban lehet hozzájutni — több mint 20 ezer ilyen ügyet kell még elbírálniuk a hátralévő, meglehetősen rövid időszakban. A zalai hivatalban eddig 56 ezer vagyoni és 33 ezer személyi kárpótlási ügy doku­mentumai halmozódtak fel. Az ott dolgozók megkezdték ugyan ezek archiválását, de a munkát vélhetően nem tudják majd be­fejezni, s arról sincs még infor­mációjuk, mi lesz az iratok to­vábbi sorsa. — vézsé­g Jelentős eredményjavulás A t­iszai Vegyi Kombinát az év első felében nyolcmilliárd fo­rintot meghaladó nettó ered­ményt ért el. Adózatlan eredmé­nye megközelítette a 9,7 milli­árd forintot, s ez 53 százalékkal magasabb, mint az előző év azo­nos időszakában. A társaság ár­bevétele 31 százalékkal emelke­dett a bázishoz képest, 40,7 mil­liárd forintot tett ki. Az üzemi eredmény 8,7 milliárd forint lett, szemben a tavaly első félévi 5,2 milliárd forinttal. Ahol a marosvásárhelyi vendéglős tanul Zalaegerszegi önkormányzati képviselői delegáció járt az erdélyi város ünnepségén Marosvásárhelyen sok-sok éve nem volt olyan nagyszabá­sú, vásárral egybekötött rendez­vény, mint amilyen nemrégiben „Marosvásárhelyi napok” né­ven lezajlott, s az erdélyi város 164 ezres lakosságának többsé­gét megmozgatta. Az apropót az adta, hogy Mátyás király 515 éve adott vásári jogot a telepü­lésnek. E programra hivatalos volt Zalaegerszeg önkormány­zati képviselői delegációja is, mivel a két település egymás testvérvárosának mondhatja magát, sőt Zalaegerszeg az első hivatalos testvérvárosa Maros­­vásárhelynek. Ők, mármint az ottani városvezetők a zalai me­gyeszékhely 750 éves évfordu­lójának ünnepi eseményein részt vettek, most pedig Szalay Péter alpolgármester, Kremzner István és Szalai Annamária kép­viselő Fodor Imre marosvásár­helyi polgármester meghívására utazott a városba. A testvérvárosi kapcsolatok­nak ugyan van a múltból felrém­­lő nem túl tetszetős akusztikája, amely a formalitásról szól, de ez a reményteljes barátkozás való­di összeköttetésekkel kecsegtet, mint azt a delegációban részt ve­vő Szalai Annamáriától meg­tudtuk. Ezek máris élő kulturális kapcsolatokat jelentenek, hi­szen a színházi eseményeken három éve kölcsönös a részvé­tel. A gazdasági együttműködés még gyerekcipőben jár, de a vá­sáron Zalaegerszeg is bemutat­kozott. Emellett a civil kapcso­latok is nagyon sokat számíta­nak sőt talán ehhen van lényeg, vélik a kint jártak. Ez­­ügyben tapasztalható ugyan némi óvatosság, de az emberek­nek egyre nagyobb igényük van arra, hogy dolgaikat megbeszél­hessék, s főleg a rendszerváltás utáni megváltozott helyzetben való eligazodáshoz adott segít­ség az igazi segítség. Mint meg­tudtuk, ez az önkormányzati magasságokban is így van, na­gyon is érdemes tapasztalatot és eszmét cserélni például privati­zációs vagy intézményfenntar­tási ügyekben. Romániában, ahol úgy tűnik, még nem tarta­nak túlságosan előre e kérdések­­ben, hasznos lehet a néha keser­ves harcok árán szerzett zalai ta­pasztalatcsokor. Ha ilyesmi kerül szóba, akár egy vendéglős, aki most alakított céget, is ko­moly meglepetést jelenthet, ha kiderül róla, hogy Zalakaroson dolgozott néhány évig, itt tanul­ta a szakmát. Az egerszegi delegáció a hi­vatalos tárgyalásokon túl részt vett a díszpolgár-avatáson, amely szintén azért nyert külön­leges rangot, mert évtizedek ót nem volt ilyen Marosvásárhe­lyen. Ez alkalomból Sütő And­rás is megkapta a város díszpol­gári címét, aki ezt román nyelvű be­szédben köszönte meg. A zalai részt­vevők számára em­lékezetes marad, hogy a marosvásár­helyi napok alkal­mával tették ki a kétnyelvű helység­név-jelző táblákat, s mint ismeretes, e tény azóta nagy port vert fel. A kulturális programok kereté­ben színházi elő­adáson vett részt a zalaegerszegi dele­gáció, de volt vásári vigasság, sörsátor, tűzijáték, s mi szem szájnak ingere. A delegáció résztve­vői érzékeltek a városban némi magyar—román elkülönülést, noha körülbelül fele-fele arány­ban élnek Marosvásárhelyen a két nemzet tagjai. A viszontlátogatás valószí­nűleg nem sokáig várat magára, s bár nincs még konkrét prog­ram, Zalaegerszeg bizonyára hamarosan itt köszöntheti a ma­rosvásárhelyieket, azaz Fodor Imrét és csapatát. A. H. Zs. A felvonulás