Zalai Hírlap, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
1997. augusztus 1., PÉNTEK A vég kezdete... (Folytatás az 1. oldalról.) Miután lapunk már korábban is tájékoztatást kapott az ügy fejleményeiről, a Földi ezredest védő zalai ügyvédtől, dr. Zsiga Zsolttól, most is ő fejtette ki bővebben, hogy védence mit ért azon, hogy csak most „kezdődik”. Mint ismeretes, az Információs Hivatalt az a vád érte, hogy jogosulatlanul gyűjtött információkat politikusokról és országgyűlési képviselőkről, amikor egy gazdasági bűnözéssel kapcsolatos ismeretszerző akcióba kezdett, ráadásul az információk egy részét állítólagosan kimásolták a számítógépes rendszerből, s így került napvilágra az ügy. Miután az országgyűlési bizottság jelentése napvilágra került, közismertté válhatott, hogy a bizottság megállapította, hogy országgyűlési képviselőkről szándékosan nem gyűjtöttek adatokat, hanem olyan vállalkozásokat vizsgáltak, amelyeknek valamiféle kapcsolatai voltak a bűnözéssel, s a jelentések között előfordult néhány politikusnak s köztük országgyűlési képviselőnek a neve is — válaszolt kérdésünkre dr. Zsiga Zsolt. — Érdekes, annak ellenére, hogy hónapok óta folyik az ügy, igazán komoly kérdés ezen érintettek felé, mely arra irányult volna, hogy miért kerülhettek egyáltalán egy ilyen jelentésbe, nem merült fel. Mint az ügyvéd elmondta, a bizottság egyébként ezzel külön is foglalkozott, s ennek nyomán felkérte a belügyi tárca vezetőjét és a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert, hogy hozzanak létre egy olyan munkacsoportot, amely tartalmi elemzésnek veti alá a dossziék tartalmát, s amennyiben úgy gondolja, adja át az információkat a rendőrségnek. Ez a munkacsoport még nem állt fel. Az is napvilágra került azonban, hogy a dossziéból a bizottság elnöke szerint 55 oldal valami folyton eltűnt, de hogy mikor és milyen körülmények között, az nem derült ki. — Az is fontos adalék, hogy amikor ez kiderült, a miniszter úr azt mondta, hogy ez csúsztatás. Nem tudom, mit értett ez alatt — mondta Földi László ügyvédje. Földi László ezredes és Kónya Imre, a parlamenti bizottság elnöke megállapításai egyébként egybecsengenek, hisz mindketten azt nyilatkozták, hogy a felügyelő miniszter eljárása, tudva, hogy a jelentés tisztázta a vádak alól a hírbe hozottakat, rontotta a titkosszolgálat hazai és nemzetközi tekintélyét. Földi László a televízióban azt is elmondta, hogy amikor Katona Béla, az előző miniszter, hónapokkal ezelőtt kijelentette, „megtörtént a hídverés a politika és a maffia között”, azt tényekre alapozta. Méghozzá olyanokra, amelyek a kormány asztalán is fekvő — a Nyírfadossziéból származó —jelentésekben szerepeltek. Ezt azonban a Katona Béla helyébe lépő Nikolits István cáfolta. — Konkrét lépéseket szerintem csak a fent említett munkacsoport tud majd tenni, vagy a rendőrség — vélte dr. Zsiga. — Az Ön védence ezzel a lehetőséggel nem rendelkezik? — Nem. Földi László jelenleg egy munkaügyi perben felperes, ahol azt fogjuk bizonyítani, hogy nem volt indokolt a fegyelmi úton való eltávolítása. Ezen kívül azt gondolom, a büntetőeljárásban is be fog bizonyosodni az ártatlansága, mint ahogy ezt már a parlamenti bizottsági jelentés is előrevetíti. Úgy tűnik tehát, hogy amit eddig tudunk, az csak a jéghegy csúcsa, most már azzal kellene foglalkozni, hogy a dossziékban szereplő információk igazak, vagy sem. Valakiknek meg kellene szólalni. Valószínűleg a közvéleményt ez érdekli igazán, s nem a formai lépések. — adzs — KRÓNIKA Zala megye a segítők között (Folytatás az 1. oldalról.) Onnét majd a Magyar Vöröskereszt és a polgári védelem koordinálásával jut végállomásához: Lengyelországba... Konzerveket, tisztító- és mosószereket, vadonatúj ruhákat, bébiételeket, levesporokat, és lisztet tartalmazott elsősorban a Zalaegerszegről útra kélt