Zalai Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
4 ZALAI HÍRLAP Megújuló Madách Jó ütemben halad a Madách Színház rekonstrukciója, s így várhatóan a jövő év októberében már az új épületben tarthatja évadnyitóját a társulat — hangzott el a főváros vezetőinek hétfői, helyszíni szemléjén. A múlt év decemberében megkezdett rekonstrukció költségeinek tetemesebb részét, 1,7 milliárd forintot az állam, 759 milliót az önkormányzat biztosít, 617 millió forint pedig áfa-költség. Létrehoznak egy úgynevezett Tolnai-szalont is, ahol igény esetén az anyaépülettől teljesen elszeparáltan külön előadásokat tarthatnak, és irodalmi kávéházat is működtethetnek. A szalonban Tolnai-emlékszoba, valamint Gobbi Hilda- és Mensáros László-emlékhely is létesül. KÖRKÉP Csömödéren kisvasutat építenek A Csömödér—Szilvágy közötti összeköttetés földmunkájával végzett az egerszegi Ferro- Line Kft., most a sínmezők előszerelésével foglalatoskodnak alvállalkozóik a csömödéri erdészeti vasútüzemi telep egyik rakodóján. Borsodi legények, akiknek otthon nem volt munkájuk, ezért útra keltek. — Vácon dolgoztunk ezelőtt, ott 12 kilométeres új nagyvasutat szereltünk, aztán szedhettük a betyárbatyut, s jöttünk ide az ország másik felébe — mondta Gáspár Károly, aki a 9 fős ózdi csapat munkáját fogja össze. Más itt, mint a „nagyobb testvérnél”, de örülnek annak, hogy van munkájuk. Mindannyian három-négy gyereket hagytak odahaza az asszonyra, mert abban a térségben nem nagyon akad kenyérkereseti lehetőség. Húsz napig itt vannak, vágják a talpfát, emelgetik a folyóméterenként 23 kilós sínszálakat, fúrják a csavarok helyét, és rögzítik a kisvasút leendő felépítményét. Mindezért kapnak 65 ezer forint bruttót. — Tiszta ügyről van szó jöhetnek az ellenőrök, a magamfajta ember nagyon fél a feketemunkától. Két és fél évig voltam munkanélküli, az asszony most is az — mondta az egykori vasbeton-szerelő. A 9 méteres sínszál 11 talpfára kerül, 80 centinként négy csavar fogja majd. Ezekből a „mezőkből” áll össze a több mint hat kilométeres új pálya. Az erdei vasútra szükség van: október végéig 25 ezer köbméter fát szállítottak a feldolgozóhelyekre az erdei területekről. Idén 250 sínmezőt kell összeszerelni a 760 milliméteres nyomtávolságú kisvasúti összekötéshez Gáspár Károly munkavezető Tegnap délután üzemlátogatással egybekötött termékbemutatót tartott a nagykanizsai Szociális Foglalkoztató. A bemutatón Tüttő István polgármester mellett a helyi önkormányzat képviselői, intézmények igazgatói és különböző vállalatok szakemberei vettek részt. (Szakony Attila felvétele) Árvíz által okozott károkra (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácshoz 18 községből érkezett igény evis maior támogatásra, köztük Csesztreg, a Kerka menti falvak, Lenti, Lovászi, Nemesnép, Szécsisziget, Pórszombat, Szepetnek, Teskánd, Zalalövő, Zalabaksa elöljárói jelezték, hogy a településen esett károk elhárításához külső segítségre van szükségük. A tetemes összeget a területfejlesztési tanács az igények figyelembevételével osztotta el, s terjeszti a Belügyminisztérium elé. A tanács emellett foglalkozott ,egy korábbi vis maior támogatási körből ki nem elégíthető, de jogosnak elfogadott négy pályázattal is, melyekhez szintén a Belügyminisztériumtól igényelt 13 millió forintot. Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgármestere módosító javaslata nyomán Letenye 3,8 millió forinttal, Cserszegtomaj 2,1 millióval, Kustánszeg 3 millióval és Nagyrada 2 millió 228 ezer forinttal részesül a végül megítélt 11 millióból. (Itt utak, vízátereszek, csapadékcsatornák helyreállításáról van szó.) A testület tegnapi ülésén elfogadta Zala megye szennyvízelhelyezési koncepciótervét, melyhez a tervezet készítője, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Nádor István fűzött szóbeli kiegészítést. Az igazgató elmondta, e kérdés tárgyalásakor ma már a környezetvédelem és a vízgazdálkodás mellett az Európai Unió elképzeléseit, e beruházásokra szóló támogatási-elosztási szisztémáját is alaposan ismerni kell. Sajnos, a szennyvízgazdálkodás témakörében lefektetett EU- irányelvek nekünk nem kedveznek, amikor azt mondják, 2000 főnél kevesebb lakosságszám esetén nem a szennyvíztisztítók építését, hanem a közműpótló megoldásokat kell szorgalmazni. Ha ezt betartanánk, egyetlen ilyen létesítmény nem épülhetne Zalában, mivel