Zalai Hírlap, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. november 1., HÉTFŐ KRÓNIKA A mese, csoda és varázslat Páholya A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház legfőbb pártolói túl vannak az idei első találkán Varázslatos esten vehetett részt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház idei első páholypartyjának csaknem 250 vendége szombatról vasárnapra virradóan. A teátrum kiemelt kedvelői előbb Tamási Áron: Énekes madár című színdarabját tekinthették meg, a színpadi boszorkányságok után pedig a party is „csodás vendégeket” tartogatott. Elsőként ott volt mindjárt Stefán Gábor, a teátrum igazgatója, aki az új évadra is összeverődött támogatói társulat köszöntése után rögtön izgalmas bejelentéseket tett: a színház most megindult rekonstrukciójának végére például valódi páholyokat, erre a rövidített évadra (a sietségnek épp az épület felújítása az oka) pedig egy csemegének ígérkező táncszínházi bérlet-sorozatot. A köszöntőt követően az előteret telt házzá varázsoló vendégek egymásra csodálkozhattak rá: a páholytagok (hiába, új év) bemutatására került a sor. A szokásoknak megfelelően a házi színpadon feltálalt vacsorához menet (de inkább jövet, már jóllakottan) Németh Miklós grafikusművész alkotásai nyújtottak elfoglaltságot a szemnek is, majd a műsorvezető, Szilágyi János kerek asztalához invitálta első vendégeit, a darab néhány alkotóját. Közülük Meczner János rendező az egerszegi társulat alkotókedvét és tehetségét dicsérte, „a magyar irodalom legszebb naiva-szerepét” (Kubik Anna meghatározása a darabbéli Gondos Magdolnáról) játszó Tallián Marianne a meseszerű darab idillikus próbafolyamatát ecsetelte, Perjési Hildát és Megyeri Zoltánt pedig saját csodálatos egymásra találásukról kérdezte a házigazda. Ok, a társulat új tagjai ugyanis nem csak az Énekes madárban, de az életben is egymáséi (s „igaziból” sokkal inkább, elvégre a játékban nem jutnak a beteljesedésig), s rendelkeznek egy különbejáratú, saját csodával is! —Május 31-én ismerkedtünk meg, egy évvel később ugyanezen a napon vettünk közösen autót, majd szintén május 31-én született meg Marcell fiunk is — mondta Gondos Regina alakítója. — S ez a nap most már biztosan különös jelentőségű lesz minden évben, elvégre mindig ekkor van a születésnapja is... A duó eztán dalokkal szórakoztatta a közönséget (duettet mondjuk épp nem énekeltek), majd egy csodadoktor lépett színpadra, aki azonban nem örült beosztása ebbéli meghatározásának. Dr. Berkes István, a sportkórház sportsebészeti osztályának vezetője, akinek a keze alatt a színház nem egy tagja is megfordult már. — Az orvosok nem szeretik, ha csodadoktornak titulálják őket, mi inkább a szaktudásban bízunk — fejtegette, sőt, még a következő kérdésnél is meg tudta őrizni komolyságát. — Ön élvonalbeli futballista volt, s közben tanult orvossá. Azért ez csoda! — erősködött Szilágyi János. Ezzel kapcsolatban a professzor elmondta: gyermekkora óta gyógyítani akart, de közben nagyon szerette a labdarúgást is, s csinálta, míg csak a kettőt öszsze lehetett egyeztetni. Közbevetőleg: NB I-es játékos volt, szemtanúk szerint remekül cselezett, s a Szombathelyi Haladás mellett játszott szegedi csapatokban, valamint az MTK-ban is. Egy ideje azonban már nem rúgja a bőrt, a szükséges időt például focisták gyógyítása (válogatott korában betege volt például Péter Zoltán, az est meglepetés-vendége is) emészti fel. A következőkben a páholytagoknak alkalmuk volt megállapítani, mennyire