szállítmány, tájékoztatott a berakodást megelőzően dr. Baracskai Józsefné, a megyei vöröskereszt megbízott titkára. Talán nem árt hozzátenni azt sem, hogy — a számos egyéni felajánláson túl —, kiknek is köszönhető mindez: a tüskeszentpéteri malomból 10 mázsa liszt érkezett, a Zalai parkertől vegyi áru, az egerszegi önkormányzat adományából — kérésükre — bébiételeket és más élelmiszert vásárolt a szervezet, a Zéta élelmiszert ajánlott fel, miként a Nestlé levesport, a Color 900-900 nadrágot és zakót... Mindehhez a titkár aszszony fontosnak tartja megjegyezni azt is, természetesen továbbra is számítanak a lakosság segítségére (akik eddig elsősorban ruhaneműkkel járultak hozzá a gyűjtéshez), de a sürgősségi-fontossági szempontokat szem előtt tartva döntöttek a rakomány mostani összetétele mellett. De még mindig szükség lenne takarókra, dobozolt tartós élelmiszerekre, bébiételre, fertőtlenítő- és tisztítószerekre... Egyébként az adakozni szándékozó városi s megyei szervezetek köréhez újabb két alapszervezetük is csatlakozott, Zalaszentgyörgyről, illetve Kávásról. A szállítmánnyal kapcsolatosan dr. Baracskai Józsefné még egy nagyobb felajánlásról is szót ejthet: egy zalai vállalkozó hűtőkocsiját bocsátotta rendelkezésükre, melyet azonban a jobb kihasználás érdekében az országos szervezetnek ajánlottak tovább. S részben felajánlás a jelenlegi fuvar is, hiszen Győri János, a Győré és Horváth Trans cégvezetője pusztán az üzemanyag árát fogadja el tőlük s már évek óta szinte minden segélyszállítmányuk bonyolításában részt vesz. A szállítmány egyébként csak a kezdet, a megyei vöröskereszt már javában folytatja a tárgyalásokat egy újabb, várhatóan tíz nap múlva induló transzport érdekében... A segítség egy másik formájáról, a gyermeküdültetésről szólva a megyei vöröskereszt szervezet megbízott vezetője elmondta, Zalaegerszeg fogadókészsége mellett — negyven gyermek elhelyezését biztosítaná a város egy hónapig, s úgy tűnik, hogy támogatók révén most már ellátásuk is megoldható —, további jelentős segítséget kaptak Lenti és Zalakaros önkormányzataitól, illetve szervezeteitől. Előbbi helyen 40, utóbbinál 60 gyermek, s természetesen kísérőik (összesen 14 felnőtt) teljes ellátású fogadását ajánlották fel, s mindehhez mára tizenháromra bővült a lengyel gyermekeket vendégül látni kívánó zalai családok száma is, ami újabb 22 gyermek elhelyezését tenné lehetővé... Jelen pillanatban a 6—16 éves korú lengyel „vendégek” augusztus 10-ei érkezését valószínűsíti dr. Baracskai Józsefné, hozzátéve, reményeik szerint a Lentibe kerülő gyerekek már a jövő héten megérkezhetnek. Mindehhez hozzátette még, hogy sok családnak otthona is odalett Lengyelországban, így már azon is gondolkodnak, hogy a tanévben miként tudnának Zalában elhelyezni gyerekeket. — Kujber — Leépítés — két lépcsőben (Folytatás az 1. oldalról.) Szabó Gyuláné szerint egyébként a kormány döntése meglepte a hivatal dolgozóit, hiszen nem is olyan régen látott napvilágot az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992-es törvény módosítása. A zalai intézménybe eddig 25.327 személyi kárpótlási kérelem érkezett, határozat azonban csak 5275 esetben született. Minthogy bizonyára kérelmek később is érkeznek majd — a benyújtásukhoz szükséges adatlaphoz mellesleg továbbra is a hivatalban lehet hozzájutni — több mint 20 ezer ilyen ügyet kell még elbírálniuk a hátralévő, meglehetősen rövid időszakban. A zalai hivatalban eddig 56 ezer vagyoni és 33 ezer személyi kárpótlási ügy dokumentumai halmozódtak fel. Az ott dolgozók megkezdték ugyan ezek archiválását, de a munkát vélhetően nem tudják majd befejezni, s arról sincs még információjuk, mi lesz az iratok további sorsa. — vézség Jelentős eredményjavulás A tiszai Vegyi Kombinát az év első felében nyolcmilliárd forintot meghaladó nettó eredményt ért el. Adózatlan