Zalai Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

4 ZALAI HÍRLAP Megújuló Madách Jó ütemben halad a Ma­dách Színház rekonst­rukciója, s így várhatóan a jövő év októberében már az új épületben tart­hatja évadnyitóját a tár­sulat — hangzott el a fő­város vezetőinek hétfői, helyszíni szemléjén. A múlt év decemberé­ben megkezdett rekonst­rukció költségeinek tete­mesebb részét, 1,7 milliárd forintot az állam, 759 mil­liót az önkormányzat biz­tosít, 617 millió forint pe­dig áfa-költség. Létrehoz­nak egy úgynevezett Tol­nai-szalont is, ahol igény esetén az anyaépülettől teljesen elszeparáltan kü­lön előadásokat tarthat­nak, és irodalmi kávéházat is működtethetnek. A sza­lonban Tolnai-emlékszo­ba, valamint Gobbi Hilda- és Mensáros László-em­­lékhely is létesül. KÖRKÉP Csömödéren kisvasutat építenek A Csömödér—Szilvágy kö­zötti összeköttetés földmunká­jával végzett az egerszegi Ferro- Line Kft., most a sínmezők elő­szerelésével foglalatoskodnak alvállalkozóik a csömödéri er­dészeti vasútüzemi telep egyik rakodóján. Borsodi legények, akiknek otthon nem volt munká­juk, ezért útra keltek. — Vácon dolgoztunk ezelőtt, ott 12 kilométeres új nagyvas­­utat szereltünk, aztán szedhettük a betyárbatyut, s jöttünk ide az ország másik felébe — mondta Gáspár Károly, aki a 9 fős ózdi csapat munkáját fogja össze. Más itt, mint a „nagyobb test­vérnél”, de örülnek annak, hogy van munkájuk. Mindannyian három-négy gyereket hagytak odahaza az asszonyra, mert ab­ban a térségben nem nagyon akad kenyérkereseti lehetőség. Húsz napig itt vannak, vágják a talpfát, emelgetik a folyóméte­renként 23 kilós sínszálakat, fúrják a csavarok helyét, és rög­zítik a kisvasút leendő felépít­ményét. Mindezért kapnak 65 ezer forint bruttót. — Tiszta ügyről van szó jö­hetnek az ellenőrök, a magam­fajta ember nagyon fél a fekete­munkától. Két és fél évig voltam munkanélküli, az asszony most is az — mondta az egykori vas­beton-szerelő. A 9 méteres sínszál 11 talpfá­ra kerül, 80 centinként négy csa­var fogja majd. Ezekből a „me­zőkből” áll össze a több mint hat kilométeres új pálya. Az erdei vasútra szükség van: október végéig 25 ezer köbméter fát szállítottak a feldolgozóhelyek­re az erdei területekről. Idén 250 sínmezőt kell összeszerelni a 760 milliméteres nyomtávolságú kisvasúti összekötéshez Gáspár Károly munkavezető Tegnap délután üzemlátogatással egybekötött termékbemutatót tartott a nagykanizsai Szociális Foglalkoztató. A bemutatón Tüttő István polgármester mellett a helyi önkormányzat képviselői, intézmények igazgatói és különböző vállalatok szakemberei vettek részt. (Szakony Attila felvétele) Árvíz által okozott károkra (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácshoz 18 községből ér­kezett igény e­vis maior­ támo­­gatásra, köztük Csesztreg, a Kerka menti falvak, Lenti, Lo­vászi, Nemesnép, Szécsisziget, Pórszombat, Szepetnek, Tes­­kánd, Zalalövő, Zalabaksa elöl­járói jelezték, hogy a települé­sen esett károk elhárításához külső segítségre van szükségük. A tetemes összeget a területfej­lesztési tanács az igények figye­lembevételével osztotta el, s ter­jeszti a Belügyminisztérium elé. A tanács emellett foglalko­zott ,egy korábbi vis maior­ tá­­mogatási körből ki nem elégít­hető, de jogosnak elfogadott négy pályázattal is, melyekhez szintén a Belügyminisztérium­tól igényelt 13 millió forintot. Tombi Lajos, Zalaegerszeg al­polgármestere módosító javas­lata nyomán Letenye 3,8 millió forinttal, Cserszegtomaj 2,1 millióval, Kustánszeg 3 millió­val és Nagyrada 2 millió 228 ezer forinttal részesül a végül megítélt 11 millióból. (Itt utak, vízátereszek,­ csapadékcsator­nák helyreállításáról van szó.) A testület tegnapi ülésén el­fogadta Zala megye szennyvíz­elhelyezési koncepciótervét, melyhez a tervezet készítője, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, Nádor István fűzött szóbeli kiegészítést. Az igazgató elmondta, e kérdés tár­gyalásakor ma már a környezet­védelem és a vízgazdálkodás mellett az Európai Unió elkép­zeléseit, e beruházásokra szóló támogatási-elosztási szisztémá­ját is alaposan ismerni kell. Saj­nos, a szennyvízgazdálkodás té­makörében lefektetett EU- irányelvek nekünk nem kedvez­nek, amikor azt mondják, 2000 főnél kevesebb lakosságszám esetén nem a szennyvíztisztítók építését, hanem a közműpótló megoldásokat kell szorgalmaz­ni. Ha ezt betartanánk, egyetlen ilyen létesítmény nem épülhet­ne Zalában, mivel a „kontinges­­sel megvagyunk”. Ezzel szem­ben — a kistelepülési rendszer­ből adódóan is — a már meglévő 30 tisztítómű mellé további 15- re van szükség. De ha ez 2010-re megvalósul, akkor is csak 70 százalékos lesz a szennyvízcsa­tornázottság a megyében, amely így 185 települést fogna át. Eh­hez a jelenlegi 750 kilométernyi szennyvízcsatornát 1850 km-re kellene bővíteni, bár a lakosság ennek reá eső költségeit nehe­zen tudja megfizetni. A telepü­lések akár kényszertársulások­ban megtestesülő összefogásá­nak szükségességét előbb-utóbb be kell láttatni az érintettekkel, mondta Nádor István. A csator­na- és a tisztítómű hálózat bőví­tése ugyanis elengedhetetlen, hiszen csak ez szolgálhatja az ivóvízbázisok és a természetes vizek, köztük a Balaton védel­mét, hangsúlyozta az előadó. A tanács megvitatta a megye területfejlesztési stratégiai és operatív programja prioritásait. E program az elmúlt hetekben már két olvasópróbán is átesett, s ezek során a szakemberek, va­lamint a tanács tagjainak szak­mai érvei, információi során egyre javult, eladdig, hogy az október 12-én még kritikai össz­tűz alá vett fejlesztési elképze­léscsokrot tegnap már jószerivel csak dicséret érte. (adzs) Felüljáró alapkőletétel Felüljáró épül Győrött. A vá­ros régi és új ipari negyedét összekötő létesítmény alapkö­vét hétfőn tették le. A közúti felüljáró a buda­­pest—hegyeshalmi vasútvonalat keresztezi és átveszi a szintbeni útátjáró funkcióját. Az utóbbit biztonsági okokból megszünte­tik, hogy a vonatok olyan nagy sebességgel közlekedhessenek, amelyre a vasúti fejlesztések a lehetőséget megteremtették. A mintegy 400 millió forintos be­ruházást a MÁV Rt. és a Győr városi önkormányzat közösen fi­nanszírozza. A felüljárót a tervek szerint a jövő ősszel nyitják meg a forgalom előtt. 1998. december 1., KEDD Mesét s verset mondtak Gyermekkönyvhéten kicsik-nagyok a pódiumon A megyei gyermekkönyvhét eseményei közt ezúttal is fontos szerepet töltenek be a vers- és prózamondó versenyek, me­lyekre a napokban több helyszí­nen is sor került. Az elmúlt hét végén Zalaegerszegen, a József Attila Városi Könyvtárban a ha­gyományos városi mesemondó versenyen 76 kisdiák vett részt a város és városkörnyék általános iskoláiból. Évfolyamonként a következő tanulók értek el első helyezést: 1. o. Szittár Adél (Zeg., Liszt), 2. o. Farkas Aliz (Zeg., Mindszenty) és Spitzner Péter (Pakod), 3. o. Szalai An­gelika (Pacsa), 4. o. Gombás Já­nos (Zeg., Liszt) és Bognár Márta (Pacsa). A lenti könyvtárban idén első ízben, hagyományteremtő szán­dékkal rendezték meg az óvo­dások versmondó versenyét, melynek szereplői jutalomban részesültek. Tegnap a megyeszékhelyi Apáczai ÁMK-ban találkoztak a diákok Tótfalusi István íróval, ki a zsűri elnökeként részt vett az ugyancsak e helyütt sorra ke­rült vers- és prózamondó ver­senyen. Korcsoportok szerint, az első helyezettek: Takács Bar­bara (Zeg., Eötvös, 2. o.), Pálo­­vics Róbert (Zeg., Liszt, 4. o.); Fehér Roland (Alsónemesapáti, 5. o.); Szépligeti Mátyás (Zeg., Dózsa, 6. o.). Különdíjban ré­szesült: Jámbor Aliz (Zeg., Jó­zsef A. 3. o.) és Czafit Bence (Zeg., Öveges ÁMK, 4. o.). Megjelent az Árgus új száma A Székesfehérváron szer­kesztett irodalmi és kulturális folyóirat, az Árgus idei utolsó száma a napok­ban került a standokra, s több mint száz oldalon kínál szépirodalmat, múltidéző visz­­szapillantáso­­kat, tanulmá­nyokat, kritiká­kat. Különösen gazdag a képző­­művészettel foglalkozó feje­zet, egyebek mellett itt ol­­vashatjuk Bene­­dek Katalin művészettörté­nész méltatását Király Ferenc lendvai szob­rászművész plasztikai vilá­gáról, amellyel több alkalom­mal ismerked­hettünk már za­lai kiállítóter­mekben is. Ugyane rovatban olvashatunk töredékeket Kokas Ignác éle­téből, megelevenedik előttünk az ecsetje által méltán híressé vált Ginza-puszta képe is. A folyóirat több írása fog­lalkozik az 1956-os forrada­lom szellemi örökségével. Szabó A. Ferenc történész a té­mát feldolgozó irodalom bő­vülését szemlézi az elmúlt évek tükrében, Péntek Imre költő, az Árgus főszerkesztője pedig az '56-os eszme által inspirált szobrok közt tallóz, Boros Géza: Emlékművek­­Ló­nak című, az 1956-os Intézet által kiadott kötete alapján. Az Árgus új számát értékes képanyag illusztrálja, a fen­tebb említett képzőművészek mellett Bukovácz Lajos, Se­­gesdi György, Szalai Zoltán és Oláh Mátyás munkái láthatók. Bukovácz Lajos: Falusi udvar (1998, akvarell)

Next