Zalai Hírlap, 2010. október (66. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-01 / 229. szám
4 * ZALAI HÍRLAP A NAP TÉMÁJA 2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK választás 2010. OKTÓBER 3.Hat kérdés a jelöltekhez Zalalörfi pénzügyi helyzete évek óta nehéz. Véleménye szerint hogyan őrizhető meg a költségvetési egyensúly? A költségvetési egyensúly megteremtéséről nemcsak beszélni kell, hanem aktívan cselekedni is annak megvalósításáért. Elsődleges szempontnak tekintem a munkahelyteremtést, a település lakosságmegtartó erejének fokozását, mert ezáltal a helyi bevételek növekednének. A jól működő önkormányzatokkal való együttműködést, tapasztalatszerzést szorgalmaznám. Hatékonyabb takarékoskodásra, új források keresésére, a szakmai háttér erősítésére van szükség. A folyamatos hiány gátja a fejlődésnek, és az önkormányzat működését is veszélyezteti. A költségvetés egyensúlyát csak átgondolt, takarékos gazdálkodással lehet javítani. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az intézmények működésének feltételeit, és a költségeket ennek megfelelően alakítani. Szükségesnek tartom, hogy az önkormányzatokra rótt feladatokhoz a pénzügyi forrást a kormány biztosítsa. A város pénzügyi helyzete valóban nehéz, annak megoldásához először egy részletes átvilágítást tartok szükségesnek, amely feltárja a valós helyzetet... Ennek ismeretében lehet meghatározni a megoldási módokat. Mindenképp szükségesnek tartom a szigorú, de ésszerű költséggazdálkodás megvalósítását, és olyan további külső források bevonását, amelyek részben „leveszik” a terhet az önkormányzat válláról. Ez lehetséges a már letelepült vállalkozásoknak biztosított további fejlesztési lehetőségek ellentételezéseként. A költségvetési egyensúly csak úgy őrizhető meg, ha állandó saját forrású bevételek egészítik ki az önkormányzat államtól kapott költségvetési részét. Az átgondolt, mindenképpen pénzügyi szakemberek által kidolgozott, és szigorúan felügyelt rövid, közép- és hosszú távú hitelpolitika, a kíméletes és igen körültekintően kimunkált költségvetési takarékosság a stabilitás és az egyensúlyi helyzet megtartásának záloga. Ki kell használni minden pályázati lehetőséget. Érdemes egy szakképzett pályázatírót alkalmazni. A költségvetési egyensúly rendkívül szigorú gazdálkodással őrizhető meg. Felül kell vizsgálni a nem kötelezően ellátandó feladatokat, szükség esetén a finanszírozás csökkentését, esetleges megszüntetését kell kezdeményezni. Meg kell vizsgálni az intézmények működését, gazdálkodását, meg kell keresni a további takarékossági lehetőségeket. Az alacsony települési lélekszám mellett jelentős nagyságú a működtetett intézményhálózat, amelynek fenntartásához szükségesnek tartom az állami finanszírozás növelését is. Az intézményrendszer fenntartása az egyik legtöbb forrást igénylő feladat. Tervez e téren változtatásokat? A jelenlegi intézményrendszer a mostaninál nagyobb lakosságszám ellátására is alkalmas. Az állami fejkvóta támogatás nem a feladatok ellátását támogatja, ami kedvezőtlen. Célom a nagyobb lakosságszám, nagyobb ellátási terület elérése. A jelenlegi intézményrendszert fenn kell tartani, de át kell tekinteni a működését. Ha szükséges, olyan döntéseket kell hozni, hogy a munka minősége ne sérüljön, viszont költségmegtakarítást érjünk el ezáltal. Az intézményeink működésében szervezeti változtatást nem tervezek, fenntartásukat, önálló működésüket továbbra is biztosítanám. A közigazgatás kormányzati szinten tervezett átalakítása során létrejövő új struktúra szabályozásával összhangban kell a feladatokat újragondolni. Zalalövő térségi szerepének megőrzésében nem vitásan fontos szerep jut a jelenlegi intézményrendszernek (iskola, óvoda, művelődési ház, orvosi rendelő, stb.) mivel ezek működtetése feltétlenül szükséges a városban és a térségben lakók megfelelő életminőségének biztosításához, és a jövő nemzedék fejlődéséhez. Az intézményeket ezért meg kívánom tartani, és a tervezett