Zalai Hírlap, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
2 ZALAI HÍRLAP Martonyi János német meghívása Martonyi János külügyminiszter megkapta német kollégája meghívóját, így a magyar diplomácia vezetője csütörtökön elutazik Bonnba, ahol az úgynevezett EU-trojka államai - Németország, Ausztria és Finnország valamint a Jugoszláviával szomszédos országok külügyminiszterei vitatják meg a koszovói helyzetet, illetve a menekülteknek nyújtandó humanitárius segítség lehetőségeit. Honvédségünk felkészült A Magyar Honvédségnél a koszovói válság kapcsán tett intézkedések arányban vannak a kockázati tényezőkkel, a hadsereg határozottan és hitelesen képes reagálni - hangsúlyozta Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka szerdán, miután találkozott Guy Lenz ezredessel, a Luxemburgi Népi Erők vezérkari főnökével. Végh elmondta: a Magyar Honvédség minden tekintetben együttműködik a NATO- val. Készenléti szolgálatai a helyükön vannak, a hadsereg felkészült arra, hogy a kockázattal arányos válaszlépéseket meg tudja tenni. Több jut kutatásra és fejlesztésre A tavalyi 6,8 milliárd forinttal szemben az idén 8 milliárd forintot fordít az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására - mondta el Bottka Sándor, a bizottság elnökhelyettese szerdán Budapesten. Magyar-osztrák egyezmény A két ország polgárainak nyugdíj- és egészségbiztosítását, baleset-biztosítását és munkanélküli-ellátását érintő magyarosztrák egyezményt írt alá Gógl Árpád egészségügyi miniszter és Eleonora Hostasch szövetségi szociális és munka-egészségügyi miniszter szerdán Budapesten. (MTI) KRÓNIKA 1999. április 1., CSÜTÖRTÖK Növelik a légicsapások hatósugarát (Folytatás az 1. oldalról.) Ebben a szóhasználatban az a feltűnő változás az eddigiekhez képest, hogy imimor nem kifejezetten azt követeli Washington, hogy engedjék be Koszovóba a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőket, hanem csupán azt, hogy az ezzel (mármint a NATO vezette erőkkel) számoló rambouillet-i megállapodás keretein alapuljon a rendezés. Az elkövetkező napok fogják megmutatni, van-e valamilyen elmozdulás abba az irányba, hogy a Koszovóba vezénylendő nemzetközi erők összetételében esetleg elképzelhető az álláspontok közeledése az orosz közvetítési kísérletek nyomán. Egyesek abból indulnak ki, hogy az orosz komponens súlya megnövekedhetne ebben a nemzetközi erőben. Ám mindez még csak feltételezés, s Primakov belgrádi tárgyalásai nyomán Clinton elnök azt szögezte le: „Milosevic elnök javaslata elfogadhatatlan.” Rubin külügyi szóvivő figyelmeztetett arra is, hogy minden olyan belgrádi kísérlet, amely a demokratikusan megválasztott montenegrói kormány megdöntésére irányulna, csak tovább szélesítené a NATO-val való konfliktust. '' A Primakov-látogatás után kiadott Milosevic-nyilatkozat szerint Koszovó problémáját kétségkívül rendezni kell, de ez csak politikai eszközökkel lehetséges, nem pedig a bombázók célkeresztjein keresztül. Az elnök szerint népe hősies ellenállása bizonyította, hogy erővel nem lehet megtörni Jugoszláviát. A nyilatkozatban az áll, hogy Belgrád változatlanul a politikai rendezés, a tárgyalásos megoldás híve, s építő álláspontra törekszik. S éppen azért, hogy megnyíljon az út a politikai rendezés előtt, azonnal be kell szüntetni a Jugoszlávia elleni agressziót. „A jugoszláv vezetés a maga részéről beleegyezik Oroszország javaslatába - bizonyítva őszinte törekvését a koszovói és metohijai probléma békés, tárgyalásos rendezésére -, hogy a bombázások beszüntetése után, s e tény logikus következményeként megkezdődjön az agresszió visszaverésére Koszovóba vezényelt erők csökkentése. Magától értetődő az is, hogy Koszovó és Metohija kérdésében a biztonság és a politikai döntések sikere attól függ, hogy a NATO felhagy-e teljes mértékben a terrort választó koszovói szakadárok támogatásával, illetve hogy visszaáll-e a jugoszláv határon történt NATO- csapatösszevonásokat megelőző helyzet”. Milosevic azt ígérte, hogy a NATO-agresszió beszüntetése nyomán Koszovóban és Metohijában azonnal megteremtik a feltételeket a béke helyreállításához, ami mindenki érdeke, függetlenül nemzeti és vallási hovatartozásától. A polgároknak, ahelyett, hogy óvóhelyeken gubbasztanának, menekültként vállalnák a szenvedéseket vagy más országokban keresnének menedéket, szabadon vissza kell térniük otthonaikba. Belgrád elkötelezettsége