Zalai Hírlap, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-201. szám)

2003-08-01 / 178. szám

2003. augusztus 1., PÉNTEK FÓKUSZ Mindenki ellenzékben ■ Virrasztó Zsolt A kormány afféle politikai „csodát” produkált az elmúlt hetekben: sikerült elérnie, hogy ősszel szinte csak ellen­zéke legyen majd a hangyabo­kányi MSZP-SZDSZ többségű parlamentben. Aligha volt példa arra az el­múlt ciklusokban, hogy az ép­pen regnáló kabinet tagjai már a nyár közepén elkezdje­nek fecsegni a következő esz­tendő költségvetési politikájá­nak alapelemeiről. Medgyessy Péter szakminisztereinek azonban valószínűleg nem Vélemény A kormány politikai „ csodát” produkált volt más választásuk, hiszen a gazdasági kilátások a legke­vésbé sem biztatóak, az euró­­forint árfolyammal kapcsola­tos korábbi mizéria pedig alaposan megtépázta az or­szág tekintélyét. Úgy gondol­ták tehát, ideje lenne már most megnyugtatni valame­lyest a pénzpiacok nagymes­tereit, így aztán az történt, ami általában akkor szokott, amikor a kormány csillapí­tani próbálja a kedélyeket: elszabadult a pokol. A már törvényben is rögzített adócsökkentés elmaradásának hírére az SZDSZ azonnal be­keményített, bár a kormányfő kissé cinikusnak tűnő ajánla­tára, arra tudniillik, hogy nyugodtan fel lehet tűrni az ingujjat, s elő lehet kotorászni a büdzséből az adócsökken­téssel kieső bevételt pótló mil­­liárdokat, ügyetlen játékba kezdett. Úgy alkudozik a koa­líciós partnerrel az adófizetők érdekében, hogy közben azok zsebében turkál. Persze nem csupán a koalíciós kötelékek lazultak meg, az MSZP is szembekerült saját kormányá­val. Egyszerre próbálja ma­gyarázni a bizonyítványt, a legnagyobb felháborodást kiváltó bejelentések kapcsán pedig legalább részleges visz­­szavonulásra biztatni a kabi­netet. Mindeközben ráadásul úgy záporoznak a magas lab­dák, hogy a Fidesz és az MDF nem győzi leütni azokat. Annyi bizonyos tehát, hogy a kormány csapdába került. Ha lényeges pontokon visszalép, akkor gazdasági értelemben, ha nem, politikai szempont­ból lesz vesztese ennek a já­téknak. Ezen túl azonban egyelőre csak a káosz látszik, éppen ezért próbáltuk sorra venni azokat a legfontosabb kormányzati elképzeléseket, amelyekről a vita zajlik. Egyúttal felkértünk egy kor­mánypárti és egy ellenzéki országgyűlési képviselőt ar­ra, hogy kommentálja ezeket. • Halasztott adócsökkentés­­ Noha a parlament már döntött arról, hogy a jelenlegi 20,30 és 40 százalékos személyijövedelemadó-kulcsok jövőre 18,24 és 38 százalékra csökkenjenek, a kormány elhalasztaná az új adótábla bevezetését. A pénzügyminiszter szerint legfeljebb az adójóvá­írás változhat úgy, hogy az inflációt kompenzáló béremelések miatt senki se csússzon át nagyobb terhet jelentő adósávba. Az szja 2003-ban csökkent először érdemben a rendszerváltás óta. Ha a parlament a jelenlegi szinten befagyasztaná, akkor sem növekedne, de csökkenni fog, csak nem olyan mértékben, mint aho­gyan korábban terveztük. Természetes, hogy az adójóváírás is ked­vezően változik az adófizetők szempontjából. Úgy vélem, felelős kormány a gazdasági feltételekhez alakítja a lehetőségeket, s igyek­szik egyensúlyban tartani a bevételeket és a kiadásokat. Medgyessy Péter választási ígéreteiben szerepelt az szja-kul­­csok csökkentése. Ezt foglalták az önkormányzati választások előtt, ma már egyértelműen propagandafogásként, törvénybe. Sajnos a Medgyessy-kormány már nemcsak összevissza ígérget, de a saját törvényét sem kívánja betartani, ráadásul csökkennek az adókedvezmények is. Az egész adórendszerre figyelemmel elmondható, amit eddig adtak, annak többszörösét veszik vissza. • Változnak az áfakulcsok - Megszűnik az áfamentesség, a tankönyvek és a gyógyszerek jövőre 5 százalékos kulcs alá tartoznak majd a Pénzügyminiszté­rium elképzelései szerint.