Zalai Hírlap, 2001. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2 ZALAI HÍRLAP Nőtt a gázár, nőhet a távfűtésé is Budapest (mti)­­ Átla­gosan 12 százalékkal töb­bet kell fizetni a földgázért vasárnaptól, a villamos energia fogyasztói ára vál­tozatlan marad. A földgáz­árak alapján az erőművek által értékesített hő terme­lői ára 2001. július 1-jén átlagosan 1 százalékkal nő. A távfűtés lakossági árának meghatározása ön­­kormányzati hatáskör. Emelt nyugdíj Budapest (mti) - Július­ban már a 3,5 százalékkal megemelt ellátást kapják meg azok, akik öregségi nyugdíjban vagy más nyug­díjszerű ellátásban része­sülnek - közölte az Orszá­gos Nyugdíjbiztosítási Fő­­igazgatóság vezetője teg­nap. Az emelés az öregségi nyugdíj mellett érinti a rok­kantsági, az özvegyi, a bal­eseti-rokkantsági, a szülői, a baleseti hozzátartozói nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti járadékot és a poli­tikai rehabilitáció címén já­ró kiegészítést. Pártszövetséget sürget a KDNP Budapest (mti)­­ A Ke­reszténydemokrata Nép­párt (KDNP) jobbközép pártszövetség létrehozását szorgalmazza a Magyar Demokrata Fórummal és a Magyar Demokrata Nép­párttal, illetve civil szerve­zetekkel a 2002-es ország­­gyűlési választásokon — közölte Bartók Tivadar, a KDNP elnöke szombaton. „Globalizálók” és ellenfeleik Salzburg (mti)­­ Az osztrák városban vasárnap megnyílt az idei Világgazdasági Fórum, amely­nek neves résztvevői Európa jövőjéről, az Európai Unió bővítéséről, valamint a nagyvárosok problémáiról tanácskoznak. A tanácskozás rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlik, mivel a globalizáció ellenfelei tüntetéseket tartanak. A képen: Kwasniewski lengyel államfő (bal­ra) papírokat vesz fel a földről a salzburgi kongresszusi központban július 1-jén, a Világgazdasá­gi Fórum megnyitóján, miközben az amerikai George Soros, a Soros Alapítvány elnöke figyeli Megőrizni az önállóságot és a liberális értékeket (Folytatás az 1. oldalról.) Az elnökválasztás eredmé­nyének kihirdetése előtti politi­kai vitában a felszólalók több­sége a párt önállóságának fontos­ságát és a liberalizmus melletti határozottabb kiállást hangsú­lyozták. Mécs Imre felháborító­nak tartotta és a leghatározot­tabban visszautasította Tőkés László azon kijelentését, amely szerint az SZDSZ a státustör­vény kapcsán a hazaárulás ha­tárát súrolta. Fodor Gábor hang­súlyozta: már fél évvel ezelőtt is tévesnek tartotta Demszky Gábor politikáját, amely kudarcot val­lott, mert az SZDSZ elveszítette az egyik legnépszerűbb politi­kusának népszerűségét. Hozzá­tette ugyanakkor: ez nemcsak Demszky Gábor kudarca. Leg­főbb célnak nevezte, hogy a Fi­desz a szélsőjobboldali MIÉP- pel együtt ellenzékben legyen és ne kormányon. Kuncze Gábor pártelnök meg­választását követően hangsú­lyozta: az SZDSZ le akarja vál­tani ezt a kormányt, és ha kell, vállalja a kormányzati felelőssé­get annak érdekében, hogy az or­szág szekere kikerüljön a kátyú­ból. Hozzáfűzte: levonták a ta­nulságot az 1994 és 1998 közötti időszakból. Az újonnan megválasztott pártelnök a legfontosabb felada­tok közt említette, hogy a polgá­rokhoz érthető formában eljut­tassák a Korszakváltás címet vi­selő programjuk üzeneteit. A gyűlés résztvevői nyilatko­zatban üdvözölték az egészség­­ügyi dolgozókat. Nem szocialista árnyékkormány akar lenni A társaság korösszetétele a generációs kiegyezést reprezentálja (Folytatás az 1. oldalról.) Medgyessy Péter szavai sze­rint nem döntéshozó centrum vagy árnyékkormány, hanem egy csapat, amelynek tagjai szíve­sen gondolkodnak és cseleked­nek közösen. A kormányfőjelölt elmondta: a társaság korösszeté­tele a generációs kiegyezést rep­rezentálja, benne a fiatalok a len­dületet, a középkorú politikusok a profizmust, az idősebbek pedig a tapasztalatot képviselik. El­hangzott, hogy a Tízek Társasága jeleníti meg az MSZP politikáját és hordozza a választási üzene­teket a választásokig hátralévő mintegy 10 hónapban. - A