Zalai Hírlap, 2014. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Tűz ütött ki a kéményben Keszthely (ag)­­ Egy családi ház kéményében keletkezett tűz pénteken délelőtt tizenegy óra tájt a Balaton-parti város Honvéd utcájában. A ri­asztás után a helybeli hivatásos tűzoltók és az igazgatóság katasztrófa­­védelmi műveleti szol­gálata vonult a helyszín­re. A tűzoltók eltávolí­tották a parazsat a tüze­lőberendezésből, majd átszellőztették a házat. Személyi sérülés nem történt. további képek, információk zao/9 Zalai Hírlap Online Major Gábor az Összefogás képviselőjelöltje Zalaegerszeg (ag)­­ Major Gábor indul az ellenzéki összefogás jelöltjeként az országgyűlési választáson, ezt jelentették be pénte­ken az MSZP Ady utcai székházában tartott saj­tótájékoztatón. - Két értékrend, két jelölt csatázik az elkövetkező idő­szakban és reméljük, hogy ebből győztesen kerül ki az Összefogás - fogalmazott Major Gábor, az MSZP eger­­szegi elnöke és önkormányza­ti képviselője. - Ez szélesebb körű, mint pusztán a baloldal összefogása, mert az új, ma­nipulált választási rendszer csak így ad esélyt a győze­lemre. Együtt kell szembe­­szállnunk az „új kommunis­tákkal”, akik kormányzati szintre emelték mindazt, amit a rendszerváltás idején fiatal demokrataként elutasítottak. Államosítás, központosított hírgyártás, az emberek tuda­tos megtévesztése, a fékek, ellensúlyok lebontása, a de­mokratikus kontroll felszá­molása jellemzi őket, a gaz­daságot pedig a 312 forintos euró árfolyam­­ sorolta. - Mi visszaadjuk az embereknek a demokratikus rendszert, és szeretnénk biztonságosabb, szabadabb jövő felé vezetni az országot, mert a választók többsége kormányváltást sze­retne - mondta. Balogh Miklós, a Demok­ratikus Koalíció és Horváth László, az Együtt-PM válasz­tókerületi elnökei hitet tettek amellett, hogy Major Gábor, helyi ember kap majd támo­gatást „Orbán Viktor 106. im­portált jelöltjével” szemben. Major Gábor: Ez az összefo­gás nem pusztán a baloldalt foglalja magába KRÓNIKA Újabb fejlesztés ARCULAT A gyógyászat mellett a wellnessre építenek (Folytatás az 1. oldalról.) A tegnapi ünnepélyes ava­táson elsőként Novák Ferenc polgármester szólt a beruhá­zásról. Mint mondta: kerek ötven esztendeje indult el a fürdő építése, melynek kö­szönhetően Zalakaros nem­csak Magyarország, ___ hanem Európa térké­­mmm­kére is rákerült. Persze önmagában a gyógy­víz nem lett volna elég a sikerhez, a városi szintű összefogás, a hatékony lobbi, a fej- ___ lesztések, s a fürdőn dolgozók áldozatos és szak­szerű munkája is szükséges volt ahhoz, hogy Zalakarost - immár hosszú évtizedek óta - az ország tíz legkedveltebb turisztikai célpontja között tartsák számon. Mindezt a lá­togatók száma is alátámaszt­ja, hiszen az elmúlt időszak­ban folyamatosan növekedett a vendégek száma, tavaly kö­zel 550 ezer ember fordult meg a fürdőn. Az ünnepségen Manninger Jenő, a megyei közgyűlés el­nöke arról beszélt, hogy bár tórsa, a turisztikáért felelős helyettes államtitkár is részt vett, aki elmondta: a kormány a jövőben is fejleszteni szeret­né a fürdőket és gyógyhelye­ket, hiszen a hazai termál- és gyógyvíz olyan kincs, amit egész Európával meg kell is­mertetni. A helyettes államtitkár befejezésül azt mondta: a karosi fürdő megtalálta saját arculatát, hiszen a gyógyászat mellett, a családi é­/ wellness­­szolgáltatások terén is kiemelkedik. Mint elhangzott: a mostani beruházás keretében megújult a