a politikai rendezés mellett célul tűzi ki a kosszovói nemzetiségi és vallási közösségek egyenlő jogainak és békés életének szavatolását az egységes Szerbia, a független és szuverén Jugoszlávia keretein belül. A szerb fegyveresek kedd este óta Pec 3 ezer lakosát zsúfolták össze a nyugat-koszovói város stadionjában - közölte szerdán Bonnban a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) szóvivője. Elmondása szerint a szerb katonák és a félkatonai egységek fegyveresei egész családokat tereltek erőszakkal a stadionba. Azt egyelőre nem tudni, hogy tömeges kivégzésre készülnek, vagy a NATO-csapások elleni „élő pajzsként” akarják felhasználni őket. Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök szerint az általa vezetett küldöttséget nem érték váratlanul a Belgrádban tett látogatás eredményei, sőt bizonyos mértékben erre számítottak. Az orosz kormányfő a Gerhard Schröder német kancellárral kedd este folytatott tárgyalása után hangsúlyozta, hogy Oroszországnak meg kell őriznie pozitív követítői szerepét. Moszkva tovább folytatja a kutatást a válságból való politikai kiút megtalálására. Közölte azt is: nem szenvedhet károkat Oroszország és az Európai Unió kapcsolata amiatt, hogy különböző módon ítélik meg a koszovói probléma rendezési kérdéseit. Ennek némileg ellentmond, hogy Oroszország hét hajóból álló flottát irányít a Földközitenger térségébe. A hajók egyik célja orosz közlések szerint az Adriai-tenger lehet. A NATO szerdán emlékeztette is Oroszországot, hogy Borisz Jelcin elnök néhány napja kinyilatkoztatta: Moszkva nem kíván közvetlenül beavatkozni a koszovói válságba. ♦ Közben az egyházak részéről is megindultak a diplomáciai erőfeszítések: Jean-Louis Tauran érsek, vatikáni külügyminiszter ma vagy pénteken Belgrádba megy, hogy találkozzék Milosevic jugoszláv elnökkel. Az orosz ortodox egyház szent szinódusa szerdai felhívásában pedig a harcok beszüntetésére szólította fel az érintett feleket, a NATO-tagállamokat, Jugoszláviát és más országok vezetőit. A felhívás szerint a harcoknak április 2-ig, vagyis nagypéntekig (a Gergely-naptár szerint) be kell fejeződniük, s az ortodox naptár szerinti húsvétig (április 11-ig) tartózkodni kéne minden ellenséges akciól. Ezt a szünetet tárgyalásokr lehetne felhasználni. A NATO légicsapásai csökkentették a jugoszláv hadsere föld-levegő rakéták kilövésére való képességét, megsemmisítették MiG-29-eseinek több mint a felét és ugyancsak megsemmisítettek több lőszerraktár - mondták el Washingtonban védelmi tisztségviselők. Thomas Wilson ellentengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának hírszerzési igazgatója kifejtette: 1700 bevetést repültek eddig a NATO repülőgépei és több mint 100 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki. Hozzátette: „Milosevic legfejlettebb vadászgépeinek, a MiG-29-eseknek több mint a fele megsemmisült légi harcban vagy a földön.” Légifelvételeket mutattak arról is, hogy a szerbek milyen épületeket gyújtottak fel vagy lőttek Koszovóban, valamint a menekülőkről is. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint Szerbia túlzott meggyengítése a béke útjában álló akadály lenne a Balkánon. Kissinger szerint Clinton amerikai elnök téves történelmi megítélésből indul ki: szerinte Milosevic nem Hitler, hanem csak egy balkáni bűnöző, a koszovói válságban pedig nincsenek analógiák az I. világháborút megelőző eseményekre. Szerinte sántítanak a katonai akció mellett felhozott humanitárius érvek, mert ezen az alapon be kellett volna avatkozni olyan, a koszovóinál sokkal több áldozatot követelő válságokba is, mint a kelet-afrikai, a kurdisztáni, a kasmíri, a Sri Lanka-i, az afganisztáni. Sem Milosevic, sem más balkáni vezetők nem jelentenek fenyegetést a globális egyensúlyra, a boszniai háborútól eltérően pedig a koszovói háború egy olyan területért folyik, amit a szerbek nemzetük bölcsőjének tekintenek, ezért is tapasztalható a belső ellenállás igen kevés jele Milosevic politikájával szemben. Javier Solana NATO-főtitkár felhatalmazta Wesley Clarkot, az európai szövetséges erők főparancsnokát, hogy terjessze ki a jugoszláviai célpontok övezetét, és fokozza a légicsapások ütemét - közölték Brüsszelben Feltételezések szerint ez jelentheti a belgrádi kormányépületek támadását is. (MTI) Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök (jobbról) megérkezik Moszkvába