Zalai Hírlap, 2010. június (66. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-30 / 150. szám

2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Aggódik az EKB a bankadó miatt Bécs (mti)­­ Aránytalanul nagynak minősítette a Ma­gyarországon bevezetni terve­zett bankadó mértékét az Eu­rópai Központi Bank igazga­tósági tagja. Ewald Nowotny a Dow Jones hírszolgálat bécsi keltezésű tudósítása szerint azt mondta: „Nagyon aggódom a magyarországi fejlemények miatt. A GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy”. Hozzátette: egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végső fokon hátráltatja a gaz­dasági növekedést. Romlott a magyar demokrácia helyzete Washington (mti)­­ Tovább romlott tavaly a magyar de­mokrácia helyzete a Freedom ■House szerint; a független amerikai kutatóintézet ismét rontotta Magyarország osz­tályzatát. Az intézet kiemelte, hogy az új EU-tagállamok kö­rében néhány országban, kö­zöttük Csehországban mérsé­kelt visszaesés volt tapasztal­ható, míg másokban, például Magyarországon és Szlováki­ában jelentősebb volt a romlás a demokratikus intézmények működésében. Utóbbi két ál­lamnak egy sor kihívással, egyebek között az erősödő na­cionalista jelenségekkel kel­lett szembenéznie. A magyar demokrácia állapotát a Free­dom House 2,39 fontra érté­kelte a 2008-as 2,­29 pont után. Az 1-től 7-ig terjedő skálán az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb szint­jét. A kutatóintézet tavaly há­rom területen - a média füg­getlensége, a bíróságok műkö­dési kerete és függetlensége, valamint a korrupció területén­­ észlelt romlást. Meghosszabbított letartóztatások Pécs (mti)­­ A Pécsi Tudo­mányegyetem gazdálkodásá­val összefüggő vesztegetési ügyben kilenc gyanúsított előzetes letartóztatását hosz­­szabbította meg a Pécsi Váro­si Bíróság. Hajdú István, a bí­róság elnöke tegnap elmond­ta: előzetes letartóztatásukat október 2-ig hosszabbította meg a bíróság. Az ügyészség egy ember előzetes letartózta­tásának meghosszabbítására nem tett indítványt, ő szabad­lábon védekezhet. A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az új államfő VÁLASZTÁS Schmitt Pál elődei teljesítményét is méltatta (Folytatás az 1. oldalról.) Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fo­gott az eseményeket a parla­menti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Ba­logh Andrással, Baka András­sal, a Legfelsőbb Bíróság el­nökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első em­berével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parla­menti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett. A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szava­zólapokat, de nem tesznek ik­­szet egyik név mellé sem, az LMP-frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartot­ták megfelelőnek. Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége - hangoztatta Schmitt Pál államfővé válasz­tása után a parlamentben. Minden ember azonos álla­potban születik, minden em­bert azonos jogok illetnek meg és kötelezettségeink is azono­sak - mondta a politikus. Kiemelte: őszinte tisztelet­tel adózik Sólyom László és a korábbi államfők teljesítmé­nye előtt.­Mint mondta, a ma­gyar emberek szeretete és tisz­telete övezi őket, és ő személy szerint is sokat tanult tőlük. Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek - fogalma­zott. Schmitt Pál a párbeszéd, az egymásra figyelés fontossá­gát hangsúlyozta. Az államfő legyen minden magyar össze­tartozásának megtestesítője - jelentette ki. Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az ál­lamfőjelölés és -választás. A MSZP jelöltje a Mesterházy Attila szocialista frakcióveze­tővel közösen tartott sajtótájé­koztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehető­séget adott arra, hogy fel tud­jon mutatni olyan elveket, ér­tékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támoga­tása tette hozzá. Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két személyiség, két karakter, kétféle megköze­lítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál. Orbán Viktor kormányfő gratulál Schmitt Pálnak. Mellettük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Jócskán elhúzódó ügy Fél év múlva kezdődhet újra a Kulcsár-per Budapest (mti)­­ Legha­marabb fél év múlva kez­dődhet újra a Kulcsár-ügy elsőfokú büntetőpere a Fővárosi Bíróságon (FB). Ha azonban az ügyészség módosítja a vádat, akkor az újabb kiadatási eljárás, illetve szakértői vélemények miatt akár egy évet is késhet a per megkezdése - tudatta Frech Ágnes, az FB kollégiumveze­tője tegnap közleményben. A másodfokon eljárt Fővá­rosi Ítélőtábla május 27-én megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az FB két évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét, és új eljárásra utasított a brókerbot­rány ügyében, amelyben 1998 és 2003 közötti cselekmények miatt emeltek vádat Kulcsár Attila és társai ellen. Az FB kollégiumvezetője közölte: az eljáró tanács elnö­ke úgy döntött, hogy öttagú tanácsban tárgyalja az ügyet. „Az eljáró bírói tanács tervei szerint 2010. november végén, illetve december elején kezdi a megismételt eljárás lefolyta­tását, amennyiben az ügyész­ség nem módosítja a vádat” - tartalmazza a közlemény. A NAP FOTÓJA - ÖSSZECSAPÁSOK Athén (mti) - Tüntetők és rendőrök összecsapnak a gö­rög parlament épülete előtt. Tegnap újabb általános sztrájk kezdődött a nyugdíj­­reform elleni tiltakozásként. A reformot az államháztartá­si hiány miatti megszorító in­tézkedések között vezeti be a görög kormány műt-fotó: EPA/Szimela Pancardi KRÓNIKA Lemondott a PSZÁF-elnök Budapest (mti)­­ Lemondott Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye­letének elnöke június 30-ai ha­tállyal azt követően, hogy a felügyelet 2009. éves jelenté­sét a parlament hétfőn elfogad­ta. Farkas közleményében úgy fogalmazott: „tekintettel arra, hogy (...) 6 éves időszakra szó­ló kinevezésem 2009 nyarán történt, úgy tartottam tisztes­ségesnek, hogy az újonnan megalakult kormány számára lemondásommal megterem­tem a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember irányíthassa a fel­ügyelet munkáját”. KOMMENTÁR Tribolt Lajos tribolt.lajos@fmh.pk­.hu Az elnöki jogkörök és azok értelmezése Van hát köztársasági elnö­künk augusztustól is. Még­pedig olyan, mint eddig: „gyenge". Természetesen ezt politikai értelemben vé­ve. Hiszen a rendszerváltás hajnalán Antall Józsefék ki­mondottan gyenge hatáskö­rű köztársasági elnökben gondolkodtak. Akkor még valószínűleg az is munkált bennük, hogy a szocialisták padsoraiban ülő Pozsgay Imre vagy Király Zoltán be­futó lehetne egy lakosság által választott, így erősebb felhatalmazású köztársasági elnöki posztra. A Király Zol­tán által kezdeményezett népszavazás a közvetlen el­nökválasztásról 1990 nya­rán érvénytelen lett a kevés résztvevő miatt. Nos, Sólyom László volt An­tall talán legfőbb jogi ta­nácsadója. Vastagon köze lett a jelenlegi alkotmányos berendezkedéshez. Később az Alkotmánybíróság elnö­keként is igyekezett a köz­­társasági elnöki jogkört szű­ken tartani. Persze azonnal más lett a helyzet, amikor ő ült abba a székbe. A négy év alatt számtalanszor próbálta meg az elnöki