közigazgatási átalakítás keretében erősíteni szeretném a települést olyan új intézmények Zalalövőre „csábításával”, amivel növelhető városunk vonzereje. Nem! Talán ez a legneuralgikusabb pontja a költségvetésnek. Az intézmények költségei évről évre nőnek, miközben tevékenységük financiális szempontból improduktív. Szimpatikus döntésnek tűnhet a hozzá nem értők számára a feladatösszevonáson alapuló költségmegtakarítás, ám ezzel az esetek többségében az ellátás minősége romlik. Sokkal inkább járható út - akár az intézményeket fenntartó önkormányzatok összefogásával - nyomást gyakorolni a mindenkori kormányra a szükséges források minél nagyobb arányú biztosítására. Az elmúlt négy évben az állam által biztosított források és a működési bevételek az iskola és óvoda esetében felére csökkentek, jelenleg a kiadások mindössze ötven százalékát fedezik. A többi intézmény esetében kisebb mértékű a csökkenés. Az intézmények fenntartásában az önkormányzatnak egyre inkább a más forrásokból származó bevételeire kellett támaszkodnia, s a kötelező feladatok megvalósítása egyre több saját forrást igényel a településtől. Növelni kell az intézmények működési bevételét. Mely fejlesztési célok megvalósítását tartja elengedhetetlennek a következő négy esztendőben? Ígéretet hallottunk már sokat. Elsődleges a munkahelyteremtés, a városközpont rekonstrukciójának folytatása, a még felújításra szoruló úthálózat rendbehozatala. A Borostyántó idegenforgalmi fellendítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Az idevezető út felújítása, a vizesblokk korszerűsítése megoldásra váró feladat. Az önkormányzat intézményeinek fokozatos felújítása, korszerűsítése is halaszthatatlan ügy. Legfontosabb törekvésem kiemelten kezelni a munkahelyteremtést, valamint a meglévő munkahelyek megtartását. Realizálnám a mentőállomás megépítését, és erősíteném a település szociális biztonságát. Gyorsítanám a 86-os út elkerülő szakaszának megépítését, a városközpont tehermentesítését. Az oktatási - nevelési - kulturális intézmények ésszerűbb és takarékosabb üzemeltetését, a településen meglévő értékek megőrzését és a kultúra közösségteremtő erejének jobb kihasználását szorgalmaznám. A jövő megvalósítandó fejlesztési céljai között prioritást élvez a Sallafürdő termálprogram végrehajtása, az ipari park bérlői számának növelése a jelenlegi területen belül, továbbá a geotermikus energia hasznosításának támogatása. Ez egyrészt a jövő energiája, másrészt a kiaknázásához jelentős állami szerepvállalás és pályázati forrás érhető el, ami további munkahelyek teremtését is elősegíti. Ezen projektek multiplikátor hatása további hosszútávú gazdasági célok megvalósításához is hozzá tud járulni. Fontos számomra, hogy minél előbb megépüljön a 86-os út keleti elkerülő szakasza, az észak-dél irányú kerékpárút és a mentőállomás. Az óvodaépület felújítása és bővítése után szorgalmazom az iskolai konyha átalakítását, a piactér kivitelezését, a Borostyántónál a vizesblokk- és szabadtéri színpad megépítését. Nagy hangsúlyt kell fektetni a város útjainak, járdáinak, köztereinek felújítására és rendbetételére. A ciklus végére szeretném létrehozni az idősek otthonát és egy központi játszóteret a gyerekek részére. A 86-os főút elkerülő szakaszának megépítése, a bélés külterületi felszíni vízelvezetés megoldása, a belterületi utak, járdák, az ivó- és szennyvízhálózat felújítása. Piactér kialakítása a helyi termékek árusításához, mentőállomás megépítése. Kerékpárút építés az ipari parktól a nagyremekági bekötő útig. A városközpont rekonstrukciójának folytatása, az óvoda bővítése, játszóterek, új pihenőövezetek kialakítása. A közbiztonság javítására térfigyelő rendszer kialakítása, bentlakásos idősek otthonának építése. Hogyan szeretné elősegíteni, hogy több vállalkozás teremtsen munkahelyet a kisvárosban? Kiemelt célom a kapcsolatok kiépítése, bővítése, korrekt tárgyalás a befektetni szándékozókkal. Fontos, hogy kedvezményeket kapjanak, de