adja vissza a valóságot lapunk idei Zalai Kalendáriumának címlapfotója. Asztalaikon ugyanis ott volt kiadványunk, a műsorvezető pedig a címoldal eredetijét, Málics Adriennt, 1999 Zala Szépét szólította színpadra. A röpke beszélgetés alatt Szilágyi János kísérletet tett arra, hogy felpiszkálja a féltékenység szundikáló szörnyét Adrienn ugyancsak jelen lévő barátjában, de kiderült az is, hogy egy szépségkirálynői korona még nem a világ — legalábbis a hétköznapok gyökeres átalakítására nem alkalmas. Bár háziasszonyunknak így adódott lehetősége arra, hogy kalendáriumunk egy példányát Szilágyi Jánosnak dedikálja. Az est végén aztán megidéztetett a darabbéli helyszín, Erdély is. Előbb Sára Ferenc néprajzkutató kapta a kérdéseket, aki csodálatos módon Magyarországról „disszidált” Romániába, majd két erdélyi népművész, Zerkula János és felesége, Regina néni következtek. Ők ezer kilométert utaztak, hogy részesei lehessenek ennek az estnek, s mert a darabról végül lekéstek, a műsorvezető János bácsit egy szivarral, párját pedig egy üveg vörösborral igyekezett kárpótolni. S talán az a vastaps sem volt közömbös számukra, melylyel a publikum dalaikat köszönte meg. A party hivatalos szakaszának zárása után a szokott mulatság és szerencsejáték következett reggelig (krupiéként működött közre három „színházi ember”, Stefán Gábor, Weitstein Tibor és Tompa Gábor). A következő páholypartyra december 4-éig kell várni. Bagó és bora ezer kilométerért A tanfolyamok inspirálnak Csak néhány téli hónapban szünetel a Kézművesház működése A zalaegerszeg-gébárti Kézművesházban szombaton reggel indult útjára az intézmény hagyományos kézműves szakkörének idei kurzusa. Az őszi-tavaszi rendszerű képzésben túlnyomórészt gyerekek vesznek részt, akiknek soraiban sok a visszatérő érdeklődő. A képzés két szakon kezdődött meg: az érdeklődők választhatják az úgynevezett komplex népművészeti ismereteket, de elmélyülhetnek a fazekasság rejtelmeiben is. Utóbbi igényli a nagyobb elhivatottságot, előbbi sokrétűbb tudást ígér. —Hogy milyen szintre juthat el, aki elvégez nálunk egy tanfolyamot? !— kérdezett vissza Skrabut Éva, a ház vezetője. — A cél itt nem lehet az, hogy szakértőket neveljünk, itt a lényeg a közösségi élmény, találkozás egymással és a népművészettel, valamint az, hogy az érdeklődőknek inspirációt adjunk a kézműves-mesterségek későbbi, elmélyültebb megismeréséhez. Aki pedig kedvet érez hozzá, később úgyis visszatér: van olyan hölgy a sorainkban, aki annak idején még kisgyerekként járt itt először, most pedig már végzett pedagógusként tért vissza. Skrabut Éva elmondta: éves szinten több ezer látogatója van a Kézművesháznak, a jelen tanfolyam azonban sehogy nem válhat tömegrendezvénynyé. Az intézmény megközelítése ugyanis menetrend szerinti A menetrendet nem nekik találták ki buszjárat hiányában igen nehézkes. Többek közt ez is az oka, hogy a téli hónapokra szünetet tartanak, az idei utolsó tanfolyam decemberben, a jövő évi első márciusban esedékes. Szombaton új utat avattak Ebergényben. Dr. Gyimesi Endre polgármester és Kiss Ferenc képviselő vágta át a szalagot, átadva az 500 méteres aszfaltcsíkot. A beruházás helyi kezdeményezésre, Egerszeg és az ebergényiek testvéries anyagi teherviselésével valósult meg. (Melles Ferenc felvétele) Diplomáciai találkozó Szombaton a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban az olasz közélet magas rangú képviselői vendégeskedtek. Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke Francesco Sernia, olasz kollégája és Battista Verderame Giovan, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete társaságában tett látogatást, s folytatott többórás hivatalos eszmecserét a kétoldalú kapcsolatokról. A vendégeket dr. Czoma László, az intézmény igazgatója fogadta, bemutatva többek közt a múzeum Itáliában készült műtárgyait és a könyvtár olasz nyelvű anyagát. ZALAI HÍRLAP 3 Közgyűlés A nagykanizsai közgyűlés november 2-án 14 órakor a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaratermében folytatja múlt kedden félbehagyott munkáját. Néhány a tervezett napirendi pontok közül: javaslat a MÁV NTE támogatására, ingatlanértékesítések; várhatóan zárt ülésen tárgyalnak a képviselők a Kanizsa Sörgyár megszűnésével kapcsolatos határozati javaslatról. Irodalmi est A „Kanizsai Zsinagógáért” Alapítvány szervezésében november 2-án 18.30 órakor, a Honvéd Kaszinóban kerül sor Dunai Tamás színművész Magyar művészek Párizsban című zenés irodalmi estjére. Hangverseny A Magyar Piarista Diákszövetség Nagykanizsai Tagozata és az Állami Zeneiskola pénteken este az Alsótemplomban hangversenyt rendezett Kolonics Mária és Noll Ferenc elhunyt zenetanárok emléke előtt tisztelegve. Előadás A „Liberális Nagykanizsáért” Alapítvány szervezésében az Ezredvégi beszélgetések című programsorozat következő vendége Vásárhelyi Miklós történész, a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke lesz november 4-én 18 órakor, a Honvéd Kaszinóban. Erőt adó alkotás a kórházban Szombaton délután, bensőséges ünnepség keretében avatták fel a nagykanizsai kórház intenzív terápiás osztályán Járási Ildikó helybeli iparművész nagyméretű, a Test és lélek harmóniája címet viselő olajfestményét Dr. Heim Tamás osztályvezető főorvos elmondta: az intenzív osztályon folyó, embert próbáló munka során sokszor úgy állnak a betegágy mellett, hogy alig van remény, s szembesülniük kell az ott dolgozóknak — talán többször, mint más osztályokon — a halállal is. Éppen ezért, amikor felvetődött annak a gondolata, hogy Járási Ildik egy képet kíván ajándékozni az osztálynak, azt kérte, hogy az alkotás semmiképpen ne legyen komor. Ennek a kívánalomnak — az elsősorban a tűzzománcaival nemzetközi és országos ismertségre szert tett kanizsai művész —maximálisan eleget tett: a három részből álló alkotás szélein szép, fiatal, légiesen könnyed, kalapos lányok tekintenek a szemlélőre, a középső rész pedig a Balatont idézi, s mindez a testet, lelket megnyugtató pasztellek finomságában. Dr. Szabó Csaba, a kórház főigazgatója úgy vélte: mind a művésznő, mind az orvosok munkájában megfigyelhető az az ősi tulajdonság, amely a tökéletesség felé törekszik. Az intenzív osztályon ezt az jelenti, ha tudnak egy betegen segíteni; egy alkotó munkájában pedig azt, ha az általa elképzelt mű megvalósul, s arra a helyre kerül, ahova szánta. Fuszár Károly, a Felsőtemplom plébánosa arról beszélt, hogy Jézus nagypénteke óta nincs hiábavaló, hiszen Jézus is akkor adta a legtöbbet, amikor a legtehetetlenebb volt a kereszten. A kórház dolgozói teljesítik azt, amit Jézus mondott, hiszen betegségtől szabadítanak, s ehhez talán az új kép is többleterőt ad. Ezután a Zeneiskola tanárai adtak műsort. A kórház szombat esti csendjében megszólalt Németh Ferenc hegedűje, Baráth Béla tárogatója. Baráth Zoltán gitárral kísérte Baráth Yvette virágénekest, Horváth István Radnóti-díjas Nagy Lászlót szavalt. — Így — Járási Ildikó olajfestménye előtt a szombati ünnepségen (Szakony Attila felvétele)