Zalai Hírlap, 2010. június (66. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-30 / 150. szám
2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Aggódik az EKB a bankadó miatt Bécs (mti) Aránytalanul nagynak minősítette a Magyarországon bevezetni tervezett bankadó mértékét az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. Ewald Nowotny a Dow Jones hírszolgálat bécsi keltezésű tudósítása szerint azt mondta: „Nagyon aggódom a magyarországi fejlemények miatt. A GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy”. Hozzátette: egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végső fokon hátráltatja a gazdasági növekedést. Romlott a magyar demokrácia helyzete Washington (mti) Tovább romlott tavaly a magyar demokrácia helyzete a Freedom ■House szerint; a független amerikai kutatóintézet ismét rontotta Magyarország osztályzatát. Az intézet kiemelte, hogy az új EU-tagállamok körében néhány országban, közöttük Csehországban mérsékelt visszaesés volt tapasztalható, míg másokban, például Magyarországon és Szlovákiában jelentősebb volt a romlás a demokratikus intézmények működésében. Utóbbi két államnak egy sor kihívással, egyebek között az erősödő nacionalista jelenségekkel kellett szembenéznie. A magyar demokrácia állapotát a Freedom House 2,39 fontra értékelte a 2008-as 2,29 pont után. Az 1-től 7-ig terjedő skálán az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb szintjét. A kutatóintézet tavaly három területen - a média függetlensége, a bíróságok működési kerete és függetlensége, valamint a korrupció területén észlelt romlást. Meghosszabbított letartóztatások Pécs (mti) A Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben kilenc gyanúsított előzetes letartóztatását hoszszabbította meg a Pécsi Városi Bíróság. Hajdú István, a bíróság elnöke tegnap elmondta: előzetes letartóztatásukat október 2-ig hosszabbította meg a bíróság. Az ügyészség egy ember előzetes letartóztatásának meghosszabbítására nem tett indítványt, ő szabadlábon védekezhet. A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az új államfő VÁLASZTÁS Schmitt Pál elődei teljesítményét is méltatta (Folytatás az 1. oldalról.) Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket a parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett. A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP-frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartották megfelelőnek. Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége - hangoztatta Schmitt Pál államfővé választása után a parlamentben. Minden ember azonos állapotban születik, minden embert azonos jogok illetnek meg és kötelezettségeink is azonosak - mondta a politikus. Kiemelte: őszinte tisztelettel adózik Sólyom László és a korábbi államfők teljesítménye előtt.Mint mondta, a magyar emberek szeretete és tisztelete övezi őket, és ő személy szerint is sokat tanult tőlük. Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek - fogalmazott. Schmitt Pál a párbeszéd, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozta. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának megtestesítője - jelentette ki. Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás. A MSZP jelöltje a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása tette hozzá. Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál. Orbán Viktor kormányfő gratulál Schmitt Pálnak. Mellettük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Jócskán elhúzódó ügy Fél év múlva kezdődhet újra a Kulcsár-per Budapest (mti) Leghamarabb fél év múlva kezdődhet újra a Kulcsár-ügy elsőfokú büntetőpere a Fővárosi Bíróságon (FB). Ha azonban az ügyészség módosítja a vádat, akkor az újabb kiadatási eljárás, illetve szakértői vélemények miatt akár egy évet is késhet a per megkezdése - tudatta Frech Ágnes, az FB kollégiumvezetője tegnap közleményben. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla május 27-én megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az FB két évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét, és új eljárásra utasított a brókerbotrány ügyében, amelyben 1998 és 2003 közötti cselekmények miatt emeltek vádat Kulcsár Attila és társai ellen. Az FB kollégiumvezetője közölte: az eljáró tanács elnöke úgy döntött, hogy öttagú tanácsban tárgyalja az ügyet. „Az eljáró bírói tanács tervei szerint 2010. november végén, illetve december elején kezdi a megismételt eljárás lefolytatását, amennyiben az ügyészség nem módosítja a vádat” - tartalmazza a közlemény. A NAP FOTÓJA - ÖSSZECSAPÁSOK Athén (mti) - Tüntetők és rendőrök összecsapnak a görög parlament épülete előtt. Tegnap újabb általános sztrájk kezdődött a nyugdíjreform elleni tiltakozásként. A reformot az államháztartási hiány miatti megszorító intézkedések között vezeti be a görög kormány műt-fotó: EPA/Szimela Pancardi KRÓNIKA Lemondott a PSZÁF-elnök Budapest (mti) Lemondott Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke június 30-ai hatállyal azt követően, hogy a felügyelet 2009. éves jelentését a parlament hétfőn elfogadta. Farkas közleményében úgy fogalmazott: „tekintettel arra, hogy (...) 