Zalai Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1997-11-04 / 258. szám

1997. november 4., KEDD Rl­n­egV^l­t Elnök, felhőközelben Már az sem csekélység, ha valaki az Egyesült Államok el­nökének mondhatja magát. Ha mindehhez még a bajban is he­lyén az esze, ökle — fegyvere, rádiótelefonja, segítő stábja és a többi —, mikor családi és politi­kai szinten egyaránt szorongat­ják, nos, akkor szinte senki sem állíthatja meg. S hogy ilyetén kiindulással milyen film is ke­rekedhet? Az egyik lehetséges válasz fogalmazására Az elnök különgépe című amerikai opusz tesz kísérletet, főszerepében Harrison Forddal, Marshall el­nök formálójaként. Wolfgang Petersen mozija— melynek forgatókönyvét And­rew W. Marlowe követte el — egyszerre szól az elnöki kulisz­­szákról, a nagypolitika vázlatos mibenlétéről, bár alapjában (némi szentimentalizmustól sem mentes) katasztrófafilmbe csúszó akciófilm — a végered­mény hát meglehetősen eklekti­kus, néhol határozottan nehezen viselhető. Csak a film tempója, sorozatos akciói azok, melyek továbbgörgetik a néző figyel­mét, türelmét egyes jeleneteken és a filmmel töltött időn át... A kezdetek kezdetén a ka­zahsztáni elnöki palotában jól összehangolt, közös, orosz— amerikai akció eredményeképp épp foglyul esik az ügyeletes zsarnok, Radek tábornok, majd Moszkvában kerül sor a közös ünneplésre, s az amerikai elnök kemény hangú beszédére. Mire családja — a Clinton-famíliára emlékeztető felállás szerint ka­masz kislánya és szépséges, mo­solyban nem fáradó neje­­— megérkezik az esti balettről, in­dulhat az Air Force One, azaz az elnök különgépe haza, Wa­shington felé... Csakhogy a fe­délzeten — hiába a szigorú biz­tonsági ellenőrzés — mindenre elszánt, vezérük, Radek kisza­badításáért, a rendszerváltás el­len ekképp is tiltakozó ultrana­cionalista terroristák lepik meg az elnöki családot és kísérői­ket... Párhuzamosan természe­tesen csakhamar válságstáb áll fel a messzi Washingtonban, az alelnök asszony (Glenn Close) tettrekész vezényletével. Aztán megtörténik mindaz, ami csak egy repülőn — s a kö­rülvevő levegőégben — eljátsz­ható. Túszok esnek áldozatul az időhúzásnak, éteri jelek jönnek­­mennek; a családjával is zsarolt elnök, ki jó hasznát veszi egykő­személyes zsaroltatása engedi — konokul küzd az ellennel (a csúcsrosszat az amúgy szimpatikus Gary Oldman játssza), sajnos, előre borítékolható kimenetellel. A film mentségére szólnak látvá­nyos akciói, de ez kevés az üd­vösséghez. Mindez úgy húz el a néző mellett könnyen felejthe­­tőn, mint valahol­ valamikor, fe­lette egy igazi Air Force One... — Kujber­e­ l­ katonai is­mereteinek, már elvei ellen kényszerülne (Radek szaba­dulásakor csak úgy zeng az Internacio­­nálé), de per­sze nem kell komolyan ag­gódnunk... Harrison Ford Marshall elnökként —­­ideig „látha­tatlanul”, s már amikor Gary Oldman és Harrison Ford az amerikai film egyik jelenetében. Akit kedvelnek a kritikusok 75 éves Charles Bronson, a halál harmonikása Három férfi érkezik lovon a vadnyugati városba: Joe ara­nyon, Bill ezüstön, Charles bronzon. Ez a gyenge szóvicc is erősíti Charles Bronson magyarországi népszerűségét, amelyet igazán A hét mesterlö­vész egyikeként vívott ki. John Sturges amerikai rendező 1960- ban — a japán Kuroszava Hét szamuráját westernizálva — forgatta a filmet, amelyben Bronson még nem főszerepelt, de olyan sztárokat erősített, mint a néhai Yul Bruinner, vagy a már ugyancsak néhai Steve McQueen. Pedig Bronson filmes karri­erje jóval korábban kezdődött, még 1951-ben, s nem kisebb nagyság, mint Gary Cooper ol­dalán a „haditengerészetben”. Utána viszont hosszú csend kö­vetkezett, és csupán epizódsze­repek, amelyeken ma nagyot csodálkozik a tévé előtt ülő: — Az ott nem a Bronson? — és saj­nálja, hogy nem ő a főszereplő. A másik, nemzedékek nagy filmemléke: A halál 50 órája, amelyben mellékszerepéből