a marosvásárhelyi napok egyik pillanatát idézi. ZALAI HÍRLAP . Megfizethetők-e? (Folytatás az 1. oldalról.) — Eredetileg 50 gyógytor­nász hallgató beiskolázását je­löltük meg nappali tagozaton, ám a minisztériumi egyeztetést követően ez a szám 84-re emel­kedett. Végül a halasztott, s más okból újrakezdő hallgatókkal együtt szeptemberben 90 első­évessel kezdünk. A diplomás ápolóira 35, az idén először in­duló egészségbiztosítási szakra pedig 23 hallgató nyert felvételt. Az utóbbi két képzésre levelező tagozaton is lehetőség nyílik. Ebben a formában, a jelenlegi létszám alapján, 40-en kezdik tanulmányaikat ősztől a diplo­más ápolói szakon, közülük öten költségtérítésesként. A pécsi egyetem száz fő ré­szére költségtérítéses pótfelvé­telt hirdetett a diplomás ápolói szak levelező tagozatára, bajai beiskolázással. A képzés össze­ge félévenként 35 ezer forint, melynek kifizetését, véleménye szerint, nagy valószínűséggel vállalják a leendő hallgatók. A jelentkezés határideje augusztus 4., s a pályázóknak nem kell fel­vételi vizsgát tenniük: az érett­ségi bizonyítvány átlaga a mérv­adó. Dr. Nemes Kornélia, a keszt­helyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgaz­daságtudományi Kar adjunktu­sa, tanulmányi titkára elmondta, hogy mindhárom szakon, tehát az agrármérnök, az agrárkémi­kus és a gazdasági agrármérnök nappali tagozatán meghirdették a felsőoktatási tájékoztatóban a költségtérítéses képzést.­­Jelentkezéskor a felvételiző megjelölte, hogy vállalja a költ­ségtérítéses képzést is. E formá­ban az agrármérnöki szakra ki­lencen, a gazdasági agrármér­nökire pedig tizenöten nyertek felvételt. Utóbbi az egyik legkur­rensebb szakunk, ezért is vállal­ták többen a költségtérítéses for­mát. Mindkét képzésben 50 ezer forint a félévi tandíj, az összeget előre közöltük. Egy hete kapták kézhez az értesítést, ám eddig még nem jelezte senki, hogy nem vállalja ezt a költséget. Egyéb­ként ősztől 126 agrármérnök, 20 agrárkémikus és 74 gazdasági agrármérnök hallgató kezdi meg tanulmányait. — sinkovics — A bírság bősége (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondták, hogy ugyanak­kor viszonylag sok baleset tör­tént. Pintér Mátyás főfelügyelő­helyettes úgy fogalmazott, hogy a klasszikus balesetekből, esés­ből, faipari gépek szabálytalan használatából sajnos bőven van. Az első félévben 252 balese­tet vettek nyilvántartásba. Ösz­­szesen 373 munkáltatót ellen­őriztek a felügyelők, 296 állam­­igazgatási határozatot küldtek ki, ezekben 1500 intézkedést fo­galmaztak meg. A hivatal he­lyettes vezetője szerint különö­sen aggasztó, hogy 275 gép üze­meltetését kellett a helyszínen felfüggeszteni, miközben 85 dolgozót tiltottak el a további munkavégzéstől. A gondok sú­lyosságára utal, hogy 115 alka­lommal szabálysértési eljárást indítottak. Közel 2 millió forint volt a munkabiztonsági szabály­­sértés elkövetéséért kiszabott bírság, s további 2,8 millió fo­rintot tett ki a munkaügyi bírsá­gok összege. Az eltelt fél év során országos célvizsgálatokban vettek részt a zalai felügyelet munkatársai. Legfontosabb volt ezek között az építőiparban foglalkoztatot­tak körében elrendelt akciósoro­zat, amely a zalai munkaterüle­tek esetében kirívó mulasztáso­kat nem hozott a felszínre. Ez a munka változatlan intenzitással egész éven át tart, mert az építő­ipari munkabiztonsággal örökösen baj van. Kritikus pont az egyéni védőeszközök hasz­nálata, de mint a munkabizton­sági szakember fogalmaz, ha­sonlatosan ahhoz a bizonyos ál­latorvosi beteg lóhoz, minden tiltott és szabálytalan jelenség megtalálható a kivitelezéseknél. A biztonsági szabályozás példá­ul kötelezővé tette az építőipar­ban a védősisak használatát, de nem tartják be a munkáltatók, s nem követelik e védőeszközt maguk a dolgozók sem. Holott egy sisaktalan találkozás rosszabb esetben akár 30 ezer forintos szabálysértési bírságot is maga után vonhat, s már csak ezért sem ártana odafigyelni a részletekre. Megtudtuk ezzel kapcsolatosan még azt is, ha olyan szituációban észlelik a hi­ányosságot, ami másokat is ve­szélyeztet, akkor a munkavédel­mi bírság — volt rá példa az első fél évben — akár 200 ezert fo­rint is terjedhet. — takáts —

Next