szerdán, miután tárgyalt Milosevic jugoszláv elnökkel, majd Schröder német kancellárral, az EU soros elnökével. A háttérben balról Igor Szergejev védelmi miniszter MTI-fotó A magyar határvadászok és rendőrök közös, fokozott ellenőrzésen tegnap, a tompai határállomás közelében MTI-fotó Orbán: nem fenyeget veszély Ha Magyarország nem lenne a NATO tagja, akkor nem lehetne olyan határozottsággal kijelenteni, mint most, hogy senkinek az életét, biztonságát nem fenyegeti veszély - mondta a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán leszögezte: Jugoszláviának nem érdeke a konfliktus kiterjesztése Magyarországra, és ezt a NATO védereje miatt nem is tehetné meg. A parlamenti pártok közötti keddi megbeszélésről közölte: megegyeztek, gyakrabban kell a közvélemény elé állni a valós helyzet ismertetésével. Meglátása szerint ugyanis a médiában gyakran jelennek meg olyan megalapozatlan hírek, amelyek a bizonytalanságot növelik. Kitért arra is, hogy mind a magyar Külügyminisztérium, mind a vezérkar állandó kapcsolatban áll Brüszszellel, és ő is telefonbeszélgetéseket folytat Javier Solana NATO-főtitkárral. Az interjúban a kormányfő kérdéseket kapott a társadalmi párbeszéd új intézményeiről is. Erről kifejtette: az eddigi szisztéma nem foglalta átfogó jogi keretbe a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekegyeztetését. Az Érdekegyeztető Tanácsot felváltó Gazdasági Tanácsról szólva Orbán Viktor elmondta: ez a testület több szereplős lesz elődjénél, abba meghívják egyebek mellett a Magyarországon befektető külföldi cégek és a pénzvilág képviselőit is. Nem cáfolta, hogy jelentős gondolkodásmódbeli különbségek vannak a jelenlegi és az előző kormány, illetve egyes szakszervezetek között az érdekegyeztetésről. Orbán azt szeretné, ha a szakszervezetek főként a munkahelyeken lépnének fel a munkavállalók érdekében, a kormánnyal pedig csak olyan kérdésekről tárgyalnának, ami rájuk tartozik. Felhívta a figyelmet: a kormányprogram értelmében a gazdasági növekedésből származó források 50 százalékát lehet azonnali életszínvonal-emelésre fordítani, a másik felét viszont a jövőbe kell beruházni. Ettől nem térhet el a kormány, mert akkor nem teljesíti a választópolgárokkal kötött szerződést - mondta. (MTI) Szőlőművelők előnyben (Folytatás az 1. oldalról.) A volt zártkerti részeken — egyes települések kivételével - építési engedély csak az ötezer négyzetméternél nagyobb telkekre adható, a szőlővel művelt telkeken 1 százalékos beépítettség lehet. A még be nem épített part menti 30 méteres területsávban új épület nem létesíthető. Az átmeneti rendelkezéseket az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Nem érinti viszont a települések egyes részeire közigazgatási határozattal elrendelt telekalakítási és építési tilalmakat, s a törvény hatályosulása előtt kiadott jogerős, végrehajtható, érvényes építési engedélyeket. (MTI) Vonzó az alacsony bérköltség (Folytatás az 1. oldalról.) A válaszadó vállalatok 94 százaléka vélte úgy, hogy árbevételük az idén átlagosan 25 százalékkal emelkedik. A társaságok nyeresége mintegy 19,5 százalékkal nőhet, de a cégek 15 százaléka a nyereség csökkenésével számol. A vállalatok megítélése szerint az idén a magyar gazdaság fejlődik ugyan, de csak mérsékelten. 57 százalékuk azt várja, hogy a gazdasági keretfeltételek tovább javulnak, míg 6 százalékuk ezek rosszabbodásával számol. Jürgen Illing elmondta, a felmérés alapján a német vállalatok főként az alacsony bérköltségek, az ország politikai stabilitása és előnyös földrajzi helyzete miatt fektetnek be nálunk. Fontos szempontjuk az is, hogy itt igen képzett munkaerőt találnak, ám az utóbbi időben már problémaként említik, hogy vészjóslóan csökken a rendelkezésre álló megfelelő munkaerő. Nőnek a bérköltségek is, a vállalatok 35 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak nem megfelelő a motivációja. Ennek ellenére a vállalatok 18 százaléka nagyon elégedett, 78 százaléka pedig elégedett befektetésével. A cégek 80 százaléka hasonló döntést hozna akkor is, ha ma kellene döntenie befektetéséről. Illing úgy vélte, Magyarország vonzereje a közeljövőben tovább nő, hiszen várhatóan hamarosan tagja lesz az Europe Uniónak, nő a gazdaság és ezzel együtt a belföldi vásárlóerő is. A válaszadók közül csak 11 százalék véli úgy, hogy hazánk a jövőben kevésbé lesz vonzó a német befektetőknek. (MTI)