­­ Egyebek között az élőállatok, tejtermékek, gabonafélék, ma­lomipari termékek, a cukor és a tűzifa áfája 12-ről 15 százalékra emelkedne.­­ A tömegközlekedés és a háztartási energiaforrások áfája (a földgáz kivételével) 12-ről 23 százalékra nő.­­ Mivel a 25 százalékos áfa 23 százalékra csökken, a termékek zöme elvileg valamelyest olcsóbb lesz, ám a változás hatása nem érződik majd a benzin, a dohányáruk, a szeszes italok és a gépjár­művek árában. A tervek szerint az előbbiek esetében a jövedéki adó emelése, a gépjárművek esetében pedig a regisztrációs díj bevezeté­se kompenzál­ná az áfacsökkentést. Az állami költségvetési bevételek legjelentősebb tételét a közve­tett adók jelentik. Programunk szerint csökkenteni akarjuk a magas, 25 százalékos legfelső kulcsot. Ennek első lépése a 23 százalék. Ez­zel nyernek a fogyasztók, mert ebbe a körbe tartozik a termékek és szolgáltatások zöme. A­­ kulcs megszüntetése kötelezettségünk. Természetesen felülvizsgáljuk a korábbi két kedvezményes kört, és keressük az ésszerű megoldást a besorolásnál. A költségvetésben például jelentős forrást biztosítunk a kórházak és a gyógyszerkasz­­sza számára a többletkiadások fedezetére. A gyógyszerkassza ese­tében ez 11 milliárd forint többletet jelent. Az áfakulcs-változásnak lesznek nyertesei és vesztesei, annak függvényében, milyen a fo­gyasztási szerkezetük. Kedvező lesz a lakásépítőknek. A többlet­­forrás lehet a fedezete többek között az autópálya-építésnek, a szo­ciális juttatások reálérték-megőrzésének, a nyugdíjemelésnek, bér­emelésnek. A legdrámaibb változtatás a gyógyszerekre vonatkozik, így a Medgyessy-kormány egy esztendeje alatt 30 százalékkal emelke­dett az orvosságok ára. A villanyáram árát sem kellett volna a leg­magasabb kategóriába emelni, hiszen 2007-ig mentességet kaptunk az Európai Uniótól. Ez vonatkozik az amúgy is drága távfűtésre is, így ősztől gyakorlatilag plusz egy havi díjat kell fizetni ezért a szol­gáltatásért. Már az átlagos kereső is sokallja továbbá a busz-, a vo­natmenetjegy árát, ráadásul az emelés a közlekedési vállalatokat is sújtja. Mindez együtt a nyugdíjasok esetében is legalább havi 5000 forint többletterhet jelent. A 25 százalékos áfakulcs 23 százalékra csökkentése kedvező, de sajnos többségében az árak nem fognak mér­séklődni, az árrést valószínűleg többségében le fogják nyelni a keres­kedők, hiszen az adóemelések miatt növekednek a költségeik is. • Megszűnő adókedvezmények - Januártól nem lehetne leírni az adóból a lakáshitel törlesztő­részletének negyven százalékát, maximum 240 ezer forintot. - Eltörlik a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj utáni 25 százalékos kedvezményt. - Megszűnne az adóhitel. Eddig az előírt feltételeknek megfe­lelő befektetések növekményének 25 százalékát le lehetett vonni az adóból. Az adóhitel igénybevétele miatt fennálló adótartozást 2007-ig kellene visszafizetnie az érintetteknek. A változtatásoknál átmeneti időt biztosítunk. Az élet igazolta, nem tartható a mindenki számára biztosított adóleírás. Megtartjuk a kedvezményt a fiatal első lakáshoz jutóknak. Nem csökkentjük, csak átcsoportosítjuk az erre rendelkezésre álló forrást. Vállaltuk a leszakadók, a gyermeket nevelők támogatását. Növeljük a szociá­lpolitikai kedvezményt. A többi kedvezmény csak a magasabb jö­vedelemkategóriában jelentett nagy előnyt. A befektetési kedvez­ménnyel is csak egy szűk kör tudott élni. Csökkenti a kormány a lakásvásárlás, lakáscsere lehetőségét, hiszen a kedvezményeket többségükben a lakásokat ténylegesen