Zalai Hírlap, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
2003. május 2., PÉNTEK MEGYE - RÉGIÓ Majális sporttal, ünneppel Mozdult Egerszeg, kitüntetett a fürdőváros, példát kaptak az izompacsirták Megyei összeállítás (h. á., h. p., a. a.) - Kissé borongós délelőtt, de annál felhőtlenebb délután köszöntött tegnap a május 1 -jei kirándulókra. A megye sok településén, de minden városban majálisi hangulatban telt a nap. ZALAEGERSZEGEN hagyományosan az Alsóerdő volt a helyszíne a május elsejei eseményeknek. Az erdőn átvezető út két oldalát benépesítették a vásári sátrasok és a vidámparki mutatványosok, a majálisi programok pedig a napközis táborban folytak. Kispályás labdarúgással kezdődött a nap, majd délelőtt dr. Gyimesi Endre polgármester megnyitotta a Mozdulj Egerszeg mozgalom programsorozatát. A mozgás a legjobb ellenszer a betegségekkel szemben. De nálunk, ellentétben például az uniós országok állampolgáraival, akik közül minden második mozog munka után, még kevesen igyekeznek így karbantartani a kondíciójukat, óvni az egészségüket. A sportolást, a tömegsportot népszerűsítendő indult a mozgalom, amelynek során minden hét végén, és hét közben is, a város több száz sportlétesítménye áll a városlakók rendelkezésére. A megnyitó után kirándulók és fitnesszesek közösen melegítettek a zenére. Délután női focimecscsel és kultúrprogrammal folytatódott az egerszegi majális. HÉVÍZEN a város napjával együtt ünnepelték a május elsejét. A számos helyszínen zajló programok közt tegnap került sor az anyák napi köszöntő műsorra is. A helyi díszítőművészeti szakkör a városháza konferenciatermében rendezett jubileumi kiállítást, fennállásának 35. évfordulója jegyében. Az egregyi városrészben vidám hangulatú majális várta az ünneplőket. A szőlőkultúra hagyományait őrző helyen ez alkalommal Hegyikapu-faragványt avattak. Veres Ferenc sepsiszentgyörgyi fafaragó munkáját Vértes Árpád polgármester leplezte le, majd a Cserszegtomaj, Hévíz-Egregy Hegyközség vezetése képviseletében dr. Bakonyi László és Németh László mondott „hegyibeszédet”. Délután a városházán tartott ünnepségen számos önkormányzati elismerést adtak át. Az ifjúság tánckultúrájának fejlesztéséért, a város hírnevének öregbítéséért Pro Urbe kitüntetésben részesült Naszádosné Bálint Zsuzsanna, a Pro Cultura elismerést nyolcan vehették át. A képviselőtestület közbiztonsági bizottsága „Az év hévízi rendőre” címet adományozta Cseke Ferenc őrsparancsnok-helyettesnek, továbbá eredményes polgárőri munkáért, valamint a feladatra való újjászervezésben végzett tevékenységért kilenc személy kapott oklevelet. NAGYKANIZSÁN a hagyományos és idén is sokakat vonzó Csónakázó-tavi majális mellett új színfolt volt a miklósfai városrész ünnepi rendezvénye. A Mindenki Házában és annak környékén a reggeli zenés ébresztőtől az esti bálig programok sora várta a helyieket: sakkszimultánnal, kirakodóvásárral, a gyerekeknek játékokkal, az izomerő híveinek pedig a messzi földön híres Fekete László fellépésével. Az ország legerősebb embere nem okozott csalódást a nézőknek, szövetkezve a településrész vállalkozó szellemű férfijaival a megszokott elemekkel fűszerezett műsort adott. Emelt petrencerudat, malomkövet, kőgolyót, vízzel teli hordót, s ki tudja még mi mindent, amit a lelkes szervezők eléje hordtak. Szőlőspincéknél úgy illik, hogy borász mondja a „hegyibeszédet” Fekete László a miklósfaiakat is elkápráztatta Hegyikapu-avató Egregyen, Vértes Árpád polgármester beszédével Május havának első kérdése: mit állítunk? Az udvarláshoz ugyan már nincs köze, de májusfa nélkül ma sem múlhat el év . Varga Andor Zalakomár - Ideális májusfa-állító idővel kedveskedtek az égiek a megye minden tetterős fiatalemberének szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. A falu alatti Mosó-part égerligetéből is kifejezetten kellemes körülmények közt küzdött el tucatnyi fiatal egy jó 15 méteres példányt a lányos házig. A döntően a kiskomáromi Kossuth és Petőfi utcákból származó srácok minden évben állítanak májusfát, bár ennek az erőpróbának ma már az udvarláshoz kevés köze van. A kompánia még világosban, a művelődési háznál verődött öszsze. A szabadcsapat élén Simon Krisztián, egy