Zalai Hírlap, 2018. június (74. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-01 / 125. szám
2 ZALAI HÍRLAP Figyelmeztetés: veszélyesek a piramisjátékok BUDAPEST Fogjunk gyanút, ha az interneten mesés, havi 4-6 százalékos hozamot ígér egy cég. Ellenőrizzük a jegybank honlapján a társaságot, mielőtt rábíznánk a pénzünket. Még mindig vannak olyanok, akiket jól fialó befektetés ígéretével csőbe húznak a piramisjátékok szervezői, s nem ritka, hogy egyik napról a másikra nyoma vész a család megtakarításának, rosszabb esetben a vagyonának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemfelkeltő kampányt indított e játékok veszélyeiről, mivel csak az elmúlt két hónapban 6-7 ilyen jellegű tevékenységet végző céget talált - mondta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője tegnap az M1-en. Azt tanácsolta az ügyfeleknek, legyenek körültekintőek, ha az interneten az egyes cégek befektetéseinél mesés, havi akár 4-6 százalékos hozamot ígérnek, ha a felhívásban kriptovalutákról olvasnak, vagy ha a cég mögött álló emberekről semmit nem lehet megtudni, ellenben olyan celebekről olvashatnak, akik dicsérik a céget. A piramisjáték mögött nincs valós gazdasági tevékenység. A csúcsán állók az újonnan belépők pénzét kapják meg, és amikor már nincsenek új belépők, a rendszer összeomlik. Binder István azt tanácsolja, minden olyan céget, amelynek a befektetési lehetőségei felkeltették a figyelmüket, ellenőrizzék le a jegybank honlapján (www. mnb.hu) a Figyelmeztetések menüpont alatt; az MNB minden olyan társaságot számon tart, amely jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végez. MW KRÓNIKA Félelmek a Jobbikban Toroczkai László szerint eluralkodott az elvtelenség a pártban MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLITAS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Retorziókról és belső tisztogatásokról számolt be Dúró Dóra, a Jobbik parlamenti képviselője, aki maga is áldozata lett a leszámolásoknak. Minden eszközzel meg akar szabadulni párton belüli politikai ellenfeleitől a Jobbik új vezetése. A párt irányítói sorra számolnak le azokkal, akik Toroczkai László elnökjelölt mellett tették le korábban a voksukat. Politikai leszámolás zajlik a Jobbikban, Toroczkai László platformja csak egy indok - mondta Dúró Dóra, akit kizártak a frakcióból és a párt vezetése arra szólította fel, hogy adja vissza mandátumát. A politikus szerint semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el. Hozzátette: amikor ekkora a megosztottság egy párton belül, akkor nem célszerű tovább polarizálni, inkább a párbeszédre kellene törekedni, de jelenleg senki sem törekszik békére a vezetésen belül. Dúró Dóra úgy látja, jelentős mértékű lemorzsolódás várható a Jobbikban, mert ilyen mértékű felháborodásra még sosem volt példa. A politikus arról is beszélt, hogy emberileg is csalódott társaiban, mert egy olyan közösség zárta ki, amelynek 13 évig volt a tagja. Beszélt arról is, hogy ha marad is a közéletben, a Jobbikban nem tudja elképzelni politikai pályafutását, mandátuma visszaadásáról pedig még nem döntött. Dúró elmondta: tíz évvel ezelőtt szintén volt platform a Jobbikban, és az semmilyen következménnyel nem járt a belépőkre nézve, ezért ,joggal gondoltam, hogy most sem lesz ennek következménye. „Nagyon nehéz napjaim vannak most. Ezért az is felmerült bennem - egész komolyan -, hogy az egész közéleti pályafutásomat, szerepvállalásomat befejezem” - fogalmazott. Dúró Dóra több tévéinterjúban folytatódó belső leszámolásokról beszélt. Az Echo TV információi szerint jelenleg öt ember ellen indult etikai vizsgálat a párton belül. Ebből Toroczkai László az egyik, a másik pedig Apáti István alelnök. És azért haragszik a pártvezetés, mert többször is találkozott azokkal, akik részt vettek a „Mi magunk” elnevezésű platform létrehozásában. Nem kizárt, hogy Apátira is ugyanaz a sors vár, mint Dúró Dórára. