Zalai Hírlap, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
1998. július 1., SZERDA KRÓNIKA Köztisztviselők ünnepén — A magyar önkormányzati rendszert 1990-ben érzelmi alapon hozták létre, hasonló Európában 100 évvel ezelőtt létezett — fogalmazott dr. Kiss László alkotmánybíró tegnap a Megyeházán, ahol a köztisztviselők napján rendezett ünnepségen beszélt közigazgatási rendszerünkről. Előadását, mint elején fogalmazta, egyetemi tanárként, s nem alkotmánybíróként tartotta. S ennek megfelelő hangulatot sikerült varázsolni a terembe plasztikus hasonlataival, derűt keltő történeteivel. Véleménye szerint az önkormányzatoknak ez az ősliberális eszmeiségű rendszere több ezer mini köztársaságot hozott létre az országban, miközben Nyugat-Európában már a racionalitás, a finanszírozhatóság gondolata legyőzte az emocionális rendszert. Vadhajtások jellemzik a létrejött struktúrát, amely ráadásul elvágta az együttműködés szálait is. Hozzátette: a hibák kijavítása már megkezdődött, s néhány törvénymódosítással hamarosan elérhetünk arra a szintre, ahol 15 évvel ezelőtt voltunk. Hasonlóan markánsan fogalmazott a közigazgatás korszerűsítésének minisztériumokat érintő részéről. E területen Magyarországon 200 évvel ezelőtt jött létre az a szerkezet, amely a mai napig szinte változatlan formában fennmaradt. Az ennek korszerűsítésére felvázolt koncepciók nem tudtak érdemben ettől elszakadni, s szinte csak létszámcsökkentésről esett szó, amikor a modernizálás, egyszerűsítés módozatait felvázolták. Az alá-fölérendeltségi struktúra azonban érintetlen maradt, az átalakítás csak a felszínt érintette. Tudomásul kell venni, mondotta, a minisztériumok mindig politikailag szervezettek, ám az általuk felügyelt területek irányítása már szakmai feladat. Ebbe bevonhatók akár holdingok, társaságok, ügynökségek, mint ahogy erre számos példa van már külföldön. Tény, a minisztériumok közötti koordináció javult, lezajlott az informatikai korszerűsítés, létrejöttek fontos központi hivatalok, mégha ez nem is mindig hozta magával a közigazgatás működésének egyszerűsítését. Nem történt azonban alapvető változás a dereguláció területén. A kampányszerű lépéseket nem követte módszeres munka, pedig erre akár önálló hivatalt is érdemes lenne létrehozni, mely irtaná az elfuserált, értelmezhetetlen paragrafusokat. A területi közigazgatási hivatalokról szólva úgy vélekedett, az átalakulások sorával létrejött rend nem tetszik igazán senkinek. Számos, korábban miniszteriális felügyeletű hivatal került fennhatóságuk alá, ami rengeteg többletfeladattal jár. Végezetül dr. Kiss László a hivatali rendeletalkotás pár remekét ismertette az egybegyűltek nagy derültségére. a. g. Dr. Kiss László alkotmánybíró, egyetemi tanár tartott előadást közigazgatásunk rendszeréről. Semmelweis-napi programok Egerszegen (Folytatás az 1. oldalról.) A dohányzásról leszoktató akcióba az országban közel tízezren kapcsolódtak be, megyénkből 381-en próbálkoztak meg a leszokással. A helyi díjakat az Egészséges Városok Szövetsége, a Harris Egészségkereső Alapítvány és a Magyar Védőnők Egyesülete zalai szerveződései ajánlották fel. Az ÁNTSZ Semmelweis-napi megemlékezésén tizenegy dolgozó megyei tiszti főorvosi dicséretet is átvehetett. Ezt követően a Harris Egészségkereső Alapítvány Képzési és Forrásközpont szakmai programmal dúsított ünnepségére került sor. Dr. Gergye Ferenc megyei háziorvos a képzés helyi lehetőségeiről és szükségességéről szólt; ugyane téma országos vetületével dr. Riesz Tamás, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója ismertette meg a hallgatóságot. Semmelweis ma is érvényes „üzenetét” pedig dr. Papp György háziorvos szakfőorvos tolmácsolta. Pásztortalálka és dudásverseny Gazdag program várja a zalaiakat