Zalai Hírlap, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
A ZALAI HÍRLAP ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE 2001. szeptember 1., SZOMBAT Állásfoglalás Miklóssa (I. S.) - A Zala Megyei Agrárkamara környékbeli gazdálkodó szervezetek vezetőivel kibővített elnökségi ülésen tanácskozott az ágazat napirenden lévő ügyeiről. Állásfoglalásukban rögzítik, hogy az agrárágazat gondjainak megoldásához a törvénymódosítások szakmai és politikai konszenzussal kerüljenek elfogadásra. Fontosnak tartják az egyéni és családi vállalkozások segítését, de párhuzamosan a törvényekben jelenjenek meg a jól működő, jelentős létszámot foglalkoztató társas vállalkozások működési lehetőségeinek garanciái is. Elengedhetetlennek vélik a jövedelmezőségét segítő azonnali kormányintézkedéseket. Változik a nyitva tartás Zalaegerszeg (m. h.) — A Göcseji Falumúzeum, a Finnugor Néprajzi Park és a Magyar Olajipari Múzeum szeptember 1-től naponta (hétfő kivételével) 10-16 óra között várja a látogatókat. Az olajipari múzeum előzetes bejelentés alapján más időpontban is fogad csoportokat. Behajthatatlan pótdíjak A megbírságoltak hetven százaléka egyáltalán nem fizetett ■ Virrasztó Zsolt Zalaegerszeg - A Városgazdálkodási Kft. parkolóautomata-üzemeltető részlege jó ideig képtelen volt behajtani a kivetett bírságokat, a rendszám alapján ugyanis a Belügyminisztérium nem szolgáltatta ki a nem fizető autótulajdonosok adatait. Úgy tűnik azonban, most véget ér a szankcionálhatatlan bliccelés időszaka. A parkológazdák, tudtuk meg Gönczöl Zoltántól, a részleg vezetőjétől, legutóbb 2000 áprilisában kaptak azonosító adatokat azokról, akik ingyen koptatták a fizetőparkolók aszfaltját, és az emiatt kirótt büntetést sem fizették meg a harmincnapos türelmi időn belül. Májusban azonban a BM felfüggesztette az adatszolgáltatást a városi fizetőparkolórendszereket üzemeltető vállalkozások számára, mondván: az nem jogszerű. Az üggyel annak idején többször is foglalkoztak az újságok, az országos televíziók hírműsorai, ennek hatására pedig az országban szinte mindenütt alábbhagyott a „bírságfizetési kedv”. A legutolsó tavalyi adatszolgáltatás után egy hónap alatt több mint egymillió forintot sikerült behajtanunk, most jó, ha az összeg eléri az 50 ezer forintot — mondta Gönczöl Zoltán. — A megbírságoltak 70 százaléka egyáltalán nem fizetett, s ez becsléseink szerint éves szinten mintegy 10-15 millió forint kiesést jelent a részleg, illetve a város számára. Hamarosan valószínűleg változik a helyzet: bár kissé körülményesebben, de a BM ismét hajlandó lesz kiadni a szükséges adatokat. Igaz, a parkológazdáknak eztán 1000 forintot kell fizetniük azért, hogy megtudják egy-egy bliccelő autótulajdonos nevét és címét, ám az összeget valószínűleg áthárítják majd a szabálytalankodókra. A részlegvezető egy 50 oldalas listát mutatott azokról az autókról, amelyek szélvédőjére idén már legalább háromszor biggyesztették oda hiába a büntetést tartalmazó „Mikulás-csomagot”, sőt akad közöttük olyan kocsi is, melynek tulajdonosa túl van a huszonkilencedik felszólításon. A parkológazdák először ezt a vaskos iratköteget küldik meg a BM-nek, aztán azok az autósok kerülnek sorra, akik 2000 májusa és decembere között nem fizettek. Könnyen megeshet, hogy az ismét elérhetővé váló tulajdonosok némelyike legalább annyira meglepődik majd az általa felhalmozott bírság összegén, mint az a magánszemély, akit első fokon idén 204 ezer forint és a járulékok megfizetésére kötelezett a bíróság azért, mert 1999 óta nem fizetett pótdíjat. Valószínűleg az adatbeszerzés költségét is áthárítják majd Van, aki idén már huszonkilencszer kapott felszólítást Fülöp Lajosné: „...nincs tartalékuk" Varga Miklós: „Az állami bevételek nőttek” Mit szól az új minimálbér-tervekhez? (Folytatás az 1. oldalról.) Amikor azt kérdeztük, hogy ha netán a tulajdonos csak úgy tudná teljesíteni