Zalai Hírlap, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1., HÉTFŐ Göcsej arculatáért Göcsej legmagasabban fekvő településén, Csonkahegyhá­ton gyűltek össze szombaton délelőtt három — Göcsej, Gel­­lénháza és Felső-Göcsej — térségi társulás 18 önkor­mányzatának képviselői. A három társulás — Csonka­­hegyhát, Gellénháza és Becs­völgye központtal — földrajzi­lag is egy egységet alkot, így célszerűnek tűnt a már 1996-ban megszületett kezdeményezés, hogy közösen készíttessék el a térség területfejlesztési prog­ramját. A csonkahegyháti faluház zsúfolásig megtelt, a térségből sok polgármester, képviselő, jegyző, civil közösség vezetője, vállalkozó volt kíváncsi a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Vidékfejlesztési Intézete ál­tal elkészített munkára. A ven­dégeket, köztük Varga Lászlót, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét a házigazda köz­ség polgármestere, Minarics Ist­ván köszöntötte. Magai Ágota, Becsvölgye polgármestere az előzményekről, a három társu­lás összefogásáról szólt, majd az egyetem szakemberi röviden is­mertették az elkészült munkát. Felvázoltak többek között egy helyzetképet, mely a demográfi­ai mutatókban, a szociális hely­zetben az országos átlag­számokhoz képest rosszabb helyzetet fest. A szolgáltatások és a vállalkozások helyzete, minősége sem jobb. Ezek ja­víthatók lennének képzésekkel, az infrastruktúra fejlesztésével. Az erdőgazdálkodás és a me­zőgazdaság sem mutatja azt az állapotot, mely a földrajzi adott­ságokból kiindulva elvárható lenne. A turizmus fejleszté­séhez is szükséges többek kö­zött a képzés, a települések adottságainak jobb kihasználá­sa, Göcsej arculatának formá­lása és az elzártságból szárma­zó hátrányok előnnyé váltása, hiszen e térség kifejezetten alkalmas a bakancsos turizmus­ra. Dr. Kulcsár László, a prog­ram vezetője kifejtette, nem le­het jó és hatékony a vidékfej­lesztés, ha abban a helyiek nem vesznek részt. A térség megérett arra, hogy társuljon és egy köz­pontot, egy területfejlesztési irodát hozzon létre. A részt vevő polgármesterek a programot alkalmasnak talál­ták arra, hogy benyújtsák a me­gyei területfejlesztési tanács­hoz. A politika és a gazdaság Regionális elnökségi Ülést tar­tott szombaton a Magyar De­mokrata Néppárt Országos Elnöksége Kaposváron. A párt Tolna, Somogy, Baranya és Zala megyei szervezeteinek elnökei, a választmányi tagok vettek részt a tanácskozáson, ahol az MDNP elnöke, dr. Pusztai Erzsébet a párt to­vábbépítésének feladatairól, a pártok közötti kapcsolatok alakulásáról, egyéb aktuális kérdésekről tájékoztatta — s egyben véleményt is kért a résztvevőktől — a megjelente­ket. A somogyi megyeszékhelyre utazott —­ több zalai párttaggal együtt — id. dr. Marx Gyula. Tegnapi beszélgetésünk során dr. Marx külön kihangsúlyozta, a találkozón nem csak az MDNP tagjai vettek részt. A párt szim­patizánsai is jelen voltak. Ez már előrevetíti az egyik fontos döntést: — Regionális tanácsokat ál­lít fel a párt, melyek szakmai szervezetekből állnak. Ezekben a „műhelyekben” szakmájuk­ban elismert emberek — akik ugyan nem tagjai az MDNP-nek — dolgoznának. A másik lénye­ges döntés, hogy létrehozzuk az Országos Választmányt. Az in­formációk áramlása a jelenlegi szerkezetben nem igazán jó. Mint a zalai delegátus el­mondta, az MDNP zalai szerve­zete régiókban nézve inkább északi irányba tekint. Megítélé­sük szerint Vas, Győr-Moson- Sopron megyékhez több kultu­rális és gazdasági szál köti Zalát, mint déli irányba. Ami persze nem zárja ki a többirányú együttműködést, így Kaposvá­ron is szóba került a „hetes” autópályává fejlesztése. Az MDNP zalai, somogyi tagjai szerint a jelenlegi elképzelés (először