használók vették igénybe. Erre mutat az is, hogy többségben vol­tak az 5 millió forint alatti kölcsönt felvevők, akiktől így a kor­mány havi 20 ezer forintot vesz el. Akik befektettek, azok is gye­rekeiknek, vagy saját céljaikból vásároltak ingatlant, és hozzájá­rultak az építőipar, a gazdaság növekedéséhez. A nyugdíjjárulék­ra vonatkozó kedvezmény évi 92 ezer forint elvonást jelent fejenként. Ez lenne a jóléti rendszerváltás? • Újabb adók - Bevezetnék az ápolási járulékot. Az egyszázalékos járulékot a bruttó keresetből vonnák le a már most is fizetettekhez hasonlóan.­­ Jövőre meghonosítanák az Európai Unióban kötelező ökoadót. Bár azt nem tudni még, kiket és milyen mértékben terhelne, a kor­mány mindenesetre 22 milliárdos többletbevételt vár e lépéstől. Egyre több idős emberről kell gondoskodni, ennek a fedezetét meg kell teremteni a nyugdíjrendszeren kívül. Sokat beszélünk a környezetünk állapotáról, érdemi lépéseket kell tehát tenni a jövő generációk érdekében. Fizessenek azok, akik terhelik, szennyezik a környezetet. Mindkét gondolat részletes kidolgozása közös felada­tunk. Adócsökkentés helyett új adók bevezetésére kell számítanunk. A választások előtt nem volt szó például ápolási járulékról. Az ökoadó elvileg helyes lenne, ha a kormány ismertette volna, ki fogja fizetni, és miért. Jó volna, ha biztosak lehetnénk benne, hogy ez legalább közvetett módon visszajut az emberekhez, például a környezetbarát szemétgyűjtés, vagy közlekedés támogatására. • Vállalkozások - Jövőre várhatóan megduplázódik a cégautók után fizetendő adó.­­ Az off-shore cégek adója 3-ról 4 százalékra emelkedne.­­ Differenciáltan csökkenne viszont a munkavállalók után fi­zetendő tételes egészségügyi hozzájárulás. Az 50 év feletti volt munkanélküliek után nem, a gyesről, gyedről visszatérők után pedig kedvezményes ehó­t kell fizetni. • Gázolaj­­ Jövőre a kormány 5 százalékkal csökkentené a gázolaj jövedé­ki adóját, így próbálván visszafogni a becslések szerint évi 12-30 milliárd forint bevételkiesést jelentő üzemanyag-turizmust. A 18% nyereségadó-kulcsunk versenyképes. Mérsékelni kell azonban az adókülönbségeket, csökkenteni az adóelkerülés lehető­ségét, ez hozzátartozik a közös teherviseléshez. Társadalmi problé­ma az ötvenes korosztály foglalkoztatása. Lehetőséget akarunk te­remteni ahhoz, hogy az „idősebbek” a nyugdíjba vonulás előtt, illet­ve a GYES, GYED után a fiatalok könnyebben tudjanak munkát ta­lálni. Ezt segítheti a bérterhek csökkentése. Közismert, hogy a jelenlegi üzemanyagárak mellett a határ közelé­ben jelentős a magánimport. A bevételek szempontjából kedvező vál­tozást várok. Bízom abban, hogy az egyeztetési folyamat végére meg­felelő egyensúlyt tudunk kialakítani a kiadások és bevételek között. Az egészségügyi hozzájárulás csökkentése támogatható gon­dolat. Az ígéret azonban itt is arról szólt, hogy szinte minden 50 év feletti munkavállalót kedvezményeznek, hogy előnyösebb le­gyen az alkalmazásuk, hiszen ők tudnak legnehezebben a válto­zásokhoz alkalmazkodni. Egyedül az off-shore cégeknél lehetett volna emelni jobban is az adóterhet. Támogathatónak tartom a csökkentést, de a keleti országrésze­ken véleményem szerint ez sem fog megoldást hozni. Kérdés továb­bá az is, mi kerül a remélt többletbevételekből majd az utak javításá­ra? A hírek szerint sajnos az eddigieknél is kevesebb. ZALAI HÍRLAP . Adók, kulcsok, kedvezmények Göndör István és Manninger Jenő a kormányzati elképzelésekről Göndör István: Felelős kormány a gazdasági feltételekhez ala­kítja a lehetőségeket Manninger Jenő: A Medgyessy-kormány már nemcsak össze­vissza ígérget, de a saját törvényét sem kívánja betartani

Next