6 éves időszakra szóló kinevezésem 2009 nyarán történt, úgy tartottam tisztességesnek, hogy az újonnan megalakult kormány számára lemondásommal megteremtem a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember irányíthassa a felügyelet munkáját”. KOMMENTÁR Tribolt Lajos tribolt.lajos@fmh.pk.hu Az elnöki jogkörök és azok értelmezése Van hát köztársasági elnökünk augusztustól is. Mégpedig olyan, mint eddig: „gyenge". Természetesen ezt politikai értelemben véve. Hiszen a rendszerváltás hajnalán Antall Józsefék kimondottan gyenge hatáskörű köztársasági elnökben gondolkodtak. Akkor még valószínűleg az is munkált bennük, hogy a szocialisták padsoraiban ülő Pozsgay Imre vagy Király Zoltán befutó lehetne egy lakosság által választott, így erősebb felhatalmazású köztársasági elnöki posztra. A Király Zoltán által kezdeményezett népszavazás a közvetlen elnökválasztásról 1990 nyarán érvénytelen lett a kevés résztvevő miatt. Nos, Sólyom László volt Antall talán legfőbb jogi tanácsadója. Vastagon köze lett a jelenlegi alkotmányos berendezkedéshez. Később az Alkotmánybíróság elnökeként is igyekezett a köztársasági elnöki jogkört szűken tartani. Persze azonnal más lett a helyzet, amikor ő ült abba a székbe. A négy év alatt számtalanszor próbálta meg az elnöki jogkört tágabban értelmezni, önálló tényezőként fellépni. Az akkori ellenzék ezt nem bánta, ám úgy tűnik, hatalomra kerülve nem kér belőle. Schmitt Pál nyilván más típusú elnök lesz: pártsemleges, de nem értéksemleges - mondta tegnap. (Folytatás az 1. oldalról.) Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a bizottsági ülésen arra az ellenzéki kritikára, miszerint csak egy bizottsági ülés meghívójából derült ki, hogy leváltják az országos rendőrfőkapitányt, felidézte: Pintér Sándor belügyminiszter korábban többször is kifejezte, hogy először értékeli a rendőri vezetők munkáját, s csak ezt követően dönt személyi kérdésekről. Hozzátette: ezt a fontos és felelősségteljes munkát elvégezték, a miniszter pedig a hatályos rendőrségi törvényt tiszteletbe tartva kezdeményezte Hatala József kinevezését és értesítette a bizottságot. Az államtitkár azt mondta: a parlament által elfogadott kormányprogram is kiemeltszerepet szán a közbiztonság és közrend helyreállításának, mivel az elmúlt években a magyar rendőrség elvesztette az emberek bizalmát. Aláhúzta: a nemzet érdekében új rendőrség kell hogy szülessen, ehhez gyökeres változtatásra van szükség, az új szemlélethez pedig új vezetőkre. 2010. JÚNIUS 30., SZERDA Nemzetbiztonsági célok, feladatok Budapest (mti) Sem személycserét, sem szervezeti változtatást nem tervez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál Boda József főigazgató-jelölt, aki erről kinevezése előtti meghallgatásán beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Mint mondta, a legfőbb cél a szakszolgálatnál a törvényesség betartása, az információbiztonság garantálása, a szervezet felkészítése a XXI. század kihívásaira; fontos, hogy lépést tartsanak a csúcstechnika fejlődésével. Közvetlen célként a soros EU-elnökségből adódó feladatok színvonalas teljesítését jelölte meg. A bizottság 6 fideszes, egy KDNP-s és egy LMP-s tagja támogatta Boda József kinevezését, a két szocialista tag tartózkodott. A bizottság tegnap úgy döntött, felkérik a belügyminisztert, végezzen átfogó vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) által 2006- 2010 között végzett műveleti munkák szakszerűségét, célszerűségét illetően. Demeter Ervin (Fidesz), a bizottság alelnöke elmondta: elsősorban a titkos információgyűjtés gyakorlatát kívánják vizsgálni. Boda József figyel meghallgatásán a képviselői irodaházban. Mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára Kétmilliárdos zárolás Felmentését kérte Harsányi László az NKA éléről Budapest (mti) Felmentését kérte a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, Harsányi László, aki a hírt maga erősítette meg a távirati irodának. Az NKA elnökének távozásáról szóló hírt előzőleg a fidelio.hu kulturális portál tette közzé. Mint Harsányi László a távirati irodának elmondta, a múlt héten írt egy levelet a kulturális alapot felügyelő nemzeti erőforrás miniszternek, Réthelyi Miklósnak. „Nem adtam be a lemondásomat, hanem kértem a minisztertől, hogy közös megegyezéssel bontsuk fel a szerződésemet, a kinevezés viszszavonásával együtt” - pontosította a honlap értesülését a kulturális alap távozó vezetője, hozzátéve: a tárcától egyelőre nem kapott választ. A kormány múlt héten döntött arról, hogy a kulturális szféra fő finanszírozójának számító NKA idei költségvetéséből 2 milliárd forintot zárol. „Azt írtam a miniszternek, hogy a kétmilliárdos zárolást értem, de nem tudom elfogadni” - fogalmazott Harsányi László.