jogkört tágabban értelmezni, önálló tényező­ként fellépni. Az akkori el­lenzék ezt nem bánta, ám úgy tűnik, hatalomra kerül­ve nem kér belőle. Schmitt Pál nyilván más tí­pusú elnök lesz: pártsemle­ges, de nem értéksemleges - mondta tegnap. (Folytatás az 1. oldalról.) Kontrát Károly, a Belügy­minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen arra az ellen­zéki kritikára, miszerint csak egy bizottsági ülés meghívójá­ból derült ki, hogy leváltják az országos rendőrfőkapitányt, felidézte: Pintér Sándor bel­ügyminiszter korábban több­ször is kifejezte, hogy először értékeli a rendőri vezetők munkáját, s csak ezt követően dönt személyi kérdésekről. Hozzátette: ezt a fontos és fe­lelősségteljes munkát elvégez­ték, a miniszter pedig a hatá­lyos rendőrségi törvényt tisz­teletbe tartva kezdeményezte Hatala József kinevezését és értesítette a bizottságot. Az államtitkár azt mondta: a parlament által elfogadott kormányprogram is kiemelt­­szerepet szán a közbiztonság és közrend helyreállításának, mivel az elmúlt években a ma­gyar rendőrség elvesztette az emberek­ bizalmát. Aláhúzta­: a nemzet érdekében új rendőr­ség kell hogy szülessen, ehhez gyökeres változtatásra van szükség, az új szemlélethez pedig új vezetőkre. 2010. JÚNIUS 30., SZERDA Nemzetbiztonsági célok, feladatok Budapest (mti)­­ Sem személycserét, sem szer­vezeti változtatást nem tervez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál Boda Jó­zsef főigazgató-jelölt, aki erről kinevezése előtti meghallgatásán beszélt az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága előtt. Mint mondta, a legfőbb cél a szakszolgálatnál a törvé­nyesség betartása, az informá­cióbiztonság garantálása, a szervezet felkészítése a XXI. század kihívásaira; fontos, hogy lépést tartsanak a csúcs­­technika fejlődésével. Közvet­len célként a soros EU-elnök­ségből adódó feladatok szín­vonalas teljesítését jelölte meg. A bizottság 6 fideszes, egy KDNP-s és egy LMP-s tagja támogatta Boda József kinevezését, a két szocialista tag tartózkodott. A bizottság tegnap úgy dön­tött, felkérik a belügyminisz­tert, végezzen átfogó vizsgála­tot az Alkotmányvédelmi Hi­vatal (korábban Nemzetbiz­tonsági Hivatal) által 2006- 2010 között végzett műveleti munkák szakszerűségét, cél­szerűségét illetően. Demeter Ervin (Fidesz), a bizottság al­­elnöke elmondta: elsősorban a titkos információgyűjtés gya­korlatát kívánják vizsgálni. Boda József figyel meghallgatásán a képviselői irodaházban. Mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára Kétmilliárdos zárolás Felmentését kérte Harsányi László az NKA éléről Budapest (mti)­­ Felmen­tését kérte a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) el­nöke, Harsányi László, aki a hírt maga erősítette meg a távirati irodának. Az NKA elnökének távo­zásáról szóló hírt előzőleg a fidelio.hu kulturális portál tet­te közzé. Mint Harsányi Lász­ló a távirati irodának elmond­ta, a múlt héten írt egy levelet a kulturális alapot felügyelő nemzeti erőforrás miniszter­nek, Réthelyi Miklósnak. „Nem adtam be a lemondá­somat, hanem kértem a mi­nisztertől, hogy közös meg­egyezéssel bontsuk fel a szer­ződésemet, a kinevezés visz­­szavonásával együtt” - pon­tosította a honlap értesülését a kulturális alap távozó vezető­je, hozzátéve: a tárcától egye­lőre nem kapott választ. A kormány múlt héten dön­tött arról, hogy a kulturális szféra fő finanszírozójának számító NKA idei költségve­téséből 2 milliárd forintot zá­rol. „Azt írtam a miniszternek, hogy a kétmilliárdos zárolást értem, de nem tudom elfogad­ni” - fogalmazott Harsányi László.

Next