a minimálbér kötelező emelését, ha leépítené a létszámot, ezt hogyan élné meg, az volt a válasz, hogy reméli erre nem kerül sor, hiszen egyedül van a boltban. Közben eleredt az eső. Esernyő alól egy aktatáskás fiatalember udvariasan elhárította a megszólalás lehetőségét, azzal, hogy ugyan, egy dolgozó ember mit is mondjon? A negyven is kevés, a hatvan sem lenne sok... — Benárd Antal vagyok, a Tudomány és Technika Házának gondnoka. Az az igazság, hogy az a minimálbér bruttóban is kevés lenne. A nettó bérekről és a megélhetési lehetőségekről kellene beszélni. Bár, ha elfogadják az emelést, az meg feszültséget fog okozni. Nekem is, öt évvel a nyugdíj előtt, alig több most a bruttó keresetem, mint a tervezett új minimálbér. A javaslatom az, ha az EU felé gyorsítunk, akkor gyorsítsunk az emberek életszínvonalának emelésén is. Ugyanis, ha nincs vásárlóerő, semmi sincs. Rakodómunkások cipekedtek a frissen felújított irodába, a termetes legény inkább a szekrényt választotta, de azért azt Megkérdeztük még hallottuk, hogy „nem beszélek, ne zárjanak be” (?!). Egy fiatalasszony már majdnem mondta a nevét is, de csak legyintett: — Nagyon rossz véleményem van az ügyről, ugyanis a dolgozókat semmibe veszik. Az eső elől az árkád alá húzódott Varga Miklós így fogalmazta meg véleményét: - Nagyon helyes, hogy felemelik a minimálbért. Azt hiszem, hogy tovább is lehetne és kellene növelni. Mint ahogy megismertük, az állami bevételek nőttek, lenne mire használni a milliárdokat. Az egészségügyre, az oktatásra gondolt. A bérkérdésben is érintett, mert mint esztergályos, történetesen alkalmazott. Nekem ugyan valamivel több a bérem mint a tervezett minimálbér, s az sem bizonyos, hogy most engem is érintene az emelés. Ám, szerintem ösztönzésképpen a régiekét is emelik majd, talán akkor én is sorra kerülök. Nyugdíjasbúcsúztatóra igyekezett a Nagypáliban lakó Fülöp Lajosné, elég nehezen állt kötélnek: — Az élelmiszerárakhoz viszonyítva nagyon kevés a minimálbérünk. Az embereknek nincs tartalékuk. De ahol én dolgozom, elég nehezen fizetik ki a mostani minimálbért is, nem tudom lesz-e többre lehetőség... Még mindig keresik Zalaegerszeg (n. á.) Mint korábban beszámoltunk róla, szennyvíz került a 76- os főút Andráshida felé vezető szakaszán a járda mellett húzódó nyitott árokba, amely csapadékvíz elvezető rendszer is egyben. Mint azt a polgármesteri hivatal műszaki osztályának illetékesétől megtudtuk, vízmintát vettek és ennek az elemzése a napokban fejeződött be. Az eredmény birtokában az érintett környék vállalkozóinak bevonásával helyszíni bejáráson ellenőrzik majd a csatornarendszert. A szemle célja, hogy tisztázzák, ki okozta a szennyezést, melyik gazdasági társaságtól és miként kerülhetett a szennyvíz a csapadékelvezető rendszerbe. Mivel az eset a vízminőséget veszélyezteti - a csapadék elvezetése a Zala folyóba történik - a környezetvédelmi hatóság feladata eljárni. Ám, a károkozó felderítése az önkormányzat reszortja, és csak akkor adhatják át az ügyet a környzetvédelmi felügyeletnek, ha műszakilag sikerül felderíteni a szennyezés forrását. A hatóság csak ennek birtokában intézkedhet. Mint a műszaki osztály helyettes vezetőjétől, dr. Kovács Évától megtudtuk, a helyszíni szemle eredménye szeptember közepére várható. Lapunk először augusztus 4-én (!) adott hírt a szennyezésről. Több száz beérkezett pályázatról döntöttek (Folytatás az 1. oldalról.) A területfejlesztési célelőirányzati támogatás (összege Zalában ez évben 121 millió forint) elnyeréséért 46 pályázó szállt ringbe, ebből negyven sikerrel vette az akadályt, de a pályázatbenyújtási időszak ez esetben még szeptember 30-ig él. A támogatási igények közt a munkahelyteremtő beruházások szerepelnek legnagyobb súllyal (majd' száz új megyei munkahelyet ígérnek), de a térségi fejlesztési programok, a falusi idegenforgalom, a romaprogramok, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő termelő infrastruktúra bővítése is komoly igénnyel lépett fel. E napirend tárgyalásakor felmerült, hogy a pályázó szervezetek és a cégtulajdonosok nemzeti hovatartozását sem ártana ismernie a tanácsnak. Kováts István eme javaslata ellen többen berzenkedtek, mondván, a pályázati kiírásban sem szerepel, hogy a magyar és a külföldi vállalkozók között különbséget kellene tenni. A javaslattevő végül - betekintve a pályázatokba - a listán található, külföldi tulajdonosaik révén ekkér érintettek igényét is jogosnak fogadta el. Szóba került, hogy a falusi turizmussal összefüggő pályázatok kerüljenek ki e körből, végül ez ügyben tegnap nem született döntés. A területi kiegyenlítést szolgáló - a hátrányos helyzetet ledolgozó - forráscsomaghoz 132 önkormányzati pályázat érkezett, melyek jobbára az alapfeladatok jobb ellátását szeretnék e forrásból megvalósítani. (A forráskor, tartalmánál fogva Lenti, Letenye, Zalaszentgrót térségét részesíti előnyben.) A tanács ez évben 146 millió forintot tud adni különböző intézmények (iskolák, művelődési házak, önkormányzati épületek) felújítására, falugondnoki hálózatra, út- és járdaépítésre, infrastrukturális beruházásra. Rigó Csaba javaslatára Lenti város ultrahangberendezés-vásárlási szándékát már idén támogatja a tanács. A településrendezési tervek készítéséhez igényelt összegeket azonban egyetemlegesen kivették a támogatotti körből, remélve, hogy ehhez más forrásból nyerhető majd pénz. (A rendezési tervek szükségességéről egyébként törvény rendelkezik.) A céljellegű decentralizált támogatás (a döntéshozók csak CÉDÁ-nak becézik) elnyerésére 125 pályázó adta be igényét, félmilliárdot is meghaladóan, az elosztható összeg azonban csak 209 millió volt. Itt is szerepelt a településrendezési tervkészítés, az életveszélyes önkormányzati épületek felújítása, gázvezeték-, út-, járda- és felszíni vízelvezető Támogatás Műemlék iskola sürgős felújításához rendszer építése, a szociális célú fejlesztés és a turizmus. Legnagyobb számban (52 százalékot kitevően) Zalaegerszeg környékéről pályáztak, ami jelzi, hogy inkább itt áll rendelkezésre a beruházásokhoz szükséges saját anyagi erő. A tanács három vis maior-támogatásról is döntött 12 millió forintos elkötelezettség erejéig: Kávás, Liszó és Söjtör önkormányzata a júliusi esőzések miatt jutott nehéz helyzetbe. Liszón az útburkolatot szabdalta fel a hirtelen jött víz, Söjtörön a 200 éves műemlék épületben működő iskola szorul sürgősen felújításra. Hazavitték az Opel Corsát Zalaegerszeg (a. g.) - Tegnap a Zalai Hírlap előfizetői nyereményakció első helyezettje, Marton György átvette az Opel Corsát a Kiss- Gerencsér Autóházban. - Már haragudtam a lányomra, annyiszor mondta, hogy megnyerjük az Opelt - meséli a 75 éves nagykanizsai nyugdíjas, aki évtizedek óta előfizetője lapunknak. Lánya, Mária kicsit javított az esélyeiken: saját és édesapja nevében is pályázott, és hogy Fortuna kegyét elnyerje, egy-egy négylevelű lóherét is tett a mozaikképek mellé. - Állandóan erről beszéltünk a vendégeimmel is - meséli nevetve és hát volt kivel megosztani álmát, hiszen fodrászként dolgozik. - Éreztem, szinte biztos voltam benne, hogy nyerünk. Annyira biztos volt a dolgában, hogy nem akart elmenni nővéréhez a petriventei búcsúba se. — Ugyanakkor tartották, mint a Zalai Hírlap napot, és én mondtam, indulni kell az autóért. Természetesen belefért a napba mindkét program, sőt a nyereményt Petri mentén hajnalig ünnepelték. Tegnap a Kiss-Gerencsér Autóházba Marton Györgyöt lánya mellett elkísérte unokája, Sára Erzsébet is. Az ő tiszte volt hazaterelni a család eddigi autóját, az öreg Ladát. Egerszegről első útjuk a ötajtós, fehér Corsával Korpavárra, a rokonokhoz vezetett. S mint nyertesünk mondta, megtartják a Ladát is. Jó lesz a hegyre, kezdjük a szüretet, már 18 fokos a must. Martonék és a Zalai Hírlap nyereményautója