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője szerint senki sem örül Dúró Dóra kizárásának, de nem tehettek mást, mert a képviselő bomlasztotta a párt egységét. Öt ember ellen indult etikai vizsgálat Toroczkai László szinte menthetetlennek érzi a Jobbik egységét, amelynek bomlasztójaként a jelenlegi vezetőséget nevezte meg csütörtökön, az M1 aktuális csatornán. Az elvtelenség annyira eluralkodott az ellenzéki pártok soraiban, hogy sokkal többet foglalkoznak hatalmi harcokkal, mint előremutató, építő jellegű tervezetek kidolgozásával - mondta. Szerinte a Jobbik ahelyett, hogy ellenzéki pártként alternatívát kínálna, csak a bosszú és a leszámolás mentén próbált cselekedni az elmúlt hetekben. Az ellenzéki politikus úgy látja: a legfontosabb, hogy ragaszkodjanak ahhoz a szellemi, erkölcsi, eszmei háttérhez, amely megalapozta a párt létrejöttét. Toroczkai László azt mondta: számára már világossá vált, hogy a Jobbik stratégiai döntései nem az elnökség körében születnek. A kiábrándulás már jóval korábban elkezdődött Csalódott jobbikosok szabdalják a párt zászlaját Fotó: MTI MEGSZŰNIK AZ EGYÜTT Juhász Péter, az Együtt ellenzéki párt vezetője szerint nem érdemes fenntartani a politikai szervezetet. A korábban nevelési ügybe keveredett politikus kijelentette: az elnökség javaslata - a párt küldöttgyűlésének, amely dönt majd erről a kérdésről - az lesz, hogy a pártot mint jogi entitást számolják fel, a közösség meg eldönti majd, hogy mint közösség funkcionál-e tovább más formában. Erre a küldöttgyűlésre még a nyáron sor kerül - tette hozzá. Tilos lesz a betelepítés Az Alaptörvény módosítása erősíti a szuverenitást BUDAPEST Hetedik alkalommal változtatnak az Alaptörvényen. Ha elfogadja a parlament, tilos lesz a betelepítés (amelyről Brüsszel még a jövő évi EP-választás előtt döntene), létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, és a magánélet védelme érdekében korlátoznák a gyülekezési jogot. A Stop Soros törvénycsomag mellett a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tíz cikkelyből álló, hetedik módosítását. - Indokolt nemzeti szuverenitásunk megerősítése - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az illegális bevándorlással kapcsolatban kiemelte, tilos lesz az idegen népesség betelepítése, megerősítik azt a nemzetközi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni, hogy a területén ki élhet. Új feladatot kap a rendőrség a jogellenes bevándorlás megakadályozásában - hangsúlyozta a miniszter. A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve. Köztudott, a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkezik a déli határra, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni. Erre is utalt a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba, aki a TV2-nek arról beszélt, a migránsok túlnyomó többsége megélhetési okokból érkezik Európába; a brit sajtó például arról írt, hogy egy adott időszakban Olaszországban partot érő több tízezer illegális bevándorló közül mindössze 600 érkezett valójában Szíriából, miközben ennél jóval többen hivatkoznak erre az országra. Kiemelte, Európa népesedési problémáját célzott családtámogatási eszközökkel kell megoldani, és azokra az értékekre kell építeni, amelyek Európát naggyá tették: a munka becsületére, a kulturális és keresztény hagyományokra. Még két fontos területen változtatnak az Alaptörvényen. Trócsányi László kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás megteremtésének is. Erre mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik. Végül fokozottabb védelemben részesítik a magán- és a családi életet, valamint az otthont is, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, drónok). A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével - fogalmazott Trócsányi László. MW Trócsányi László: Az államnak jogában áll meghatározni, ki élhet a területén Fotó: MTI ÉLES VITÁK VÁRHATÓK A GYÜLEKEZÉSI JOGGAL KAPCSOLATOSAN Az Alaptörvény módosításait még napirendre sem vette az Országgyűlés, velük kapcsolatban máris heves vita robbant ki a pártok részéről és a szakértők között. Az MSZP-Párbeszéd szokás szerint diktatúránk, mondván, ezzel véglegessé válik a Fidesz által kreált teljhatalom. Alkotmányjogászi aggályokra hivatkozva pedig elhangzik a sajtóban az is, hogy a gyülekezési jog korlátozását akár lex Cinege utcának is hívhatnák, utalva ezzel arra, hogy Orbán Viktor magánháza előtt ne lehessen tüntetni. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Echo TV Napi aktuális műsorában kifejtette: a közigazgatási bíróságok létrehozásának alaptörvénybe foglalásával nem csorbul a bíróságok függetlensége. Hozzátette, az alkotmány hetedik módosítása pedig nem korlátozza a gyülekezési szabadságot sem, ezzel a jogalkotó csak „magasabb szintre tette az otthon, a privát szféra védelmét". 2018. JÚNIUS 1., PÉNTEK Bírál a Nyugat, de szigorít is Bécs megvonja a németül nem tudók támogatását EU Miközben az ENSZ és az unió folyamatosan bírálja hazánk bevándorláspolitikáját, több európai ország is szigorítja a migránsok ott-tartózkodásának a feltételeit Amint az várható volt, az ENSZ közismerten migrációpárti menekültügyi főbiztosának hivatala felszólította a magyar kormányt a Stop Soros törvénycsomag visszavonására. Az ENSZ szerint hagyni kellene, hogy a migránsok akadálytalanul közlekedjenek az országok között. A magyar kormány szerint azonban az illegális bevándorlás nem emberi alapjog. Hasonló okból támadja a kormányt az Európai Parlament. A plenáris ülésen felszólaló Xavier Bettell luxemburgi miniszterelnök azt fejtegette: a szolidaritás értelmében minden országnak vállalni kellene azt a terhet, amely a menekültválság miatt Európára nehezedik. Egy afrikai migráns késett az Intercityn Eközben egyre aggasztóbb hírek érkeznek a nyugat-balkáni migránsútvonalról: szakértők szerint ismét hatalmas bevándorlóhullám indulhat meg Európa felé. Törökországból sok migráns indul útnak, ám ezúttal nem az Égei-tenger telik meg gumicsónakokkal, hanem a mindöszsze 130 kilométeres görög-török szárazföldi határszakaszon tűnnek fel a bevándorlók. A már Európában élő migránsok helyzete sem problémamentes: mint kiderült, egy afrikai menedékkérő volt a németországi Flensburgban egy vonaton történt szerdai késes támadás feltételezett elkövetője. A 24 éves afrikai migráns a Kölnből Flensburgba közlekedő Intercity vonaton este hét óra körül összeütközésbe került egy 22 éves brémai rendőrnővel és egy 35 éves kölni férfival, akikre késsel rátámadt. Mindketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Tegnap az is kiderült, hogy a négy embert meggyilkoló belgiumi terroristát felvállalja az Iszlám Állam. Eközben Dániában 75-30 arányban megszavazták, hogy tilos lesz a nikáb, a burka és minden olyan viselet, ami eltakarja az arcot. A tiltás nem vonatkozik fejkendőkre, turbánokra és a kipára sem. A tiltást megszegők 1000 koronás (körülbelül 118 eurós) büntetést kaphatnak. A dán kormány hivatalos közlése szerint ezzel együtt demokráciáról, az egyenlőségről és a fontos dániai ünnepekről oktatást tartanak a bevándorlóknak. Az ott élő szülők gyermekei számára kötelező lesz az új szabályozás, bár az amúgy is napközibe járók nem kötelesek részt venni a foglalkozásokon. Az osztrák kormány is új terveket jelentett be: csökkenti a szociális alapjuttatásokat azon külföldiek - köztük menekültek - számára, akik nem tudnak jól németül, és a nagycsaládosok alapjuttatásait is megnyirbálják. A kormánykoalíció által kidolgozott kezdeményezés szerint a havonta járó összeg továbbra is 863 euró (275 ezer forint) lesz, de körülbelül háromszáz euróval kevesebbet kapnak majd azok, akik nem teljesítenek bizonyos előfeltételeket, mindenekelőtt nem tudnak középfokon németül, vagy haladó szinten angolul. MW Az osztrák kormány a szociális juttatásokat faragja, de a határzár lehetőségét is fenntartja, csakúgy, mint Szlovénia Fotó: AFP