Zalai Hírlap, 2018. június (74. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-30 / 150. szám
2 ZALAI hírlap Orbán Viktor: Csatát nyertünk! A magyar javaslatot fogadta el az EU - Donald Tusk: A neheze még hátravan MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Kötelező kvóta nem lesz, az uniós tagállamok önkéntesen hozhatnak létre ellenőrzött menekülttáborokat, és más országoknak nem lesz kötelező azokból migránsokat átvenni. A visegrádi négyeket támogatva Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt. A rossz előjelek ellenére sikerült megállapodás elérni a brüsszeli uniós csúcs első napján, amely tegnap hajnalban ért véget. Fáradtak vagyunk, de elégedettek is, mondta a tegnap a hajnali órákban véget ért uniós csúcs első fordulóján Orbán Viktor videóüzenetében. „Csatát nyertünk” - hangoztatta a miniszterelnök. A baljós előjelek ellenére elmondható, hogy nagy győzelmet arattak a visegrádi négyek az uniós csúcstalálkozón. Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország - hangsúlyozta Orbán Viktor a Facebook-oldalán tegnap hajnalban. A miniszterelnök elmondta: az a veszély fénye A visegrádi négyek, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország korábban hangoztatott javaslatai jelentek meg az EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatban - emelte ki Gálik Zoltán, a Corvinus egyegetett, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a tem docense tegnap az Mien. Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt mondta, Angela Merkelnek „arcvesztés" a zárónyilatkozat, mert ő volt a kvótarendszer legfőbb képviselője, migránsokat. „Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk” - összegezte. Ez világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül, így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad magyar országnak - fogalmazta meg a kormányfő. Csütörtökön kétnapos uniós csúcs kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyaltak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői. Az olasz kormányfő már eleve vétót helyezett kilátásba, ha nem fogadják el javaslatait. Éjszakába nyúló viták és kétoldalú egyeztetések után végül megállapodtak az első nap zárónyilatkozatának szövegében, így a migráció kezelését érintő szövegben is. Túl korai lenne még sikerről beszélni a migrációs megállapodással kapcsolatban, az abban foglaltak megvalósítása még hátravan, és ez a keményebb feladat - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az ülés előtt Tusk arról beszélt, hogy mindenek-Az EU-csúcson jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökországnak, a pénzt az országban lévő menekültek ellátására fordítják. Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, kétmilliónál előtt az unió külső határainak szigorúbb védelmét kell megoldani, s menedékkérelmük elbírálásáig Európán kívül felállítandó úgynevezett előszűrő központokban kell elhelyezni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlókat. Hozzáfűzte: „Egyesek túl keménynek tartják a migrációs javaslataimat. De higgyék el, ha nem jutunk ezekről egyezségekre, akkor igazán kemény javaslatokat fognak látni igazán kemény fickóktól.” Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke meg azt mondta, hogy az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését. A legfontosabb tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása. A tegnap hajnalban elfogadott szöveg szerint az Európai Unió területén az ellenőrzött, több menedékkérőt és menekültet tartanak számon az országban. Emellett arról is megegyeztek, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból. zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben dolgoznák fel a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók kérelmét. Unión kívüli országokban regionális központokat létesítenének, előzetesen ott vizsgálnák a kimentettek kérelmét. Magyarország megmarad magyarnak A korábbi változat elfogadásához Róma azért nem járult hozzá, mert túl sokszor szerepelt benne az önkéntesség lehetősége, és ez szerinte nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását. Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztottság maradt fenn a tagállamok között. Beszámolója szerint a tagországok vezetői megállapodtak a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről is. Egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét, mondta. Emmanuel Macron francia államfő szerint a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, és egyértelműen a migrációval frontországként szembesülő országok mellé áll. A csúcs előtt Macron és a V4-országok megbeszélést folytattak, ez enyhítette a migrációs nyomás miatt kialakult feszültséget köztük. Macron osztotta a V4 azon álláspontját, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően a fő felelősséget azoknak a tagországoknak kell viselniük, amelyekben a bevándorlókat először regisztrálták. Hangsúlyozta, nem akar semmiféle kvótarendszert ráerőltetni egyetlen tagországra sem, olyan ügyekről kíván tárgyalni, amelyekben egyetértés van, ezek között szerepel az unió külső határainak védelme is. Giuseppe Conte új olasz kormányfő az alkudozás végén kijelentette: elégedettek, Olaszország nincs többé egyedül. A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogyan ezt Olaszország kérte. De később úgy nyilatkozott, egyetlen bevándorlót sem fognak befogadni. Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem is akart részt venni, ugyanis már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Pozitívnak nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt. Joseph Muscat máltai kormányfő arról beszélt: megegyeztek abban is, hogy a Földközi-tengeren mentést végző civilek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. ANGELA MERKELNEK ARCVESZTÉS HÁROMMILLIÁRDOS TÖRÖK CSOMAG Orbán Viktor és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk azt mondta a csúcson, ha nincs egyezség, még keményebb javaslatok várhatók Fotók: AFP Orbán Viktort július 5-én Berlinben fogadja Merkel kancellár Bosszúból gyilkolt az amerikai lapnál ANNAPOLIS Bosszúból támadt egy újság szerkesztőségére és lőtt agyon öt embert egy 38 esztendős férfi a Maryland állambeli Annapolisban helyi idő szerint csütörtökön. A Capital Gazette lapcsoport szerkesztői, újságírója és értékesítési munkatársa vesztette életét, 22 embert megsebesített. A 38 éves Jarrod Warren Ramos puskával és füstgránáttal érkezett a szerkesztőséghez, szétlőtte az üvegajtót, majd tüzelni kezdett a bent tartózkodókra. A férfi korábban többször is beperelte a lapot és egyik újságíróját. Az első pert 2012-ben indította, miután a lap bírósági iratokra hivatkozva megírta, hogy a férfi miként zaklatta a Facebookon és e-mailben volt barátnőjét. Többek közt arra buzdította, hogy végezzen magával. A zaklatást Ramos beismerte, a bíróság elítélte. Arra hivatkozva, hogy a lap nem korrekten mutatta be az ügyet, a férfi pert indított, de bebizonyosodott, hogy valósághűen számoltak be a történtekről. Ramos 2015- ben újra próbálkozott a perrel, a bíróság visszautasította. A férfi Twitteren folyamatosan támadta a helyi bíróságot és az újságot. A gyilkossá lett zaklatót a rendőrség a helyszínen elfogta. MW KRÓNIKA 2018. JÚNIUS 30., SZOMBAT Húsz új harci helikopter jön Az Airbustól rendelt utánpótlást a Honvédelmi Minisztérium BUDAPEST Új katonai helikoptereket szerez be a Magyar Honvédség - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI-vel. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak fontos eleme a helikopterképesség megújítása. A meglévő Mi-8-as és Mi-17-es szállítógépek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Ezért első körben ezek pótlásáról döntött a tárca az új helikopterek beszerzésével, és szerződést kötött az Airbusszal. A kormány kiemelt célja, hogy garantálja Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Ennek jegyében erősítik és fejlesztik a haderőt, s ennek következő meghatározó lépéseként döntött a 20 új könnyű, többcélú H145M típusú helikopterek katonai változatának beszerzéséről a honvédelmi tárca. Az Airbus a helikopterek mellett egy kiterjesztett felszerelési, oktatási és támogatási csomagot is ad a honvédségnek. A honvédelmi tárca a közelmúltban a pilóták kiképzésére és az oktatási célok mellett egyéb katonai feladatokra is kiválóan alkalmazható Zlin típusú kisrepülőgépeket is beszerzett. Ezek mellett többfunkciós csapatszállító Airbus A 319-es repülőgépekkel is bővítette a Magyar Honvédség légiflottáját. Tervezik továbbá nagyobb méretű és teljesítményű, teherszállításra és légideszant feladatokra is alkalmas „rámpás” katonai repülőgépek beszerzését is. MW