Zalai Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. január 2., PÉNTEK Vidám búcsú '97-től Szilveszteri mulatságok városokban és falvakban Repesett volna bármely, petárdagyártással vagy -eladással foglalkozó embertársunk szíve, ha szilveszter éjjelén megfordult volna Gellénházán, a művelődési ház előtt. Az intézmény vendégei igazi „nagyfogyasztónak” bizonyultak e téren, nincs tüzérlő, mely hidegvérrel elviselte volna az egymásba érő durranásokat. Maguk az elkövetők viszont persze rettentően élvezték a dolgot és azt a hirtelen szabadságot, melyet a bál kapott az óév búcsúztatásának alkalmából. A faluban ugyanis rendesen csak éjjel egy óráig tarthat a mulatság, ám most, a különleges alkalomra való tekintettel az illetékesek feloldották az időbeni megkötést. — Épp egy éve annak, hogy a Mal Rt-től kivettük bérbe az intézményt — mesélte a főnök, Horváth Tamás. — Hogy milyen manapság vállalkozói alapon működtetni egy kulturális intézményt? Nem volt sem túl jó, sem túl rossz az esztendőnk, kis szerencsével talán többet is kihozhattunk volna belőle, de ugyanakkor túlzottan panaszkodni sincs okunk. Szép szolidan A Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület néhány tagja Fenékpusztán, a kutatóházban töltötte a szilvesztert. Már csak órák voltak vissza az óévből, amikor még mindig lázas munka folyt a telepen. —A denevér-programunk jelen szakaszában 235 általunk készített odút kell kihelyeznünk, s az elmúlt két nap alatt a 19-ig jutottunk el — mondta az elnök, Fehér Csaba. — Miután a tagságunk jelentős részét diákok alkotják, a mostanihoz hasonló iskolai szünetekben tudunk igazán dolgozni, ki kell használnunk minden percet. A munka nem volt egyébként akármi, hiszen a szárnyas emlősöknek készült otthonokat lehetőség szerint jó magasra kell szerelni, amit kötélvégen függeszkedve, „alpinista módra” oldottak meg az egyletbeliek. S a nagy munka mellett, a szilveszteri koccintást nem is sikerült igazán megszervezni, pezsgőt például senki sem hozott magával. Mindössze pár üveg sör várta, hogy kifejthesse hatását, s várható volt, hogy beválik a jóslat: szolid lesz számukra ez a szilveszter. Kandikó koktél Nem sokkal a Kandikó alatt, a dobronhegyi Udvarház fogadóban igazán stílszerűen kezdődött a szilveszteri mulatság. Az intézmény főpincére, Kozma László kreálta azt a Kandikó Coctail '97 nevezetű italt, melylyel a házba érkező vendégeket fogadták. — Zártkörű a rendezvényünk, melyre olyan vendégeket várunk, akiknek egyébként is törzshelye az Udvarház — mondta az estről Gergye Anna, az üzletvezető képviselője. — Biztosak vagyunk benne, hogy csalódni ezúttal sem fognak, s erre garancia a menü: süllőrakottas erdei gombával, ropogós malacsült almáskáposztával, kijevi töltött borda rizibizivel, továbbá a kecskeméti barackpuding. Míg a vendégek mindezek elfogyasztásával bíbelődtek, felkészülvén a várhatóan hosszú és megerőltető éjszakára, a ház alkalmazottai előbbre is gondoltak, továbbfejlesztve némileg a „buli után még takarítás” kezdetű slágert: náluk ugyanis közvetlenül a takarítás után, újév napjának délelőttjén, újabb buli következett. Amikor a jól végzett munka után végre a falusi turizmus szövetsége által négy napraforgósnak minősített fogadó alkalmazottai is „elengedhették” magukat. Dongott a parkett Keszthelyen, a Helikon Hotelben szilveszter estéjén alig volt megállás. A szépszámú vendégsereg — köztük németek, osztrákok, szlovének — igen jó hangulatban, szinte pihenő nélkül „döngette” a