fa­kadóan kevésbé volt észrevehe­tő. Aztán jött legnagyobb sikere, a Volt egyszer egy vadnyugat (már negyven is elmúlt a forga­táskor) és Bronson örök nemzet­közi legendává emelkedett. Nagy sikere volt persze egy sor más, kevésbé monstre produk­ciójának is, amelyek ugyancsak jó filmek: a Chato földje, a Mr. Majestic, a Szöktetés, a Piszkos tizenkettő, no és persze a Bosz­szúvágy. Szerepelt azonban jó­val gyengébb alkotásokban is, olyanokban, amelyeket ő sem tudott jóvá tenni a gyenge forga­tókönyv, a rossz rendezés miatt. Bár Gary Cooperrel szerepelt először, Bronson kirítt a holly­woodi férfiszépségek sorából. Egyrészt alacsonyabb, másrészt arca szépnek egyáltalán nem mondható. Teste viszont annál inkább: testépítő klubok helyett bányák edzették izmait, és kivá­ló fizikumának is köszönhette azt a belső nyugalmat, amely a valóban erősekből árad. Bron­son (eredetileg Bunchinksy) ti­zenöt gyermekes bányászcsalád tizenegyedik gyermekeként szü­letett a pennsylvaniai Ehren­­fieldben. Nem kényeztette el a sors, apja halála miatt hamaro­san kenyérkeresővé kellett elő­lépnie. A kritikusok jobban kedvelik, mint ő a kritikusokat.—Nekem a munkám minősége a fontos, és ezzel a minőséggel nekem kell elégedettnek lennem, nem pedig egy hájas tempom kritikusnak, aki New York-i karosszékből mond ítéletet — fogalmazott egyszer (kevésbé finoman a kri­tikus testrészről). Ennek ellenére jó volt a sajtó­ja és a sajtó hozzá: 1972-ben a hollywoodi külföldi újságíró­tudósítók egyesülete a tengeren­túl legvonzóbb sztárjának kiál­totta ki. Ennek immár 25 éve. A (még) mindig erőt sugárzó Charles Bronson tegnap volt 75 éves. Petőfi Sándor szavalóverseny Petőfi Sándor nevével fémjelezve hirdet szavalóversenyt a Ma­gyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai Szerkesztősége, a Petőfi Emlékbizottság, az Országos Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyarok Világszövetsége. A közlemény szerint az álta­lános iskolás, a középiskolás, il­letve a felnőttkor kategóriában induló vetélkedőn — akár egyé­nileg, akár csoportosan — kor­határ nélkül bárki részt vehet. Téma szerint ugyancsak három kategóriában — vers- és próza­mondásban, hangszeres kíséret nélküli énekelt vers, illetve megzenésített költemény elő­adásában — mérhetik össze a versenyzők a tehetségüket. A létszám a hangszeresek eseté­ben nem haladhatja meg a nyolcat, az énekegyüttesek tag­jai pedig nem lehetnek többen tizenkettőnél. Az általános és középiskolá­sok magyartanáraiknál jelent­kezhetnek a versenyre. A 18 éven felüli érdeklődők az orszá­gos és megyei lapokban, illetve a Rádió és Televízió Újságban november 15-től olvasható je­lentkezési lap beküldésével je­lezhetik részvételi szándékukat a Magyar Televízió Petőfi Sán­dor Szavalóversenyének posta­­fiókszámán: 1369 Bp. 5, Pf. 368. Az indulni kívánók december 15-ig juttathatják el jelentkezé­süket az említett címre. A helyi válogatók és a megyei döntők időpontjáról a megyei pedagó­giai intézetek és a helyi lapok adnak felvilágosítást. A határa­inkon túl élő magyar és nem ma­gyar jelentkezők számára a Ma­gyarok Világszövetsége Orszá­gos Tanácsai hirdetik meg a versenyt, de részvételi szándé­kukat az érdeklődők az MTV fenti postafiókszámán is jelez­hetik. KULTÚRA ZALAI HÍRLAP . Mert vannak egyértelmű dolgok. „ Ha biztosítás, akkor AB. „Berkéné Sabján Katalin vagyok, az AB üzletkötője” Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt várja tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek­tetési tanácsokkal segítem Önöket blon­ságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biz­tonsága, megalapozott és nyugodt jövő­je megteremtésében. • Befektetés a biztonságba ü­ téseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek ben­ne. Az ÁB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerű­ek, testreszabottak, ezért valódi bizton­

Next