gyorsforgalmi út majd később pálya) elhibázott. Autó­pálya kell mielőbb, főleg annak tudatában, hogy két adriai kikö­tőt (Fiume, Koper) is szeretne hazánk mielőbb aktívan bekap­csolni a magyar-külhoni keres­kedelembe. — Megvitattuk a pártok kö­zötti együttműködést is — mondta dr. Marx Gyula. — Úgy látjuk, a Fidesz van abban a helyzetben, hogy koordinálja a jobbközép politikai pártok együttműködését. Ami az MDF- el történő kapcsolatfelvételt il­leti: a Fórumban történt váltás után úgy tűnik, van lehetőség a közeledésre. Ám azt csak úgy tudjuk elképzelni, hogy párt a párttal. — a — KRÓNIKA Koronából Corvinus Hotel névadó és beszélgetés az EU-csatlakozásról Ünnepélyes keretek között változtatott nevet szombaton a zalaszentgróti Korona Hotel. A tavaly felavatott szálloda neve Corvinus lett. A névadót a Vá­rosházán sajtóbeszélgetés előz­te meg, melynek keretében ha­zánk európai uniós csatlakozá­sáról ejtettek szót a résztvevők. A házigazda polgármester, Csá­szár József, valamint Szalay Csaba, a szervező Corvinus Kör főtitkárának köszöntője után a budapesti osztrák nagykövet, dr. Parias Hannes a kisrégiók integrációs szerepét említette legfontossabb tényezőként. Lo­cher Antal, a bécsi magyar nagykövetség attaséja a regio­nális kapcsolatok erősítéséről szólt, a csatlakozásról szólva pedig hangsúlyozta: ami együvé tartozik, az eggyé is nő. Szűcs Mihály, a Nyugat-magyarorszá­gi Régió igazgatója úgy véleke­dett, hogy hazánknak nem Euró­pához, hanem az Európai Unió­hoz kell csatlakoznia, ezt a tö­rekvést pedig megalapozza a területfejlesztési törvény. A rendezvény a hotelben folytatódott, ahol — a Corvinus nevet felvető — Szalay Csaba beszédében kiemelte: mivel Za­­laszentgrót a jövőben a szerve­zet egyik magyar székhelye lesz, öröm számára, hogy a tu­lajdonos Szilágyi család a mind­két ország történelmében fontos Corvinus név mellett döntött. Szilágy­iné Galácz Zsuzsa el­mondta: a változtatás oka, hogy a Korona nevet más is viseli a városban, s a névhasonlóság sok esetben félreértést okozott. A rendezvény végén Fleischmann Johann udvari tanácsos, a Cor­vinus Kör alelnöke hangsúlyoz­ta: a név a hagyományokat, a modernséget és az összefogást egyaránt megtestesíti. A jövő­ben a hotelben többször tartja majd üléseit a Corvinus Kör. (sámel) Névadó ünnepség Szentgróton. A „Corvinus” mindkét országban jól cseng. Ellenőrzés a biztonságért (Folytatás az 1. oldalról.) A szokásos rutinvizsgálatok (okmányok ellenőrzése stb.) mellett most a fő hangsúlyt a biztonsági övek használatára helyezték. — Sajnos nagyon sok gépjár­művezető a biztonsági övét nem kapcsolja be, ha a városokban, falvakban autózik. Pedig oly sok­szor elmondtuk, hogy az öv vé­delmet ad (amúgy pedig haszná­lata kötelező is). Számtalan ki­­sebb-nagyobb személyi sérülés­sel járó baleset megelőzhető lenne, ha az övet a vezető és az utasok bekapcsolják, testmére­tüknek megfelelő feszességre be­állítják. A rendőrtiszt még mindehhez hozzáteszi, hogy a külterületen kedvezőbb a kép, jóval többen használják az övét. Ahol a közle­kedési szabályok csak kevesebb kilométer/órát engednek, úgy tű­nik többeknek felesleges az öv. Nos, a rendőrök az ilyen akciók alkalmával is igyekeznek szép szóval meggyőzni a magukat il­luzórikus biztonságba ringató­­kat. Kiérkezünk az egyik ellenőr­ző ponthoz (Zalaegerszeg, Bala­toni út), a mondottakat tény iga­zolja. Garai rendőr zászlós egy Ford mikrobuszt állít meg, a gép­kocsivezető biztonsági öve he­lyére akasztva lóg. — Ah, hát csak innen a közel­ből jöttem — int a háta mögé a húszegynéhány éves pilóta. Ok­mányai amúgy rendben, csakúgy mint az index, féklámpa, fény­szórók. S utóbbi elmondható a többi autóról is. Igaz, járulékos