Zalai Hírlap, 2017. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Új könyv és emlékfutás a reformáció tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) Papp Gábor felidézte az emlékév hévízi eseményeit, az egyházi elöljárók részvéte­lével megtartott tavaszi, né­met és magyar nyelvű nyitó­­konferenciát, és a Belvárosi Múzeumban nyílt kiállítást, amely a reformáció ötszáz évét mutatta be.­­ A célunk az volt, hogy ne egy rendezvénnyel emlé­kezzünk meg az évfordulóról, hanem folyamatosan. Ennek nagyon szép része volt, ami­kor a múlt pénteken gyerme­keinkkel egy játékos vetélke­dővel és egy koncerttel ismer­tettük meg, hogy a reformáció mit adott a világnak. A pro­testáns gyülekezetek meg tud­ták mutatni, hogy erőteljesen jelen vannak a város életében, szolgálják az itt élőket és az ide érkező vendégeket, és na­gyon jó az együttműködés a különböző gyülekezetek és felekezetek között - hangsú­lyozta Papp Gábor. A reformáció jubileumára 300 példányban, Szálinger Balázs szerkesztésében meg­jelent kötet (melyet a gyüle­kezetek között osztanak szét) bemutatója után kedden két fát ültettek a hévízi reformá­tus templom mellett. - Nagyon fontosnak tarjuk, hogy elültessük Luther alma­fáját és felesége, Katharina von Bora kedvenc fáját, a bar­kócaberkenyét. Luther azt mondta, hogyha holnap lenne vége ennek a világnak, akkor is én még ma elültetnék egy almafát - tehát tennék valami jót Isten nevében ebben a vi­lágban. Fontos üzenete ennek a faültetésnek, hogy nekünk Isten nevében szolgálni, dol­gozni kell, tenni a feladatun­kat - mondta Péntekné Vizke­­lety Mára. A faültetés és a ma­gyar-német közös istentiszte­let után a reformáció ötszáza­dik évfordulója tiszteletére emléktáblát lepleztek le. - Hatalmas megtisztelte­tés, Isten nagy kegyelme az életünkben, hogy mi megél­hettük ezt az 500 éves évfor­dulót, amelyet igyekeztünk méltó módon megünnepelni - összegezte a lelkipásztor. Elmondása szerint az em­lékév fontos hozadéka volt, hogy még szorosabbra tudták fűzni a baráti kapcsolatokat a magyar és a német evangéli­kus gyülekezettel, melyekkel közösen szervezték az év ese­ményeit. Bár a keddi eseményekkel lezárult a hévízi rendezvény­­sorozat, kiegészítő program­ként - a tervek szerint még idén - megnyílik a békéscsa­bai múzeum gyűjteményéből összeállított tárlat. A közön­ség egy évig tekintheti majd meg a hévízi múzeumban az evangélikus festőművész, Or­­lai Petrich Soma (Petőfi uno­katestvére volt) képeit. Zalaegerszegen emlékfu­tással tisztelegtek a reformá­ció szellemi atyja, Luther Márton életműve előtt. Az 500 évvel ezelőtti események emlékére egy közösség 1517 kilométer lefutását tűzte cé­lul, mely táv utolsó, négy ki­lométeres szakaszát a reform Luther Mártonnak ajánlották az 1517 kilométer megtételét mácsó emléknapjára, október 31-re időzítették. A csoport a református templom elől in­dult, s a megyeszékhely bel­városában tették meg a távot. - Pár évvel ezelőtt vállal­tuk, hogy a reformáció 500. évfordulójáig több részletben lefutva teljesítünk 1517 kilo­métert - avat a részletekbe az ötlet motorja, Zsugyel Kornél evangélikus lelkész. - Amióta Zalaegerszegen teljesítek szolgálatot, több futótársam, köztük Bérces Edit világ- és Európa-bajnok ultrafutó is ve­lem együtt gyűjtötte a kilo­métereket. Őket hívtam meg e különleges napra, hogy közö­sen teljesítsük be a vállalást. A leghosszabb táv, amit az 1517-ből egy régiében meg­tettem, 35 kilométer volt, mostanra 4 maradt, tehát örömfutással zártak az akciSE® A befutót a napokban fel­avatott Luther Márton szobor­hoz pozícionálták. Ott ének­kel, imádsággal és igefelolva­sással emlékeztek, s