Zalai Hírlap, 2011. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-01 / 76. szám

4_ZALAI HÍRLAP ___ ALAPTÖRVÉNY Feljogosítanák az állampolgárt önmaga és tulajdona védelmére, úgy hogy emiatt nem érhetné őt retorzió. A büntető törvénykönyv most is tartalmazza ennek elemeit Ez a jövő? Mindenki fegyverbe!? (Folytatás az 1. oldalról)­­ Mindig arra törekedtünk, hogy a polgárőröknek ne le­gyen fegyverük, hiszen ele­gendő egyetlen rossz pillanat, meggondolatlanság,­­ és vég­zetes bajok történhetnek. Még a hivatásos állománynál is adódnak gondok e területen. A legfontosabb lenne, hogy az áldozatokat és ne a támadókat védő jogi hátteret teremtse­nek. Ki kell végre mondani a tulajdon szentségét! Az még­sem megoldás, hogy egyesek önkényesen elveszik valaki­nek a vagyonát, javait, még azon az áron is, hogy esetleg félholtra verik. Ennek véget kell vetni! Lényeges az is, hogy az országban egységes legyen a büntetési gyakorlat. SZIGOR Krajczár Zsolt, aki Zalaszentgróton biztonsági őrként dolgozik és a polgárőr­séget is vezeti, nemcsak az ön-, hanem a birtokvédelmet is belevenné az alkotmányba. Azt mondja, Magyarországon nem megoldott a helyzet. - Nincsen szabályozás. Az EU-ban, Ausztriában szigo­rúan büntetnek már azért is, ha valaki engedély nélkül rá­megy a magánterületre. Na-Az alapvető kérdés az kell, legyen: idegennek mi keresnivalója van a más portáján? lünk mindenki azt tesz, amit akar. Ennek véget kell vetni! Az önvédelem? Nos, aki bár­kit megtámad, az onnantól fogva legyen jogfosztott. El­végre ő sértette meg más jo­gait. - Ideje leváltani ezt a tol­­dozott-foldozott kommunista alkotmányt - kezdte dr. Ká­rolyi Attila nagykanizsai ügy­véd. - Áttörést jelent az új alaptörvény e téren, mert ed­dig nem kapott hangsúlyt az ön- és tulajdonvédelem. Az állampolgár erre nem volt kel­lő mértékben felhatalmazva, mert ezt a rendvédelmi szer­vekre bízták, illetve a Btk. azért bizonyos mértékben le­hetővé tette a polgároknak is. A 29. paragrafusában ugyanis ott a csírája annak, amit most alaptörvénybe foglalnának. Viszont ezzel tovább is lép­nek, feljogosítanák az állam­polgárt önmaga és tulajdona védelmére, úgyhogy emiatt nem érhetné őt retorzió. Úgy látom, ezzel egyben megnyit­ják az utat a legális fegyvervi­seléshez és -használathoz va­ló jogot is. A törvényalkotó most igyekszik az aktuális tár­sadalmi helyzetet követni, mert az állampolgárok úgy ér­zik, lépten-nyomon támadá­sok érik. Erre próbálnak vá­lasz adni a módosítással - fo­galmazott dr. Károlyi Attila. - Nem lenne jó a fegyver­­tartás liberalizálása - reagált Horváth József, a személy-, vagyonvédelmi kamara me­gyei szervezetének vezetője. - A mi munkánk során szigo­rú szabályok szerint lehet fegyvert viselni szolgálat köz­ben. Legtöbb helyen azonban nem rendszeresített, még a bankokban sem. Nincs meg a biztonságos használat lehető­sége, több veszélyt jelentene, mint amilyen védelmet nyújt. Nem tartanám jónak, ha el­kezdődne az ország felfegy­­verezése. Nem ez a megoldás a bűnözés ellen, hanem a tör­vények szigorú betartatása, a bűncselekmények hatékony felderítése, a súlyosabb ítéle­tek, tehát nagyobb kockázat­tal járjon a bűnözés.