Zalamegye, 1887. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1887-05-22 / 21. szám
említett hadbiztosságnál, nemkülönben a pozsonyi, révkomáromi és soproni katonai élelmezési raktáraknál bármikor megszerezhetők és ezen három raktárnál a szállítási szabályok füzetei kiért megvehető: felhívom címet, hogy mindezeket előleges tájékozásul hatósága területén azonnal kellően közhirré tévén, jelen rendeletem értelmében a nagyobb termelőket különösen is tudósítsa. Zala-Egerszegen, 1887. évi május hó 18-án. Csertán alispán. Az ipartanműhelyek érdekében — mint értesülünk — a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter hajlandó kárrendeletileg utasítani az iparhatóságokat, mikép a polgári vagy felső népiskolával kapcsolatos gyakorlati ipariskolát (ipartanműhelyt) végzett növendékek részére, amennyiben életüknek 15-ik évét betöltötték, az ipartörvény (1884. évi XVII. t. c. 101. §-nak c) pontja értelmében munkakönyvet állítsanak ki. A 15-ik életévet be nem töltött növendékek részére pedig gyakorlati ipariskolai bizonyítvány adatnék, melynek alapján a törvényben előírt életkor elérése után munkakönyv megszerzésére igényt tarthatnának. Erdőtervek jóváhagyása. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium megyénk területén balatonfüredi nemesi közbirtokosság, a csabrendeki köz-a nemesség, Szigliget község, a keszthelyi közbirtokosság, Faisz községnek Felső Eőrs község határában fekvő, Pötréte, Nagy-Kutas, Palkonya, Uj-Udvar, Felső-Rajk, Gelse-Sziget községek volt úrbéresei, a felsődörgicsei nemesség, Kis-Lengyel és Tördemicz község közbirtokossága erdeinek ideiglenes gazdasági terveit megállapította. A „Torma" pályázata. A Szombathelyen megjelenő „Torma" című élclap pályázatot hirdet egy humoreszkre, melynek terjedelme 120 sor lehet. A pályadíj 2 db. arany. Az idegen kézzel irt s pecsétes jeligés levélkével ellátott pályaművek f. évi junius hó 20-ig a lap szerkesztőségéhez küldendők. — A főnyeremény. Nincs szeszélyesebb valami, mint Fortuna istenasszony kegye. Bebizonyodott az legutóbb a tiszai sorsjegyek húzása alkalmával. Egy szerény viszonyok között élő fővárosi közjegyzői helyettes nemrég összes megtakarított pénzén a „Magyar Mercury kiadóhivatalában, Lory J. Bank- és váltóházában Budapesten, hatvani utca 17. sz. csakugyan a legközelebbi a. egy tiszai sorsjegyet vett és május 14-ki húzáson e sorsjegyre 100000 frtos főnyeremény esett. A szerencsés nyerő Fortuna istenasszony kegyéből hirtelen gazdag ember lett és akár szegre akaszthatja hivatalát, mely reggeltől estig az íróasztalhoz kötötte fáradságos munkával, mert a 100000 frtot már fel is vette Lőry J. bankárnál. Mohai Ágnesforrás. A türelmesség kétségen kivül szép erény, de megbocsáthatlan hibává válik, mihelyt túlságosan gyakoroltatik. Ebbe a hibába estünk mi magyarok a csehekkel szemben. Hónapok óta irtó háborút folytatnak cseh szomszédaink minden ellen, a mi magyar. Ki akarják tiltani búzánkat, lisztünket, marhánkat. Mi pedig nézzük ezt összetett kézzel ,és vásároljuk tovább a cseh cikkeket, nemcsak azokat, amelyek hazánkban elő nem állíttatnak, hanem azokat is, amelyek nálunk jobb minőségben és olcsóbb áron kaphatók. Ekklatáns példáját képezik e sajnos körülménynek az ásványvizek. Úton-útfélen hirdetik és kínálgatják drága pénzen a cseh ásványvizeket, holott hazánk ásványvizeinek bősége és kitűnő minősége tekintetében messze meghaladja nemcsak Csehországot, hanem bármely más országot. Az egész külföld elismerő bizonyítványt szolgáltat ezen állításunk igazságáról. Példa gyanánt a Mohai „Ágnes" forrás vizét emlitjük föl. Egész Európa legelőkelőbb vegyészi és orvosi tekintélyei konstatálták ezen ásványvizünknek kitűnő voltát. Ő Fensége József főherceg, ő Felsége Milán szerb királynak e kiváló minőségű ásványvíz rendes italul szolgál; a legutóbbi kolerajárvány alatt elsőrendű