Zsugyel Kornél egy szál rózsát is elhe­lyezett a „mester” Bibliát tar­tó kezébe, neki ajánlva az 1517 kilométer megtételét. Folytatásként kedden kora este közös református és evangélikus ünnepi istentisz­telet zajlott a református tem­plomban, a református és az evangélikus lelkészházaspár - Hodánics Péter Csaba és Ho­­dánics-Bíró Tünde, valamint Zsugyel Kornél és Zsugyel- Klenovics Katalin­­ szolgála­tával. Végül emléktáblát avattak fel a templom falán, a refor­máció 500 éves jubileuma al­kalmából. Ká, mi Elrajtol a kis csapat, az élen Zsugyel Kornél (jobbról) és lapunk fotósa, Pezzetta Umberto Fotó: Katona Zalai Príma: kié legyen a közönségdíj? ZALA MEGYE Ahogy a ko­rábbi években, ezúttal is olvasóink választhatják meg a Zalai Prima Díj kö­zönségdíjasát. A VOSZ Zala Megyei Szer­vezete immár hagyományo­san Zalai Prima Díjakat ad át a művészetek, a sport, a tudomány és a kultúra egyéb területein kimagasló eredményeket elért, mara­dandót alkotó zalaiak köré­ben. Az elismerést a lapunk­ban szereplő tíz jelölt közül hárman kapják meg a zala­egerszegi Hevesi Sándor Színházban 2017. november 17-én 18 órakor kezdődő gá­laesten, szakmai kuratóriumi döntés alapján. A Zalai Hírlapban vala­mennyi jelölt szakmai élet­útját röviden ismertetjük (már bemutattunk hat sze­mélyt, ma pedig négy jelölt­ről írunk), olvasóink közü­lük javasolhatnak közönség­­díjast. Szavazni a közönség­­díjas jelöltre kizárólag a www.zaol.hu internetes ol­dalunkon lehet. A voksolás november 6-án reggel 9 órá­ig tart. A szavazatukat leadó és elérhetőségeiket is feltün­tető olvasóink közül kisorso­lunk egy nyertest, aki a VOSZ megyei szervezetétől egy festményt kap majd ajándékba. KRÓNIKA A Zalai Prima Díj idei jelöltjei Szabolcs Péter szobrász­­művész Diósgyőrben született 1942. szeptember 22-én. 1967-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Zalaegerszegre költö­zött, ma Csatárban és Zala­­csében él. A Munkácsy-díjas művész egyedi látás- és kife­jezésmódja jelen van a helyi, az országos képzőművészeti életben. Bronz- és kerámia­szobrok, reliefek, érmek ta­núskodnak munkásságáról. Bronzból, kőből, fából és réz­lemezből készült alkotásai számos hazai és külföldi kiál­lításon szerepeltek, több mint félszáz köztéri szobra látható. A művész a hetvenes években a Zala Megyei Tárlat díját többször elnyerte, aranyérmet kapott a ravennai II. Nemzet­közi Dante Biennalén, Képző­­művészeti Alap Kiállítási Ní­vódíját, a Zala Megyei Tanács Alkotói Díját is megkapta. Zalacséb és Zalaegerszeg díszpolgára, Szőke Júlia jelmeztervező, a Hevesi Sándor Színház jel­meztárának a vezetője. 1981- ben érettségizett az egerszegi Csány közgazdasági szakkö­zépiskolában, majd a megyei művelődési központ gyer­mekkönyvtárosa lett. 1982- ben csatlakozott az egerszegi színházhoz, alapító tagként. Színházi látásmódjának a fej­lődésében meghatározónak tekinti az intézmény vezetőit: Ruszt Józsefet, Halasi Imrét, Bagó Bertalant, Stefán Gá­bort, Besenczi Árpádot, hi­szen mint rendezőkkel is együtt dolgozott. Jelmezter­vezéssel Laczó Henriette ösz­tönzésére kezdett foglalkozni, a nyári színházakban is kapott feladatokat. Dolgozott a Kő­szegi Várszínházban, Egervá­ron, az Alsóerdei Színházban és a Kvártélyházban is. For­gács gyűrűvel, Arany deszka elismeréssel, Teátrum-díjjal rendelkezik, munkáiból kiállí­tás látható a színházban. Tar Ferenc középiskolai ta­nár, történész, Miskolcon szü­letett 1955-ben. Gyerekei: Bálint, Júlia. A debreceni tu­dományegyetem történelem­földrajz szakán szerzett diplo­mát. Tanári pályafutását Ka­­zinbarcikán kezdte, majd a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársa lett, jelenleg a hé­vízi Bibó-gimnázium tanára, írói munkásságából kiemeli az Asbóth Sándorral kapcso­latos publikációkat, Keszthely és Hévíz történetéhez kap­­csolhatóakat. Napnyugati ma­gyarok címmel a külhonban alkotókról írt. Szerkesztette a Pelso és a Hévíz folyóiratot, a Pannon Tükör alapítója. A Keszthelyi Szabadelvű Tár­saskör alapítója, Keszthely önkormányzati képviselője (1990-1994), a Helikoni Ren­dezőbizottság elnöke (1992- 2002), jelenleg a hévízi Cso­konai Társaság elnöke. Kitün­tetései: Pro Cultura Hévíz (2003), Csokonai Díj (2011). Virrasztó Zsolt újságíró, politológus 49 éves, új utakat kereső kétgyermekes család­apa - újságíróként, rovatve­zetőként, főszerkesztőként, lapigazgatóként - 25 éven át, 2017 augusztusáig volt a Za­lai Hírlap munkatársa. Ez idő alatt mintegy 18-20 ezer írása jelent meg. Büszke arra, hogy mindvégig kiváló kollégák között dolgozhatott, és büsz­ke azokra a projektekre és ki­adványokra, amelyek túlmu­tattak napi feladatain. Ezek közé tartozik egyebek közt a „Segíts, hogy segíthessünk!” karitatív program, a megyei levéltárral közösen kiadott Ezer év - Zala megye históri­ája című kötet, a kanizsai ci­vilekkel szervezett „Zala me­gye 7 csodája” akció, a TOP 100 gazdasági kiadvány, a Prémium magazin zalai elin­dítása, s az a zenei album, mely a Hevesi Sándor Szín­ház művészeinek közreműkö­désével jelent meg tavaly. Szabolcs Péter szobrászművész Szőke Júlia jelmeztervező Tar Ferenc tanár, történész Virrasztó Zsolt újságíró ZALAI HÍRLAP . RÖVIDEN A reformáció ötszáz éve SZENTGYÖRGYVÖLGYA reformáció kezdetének 500 éves jubileuma tiszteletére ünnepi istentiszteletet tar­tanak vasárnap 10 órakor az őrségi település refor­mátus templomában. Az igehirdető lelkipásztor Rozgonyi Emőke lesz. Gyerekprogram az őszi szünetre KEMÉNFA Általános isko­lásoknak tart kézműves foglalkozást ma 14 órakor a település önkormányzata, az érdeklődőket a könyv­tárba várják. gyí­ kát loptak az erdőből ZALAEGERSZEG A rend­őrség vádemelést javasol két pankaszi férfi ellen, mert 2016. október 8-án két különböző tulajdonban lévő erdőből engedély nél­kül kivágtak és elloptak több kocsánytalan tölgyfát, akácfát, égerfát, valamint gyertyánfát. A nyomozás során valamennyi tüzelőt megtalálták a rendőrök a férfiak házánál, az udva­ron. Az ügy iratait vád­emelési javaslattal meg­küldte a rendőrség az ügyészségre. ag Megemlékezés a temetőben KESZTHELY November 4 én, szombaton 17 órakor a keszthelyi Szent Miklós te­metőben megemlékezést tartanak a kopjafánál az 1956-os forradalom leveré­sének évfordulója alkalmá­ból. A rendezvényen be­szédet mond Wittner Mária 1956-os elítélt. Slj Életfogytig tartó fegyház (Folytatás az 1. oldalról) F. Csaba nem dolgozott, jövedelme nem volt, a roko­naitól kapott 14 ezer forint pedig nem volt elég tervei megvalósításához. Ilyen előz­mények után 2016. június 24- én este váltás ruhát, kesztyűt vett magához, majd az éjfél utáni percekben bemászott a Hock János utcai családi ház udvarára. Az ajtót befeszítette és az udvaron magához vett 90 cen­tis vasrúddal az ágyában alvó idős nő fejére sújtott legalább kétszer. Ezután teljesen fel­forgatta a lakást értékek után kutatva, majd távozása előtt kávét, tisztítószereket szórt szét, hogy nyomait leplezze. F. Csabát a bíróság nyere­ségvágyból, védekezésre kép­telen személy sérelmére elkö­vetett emberölésben mondta ki bűnösnek és életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsá­tás legkorábbi időpontját 27 évben határozta meg a tör­vényszék. A döntés ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, de az ítélőtábla ezt elutasította. ag

Next