parkettet, pontosan ugyanúgy, ahogy azt velük összhangban a magyar óévbúcsúztatók is tették. —Az elmúlt három esztendőben is itt szilvesztereztünk, ez talán jelzi, hogy maximálisan elégedettek vagyunk az egyébként csodálatosan feldíszített Helikon hotelbeli szilveszteri rendezvények színvonalával — mondta két rock and roll között a bajai Serege Mátyás, aki családjával és baráti társaságával érkezett Keszthelyre. — A műsorszámok közül legjobban a táncbemutató tetszett. Mindent összevetve, szerintem nem kell ennél jobb szilveszteri buli! Megerősítette édesapja véleményét a nyolcesztendős Dorina is, míg a vendégek közül többen a tombolahúzás izgalmait említették. Merthogy Fortuna legfőbb kiválasztottjai fődíjként — amolyan pótszilveszterként — három pluszéjszakát kaptak ajándékba a szállodától... A Carbona csillagai Hévízen nem volt olyan vendéglátóhely, ahol ne telt ház búcsúztatta volna az óesztendőt. A sorból természetesen a nemrég négycsillagosra „előléptetett” Hotel Carbona sem maradt ki, itt — a bálteremben illetve az étteremrészben — közel ötszáz külföldi és magyar vendég szilveszterezett. — Kiváló volt a műsor, nem is beszélve az óriási, folyamatosan frissített svédasztalról, melynek köszönhetően valósággal dúskálni lehetett a „javakban”—mondta a Major, a Csejk és a Németh házaspár, akik Budapestről érkeztek Hévízre — telelni. — Egyébként idén első alkalommal szilveszterezünk a (~* arTnnahom Buli a Koronában Annak ellenére, hogy a zalaszentgrótiakat számos helyre invitálták szilveszteri bulira, december közepén szinte már mindenhol az utolsó szálig elkeltek a belépőjegyek. Kiváló volt a hangulat a Korona vendéglőben is, ahol ezúttal avatták fel a patinás műemlék jellegű épület nemrég kialakított 200 férőhelyes szárnyát. A Városi Művelődési Központban ugyancsak telt ház búcsúztatta az óévet, itt a veszprémi Petőfi Színház színészei adtak vidám kabaréműsort, akik a Fiáker vendéglőben s a Batthyánykastélyban rendezett szilveszteren is felléptek. Tetőfokán a jókedv Gellénházán. Terülj, terülj asztalkám! — a Carbonában. Vidám csapat egy kanizsai utcán. Vízparti party Zalakaroson. Idén a denevéreknek is lesz hol lakniuk. Körtánc a keszthelyi Helikon Szállóban. Aki otthon maradt Aki otthon maradt, megérdemelte. Azokról beszélek, akik ki sem mozdultak az óév utolsó napján, azt gondolván, a tévéműsorával majd szépen elmúlatják az időt. Tehát magamról szólnék, a szerdán éjfélig vívott csatáimról, amelyeket a tévécsatornák váltogatásával műveltem. Igazából nem készültem előre a rám váró élményekre, nem böngésztem át e nap kínálatát, hagytam, hadd sodorjon csak a humor áradata, hiszen annyi csatorna van, nem létezik, hogy ne találnék kedvemre valót. Azt azonban magam sem gondoltam volna, hogy egyetlen kacaj nélkül sikerül átjutnom az új esztendőbe. De azt sem, hogy többségében konzerveket bontogatnak az adók. Délután fedeztem fel a HBO-n a Danubius Capuccino stábjával tető alá hozott, könnyen felejthető Mennyi? 