­­ Ha a törvény lehetőséget ad rá, bizony magam is vásá­rolnék lőfegyvert önvédelmi célból - árulta el a zalakomári Csárdi János, a helyi pizzéria tulajdonosa, aki szerint a tele­pülésen sokan követnék a pél­dáját. - Jóval előbb napirend­re kellett volna tűzni ezt. Itt Zalakomárban már nem sok minden van, amit érdemes megvédeni, az elmúlt évek alatt szinte mindent elloptak. Az emberek többsége nem tart háziállatot, mert hamar lába kél. A falubeli idősek sem magukat, sem a tulajdo­nukat nem tudják védeni, ép­pen ezért lenne jó, ha legalább fegyvert vásárolhatnának. Akkor talán elgondolkodná­nak a besurranó tolvajok, ér­­demes-e testi épségüket koc­káztatni néhány baromfiért. Csárdi János szerint az ítél­kezési gyakorlatnak is változ­ni kell, az ugyanis nincs rend­jén, hogy manapság annak is félnivalója van, aki védeni szeretné a tulajdonát. Az alap­vető kérdés az kell, hogy le­gyen: mi keresnivalója van egy idegennek más portáján? A bírósági ítéletekről Za­lakomár polgármesterének, Varga Miklósnak is van véle­ménye. Mint említette: a '70- es években letöltendő bünte­tést kapott az, akit lopáson ér­tek, ma azonban csak pár ezer forintos pénzbírsággal szank­cionálják a hasonló eseteket.­­ Ha az igazságszolgálta­ Csárdi János Zalakomárban örömmel fogadná, ha libera­lizálnák a fegyverviselést (balra fent), Horváth Kristóf (jobbra) és Szabó László mezőőrök szerint a fegyver kellő visszatartó erővel bír. A helyzet nem rossz: a '90- es évekhez képest 200 ezer­rel kevesebb bűncselekmény vált ismertté évente a mö­göttünk hagyott évtizedben Fotó: Szakony Attila Grafika: Lovász Lilla más megfelelően működne, ak­kor nem lenne szükség arra, hogy az alkotmányban szere­peljen az önvédelemhez és a magántulajdon védelméhez való jog - mondta Varga Mik­lós, aki szerint ha könnyítenek az önvédelmi fegyverekhez való hozzájutáshoz, a telepü­lésen is lesznek jó páran, akik élnek majd a lehetőséggel. - Mindezek ellenére én hi­szek a rendőrség és az egyéb védelmi eszközök visszatartó erejében, amióta térfigyelő kamerák működnek a falu­ban, illetve mezőőri és meg­erősített rendőri jelenlét van Zalakomárban, azóta keve­sebb a vagyon elleni bűncse­lekmény. Tavaly például ke­vesebb bűncselekmény tör­tént nálunk mint Zalakaroson. MEZŐŐRÖK A javuló zala­­komári statisztika a mező­őröknek, Szabó Lászlónak és Horváth Kristófnak is kö­szönhető. Mint mesélték, használták már fegyverüket és a figyelmeztető lövéseknek is komoly visszatartó ereje van. ^ ■#>' 4P 4P 4P 4P 4P ^ 1.6­0 Olvasóink véleménye Bóka Istvánná - Teljesen érthető, hogy szeretné mindenki megvé­deni a tulajdonát. Én példá­ul nagyon sajnáltam azt a bácsit, aki áramot vezetett a kerítésébe és emiatt letar­tóztatták. Mi is megvédjük a magántulajdonunkat, persze ez soha nem fajulna a fegyverhasználatig. Farkas Istvánná­­ Figyelem az alkotmányo­zás folyamatát, és örömmel konstatáltam, hogy a jogos ön- és tulajdonvédelem is be fog kerülni az alaptör­vénybe. Fontos a magántu­lajdon védelme, hiszen amiért az ember megdolgo­zott azt igenis védje meg, ne vehesse el azt senki más. Horváth Dániel - Nem tartom jó ötletnek, hogy enyhíteni szeretnének a jelenlegi szabályozáson. Ennek az lesz majd az ered­ménye, hogy a magántulaj­don védelmében mindenki kap majd fegyverviselési en­gedélyt, és