Zalai Hírlap, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
1999. május 3., HÉTFŐ KRÓNIKA Az évszázad vasútépítése Bajánsenye és Hodos közt péntek délután ott gyülekeztek magyarok és szlovénok, ahol hónapokkal ezelőtt kijelölték a leendő vasútvonal határmetszésének pontját. Sokan várták a két ország miniszterelnökeit, akik fontosnak tartották személyes közreműködésükkel jelezni, hogy ez a vasútépítés nem csak egy beruházás. A két himnusz elhangzását követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. — Ritkán adatott meg hazánknak, és úgy érzem, Szlovéniának sem sokszor, hogy olyan nyugodt és folyamatos építőmunkát végezhet, mint most. Hálásak lehetünk, hogy olyan évtizedben élünk, amikor nemcsak saját álmainkat, hanem apáink és nagyapáink vágyait is valóra válthatjuk talán. Olyan esztendők állnak előttünk, amikor nem kétséges, hogy lesz idő Nézőpont ■■■■■■■ Közelebb kerül a tenger, a Koperi kikötő és erő az építésre. Nem kétséges, hogy ehhez kellett a függetlenség kivívása, hogy szabad akarattal, önállóan álljon a népek közösségébe Magyarország és Szlovénia. A mai napon valami olyasmi történik, amire több mint fél évszázada nem volt példa Magyarország történelmében. Akkor, 1942-ben, épült fel Erdélyben az utolsó vasútvonal Déda és Szeretfalva között, ami Székelyföldet kötötte össze Budapesttel — mondta Orbán Viktor, majd az eleredő eső elleni védekezésül azt javasolta, hogy húzódjanak fedett helyre az ünnepség résztvevői. Így is tettek, illetve akik számítottak rá, azok esernyő alá bújva hallgatták az ünnepi beszédet. Miniszterelnökünk azzal folytatta, hogy a magyar— szlovén vasúti kapcsolat helyreállításának nemcsak egyszerűen gazdasági haszna van, s az, hogy összeköti a földrész belsejét a tengerrel, hanem népeket, nemzeteket, barátokat hoz közelebb egymáshoz. A vasútépítés ráadásul munkát és munkahelyet jelent. —Napjainkban, amikor a déli határainkon túl dörögnek a nüak a magyar—szlovén együttműködést. Ezek a szálak összekapcsolják az anyaországot a kisebbségekkel is — mondta többek között Orbán Viktor. Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök kezdetben a két ország példaértékű kapcsolatát, majd a beruházás gazdasági jelentőségét hangsúlyozta, így folytatva: — Nagyon örülök, hogy mindez megvalósul, hiszen Európában csak ez a két ország az, amelyet közvetlenül nem köt össze vasútvonal. A haszna óriási, hiszen közelebb hozza a Koperi kikötőt Magyarországhoz, és ezzel kiépülhet az ötös közlekedési folyosó. A vasút új munkahelyeket biztosít a határ mindkét oldalán, ami nagyon fontos ennek a régiónak. Ezután közösen helyezték el az urnában az ilyenkor szokásos okiratokat—a Zalai Hírlap pénteki számát is elvittük —, majd a jelenlévők vastapsa közepette a két miniszterelnök az alapra ráemelte az 1999-es vésett feliratú zárókövet. Még egy-két kedves szó a jelenlévőknek, kézfogás a helybeliekkel, fotózási lehetőség az újságíróknak, s fegyverek, s épületek, hidak és a magas rangú vendégek elutazemberi sorsok omlanak össze, tak. A műsor folytatódott, amíg különös jelentősége van e vál a külön vonathoz igyekvő talátkozásnak, meg kell becsül- szókba nem kellett szállni. A Phare is támogatja Az alapkőletételi ünnepségen sajtótájékoztatót tartottak. Szlovénia közlekedési minisztere, Anton Bergauer elmondta: náluk ez az első új vasútépítési munka a második világháborút követően. A Szlovén oldalon 24,5 kilométeres pálya épül Pucond és Hodos között. Közel 11 milliárd tolár a beruházás értéke. A második vágányt 2010 körül tervezzük megvalósítani. Manninger Jenő, a magyar közlekedési tárca államtitkára a 120 kilométeres sebességre épülő magyar szakaszról így beszélt: — A térség nagy fájdalma volt ez idáig a vasút hiánya. Már épül a 19,5 kilométeres szakasz Bajánsenye és Zalalövő között. Alagút, az ország legnagyobb, 1400 méteres völgyhídja teszi szakmailag is érdekessé a vasútvonalat, amit 2000. december végére meg kell építenünk. Boros Imre tárcanélküli miniszter az EU-s támogatásról tett említést:Szlovénia és hazánk belátható időn belül EU-tagországok lesznek, ezzel a vasútépítéssel a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés szép példáját igazolják. A magyar beruházás értéke 220 milliárd forint, amiből 10 százalékot Phare-juttatással támogat az európai közösség. Anton Bergauer Boros Imre és Manninger Jenő társaságában ZALAI HÍRLAP . Akadályok a bevásárlóközpontok előtt Zalaegerszegen tartotta tavaszi összejövetelét a Megyei Jogú Városok Szövetségének Urbanisztikai Tanácsa. A testületet alkotó főépítészek csütörtökön a zalai megyeszékhely ausztriai testvérvárosába, Klagenfurtba utaztak, hogy ott a város rendezési tervével, a városfejlesztés alapelveivel ismerkedjenek. A tanulmányút tapasztalatait május 1-jén — már ismét Zalaegerszegen — vitatta meg az Urbanisztikai Tanács. Pap János, Békéscsaba polgármestere, a tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta: a testületet 1991-ben hozták létre a Megyei Jogú Városok szövetségéhez tartozó települések főépítészei, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy közös álláspontot alakíthassanak ki a szakmai kérdésekkel, különösen a területfejlesztéssel és a városépítészettel kapcsolatosan. A testület tagjai Klagenfurtban elsősorban azt vizsgálták, milyen szerepet játszik az önkormányzat, illetve a főépítész a városfejlesztésben. Lapunk azon kérdésére, hogy az osztrák szakembereknek szem előtt kell-e tartaniuk általánosan érvényes EU-normákat a tevékenységük során, Pap János úgy vélekedett: nincsenek ilyen szabályok. Mint mondta, a városrendezés a nemzeti törvények szerint zajlik, stratégiáikat a városok önállóan alakítják ki, e koncepciókért pedig a település vezetői maguk vállalják a felelősséget. Pap János beszélt arról is, hogy az osztrák város képviselő-testülete szigorú következetességgel igyekszik gátat vetni a nagy bevásárlóközpontok terjeszkedésének, és a hatszáz négyzetméternél nagyobb eladóterű komplexumokat — az építőanyag- és bútoráruházak kivételével — nem engedik megtelepedni a belvárosban. Ez lehetővé teszi ugyanis a városközpont esztétikai, idegenforgalmi és gazdasági, kereskedelmi értékeinek megőrzését. — vézsé — Teleházat avattak pénteken a zalai megyehatár közelében fekvő Győrvár faluházában. A vasi község e legmodernebb telekommunikációs eszközökkel felszerelt új büszkesége európai információs irodaként is működik. (Rózsa Zsuzsa felvétele) Jó vételt kínálunk!