30! című kabaréshow-öszszeállítást (ha ismétlés volt, még nem láttam), amit csak úgy lazán néztem, bízván, lesz ennél még jobb is. Főleg a befejező szám árasztott penetráns szagot, a bélszél energiával működtetett kerékpár konstrukcióval. Aztán megnéztem a magyar közszolgálati televízió egyes csatornáján a Ruttkai Éva emlékére vetített Tanulmány a nőkről című, 1967-ben keltezett filmet, a Híradót, miért pont most hagynám ki alapon, s aztán jött Mr. Bean, kinek poénjai nem hatottak az újdonság erejével. Majd döbbenten meredtem a főműsoridő kínálatára, a Verseny a javából című, 1965-ös film vetítési idejére. Egyszázötvenöt perces fám pergett, s ez még akkor is soknak tűnt számomra, ha olyan szereplőket vonultatott fel, mint Jack Lemmon, Tony Curtis, Natalie Wood és Peter Falk. Fél tíz tájban átkapcsoltam a TV2-re, hogy megnézzem az elmaradt Boncz— Nádas—Usztics Hangoskodni tilos! című kabaré helyett a Mikroszkóp Színpad ugyancsak nem egészen friss összeállítását. Hogy mit veszítettem, nem tudom, de hogy Sas József szavaival éljek, a kínálat láttán nem volt kérdéses, nyertem avagy nyertem... Már csak azon tűnődtem, Hacsek és Sajó (Perlaki— Heller) miért éppen a windsurfing fölött huzakodik, úgy látszik e napon az általában szemérmesen kezelt szeles témák akaratlan is áttörték a gátat. Egy kis pendlizés még a Holló Színház műsora és a fam végkifejlete közt, s elkezdődött a Mindenki másképp csinálja, a Heltai Színpad szilveszteri kabaréműsora, Mácsai Pál vezetésével. A színész intellektualizmusa, harsányságtól mentes alkata garancia volt arra, hogy a kacagás művészetét magunk is visszafogottan műveljük. Ebben a műsorban a dögölj megcsendült, itt Hacsek és Sajó (Kerny Verebes) a tamagocsi és a Mitsubishi őrületénél rekedt, Lujza és Jenő (Udvaros—Kulka) panelje fárasztón gerjesztett, Bajor Imre viszont túlhergelte magát riporterként, s szó mi szó, Gálvölgyi Jánostól láttunk jobbat is. A műsorban az erős visszafogottság mezében színre lépett (azt hiszem, választékosan fogalmaztam) Garas Dezsőnek a szegények és gazdagok feletti moralizálása tetőzött rajtunk. Eztán már csak hab a tortán Presser dala. Jól van, jól van... Bim-bam, bim-bam, éjfél—pukk...! (sinkovics) KRÓNIKA ZALAI HÍRLAP . Estély a Centrálban A jó hagyományokhoz híven most is sokan szilvesztereztek a nagykanizsai Centrál Hotel éttermében és bárjában, ahol pompás ételek-italok és kellemes muzsika járult hozzá ahhoz, hogy a helybéliek, továbbá osztrák és horvát vendégek méltóképpen ünnepelhessék az évváltást. Czeglédi László szállodaigazgató ottjártunkkor elmondta, hogy a csütörtök hajnalig tartó vigasságon ötfogásos vacsora került az ünnepi asztalokra, de az est meglepetése a lángolva felszolgált sültfagylalt volt. A tombola egyik fődíja — melyet dr. Hári Tibor nyertesültmalac volt, viszont újdonságot jelentett a másik fődíj, melynek boldog nyertese, Mátyás Zoltán egy hétvégét tölthet el a Tatai Kastélyszállodában. — Az óév utolsó napján az árazással foglalkoztunk a töltőállomáson, de ennek ellenére barátainkkal jó hangulatban töltjük a szilvesztert—így a kanizsai Hujber Gábor, hozzátéve: — A vacsora választékos volt, s a pompás fogások közül talán a brokkolival töltött pulykamell ízlett a legjobban. Külföldiek Karoson A zalakarosi fedett fürdőben a Behán István és családja által remekül előkészített szilveszteri vigasságon 180 elegáns magyar, szlovén és német vendég búcsúzott az óévtől, éjfélkor vidáman köszöntve a bizonyára mindenkinek újabb meglepetéseket tartogató új esztendőt. Ottjártunkkor a főszervező elújságolta, hogy a medence egyébként is impozáns környezetének feldíszítésében évek óta sokat segít ötleteivel Friedrich Harold, a bajor Chamerau település polgármestere. — Tíz éve járok rendszeresen Zalakarosra, vagyis immár a második hazámnak tekintem ezt a kellemes fürdővárost — magyarázta Friedrich Harold. Az összeállítást Gelencsér Gábor, Pezzetta Umberto, Sámel József, Szakony Attila és Varga Andor készítette.