a faluba pár éve benősült zalaszentgyörgyi ifjú, akit szemmel láthatóan nem csak az emelt vezérré, hogy övé az az öreg teherautó, melyen a fa az út nagyobb részét megteszi majd felállítása udvaráig. - Ezt szeretem Zalakomárban, hogy ilyen összetartóak a fiatalok. Bármilyen közös munkáról van szó, ilyen elszántak - most például önkormányzati segítséggel konditermet csinálunk magunknak a futballpályánál - mondta Krisztián, a szedelőzködő haverokat figyelve. A kocsira csupa fontos holmi kerül: fejszék, balta, spárga, kenyér, szalonna, egy alufóliába csomagolt és sütésre előkészített harcsa, kannányi bor, sör üvegekben, továbbá a túl fiatalok, illetve önmegtartóztatók kedvéért szóda és tonik. Valaki egy szatyor színes szalaggal érkezik, bár a készülődés hangulatában érezni valami vészjóslót: ki tudja, eljutunk-e a díszítésig egyáltalán? - Két éve például nem állítottunk májusfát - mesélik a fiúk. A következő órák munkafázisai közben (favágás, döntés, erdőből kivonszolás, kérgezés, rögtönzött híd segítségével patakon átcipelés, teherautóra felrakás, tábortűz mellett jóízű vacsora) Ubi, Muszka, Boni, Csoki és a többiek számos vidám történettel ajándékoznak meg. Ugyaninnen vittük volna a fát, de egyszerre megjelent három rendőrautó, s futni kellett- úgy hajigáltuk át a bicikliket a patakon. Utóbb derült ki, hogy valami bankrablókat kerestek, s nem a falopás volt a gond... - Előfordult olyan is, hogy szemerkélő esőben állítottunk fát. Felázott a talaj, mög nehéz gőzüveget is lengetett a szél), büszkén nézegethették a fiúk. Aztán, hogy kinek is állították áfát? - A Lizának árulták el, de kiderült az is: a „személyes szál” ezúttal hiányzik a történetből. - Mi csak a kultúrházhoz akartunk állítani, s aztán szóltak, hogy csinálhatnánk egyet ide is. Miért ne, az ember megteszi szívesen, a lényeg, hogy a háziak jól fogadják. Pár éve volt olyan, hogy májusfát állítottunk egy lánynak, az apja meg reggelre kivágta, úgyhogy az egész erőlködésnek nem volt semmi értelme. Alig voltunk éjfél előtt, s a művelődési házhoz tervezett „mindenki májusfája” még magatehetetlenül feküdt a földön. A tettvágy azonban a késői óra ellenére sem hibádzott: ahogy sokasodtak a díszítéshez használható üres üvegek, úgy nőtt az elszántság is mindenkiben... Pezsgősüveget lenget a szél az éger fonnyadozó lombja közt volt a fa, csúszott is, nem bírtuk tartani, eldőlt, egyenesen rá a villanyvezetékre. Egy hétig nem volt abban az utcában villany, s a szegény lakók ráadásul a tűzijátékot sem láthatták, amit a fa csinált, amikor letépte a drótot. Persze az erőfeszítéseket többnyire azért siker koronázza - mint történt szerda éjjel is Rátkaiék udvarán, ahol kívülálló hihette akár azt is, hogy a fiúk nem urai már a helyzetnek, s az ellenőrizetlenül jobbrabalra lengő éger rögtön rázuhan a házra. A fáradozás azonban végül csak gyümölcsözött, s a végeredményt zsebre vágott kézzel és felszegett nyakkalodafönn, a szállítás közben kissé megfonnyadt lombon, a szalagok mellett egy pezs Az első feladat: kivágni a fát Kellett a szíverősítő az elszántsághoz ZALAI HÍRLAP . Barátkozás a malomnál Zalacséb (h. p.) - Az idei május a negyedik, amikor a Zalacséb melletti Malom-tanyánál a falu és Szabolcs Péter szobrászművész, a község díszpolgára közösen tartottak majálist. - Úgy gondoltam, nagy szükség van arra, hogy az emberek találkozzanak. A tavasz, ami egybeesik a május elsejei munka ünnepével, alkalom arra, hogy olyan emberek összejöjjenek, akikkel ez különben nem fordulna elő. Alkalmat kell teremteni a gyereknek, idősnek, a falun élőnek, városból kijövőnek, hogy ne tudjon elmenekülni egymás elől. Egy asztal mellé kell ülni, és talán akkor létrejönnek a beszélgetések. Bár ez lehet, hogy idealizmus részemről - említette a művész. Délutánra a környező településekről és Egerszegről is sokan érkeztek. A majálison lapunk is képviselte magát, s a délutáni focimeccsek győztes csapatát, gólkirályát megajándékozta. Vendégek, kirándulók végigjárták a művész galériáját, a majálisi vásár műanyag portékái helyett pedig a megyei népművészeti egyesület tagjainak színvonalas munkáit láttuk. Érdeklődők lapunk sátránál, köztük (jobbról a második) Szabolcs Péter