legyezőszerű épület alatti medencetér, s új nyílászárók is beépítésre kerültek. Eme­lett a korábbi falak kibontásá­val összefüggő pihenő és re­laxációs tér jött létre. A beruházás 600 millió forintba került, ebből 220 millió pályázati forrás verseny van a települések és a fürdők között, ám ennek el­lenére Zala akkor jár a legjob­ban, ha nem vetélytársként, hanem partnerként tekintenek egymásra a megye turisztikai fellegvárai. Az avatáson Horváth Vik­ Az ünnepség keretében Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke (balról), Horváth Viktória he­lyettes államtitkár, Novák Ferenc polgármester, illetve Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója vágta át a nemzeti színű szalagot Meghalt Jancsó Miklós (Folytatás az 1. oldalról.) 1946 őszén felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, és a Magyar Híradó- és Doku­mentumfilmgyárba került. El­ső önálló játékfilmjét, A ha­rangok Rómába mentek cím­mel 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és szerzőtársak lettek. Első igazán jelentős játék­filmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: szokatlanul hosszú beállítások, nagy tért befogó, horizontális kamera­mozgás, erős vizuális hatású képek. Az 1965-ös Szegény­­legényeket Cannes-ban is be­mutatták, e filmjével indította az életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a kö­zösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság közti ellentét filmes ábrázolása. 1972-ben a Még kér a nép című filmjé­ért a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját. 1979-ben életműdíjat kapott Cannes-ban. A 90-es évek közepétől művészete ismét megújult a „Kapa-Pepe” filmekkel. Utolsó játékfilmje a 2010-es filmszemlét nyitó Oda az igazság. Színházi rendezései is emlékezetesek. Aktív volt a közéletben is, az SZDSZ színeiben nem egyszer indult országgyűlési választáson. VENDÉGÜNK Lehota M. János esztéta, főiskolai adjunktus A Csipke Parkolóház századik bérletese Zalaegerszeg (szj)­­A Csipke Parkolóházba januárban százan váltot­tak bérletet, a századik bérlettulajdonost tegnap köszöntötték. A bérletet a Csipke Parko­lóházat 2012 októbere óta működtető Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth István adta át tegnap Takács Gábornak Az önkor­mányzati cég még háromhavi ingyenes várakozási lehető­séggel ajándékozta meg az ügyfelét. Horváth István felelevení­tette, hogy amikor átvették a parkolóházat, leszerelték a sorompót és ugyanolyan parkolóautomatákat állítottak üzembe, mint amilyenek a közterületeken vannak. Emellett erős marketing tevé­kenységbe kezdtek a forga­lom növelése érdekében. A kihasználtsággal kapcsolat­ban elmondta, a legnagyobb kereslet a 24 órás garázsbér­letre van. Újdonság, hogy a színház­látogatók február 5-től az elő­adás napján 18 és 22 óra kö­zött ingyen várakozhatnak au­tóikkal a Csipke Parkolóház­ban. Ehhez a színház jegy­pénztárában parkolókártyát kell átvenni. A parkolóház Tüttőssy utca felőli oldalán egy új bejáratot nyit majd az üzemeltető, hogy ne csak a Kosztolányi utcáról lehes­sen behajtani. A tervek között szerepel, hogy kerékpártáro­lót alakítanak ki az épületben, s a kerékpárkölcsönzés ötlete is felmerült. Horváth István (balról) átnyújtja a bérletet Takács Gábornak 2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Utazás önmagunkhoz Itt Zalában azt mondjuk, kimegyünk a hegyre dol­gozni, miközben maxi­mum dombjaink vannak, a magyar tenger, vagyis