Zalai Hírlap, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
4 ZALAI HÍRLAP KÖRKÉP Fejlődés világszínvonalon Nagy Lajos, a TOP főosztályvezetője a tűzoltóság jelen helyzetéről —Három év alatt 8,5 milliárd forintot költhetünk az alapfelszerelés cseréjére. Ezért úgy látom, a mostani kormány nagyon sokat tett a tűzoltóság technikai fejlesztése érdekében — vélekedett Nagy Lajos ezredes, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának tűzoltási és műszaki mentési főosztályának vezetője, akit az elmúlt heti parlamenti szócsatáról kérdeztük. Az egyik ellenzéki párt vezetője ugyanis azt vetette a kormány szemére, hogy bűnös módon elhanyagolták a tűzvédelmi szervezeteket és ez sokmilliárdos kárt okoz az országnak. —Az elmúlt 15-20 évben nem volt lehetőség ilyen mértékű előrelépésre — tette hozzá Nagy Lajos. — Mindezt világszínvonalú berendezésekkel valósítottuk meg. Az eszközöket az önkormányzati tűzoltóságok 10-20 százalékos önrész befizetésével központi támogatásból vásárolhatták meg. Előrelépés, hogy a fizetésekben is sikerült magasabb nívóra jutni. Alapbérükkel elérték idén a köztisztviselői alap 91 százalékát, 23.600 forintot. Ezt különböző, beosztástól, végzettségtől függő szorzókkal megfejelve állapítják meg az itt dolgozók fizetését. A régebbi bázis szemléletű gazdálkodásról áttértek a normatív finanszírozásra. Erre azért volt szükség, mert a tűzoltóság leterheltsége gyakran befolyásolhatatlan tényezőktől, például az időjárástól függ. A régi módi alapján a csapadékosabb évet követő szárazabb esztendőben nem lenne elegendő a pénz. Most a technika, a létszám és a feladatok alapján határozzák meg költségvetésüket. Az esetleg megmaradó keretből tartalékot képeznek. Ebből a summából kapnak például az önkéntes tűzoltóegységeket is. Idén a TOP fejlesztési pénzeiből és a belügyi tartalékból 250 millió forintot szánnak erre a célra. — Az átcsoportosítás során leállítottunk tűzoltólaktanya építéseket is — említette Nagy Lajos, aki úgy látja, az egerszegi laktanya is előbb-utóbb rekonstrukcióra szorul, hasonló lépés vár Keszthelyre is. Ennél hamarabb valósulhat meg a műszakimentő bázisok kialakítása. Ez nem jelentene mást, minthogy a magas technikai színvonalon felszerelt hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság a saját feladatain túlmenően nagyobb körzetben speciális mentési feladatokat is ellátna. Erre a célra jelölték ki Dunántúlon Győr, Veszprém és Pécs mellett Zalaegerszeget. Ezek a központok kialakítása szerencsés esetben még ez évben megkezdődhet. Ehhez azonban szükség lenne a biztosítási díjakból remélt 1 százalékra, amely közel egymilliárd forintos fejlesztési forrást jelentene a tűzoltóság részére. Remélhetőleg hamarosan olyan megoldás születik ez ügyben, amely már az alkotmányosság szűrőjén se akad fenn. Férfias vadász megértő neje A helyzet szombaton este az ellenkezőjére fordult: a vadaknak végre volt egy nyugodt, a vadászoknak pedig egy a szokásosnál jóval zajosabb éjszakájuk. A „fegyverszünet” oka: a Zalamenti Vadászklub hagyományos bálját tartotta a szentgróti VMK-ban. A közel kétszáz vendég Bálint László ügyvezető elnök köszöntőszavai után a Szentgrót táncegyüttes, illetve Lovay László nótaénekes műsorát élvezhette, majd a vadfinomságokat felvonultató vacsorát követően, a poharazgatás és az „össztánc” közben, munkálkodni kezdtek a zsűrik. Feladatuk az volt, hogy az előre megadott szempontok alapján eldöntsék, kik legyenek a vadászbál kitüntetettjei. Nos, határozataik szerint a legférfiasabb vadász címet az osztrák Werner Köblis érdemelte ki, a legmegértőbb vadászfeleség pedig a zalaszentgróti Krepsz Istvánná lett. A bál szépévé a budapesti Bálintfi Kálmánnét választották, a tavalyi év legeredményesebb vadászaként pedig Krepsz Istvánt, illetve Bálint Lászlót köszöntötték. Díjazták rajtuk kívül azokat is, akik eredményesen töltötték ki az egyébként rendkívül nehéznek bizonyult vadásztotót. (sámel)A vadászbál szépe. Hóval köszöntött be március Bizonyára tegnap reggel sokan felsóhajtottak: — Ha februárban így esett volna a hó... Akkor még jobban örültünk is volna neki, mint így a március első napján — a hét végére telet jósló meteorológusoknak. Úgy látszik márciusnak kellett megmutatni, milyen a tél. Pillanatok alatt vastag hótakaró lepte el a mezőt, a faágak csak úgy roskadoztak a teher alatt. Legjobban talán a gyerekek örültek. Előkerültek a szánkók, készültek a hóemberek. (A vizes hó remek építőanyagnak bizonyult.) Ám az időjárás csak nem akart kegyes lenni a friss hótakaróhoz. A meleg hamar latyakká változtatta a fehér égi áldást. Amíg bőven jött utánpótlás, győzte a harcot a plusz fokokkal, s hízott is a hótakaró a földeken. Sőt délelőtt a megye főbb