ezért cserébe hosszú távon a település érdekeit képviseljék. Sokat kell tenni a helyi fiatalok megtartása érdekében. A már meglévő helyi vállalkozásokkal való kapcsolattartás, segítésük, hogy tevékenységi körüket bővíteni tudják. A város érdekében fontosnak tartom a bioenergia többoldalú hasznosítását is. A gazdaság fejlesztésének egyik alapja a tőke városba vonzása, amely új munkahelyeket, bevételeket jelent. Szükség van egy tudatos, összehangolt marketing tevékenységre, a potenciális befektetők folyamatos felkutatására, kapcsolatteremtésre, kiadványok készítésére, a kínálat internetes megjelenítésére, hogy a befektetők telephely választási döntéseit pozitívan befolyásolják. A megvalósításhoz új városfejlesztési és marketingstratégia kidolgozását tartom fontosnak. A jelenlegi jogszabályi keretek között adható önkormányzati kedvezmények határozott idejű biztosításával lehetségesnek tartom új munkahelyek teremtését. A kedvezmények a kitűzött célok ellenőrzésével évenként felülvizsgálatra kerülnének. Továbbá szükségesnek tartom a közmunkaprogram és az önkormányzati beruházások együttes kezelését a hatékonyabb és gazdaságosabb feladatteljesítés megvalósítása érdekében. Évek óta azon fáradozom, hogy a munkanélküliséget csökkentsem. A meglévő munkahelyek megőrzése legalább olyan fontos, mint az újak létesítése. Az önkormányzat munkahelyteremtő lehetőségei korlátozottak, de az iparűzési adó csökkentésével, az ipari parkban akár térítésmentesen terület biztosításával, minden ágazatra elkészítendő gazdaságfejlesztő programmal talán helyzetbe tudjuk hozni a befektetni szándékozókat. Az eredmény ne csak telekkönyvi bejegyzés legyen, hanem az arra kijelölt helyen valódi vállalatok működjenek. A kis- és középvállalkozások működését, letelepedését kívánom támogatni, melyhez az ipari parkunk rendelkezésre áll. Az elmúlt évben és idén három új vállalkozás települt be, a jövőben növelni kell a számukat. Szükségesnek tartom a mezőgazdasági termelés ösztönzését, növelését, a helyi termékek piacának megteremtését. Az alapvető élelmiszerek ellátása terén a településnek önellátóvá kell válnia, a helyi termelőket előnyben kell részesíteni. A vidék felemelkedésének záloga a mezőgazdaság helyzetbe hozása. Hogyan értékeli Zalalövő térségi szerepkörét? Lát tennivalót e tekintetben? Zalalövő a kistérségi szerepét eddig nem tudta betölteni. Rengeteg tennivaló lenne ezen a területen. A legfontosabbnak a környékbeli településekkel való jó viszony kialakítását, a szerepkörök egyeztetését tartanám. Mindenképpen lobbizni kell, hogy a város kistérségi központ lehessen. Fontosnak tartom a helyi oktatási és kulturális intézmények regionális szerepének erősítését. Jelenleg a térségi szerep nem minden tekintetben érvényesül. A környező településekkel nem sikerült olyan kapcsolatot kialakítani, amely ezt a szerepkört Zalalövő számára biztosítaná. A városban az intézményrendszer színvonalas működtetése és a gazdasági környezet vonzása révén, valamint a kölcsönös bizalmon alapuló önkormányzati kapcsolatok kialakításával, egy új szemléletű városvezetéssel eljuthatunk oda, hogy a térség központi szerepét elnyerjük. Zalalövő korábbi térségi szerepköre a járási rendszer megszűnését követően megváltozott. A mára „visszaszerzett” városi cím és a tervezett közigazgatási átalakítás keretében erősíteni szeretném a város kistérségi vezető pozícióját, gazdasági és kulturális téren pedig egyfajta - jó értelemben vett - szívóhatást szeretnék gyakorolni a környező kisebb településekre, hogy ezen igényeik felmerülésekor rögtön Zalalövő jusson az eszükbe. A választások után első lépésként a környező települések önkormányzataival közösen kell kérni a kormányt, tegye lehetővé a megyehatárok átlépését annak érdekében, hogy önálló térségi központot -járási székhelyt alakíthassunk ki. A jelenleginél jóval szorosabb együttműködésre kell törekednünk a településekkel, ne a versenytársat lássák bennünk, hanem a segítő szándékot... A