egy gyönyörű tó partján. Még közel a Magyar Kul­túra Napja ünnepéhez, tekintsünk különleges és egyedi önmagunkra egy szokatlan és kevéssé ref­lektált szögből: miből tudható, hogy mi éppen magyarok vagyunk, zala­iak és kanizsaiak? Lackfi János költő nemrégiben megjelent két kötetében igazi elszántsággal teszi fel ugyanezt a kérdést, és maga alkotta tematika és életszerű helyzetek meg­­idézésével csípős-fanyar, könnycsorgatóan mellbe­vágó humorral válaszol is. Például abból tudhat­juk - mondja -, hogy ha valami nem sikerül, 500 éve ugyanúgy rálegyin­­tünk, hogy több is veszett Mohácsnál; ha meg vala­mi végzetesen rosszul si­kerül, akkor vérben forgó szemmel kiáltjuk: nekünk Mohács kell! És abból, hogy míg az angol búcsú­zás nélkül távozik, a ma­gyar távozás nélkül bú­csúzik. Vagyis Lackfi meg­értő módon szembesít minket jellegzetes élet­formánk és világlátásunk egyediségével, mentali­tásunk hungaricumaival. Ezért egy elemet kiemel­nék személyes „Milyenek vagyunk mi magyarok?" véleményhalmazomból. Különös és ambivalens viszonyunk van nekünk, magyaroknak, így a zalai és kanizsai embereknek is a saját kultúránkhoz, értékeinkhez és ottho­nunkhoz. Mert miközben mérhetetlen elszántság­gal tudunk küzdeni az igazunkért, harcolni sajá­tunknak vélt hagyomá­­nyunkért, országunk, tája­ink és fővárosunk világon első számú és megkér­dőjelezhetetlen szépsé­géért, kardot rántani a gulyásleves csípősségé­ért vagy kerítésszaggató korunk gasztronómiai csúcsaiért; közben tele­firkáljuk a legszebb épü­leteinket, lesajnáljuk vá­rosainkat, szidjuk önma­gunkat, mert senki sincs az utcán, miközben per­sze mi magunk sem. Foly­tonosan kijelentjük, hogy lakóhelyünk és országunk egy nagy nulla, vacak és semmirevaló, hogy miért jönne ide bárki is, itt nem lehet élni, miegymás. In­dividualizmusunk bizo­nyítottan a világ élvona­lában van, és közben fé­lünk a vállalkozástól, a sa­ját értékeink, érdekünk mellett való kiállástól, és nem hisszük, hogy ma­gunk is tudunk értelmes újításokkal, ötletekkel és javaslatokkal a világ elé Saját magunk állandóan emelt mércéje elveszi e táj és kultúra szépségét állni. Történelmi tapasz­talatunk két egymással viaskodó lelkületet alakí­tott ki bennünk: büszkék és egyben frusztráltak va­gyunk, álmodozók és álomtalanok­­ egyszerre. Az elmúlt években volt szerencsém Toszkánában járni, ahol a híres táj és kultúra csodálatos látvá­nya egy bizonyos tájat juttatott eszembe: a zalai dombság repcesárga domborulatait, melyek között kicsiny és dolgos falvak húzódnak. Az álta­lunk állandóan megemelt mérce túlságos magassá­ga elveszi e táj és kultúra szépségét, árnyalatait és lágy formáit­­ a mi sze­münkben. A látásmódunk végtelenhez igazított szintjéhez képest nem ér­zékeljük, hogy e kultúra valóban csodálatra méltó, tájaink és városaink élhe­­tőek és számos lehetősé­get rejtően gazdagok. A nyáron, egy külföldi utazásból hazaérkezve, még turista szemmel lát­tam meg a városunkat. Igazán szép! Költségvetés és lakásügyek Zalalövő (szj) - Február 6-án, csütörtökön 17.30-kor tartja a következő ülését a város ön­­kormányzata. A képviselők megtárgyalják a költségvetést, szó lesz az elkerülő úthoz szükséges területek eladásá­ról, és a kedvezményesen vá­sárolható tűzifa áráról is. Madarak és fák Zalaegerszeg (wa) - A Pro Vértes közalapítvány Mada­rak és Fák Napja Országos versenyt hirdet, melyre 10-14 éves gyerekek háromfős csa­patai jelentkezhetnek.

Next