is Szarvason Magyar, szlovák és szerb dudások hangversenye, csikós bemutató, rongylabda-kergető s bőgatya-lengető mezítlábas barátságos körösvidéki-jászsági néptáncos rangadó, lovasíjász vetélkedő, dél-alföldi pörköltfőző verseny, szürkemarha-, szamár- s lovasfogatok parádéja szerepel egyebek közt a június 4-5-én — szombaton és vasárnap — a szarvasi Erzsébet-ligetben lezajló nemzetközi pásztortalálkozó és dudásfesztivál programjában. Az első napon — a szombaton délután egykor kezdődő műsorban — hazai s külhoni dudások, néptáncegyüttesek, zenekarok, vásári komédiások, alföldi lovasíjászok vesznek részt. Játékos, a régi népi vetélkedők hangulatát megidéző vetélkedőket is rendeznek, ilyen lesz például a petrencerúd-emelő, a szalmabála-hajintó verseny, a kötélhúzás, a csülközés és a métázás. E napon rendezik meg a Tessedik és a Jászság táncegyüttes rongylabda-kergető s bőgatya-lengető párviadalát is. Szombati programkínálathoz tartozik még a népi étel-kóstoló, melynek étlapján nyárson sült kecske, ödön (slambuc), lebbencs és sűrű tarhonya szerepel majd. További látnivalót kínál ugyanezen a napon a csikósbemutató, a jurtabeli ruha- és tárgykiállítás, valamint a fogatosok díszmenete. Vasárnap a szarvasi Evangélikus Ótemplomban (délelőtt tíztől) az ünnepi istentiszteleten a dudástalálkozón részt vevő népzenészek is megszólaltatják hangszereiket. A kirakóvásár és kolompkiállítás mindkét napon fogadja majd a Körös-parti rendezvény közönségét. (MTI) Nyelvében él-e a magyar nemzet? (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy gondok vannak a peremvidékeken a nemzettudat formálása terén, hiszen — például — a Mura-vidéken meghaladja az 50 százalékot a vegyes házasságok aránya, ez pedig a családon belül felveti az értékrend dilemmáját — vélekedett Göncz László, aki úgy ítélte meg, hogy az emberek — ezen belül az értelmiség is — közömbösek a nemzeti kérdések iránt, nem gondolkodnak egységes nemzetben Magyarországon. Talán most van arra esély, hogy politikai szempontból sem tekintik konzervatívnak azt, aki ezeket az értékeket képviseli. Lászlóffy Aladár író, költő, a kolozsvári egyetem tanára azt vetette fel, hogy „nyelvében él-e a nemzet vagy , hazájában, amit meghagytak?” Ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy a magyar kultúra egyharmada a határokon túl születik meg, s az elmúlt ötven év alatt sikerült a magyarokat olyanná nevelni, hogy nem érti önmagát, hiszen az anyaországban nem tudnak sokan mit kezdeni azzal a ténynyel: valaki Romániában vagy Szlovákiában él, de magyarul beszél. Jókai Anna író kifejtette: az írói felelősséget sokan kérdőjelezik meg, éppen e körökben. „Csak annyit kellene megtanulni, hogy működjön az empátia a határokon túl is.” Az írók 80 százaléka a nyelvet eszközként és fegyverként használja, „a keletre ebrudalt honfitársaink jobban őrzik a nyelv által magyarságtudatukat.” A Szlovákiában élő Gál Sándor mondandójának mottója az volt: a felelősség lényege, hogy a leírt szó miként hasznosul, s „amikor az ezredvégen arról töprengünk, hogy Magyarország lesz a legkeletibb nyugat, akkor nemzeti stratégia kidolgozására van szükség”. Pap Gábor művészettörténész akként érvelt, hogy a XX. századi politika a „nyelvi terror jegyében zajlik”, s rossz nézőpontból szemléljük a múltunkat, jelenünket — szükségszerűen a jövőnket is. Szó nem lehet arról, hogy „kihalunk”, hiszen az organikus műveltség alapján a legkisebb egységben — a család — is fellelhetők az egész kulturális örökséget hordozó magok. Tari István a délvidéken élő író, grafikus úgy vélte: Magyarország úgy akar Nyugat-Európához tartozni, hogy lemond a határon túl élő magyarságról. A nagykanizsai Rózsás János — saját meghatározása szerint — emlékirat-író arról beszélt: az ő felelőssége abban rejlik, hogy emléket állítson azoknak, akikről meg akartak feledkezni, akik jeltelen sírokban nyugszanak a volt Szovjetunió területén, akiket rabszolgaként dolgoztattak a XX. század közepén. A szabadegyetem programjában nagy érdeklődést váltott ki Lehota János nagykanizsai középiskolai tanár A nemzeti tudat drámája című előadása, melyben a Bánk bánt értelmezte. — így — Az írói felelősségről többek között Jókai Anna tartott előadást. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Pontosítás Tegnapi számunkban számoltunk be a Zalaegerszegi Városi Bíróságon első fokon lezárt úgynevezett MOC-ügyről. A közölt ítélet G. László vonatkozásában nem volt teljes, a rá kiszabott szabadságvesztés végrehajtását ugyanis három év próbaidőre felfüggesztették és a felfüggesztés vonatkozásában előzetes mentesítésben részesítették. Ez anynyit tesz, hogy G. László már most mentesül a büntetőjogi hátrányoktól, tehát erkölcsi bizonyítványt kaphat, s bármilyen funkciót betölthet. Az érintettől elnézést kérünk. Családi délután A Superbook rendezésében családi délutánra kerül sor a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központben csütörtökön 16 órától. A rendezvényen a gyerekeket játszóházzal, bábszínházzal, filmvetítéssel várják. Közben a felnőtteknek „A gyermeknevelés csapdái” címmel dr. Csere Mária tart előadást. A programot közös családi sportvetélkedő zárja. Nemzetközi hídverő napok A Komárom-Esztergom megyei Neszmély, illetve a szlovákiai Vágfüzes és Búcs település lesz az idei Nemzetközi hídverő napok helyszíne július 4- től. Az eseményt immár 4. alkalommal szervezi meg a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és a Rákóczi Szövetség Hídverő Regionális Szervezete azzal a céllal, hogy segítse az anyaországi és a kárpát-medencei magyarság kulturális, gazdasági és politikai közeledését, jelképes hidat építsen Magyarország és a Felvidék települései között. A rendezvény július 4-én a neszmélyi Millecentenárium Parkban kezdődik. A számos program sorából kiemelkedik a Hidak Európába című politikai és gazdasági konferencia, valamint az úgynevezett Mécseshajó fedélzetére tervezett Európában, de mindahányan címmel meghirdetett külpolitikai fórum. A Táncsics hajót kísérő fáklyás csónakokból mintegy 2000 égő mécsest bocsátanak majd a Duna vizére. (MTI) Szemfülesen a környezet védelméért „Szemfüles” néven szervezett környezet- és természetvédelmi tábort a zalaszentgróti Koncz Dezső Általános Iskola és Diákotthon. A 15 gondozás alatt álló, családi kapcsolattal nem rendelkező gyermek és kísérőik egy hétre kiköltöztek az aranyodi hegyre, az iskola öthektáros területére, ahol számos programot, kirándulást szerveztek. Szabó Ildikó, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a Soros Alapítvány 60 ezer, a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pedig 40 ezer forinttal támogatta a tábor szervezését, de segített a szentgróti önkormányzat és több vállalkozó is. — A gyerekekkel először is rendbe tettük, kitakarítottuk azek között erdei túrákon vettünk részt, a budafai arborétumban pedig egy napig gyönyörködtünk. — Mindemellett — tudtuk meg végezetül — szemétgyűjtő ládákat és madáretetőket helyeztek el a területen, díszítésképpen pedig virágszőnyegeket készítettek, méghozzá erdei virágokból. A programot tábortűz zárta, s az az elhatározás, miszerint vezik a tábort, mégterületet, s persze berendeztük elhelyeztük a saját magunk hozzá úgy, hogy más vntézaz egykori pincét. Ezután felkészítette „Szemetelni tilos!” ményekből is hívnak gyermederítettük a környék illegális táblákat. Több alkalommal keket, szeméttelepeit, s több helyen is szerveztünk kirándulást. egye- (sms) A gyermekek és kísérőik erdei virágszőnyeget is készítettek, jövőre újra megszer