jövőben is szükséges egymás elképzeléseinek támogatása, közös pályázatok készítése, benyújtása. Ez vezethet a térségi központi szerep elnyeréséhez. Körzetközponti szerepkörünk hét további településre terjed ki, a feladat ellátása elsősorban a lakosság részére jelent előnyt hivatali ügyintézése során. A környező településekkel, a zalaiakon kívül a közeli vasi településekkel kezdeményezni kell önálló kistérség kialakítását, hogy jobban tudjuk képviselni és érvényre juttatni közös érdekeinket, valamint kedvezőbb körülmények között nyújthassunk be pályázatokat. Fontos cél, hogy Zalalövő önálló kistérségi központtá, illetve járási székhellyé váljon. Kitörési pontnak tekinti a turizmust a település életében? Bízik a termálberuházás megvalósulásában? A termálberuházás már évtizedek óta a fejünk felett lebegtetett lehetőség, de eddig néhány újságcikken, látványterven kívül más nem történt. Jó lenne, ha megépülne. A beruházás elkészültét támogatnám, mert ezáltal is munkahelyek jönnének létre. Megélhetést biztosítana, jobb közérzetet teremtene. A turizmust, mint kitörési lehetőséget úgy tudom elképzelni, hogy színvonalas szolgáltatások álljanak rendelkezésre az idelátogatóknak. Zalalövő földrajzi helyzetéből adódóan kihasználatlan lehetőségekkel bír. A település turisztikai vonzereje az utóbbi években gyengült. Jelentős fejlesztésre van szükség a városban a turistafogadás feltételeinek a kialakításában. A termálberuházás ötlete akkoriban, amikor keletkezett, korszerűnek és a település fejlődését előmozdító egyetlen lehetőségnek tűnt. Sajnos a változó környezetben a megvalósítás realitása megkérdőjeleződni látszik. A turizmus egyértelmű kitörési pont, amelynek fontos része a Sallafürdő Termálprogram megvalósítása. Az elmúlt évek során komoly előrelépések történtek (pl. az Ir-1. kút megfúrása, a termálvíz bevizsgálása, RRT elfogadása, stb.). Ismereteim szerint a Sallafürdő Termálprogram külső finanszírozásával kapcsolatos tárgyalások befejeződtek, folyamatban van a finanszírozási szerződés aláírása, így nagyon bízom a program megvalósulásában, amit megválasztásom esetén személy szerint maximálisan támogatni fogok. Igen! A turizmusba és termálfürdőbe befektetett tőke szinte mindenhol megtérül, hosszú távon állandó és biztos bevétel lehet... Gondoljunk csak Kehidakustány fejlődésére. Zalalövőn kitörési pont lehetne a fürdő megépítése, melybe kisléptékűen is bele kell vágni. Nem szabad éveket várni és tovább halogatni a döntést. A tóparti szabadtéri színpad megépítésével lehetőség nyílna a Borostyán Fesztivál szervezésére, mely a fiataloknak nyújtana könnyűzenei programot. A szolgáltató egységekkel közös érdekünk a turizmus fellendítése. Római kori emlékeink és természeti adottságaink jó esélyt adnak a turizmus, a vendéglátás fejlesztésére. Kiemelendő a Borostyán-tó fejlesztése, és kamatoztatnunk kell az idegenforgalomban, hogy Zalalövő az Őrség kapuja. Civil szervezetek, vállalkozók összefogására van szükség a lehetőségeink (vendéglátás, vadászat és horgászat, helyi termékek árusítása) jobb kihasználása érdekében. A termálvíz hasznosítása mindenképpen szükséges (termálfürdő, geotermikus energia), ám meggondolandó a beruházás léptéke. Baráth László ötvenkét éves, független polgármesterjelöltként indul a választáson. Végzettsége: felsőfokú energetikus. Jelenleg vállalkozását irányítja Gödörházi Norbert, a Fidesz- KDNP jelöltje, 35 éves, tanító, művelődésszervező, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény marketing menedzser munkatársa Krajczár Róbert negyvenéves, építőipari vállalkozás vezetőjeként tevékenykedik. Független polgármesterjelöltként indul a választásokon Pintér Antal, 53 éves kulturális menedzser, faipari technikus, a helyi művelődési központ igazgatója, önkormányzati képviselő. Nős, két felnőtt lány édesapja. Független jelölt Vertetics László független jelölt, ötvenéves, 2006 óta alpolgármester, 2009-től Zalalövő polgármestere. Végzettsége üzemszervező agrármérnök