követ­kező kormány a tisztesség kor­mánya lesz - mondta az MSZP győzelmében bízó volt pénzügy­­miniszter. Nemzeti kiegyezést sürgetett például a magyar vidék felzárkóztatása, az egészségügyi rendszer fejlesztése, valamint az uniós csatlakozás befejezése kér­déseiben. Jelezte, hogy szerinte az általa hangoztatott értékek - például az esélyegyenlőség, a biztonság és a tiszta közélet - képviseletét csak egy olyan modern európai szociáldemok­rata párt vállalhatja magára, ame­lyik magába olvasztja a szociál­demokrácia, a liberalizmus és a mérsékelt konzervatív politika értékeit. Kovács László pártelnök - akit Medgyessy a szociálde­mokrata, a liberális és a mérsé­kelten konzervatív gondolatok integrálására kiemelten alkal­mas személynek nevezett - az SZDSZ elnökválasztása kap­csán elmondta: mostanra felállt az MSZP és az SZDSZ csapata is, így a következő lépés az lesz, hogy a két ellenzéki erő vezetői leülnek beszélgetni egymással a két párt viszonyáról, lehetséges együttműködéséről. Ez eljuthat a választási együtt­működésig is, de erről még korai lenne beszélni - mondta Kovács László. Jó a kenyérgabona-termés Kecel (mti)­­ Péter-Pál napjához kapcsolódóan immár tizedik alkalommal rendezték meg az országos aratófesztivált szomba­ton, amely ezúttal is a kézi kaszálók versenyével kezdődött. A fesztivál megnyitóján részt vett Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki elmondta: az idén hétmillió tonna kenyérgabonára lehet számítani, ami kétmillió tonnával haladja meg az előző évit. A képen: Vonza András kaszál fen KRÓNIKA Rendőrtisztek eskütétele Budapest (mti)­­ Az odaadás, a hivatásszeretet, a becsületes munka, az önbizalom és az ön­becsülés fontosságát hangsú­lyozta Orbán Viktor miniszter­­elnök a Rendőrtiszti Főiskolán végzett hallgatók tiszti esküjén szombaton, a Budai Várban. A kormányfő szólt arról, hogy az elmúlt néhány év alatt nagy utat tettünk meg a közrend védelme területén, de még sok a teendő. Itt él velünk a múlt néhány káros és szomorú öröksége. Még min­dig túl sokan gondolhatják, nem alap nélkül: a bűn és a büntetés nem feltétlenül jár együtt, gaz­dasági erővel és kapcsolatok­kal indokolatlan védelmet lehet szerezni - mondta az új rendőr­tisztek előtt a miniszterelnök. Geoana: Kései a magyar levél Bukarest (mti)­­ Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana román külügy­miniszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Mar­­tonyi János magyar külügymi­nisztertől kapott. A román veze­tés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bu­karestbe, hogy a magyar Or­szággyűlés elfogadta a státus­törvényt. Geoana elmondta, hogy Martonyi levelében ismé­telten kifejtették a magyar állás­pontot, megfogalmazódott a két félnek az egyetértése is, hogy a problémákat a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi al­bizottságában vitassák meg. Geoana szerint a jelenlegi ro­mán álláspont addig ugyanilyen határozott marad, amíg választ nem kapnak aggodalmaikra. 2001 .július 2., HÉTFŐ Felbomlás előtt Jugoszlávia? Belgrád /London (mti)­­ A volt elnök, Slobodan Milose­vic hágai kiadatását követő­en Jugoszláviában a hét vé­gén tovább mélyült a belpoli­tikai válság, és folytatódott a nyilatkozatháború. Az exelnök kiadatásáról dön­tő Zoran Djindjic szerb minisz­terelnök nem zárta ki, hogy a vál­ság a Szerbia és Montenegró kö­zötti államszövetség felbomlá­sához vezethet. Az elmúlt 24 órában változatlanul ellentmon­dásos hírek érkeztek azzal kap­csolatban, vajon Vojislav Kostu­nica jugoszláv elnök tudott-e elődje kiadatásáról. Milosevicet még csütörtökön a szerb kor­mány döntése alapján adták ki az őt háborús bűnökkel vádoló há­gai Nemzetközi Törvényszék­nek, és Kostunica a hét végén visszautasította azokat az állítá­sokat, hogy támogatta volna a ki­adatást. Kostunica megismétel­te, hogy nem értesült idejében a szerb kormány ezzel kapcsolatos döntéséről. Ezzel szemben Zo­ran Djindjic szerb