eredménye megközelítette a 9,7 milliárd forintot, s ez 53 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A társaság árbevétele 31 százalékkal emelkedett a bázishoz képest, 40,7 milliárd forintot tett ki. Az üzemi eredmény 8,7 milliárd forint lett, szemben a tavaly első félévi 5,2 milliárd forinttal. Ahol a marosvásárhelyi vendéglős tanul Zalaegerszegi önkormányzati képviselői delegáció járt az erdélyi város ünnepségén Marosvásárhelyen sok-sok éve nem volt olyan nagyszabású, vásárral egybekötött rendezvény, mint amilyen nemrégiben „Marosvásárhelyi napok” néven lezajlott, s az erdélyi város 164 ezres lakosságának többségét megmozgatta. Az apropót az adta, hogy Mátyás király 515 éve adott vásári jogot a településnek. E programra hivatalos volt Zalaegerszeg önkormányzati képviselői delegációja is, mivel a két település egymás testvérvárosának mondhatja magát, sőt Zalaegerszeg az első hivatalos testvérvárosa Marosvásárhelynek. Ők, mármint az ottani városvezetők a zalai megyeszékhely 750 éves évfordulójának ünnepi eseményein részt vettek, most pedig Szalay Péter alpolgármester, Kremzner István és Szalai Annamária képviselő Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester meghívására utazott a városba. A testvérvárosi kapcsolatoknak ugyan van a múltból felrémlő nem túl tetszetős akusztikája, amely a formalitásról szól, de ez a reményteljes barátkozás valódi összeköttetésekkel kecsegtet, mint azt a delegációban részt vevő Szalai Annamáriától megtudtuk. Ezek máris élő kulturális kapcsolatokat jelentenek, hiszen a színházi eseményeken három éve kölcsönös a részvétel. A gazdasági együttműködés még gyerekcipőben jár, de a vásáron Zalaegerszeg is bemutatkozott. Emellett a civil kapcsolatok is nagyon sokat számítanak sőt talán ehhen van lényeg, vélik a kint jártak. Ezügyben tapasztalható ugyan némi óvatosság, de az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy dolgaikat megbeszélhessék, s főleg a rendszerváltás utáni megváltozott helyzetben való eligazodáshoz adott segítség az igazi segítség. Mint megtudtuk, ez az önkormányzati magasságokban is így van, nagyon is érdemes tapasztalatot és eszmét cserélni például privatizációs vagy intézményfenntartási ügyekben. Romániában, ahol úgy tűnik, még nem tartanak túlságosan előre e kérdésekben, hasznos lehet a néha keserves harcok árán szerzett zalai tapasztalatcsokor. Ha ilyesmi kerül szóba, akár egy vendéglős, aki most alakított céget, is komoly meglepetést jelenthet, ha kiderül róla, hogy Zalakaroson dolgozott néhány évig, itt tanulta a szakmát. Az egerszegi delegáció a hivatalos tárgyalásokon túl részt vett a díszpolgár-avatáson, amely szintén azért nyert különleges rangot, mert évtizedek ót nem volt ilyen Marosvásárhelyen. Ez alkalomból Sütő András is megkapta a város díszpolgári címét, aki ezt román nyelvű beszédben köszönte meg. A zalai résztvevők számára emlékezetes marad, hogy a marosvásárhelyi napok alkalmával tették ki a kétnyelvű helységnév-jelző táblákat, s mint ismeretes, e tény azóta nagy port vert fel. A kulturális programok keretében színházi előadáson vett részt a zalaegerszegi delegáció, de volt vásári vigasság, sörsátor, tűzijáték, s mi szem szájnak ingere. A delegáció résztvevői érzékeltek a városban némi magyar—román elkülönülést, noha körülbelül fele-fele arányban élnek Marosvásárhelyen a két nemzet tagjai. A viszontlátogatás valószínűleg nem sokáig várat magára, s bár nincs még konkrét program, Zalaegerszeg bizonyára hamarosan itt köszöntheti a marosvásárhelyieket, azaz Fodor Imrét és csapatát. A. H. Zs. A felvonulás a marosvásárhelyi napok egyik pillanatát idézi. ZALAI HÍRLAP . Megfizethetők-e? (Folytatás az 1. oldalról.) — Eredetileg 50 gyógytornász hallgató beiskolázását jelöltük meg nappali tagozaton, ám a minisztériumi egyeztetést követően ez a szám 84-re