a „kontingessel megvagyunk”. Ezzel szemben — a kistelepülési rendszerből adódóan is — a már meglévő 30 tisztítómű mellé további 15- re van szükség. De ha ez 2010-re megvalósul, akkor is csak 70 százalékos lesz a szennyvízcsatornázottság a megyében, amely így 185 települést fogna át. Ehhez a jelenlegi 750 kilométernyi szennyvízcsatornát 1850 km-re kellene bővíteni, bár a lakosság ennek reá eső költségeit nehezen tudja megfizetni. A települések akár kényszertársulásokban megtestesülő összefogásának szükségességét előbb-utóbb be kell láttatni az érintettekkel, mondta Nádor István. A csatorna- és a tisztítómű hálózat bővítése ugyanis elengedhetetlen, hiszen csak ez szolgálhatja az ivóvízbázisok és a természetes vizek, köztük a Balaton védelmét, hangsúlyozta az előadó. A tanács megvitatta a megye területfejlesztési stratégiai és operatív programja prioritásait. E program az elmúlt hetekben már két olvasópróbán is átesett, s ezek során a szakemberek, valamint a tanács tagjainak szakmai érvei, információi során egyre javult, eladdig, hogy az október 12-én még kritikai össztűz alá vett fejlesztési elképzeléscsokrot tegnap már jószerivel csak dicséret érte. (adzs) Felüljáró alapkőletétel Felüljáró épül Győrött. A város régi és új ipari negyedét összekötő létesítmény alapkövét hétfőn tették le. A közúti felüljáró a budapest—hegyeshalmi vasútvonalat keresztezi és átveszi a szintbeni útátjáró funkcióját. Az utóbbit biztonsági okokból megszüntetik, hogy a vonatok olyan nagy sebességgel közlekedhessenek, amelyre a vasúti fejlesztések a lehetőséget megteremtették. A mintegy 400 millió forintos beruházást a MÁV Rt. és a Győr városi önkormányzat közösen finanszírozza. A felüljárót a tervek szerint a jövő ősszel nyitják meg a forgalom előtt. 1998. december 1., KEDD Mesét s verset mondtak Gyermekkönyvhéten kicsik-nagyok a pódiumon A megyei gyermekkönyvhét eseményei közt ezúttal is fontos szerepet töltenek be a vers- és prózamondó versenyek, melyekre a napokban több helyszínen is sor került. Az elmúlt hét végén Zalaegerszegen, a József Attila Városi Könyvtárban a hagyományos városi mesemondó versenyen 76 kisdiák vett részt a város és városkörnyék általános iskoláiból. Évfolyamonként a következő tanulók értek el első helyezést: 1. o. Szittár Adél (Zeg., Liszt), 2. o. Farkas Aliz (Zeg., Mindszenty) és Spitzner Péter (Pakod), 3. o. Szalai Angelika (Pacsa), 4. o. Gombás János (Zeg., Liszt) és Bognár Márta (Pacsa). A lenti könyvtárban idén első ízben, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az óvodások versmondó versenyét, melynek szereplői jutalomban részesültek. Tegnap a megyeszékhelyi Apáczai ÁMK-ban találkoztak a diákok Tótfalusi István íróval, ki a zsűri elnökeként részt vett az ugyancsak e helyütt sorra került vers- és prózamondó versenyen. Korcsoportok szerint, az első helyezettek: Takács Barbara (Zeg., Eötvös, 2. o.), Pálovics Róbert (Zeg., Liszt, 4. o.); Fehér Roland (Alsónemesapáti, 5. o.); Szépligeti Mátyás (Zeg., Dózsa, 6. o.). Különdíjban részesült: Jámbor Aliz (Zeg., József A. 3. o.) és Czafit Bence (Zeg., Öveges ÁMK, 4. o.). Megjelent az Árgus új száma A Székesfehérváron szerkesztett irodalmi és kulturális folyóirat, az Árgus idei utolsó száma a napokban került a standokra, s több mint száz oldalon kínál szépirodalmat, múltidéző viszszapillantásokat, tanulmányokat, kritikákat. Különösen gazdag a képzőművészettel foglalkozó fejezet, egyebek mellett itt olvashatjuk Benedek Katalin művészettörténész méltatását Király Ferenc lendvai szobrászművész plasztikai világáról, amellyel több alkalommal ismerkedhettünk már zalai kiállítótermekben is. Ugyane rovatban olvashatunk töredékeket Kokas Ignác életéből, megelevenedik előttünk az ecsetje által méltán híressé vált Ginza-puszta képe is. A folyóirat több írása foglalkozik az 1956-os forradalom szellemi örökségével. Szabó A. Ferenc történész a témát feldolgozó irodalom bővülését szemlézi az elmúlt évek tükrében, Péntek Imre költő, az Árgus főszerkesztője pedig az '56-os eszme által inspirált szobrok közt tallóz, Boros Géza: EmlékművekLónak című, az 1956-os Intézet által kiadott kötete alapján. Az Árgus új számát értékes képanyag illusztrálja, a fentebb említett képzőművészek mellett Bukovácz Lajos, Segesdi György, Szalai Zoltán és Oláh Mátyás munkái láthatók. Bukovácz Lajos: Falusi udvar (1998, akvarell)