miniszterel­nök vasárnap ismét azt hangoz­tatta, hogy Kostunica elnököt és pártját, a Szerbiai Demokrata Pártot már előre tájékoztatták a Milosevic kiadatását elrendelő döntésről. Djindjic rámutatott, hogy a jugoszláv és a szerb veze­tés fő erejét alkotó, 18 pártot tö­mörítő Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) több tanácsko­zást tartott, és minden egyes al­kalommal egyhangú döntéssel mondott nemet a múlthoz való visszatérésre és az elszigetelő­désre. Ebből a szempontból néz­ve a párttömörülésen belül senki nem lepődött meg a szerb kor­mány döntésén, amellyel kiadta a hágai Nemzetközi Törvény­széknek a volt jugoszláv állam­főt- állította Djindjic. Nem zárta ki azt sem, hogy a szövetségi mi­niszterelnök, Zoran Zizic lemon­dása nyomán kialakult kormány­válság a Szerbia és Montenegró közötti államszövetség felbom­lásához vezethet. Ennek ellenére Vojislava Kostunica elnök hét­főn kísérletet tesz egy új szövet­ségi kormány megalakítására. Tegnap egyébként a hágai bí­róság elnöke, Claude Jorda azt közölte: legalább 8-12 hónap te­lik el addig, amíg ténylegesen megkezdődik a háborús bűnök­kel vádolt Milosevic pere, s az feltehetően további 12-15 hóna­pig tart majd. Közben egy brit lap, a The Sunday Times ismer­tette vasárnap azt az értesülést, amely szerint a jugoszláv vezér­kari főnök 1999-ben, a koszovói válság kellős közepén parancsot kapott arra, hogy ölje meg Tony Blair brit miniszterelnököt. A gyilkosság 1999. május 3-án tör­tént volna, amikor Blair látoga­tást tett a macedón fővárosban. A brit lapnak nyilatkozó Nebojsa Pavkovic tábornok megerősítet­te, hogy teljesen felkészült a Blairt szállító Puma helikopter lelövésére, amire a „legfelsőbb szintről” kapott utasítást. Szak­értők szerint ez a kifejezés csakis Milosevic volt jugoszláv elnökre utalhat. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök továbbra is állítja, nem tudott Milosevic kiadatásá­nak időpontjáról Fotó: mti Francia-orosz elnöki csúcs Szentpétervár (mti) - Vlagyimir Putyin orosz államfő (jobbra) Jacques Chirac francia elnökkel beszélget július 1-jén. Chirac, aki háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Oroszországban, Vlagyimir Putyin elnökké választása óta most első alkalommal lá­togat Oroszországba. Putyin azért utazott a szülővárosába, Péter­­várra, hogy nem hivatalosan is találkozhasson a Chirackal Csökkent az antibiotikumok támogatottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Az OEP kedvezőnek tartja, hogy a gyártók a fontos, gyakran használt gyógyszerek - pszi­­chostimuláns szerek, vérnyo­máscsökkentők, gyulladáscsök­kentők, asztma elleni készítmé­nyek - esetében engedtek ko­rábbi áraikból. Az OEP közle­ménye szerint az egészségbizto­­sító ragaszkodott ahhoz, hogy az életmentő és más kiemelt fontosságú gyógyszerek 90, il­letve 100 százalékos társada­lombiztosítási támogatottságát megőrizzék. A tárgyalások eredményeként a gyógyszerek, tápszerek és immunkészítmé­nyek 16 százaléka írható fel 90 százalékos, 10 százaléka pedig teljes mértékű támogatottság­gal. A közlemény jelzi: a 90 és 100 százalékos támogatotti lis­tára felkerült termékek száma mintegy duplája az onnan - nagyobbrészt forgalomból ki­vonásuk miatt - lekerült készít­mények számának. A tájékozta­tás szerint a gyártók a tápszerek 60 százalékánál igényeltek ár­emelést, aminek következtében 6 százalék körül növekedhetnek az ebbe a körbe tartozó terméke­ket vásárlók kiadásai. Az alap­anyagok és a galenusi­­ gyógy­szertárakban elkészített­­ ter­mékek ára július 1-jétől egysé­gesen 10 százalékkal emelke­dik. Az OEP kedvezőnek tartja, hogy a krónikus betegek által szedett gyógyszerek árnöveke­dése 4,5 százalékos. Az egészségbiztosító szak­emberei szerint az antibiotiku­mok támogatottságának 70 szá­zalékról 50 százalékra csökke­nése 2-2,5 százalékkal növeli a lakosság gyógyszerkiadásait, mivel ezeket a szereket a bete­gek csak időszakosan, kúrasze­­rűen használják.

Next