emelkedett. Végül a halasztott, s más okból újrakezdő hallgatókkal együtt szeptemberben 90 elsőévessel kezdünk. A diplomás ápolóira 35, az idén először induló egészségbiztosítási szakra pedig 23 hallgató nyert felvételt. Az utóbbi két képzésre levelező tagozaton is lehetőség nyílik. Ebben a formában, a jelenlegi létszám alapján, 40-en kezdik tanulmányaikat ősztől a diplomás ápolói szakon, közülük öten költségtérítésesként. A pécsi egyetem száz fő részére költségtérítéses pótfelvételt hirdetett a diplomás ápolói szak levelező tagozatára, bajai beiskolázással. A képzés összege félévenként 35 ezer forint, melynek kifizetését, véleménye szerint, nagy valószínűséggel vállalják a leendő hallgatók. A jelentkezés határideje augusztus 4., s a pályázóknak nem kell felvételi vizsgát tenniük: az érettségi bizonyítvány átlaga a mérvadó. Dr. Nemes Kornélia, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar adjunktusa, tanulmányi titkára elmondta, hogy mindhárom szakon, tehát az agrármérnök, az agrárkémikus és a gazdasági agrármérnök nappali tagozatán meghirdették a felsőoktatási tájékoztatóban a költségtérítéses képzést.Jelentkezéskor a felvételiző megjelölte, hogy vállalja a költségtérítéses képzést is. E formában az agrármérnöki szakra kilencen, a gazdasági agrármérnökire pedig tizenöten nyertek felvételt. Utóbbi az egyik legkurrensebb szakunk, ezért is vállalták többen a költségtérítéses formát. Mindkét képzésben 50 ezer forint a félévi tandíj, az összeget előre közöltük. Egy hete kapták kézhez az értesítést, ám eddig még nem jelezte senki, hogy nem vállalja ezt a költséget. Egyébként ősztől 126 agrármérnök, 20 agrárkémikus és 74 gazdasági agrármérnök hallgató kezdi meg tanulmányait. — sinkovics — A bírság bősége (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondták, hogy ugyanakkor viszonylag sok baleset történt. Pintér Mátyás főfelügyelőhelyettes úgy fogalmazott, hogy a klasszikus balesetekből, esésből, faipari gépek szabálytalan használatából sajnos bőven van. Az első félévben 252 balesetet vettek nyilvántartásba. Öszszesen 373 munkáltatót ellenőriztek a felügyelők, 296 államigazgatási határozatot küldtek ki, ezekben 1500 intézkedést fogalmaztak meg. A hivatal helyettes vezetője szerint különösen aggasztó, hogy 275 gép üzemeltetését kellett a helyszínen felfüggeszteni, miközben 85 dolgozót tiltottak el a további munkavégzéstől. A gondok súlyosságára utal, hogy 115 alkalommal szabálysértési eljárást indítottak. Közel 2 millió forint volt a munkabiztonsági szabálysértés elkövetéséért kiszabott bírság, s további 2,8 millió forintot tett ki a munkaügyi bírságok összege. Az eltelt fél év során országos célvizsgálatokban vettek részt a zalai felügyelet munkatársai. Legfontosabb volt ezek között az építőiparban foglalkoztatottak körében elrendelt akciósorozat, amely a zalai munkaterületek esetében kirívó mulasztásokat nem hozott a felszínre. Ez a munka változatlan intenzitással egész éven át tart, mert az építőipari munkabiztonsággal örökösen baj van. Kritikus pont az egyéni védőeszközök használata, de mint a munkabiztonsági szakember fogalmaz, hasonlatosan ahhoz a bizonyos állatorvosi beteg lóhoz, minden tiltott és szabálytalan jelenség megtalálható a kivitelezéseknél. A biztonsági szabályozás például kötelezővé tette az építőiparban a védősisak használatát, de nem tartják be a munkáltatók, s nem követelik e védőeszközt maguk a dolgozók sem. Holott egy sisaktalan találkozás rosszabb esetben akár 30 ezer forintos szabálysértési bírságot is maga után vonhat, s már csak ezért sem ártana odafigyelni a részletekre. Megtudtuk ezzel kapcsolatosan még azt is, ha olyan szituációban észlelik a hiányosságot, ami másokat is veszélyeztet, akkor a munkavédelmi bírság — volt rá példa az első fél évben — akár 200 ezert forint is terjedhet. — takáts —