munkák hárulnak egy-két autó­­tulajdonosra, a fülig sáros Suzu­ki terepjáró első-hátsó „búrái­­nak” megtisztítására is a rend­őrök kérik meg vezetőjét. A kontroll szúrópróbaszerűen a járművek csomagtartóira is ki­terjed. Hátha... De — mint ezt a rendőrök többször elmondták — a cél nem a „lebuktatás”. Azt sze­retnék, ha mindenki épen, egész­ségben érkezne oda járgányával, ahová elindult. A. L. Ellenőrzés az egerszegi Balatoni úton (Pezzetta Umberto felvétele) Neves előadók közreműködésével, látványos gálaműsor keretében sorsolták ki a hatoslottó nye­rőszámait Letenyén, a Fáklya Művelődési Házban. A sorsolás egyben nyitórendezvénye volt a dél-zalai település várossá avatása 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatnak. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Előadás a haza bölcséről Kedden este hat órai kezdettel a Lenti Sólyom László Művelődési Köz­pontban a Honismereti Egyesület szervezésében Simon Dezső tart Deák Fe­renc a haza bölcse címmel történelmi előadást. Béke-Shalom Közgyűlés A zalaegerszegi Béke- Shalom, Magyar-Izraeli Baráti Társaság holnap délután öt órakor tartja 1998-as évzáró közgyűlé­sét a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Horvát önkormányzat A hét végén Budapesten megalakult a Magyaror­szági Horvátok Országos Önkormányzata. A szer­vezet szombati, alakuló ülésén újra bizalmat kapott dr. Mijo Karagity elnök, egyben döntöttek hét bizottság létrehozásáról is. Az öt zalai küldött közül ketten kaptak bizottsági elnöki tisztet,az oktatási és nevelési bizottságot Blazsetin István, az ügy­rendi és jogi bizottságot pedig Takács József vezeti a jövőben. Vargovics Józsefné a társadalmi, kulturális és vallásügyi, Rácz Erika a média és kiadványozási, míg Vuk Veronika az ifjúsági és sport bizottság tagja lett. Hatoslottó-sorsolás Letenyén A várossá nyilvánításának 10. évfordulóját rendezvény­­sorozattal ünneplő Letenyén került sor a Szerencsejáték Rt. Hatoslottó sorsolására szom­baton a Fáklya Művelődési Ház színháztermében. Nívós gálaműsorba ágyaz­va a hivatalos sorsolás 16.55- kor vette kezdetét. A zsúfolt teremben óriási tapssal fogad­ták Baj Éva bemutatkozását, majd hat, előző egyeztetés után kiválasztásra került lete­­nyei lakos húzta ki a—valaki­nek talán hatalmas örömet és 25 millió forintot jelentő—hat számot, melyek a következők lettek: 10,12,23,24,30,35. A pótszámot — a 36-ost — a ha­gyományoknak megfelelően a település polgármestere, Ros­­tonics László húzta ki. A hiva­talos sorsolás végén került sor a Szerencsejáték Rt. meglepe­tés akciójára. A belépésnél ka­pott képeslapok közül, a sor­soláson kihúzott számokkal el­látott példányok tulajdonosai ajándékcsomagot vehettek át, mely tartalmazott egy 3 ezer forint értékű szerencsekártyát, illetve a Szerencsejáték Rt. ál­tal forgalmazott összes sors­jegy típusból egy darabot. A szerencsekártyával a Tippvo­nalon (06-40-313-313) bár­honnan, bármikor helyi tarifá­val lehet tippelni, játszani a legnépszerűbb szerencsejáté­kokon: az ötös- és hatoslottón, a jokeren, a totón és a góltotón, sőt már a kenőn is. A csomag­ban kapott helyet a Szerencse­­játék Rt. jelenleg legnépsze­rűbbnek számító sorsjegye, a Pénzeső is, mellyel kaparás után közvetlenül lehet nyerni akár kétmillió forintot is, illet­ve szerencsés esetben a tv­­show keretében tovább gyara­pítani a nyereményt. Ezt köve­tően folytatódott a gálaműsor. A Szerencsejáték Rt. törek­szik arra, hogy a lottózók nyit­va tartását a játékosok, foga­dók igényeihez igazítsa, ezért a megyeszékhelyek legna­gyobb lottózóiban — Zalában a zalaegerszegi 280. számú lottózóban — szombaton 16 óráig lehet a szelvényeket já­tékba küldeni. (X)

Next