közútjain még só- és homokszórásra és hóekézésre is kivonultak a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. gépei. Az 5-10 centiméteres hó miatt összesen 15 gép dolgozott. Délutánra aztán elállt a hóesés, a gépek is visszavonultak. Ez azonban nem jelentheti, hogy ma reggelre semmi gond. Hiszen — a tegnapi előrejelzések szerint is — ma hajnalra talajközelben mínusz 2-3 fokra süllyedt a hőmérséklet. Az úttest, az aszfalt pedig vizes, jeges. Betörőt, rablót fogtak Két elfogásban is segédkeztek a Zalaegerszegi Bűnmegelőzési Egyesület tagjai. Információjuk alapján állították elő Sz. Zoltánt, aki a nagyposta előtt „átalakított” egy pénzes telefonkészüléket, és így a sikertelen hívások után a masina nem adta vissza az érméket. Azokat később Sz. Zoltán varázsolta ki a telefonból. A zalaegerszegi strandfürdő épületénél este tízkor jelzett a védelmi rendszer. A bűnmegelőzési egyesület tagjával együtt kiérkező járőr elfogta K. Miklós zalaegerszegi lakost, aki elismerte, hogy betörte a bejárati üvegajtót. A rongálási kár 6000 forint. Zalakaroson fogta el a járőr O. Tibor zalakomári lakost, akit a tatabányai bíróság körözött rablás és más vagyon elleni bűncselekmények miatt. 1998. március 2., HÉTFŐ Jubileumi gálaműsor Alakulásának — pontosabban színpadra lépésének — negyvenedik évfordulója alkalmából adott ünnepi műsort szombaton este a keszthelyi Csokonai ÁMK- ban a Georgikon Népi Együttes. A jeles jubileum generációk találkozója volt; az 1958-ban először bemutatkozott együttes alapítói, s majd későbbi követőik sohasem feledkeztek meg az utánpótlás kineveléséről. E munkának köszönhető, hogy a mai Pannon Agrártudományi Egyetem egykor volt diákjainak, fiatal oktatóinak folklórhagyományok iránti szeretete azóta nemzedékekben újult meg. A tradíciók hordozásával az együttes hozzátartozója lett a város kulturális életének, de megismerhette a keszthelyi táncosokat az ország is. Versenyeken való részvételeiket, fesztiválszerepléseiket számos elismerés fémjelzi — nívódíjak, arany minősítések, s a „Végleges Kiváló Együttes” cím elnyerése. A folyamatot elindítóknak s folytatóinak áldozatos munkáját méltatva mondott köszöntőt dr. Kulcsár Péter Keszthely város polgármestere. — Nagyszerű dolgok letéteményeseinek ünnepe ez a nap — mondta. — Öröm mindanynyiunknak, a mai táncosoknak, akik tovább vihetik és viszik a nagy időt jelentő kezdeményezést, s nekünk, akik élvezői lehetünk a színvonalas produkcióiknak. Keszthely életének fontos szereplőiről van szó, hiszen az együttes működése hozzátartozik a város minden jeles eseményéhez, jó hírének ápolásához, továbbviteléhez. A polgármester az utánpótlás nevelésében végzett kiemelkedő munkájáért külön elismerésben részesítette Aradvári Lászlót, Aradvári Lászlónét és Fodor Ivánt. Majd ünnepelték az együttes alapító tagjait, akik ezúttal jubileumi oklevelet vehettek át. A gálaműsorban az utóbbi 25 év legsikeresebb produkcióiból adott ízelítőt az együttes. Tradicionális élményt nyújtottak a közönségnek Tímár Sándor: „Dudaszó hallatszik...” című koreográfiájának bemutatásával, a táncot az együttes idősebb tagjai adták elő. Az együttes jelenlegi és régi táncosai váltották egymást a színpadon a legkülönfélébb tájegységi táncokat mutatva be. A kíséret mellett népdalfeldolgozásokat is előadott a régi Guzsaj és utóda, a mai Tátorján Népzenei Együttes. — Horányi — Részlet a gálaműsorból. Vetélkedő Kustánszegen (Folytatás az 1. oldalról.) A játékmester, a kustánszegi Németh Edit által összeállított feladatoknak köszönhetően széles skálán mérhette össze tudását, rátermettségét, kreativitását az öt csapat — Böde és Becsvölgye ugyanis két-két közösséggel képviseltette magát. A feladatok között akadt vidám, „embert próbáló” feladat is, de ismerni kellett a megye műemlékeit, híres embereit is. A falvak dűlőneveinek vaktérképre történő beírása nem csak a versenyzőket, de értékeléskor a zsűrit is megdolgoztatta. Hiszen nehéz volt eligazodni egy-egy község 20-30 számmal jelölt szeges, dombos részletein. S hogy betöltötte-e eredeti célját, egymás megismerését a vetélkedő? Minden bizonnyal, hiszen a sok-sok feladat végrehajtása során megtudhatták ki mire képes, milyen az adott csapatban az összefogási készség. Sőt, arról is meggyőződhettek, ki, miként birkózott meg a meseírással, nagy sikere volt a mesék modern átiratainak. S ha már vetélkedőről volt szó, természetesen eredményhirdetésre is sor került. Az első helyet és vele a serleget a házigazda, Kustánszeg csapata nyerte. A többi község sem maradt díj nélkül, hiszen Becsvölgye és Böde egy-egy csapata lett a második, illetve harmadik helyezett. — ná — A dűlőnevekhez a közös tudásra is szükség volt. (Pezzetta Umberto felvétele)