a bűncselekmé­nyek száma látványosan nö­vekedni fog. A NAP TÉMÁJA további képek, információk zalai hírlap Az állam monopóliuma Zalaegerszeg (ag) - Nem kellene Amerikát másol­nunk, nálunk az embere­ket eddig az állam védte meg, mondta Varjasi Gá­bor, aki nyugállományba vonulása előtt a megyei rendőr-főkapitányság köz­­biztonsági igazgatója volt. - Az erőszak monopóliu­mát meg kell hagyni az állam­nak, ne menjünk vissza a va­donba, hogy mindenki védje meg magát - fogalmazott Varjasi Gábor. - Bár ez lát­szik most a könnyebb ellenál­lásnak. Aki képes megfizetni, az megvédi magát, és megint a szegények maradnak védte­lenek. Azzal egyetértek, hogy a sértettek több jogot kapja­nak védelmükre. Ezért üdvö­zölhető annak az idős férfinak a próbára bocsátása, aki áram­mal óvta terményeit. Ezt tud­ták az elkövetők, mégis be­mentek és rajtavesztettek. Te­hát több teret kell adni a saját védelemnek, de nem fegyver­rel, mert abból csak baj szár­mazhat. Visszavonhatatlan következménnyel járhat a használata, fegyver birtoká­ban az erőszak is könnyebben elszabadul. Ehelyett a rendé­szeti szervezeteket kell erősí­teni. Ha az állam nem alkal­mazza a szükséges, törvényes erőszakot, akkor az emberek maguk keresnek megoldást és ez nem vezet jóra. Legfonto­sabb, hogy érdemi következ­ménye legyen a jogsértésnek. Mi értelme olyat pénzbünte­tésre ítélni, aki nincstelen, mi­ért nem inkább tényleges jó­vátételre kötelezik? Dolgozza le az okozott kárt a sértettnél vagy kötelező munkahelyen, és akkor béréből fizettessék meg vele a kárt­­ említett pél­dát.­­ Végre tudomásul kelle­ne venni, hogy aki igazolható jövedelem nélkül él, az poten­­ciális bűnelkövető. Nem vé­letlenül találták ki anno a köz­­veszélyes munkakerülést. Az ország ma a jogsértők paradi­csoma: csaljál, csak ne bukjál le. Nálunk ezen senki nem há­borodik fel, ezen kellene vál­toztatni először - vélekedett. JE­XDO­­­ILI_ Varjasi Gábor:­­ Az erőszak monopóliuma az államé 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Szerintem A politika a kontrollá­­latlan erőszaknak is te­ret ad, ha saját felada­tát, polgárai megvédé­sét az emberekre bíz­za. Ráadásul azt sugalmazza, ezzel a „zemberek" igényét elégíti ki, mintha a pol­gárok védtelenek vol­nának a bűnözéssel szemben, azzal, ami az egekig ér. Csakhogy ez utóbbi nem igaz. Ha­zánkban az elmúlt év­tizedben - némi hul­lámzással - 400 ezer körüli bűncselekményt regisztráltak évente. Ezen belül az erősza­kos, élet elleniek ará­nya nem növekedett, 7-9 százalék. A befeje­zett emberölések szá­ma nem éri el a másfél százat, majd' fele, mint tíz évvel koráb­ban. Tény, 2010 adatai növekedést mutatnak, így több év csökkenés után visszaértünk a 2005-ös szintre. Ezek után bűnözési hullám­ra hivatkozni akkor is megtévesztő, ha a mindennapok hangu­latát rombolni képe­sek az apró és általá­ban felderítetlenül maradó lopások is. Igaztalan állítani azt is, hogy eddig a jog kis­zolgáltatottá tette a bűnözésnek az állam­polgárokat, mintegy potenciális áldozat szerepébe kényszerí­tve. A Btk. most is is­meri a jogos védelmet, s a bírói gyakorlat is azt mutatja, ma már nem büntetik azt, aki méltá­nyolható módon védi meg magát és javait. Arany Gábor arany.gabor@zalaihirlap.hu

Next