prophylaktus szernek bizonyult; aránylag rövid idő alatt kivívta magának az egész világ elismerését és elterjedt keleten úgy mint nyugaton; az elszállítás ma már meghaladja az évenkinti 2 millió palackot; ismerik és kedvelik Ázsiában, Afrikában és Amerikában — szóval az egész világ fényesen bizonyítja, hogy a Mohai „Ágnes" forrásban megbecsülhetetlen kincset bírunk. És mégis , a magyar közönségben akadnak még olyanok, akik a hasonló, de sokkal drágább cseh ásványvizekért pazarolják a pénzt és teszik ezt akkor, amidőn a csehek nyíltan hirdetik: „Semmit se vegyetek a magyaroktól!" Ellenkezik ez a józan ész szabályaival, megkárosítása ez a nemzeti érdeknek. Miért adjunk mi helyet a cseh ásványvizeknek, ha a mi termékeinket onnan kiszorítani igyekeznek? És — a mi fő — miért vásároljuk mi a cseh ásványvizeket, mikor az egész világ ítélete napnál fényesebben bizonyítja, hogy ásványvizekben hazánk első helyen áll és hogy a Mohai „Agnes"-forrás vizét sem a minőség, sem az olcsó ár tekintetében semmiféle más cseh ásványvíz föl sem érheti. Mikor a sirásó részeg. Ez év április 19-én Singer Fülöp zalabéri lakós szőllőjénél dolgozó napszámosok egy csecsemő hullára bukkantak, mely a szőlő aljában eltemetve volt. A hatóságnak tett jelentés folytán a vizsgálat azonnal megestetett, de sikertelenül; sem a hulla — mely azon éjjel valószínüleg ellopatott — fel nem találtatott, sem az anya kinyomozható nem volt. Az eset nagy senzatiót keltett, de rejtély maradt. A minap Singer ismét azon helyen dolgoztatott és munkásai a hullát megtalálták. A megejtett vizsgálat aztán kiderité, hogy a hegyben lakó özvegy Szilasi Péternének Zala-Szent-Lászlón szolgálatban lévő leánya — mint rendesen már néhány év óta tevé — most is hazajött szülei. A kis gyermek — egy fiú — holtan jött a világra. A jelen volt okleveles szülésznő tanácsára el1ivatta a sírok ásásával foglalkozó baktert, hogy a hullát elvigye és a temetőbe ássa el. — A bakter el is ment, de már odaérkeztekor pityókos volt; ott ismét bort kért, hogy — szerinte száraz — torkát megnedvesítse Meg is ivott egy bokálla bort. Ekkor a gyermeknek egy kis rekeszbe tett hulláját hóna alá vette s ballagott haza felé. Útközben megint megszomjazott s betért egy nyitva talált pincébe, hol addig borozgatott, míg a sárga földig le nem itta magát. Végre eszébe juthatott küldetésének célja, a gyermek hulláját magában rejtő rekeszt hóna alá vette és bandukolt tovább. Singer birtokán végig vonuló gyalogút nyugati szélén a talaj mintegy 2 lábbal alantabb fekszik, a bakter valószínűleg megcsúszott s leesett, s azon hiedelemben, hogy célját, t. i. a temetőt elérte, kapájával egy kis gödröt ásott és a rekeszt bele temette s mint ki kötelességét a legpontosabban teljesítette, nyugodt lélekismerettel haza ballagott. Mire kijózanodott, persze elfeledte tévedését s nem gondolt tovább a dologgal. Most aztán turpissága kiderült: 50.000 forintra rúg a Kincsem-sorsjáték főnyereménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ez által rendkívül kedvező nyeremény-kilátást nyújt, miért is nem mulaszthatjuk el. olvasóink becses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. Sorsjegyek lapunk szerkesztőségében egy írtjával kaphatók. A galamboki bucsun, mely áldozó csütörtökön volt , egy parasztembert tartóztattak le a csendőrök ellenszegülés miatt. Valami rendetlenség miatt a csendőr megintette s a szóra nem hajtván, mellen ragadta. A paraszt viszont a csendőrt. A csendőrnek erre jogában állott volna leszúrni, de a helyett csak elfogta és megkötöztette. Leütött a villám f. hó 18-án d. u. 146 órakor Zala-Egerszegen az új város utcában Kovács Károly polgármester úr által lakott ház tűzfalánál s a tűzfalon egy darabig függélyes irányban lévén, majd vízszintes irányba csapott át egész az ereszig, hol a címzést két helyen megrongálta, azonban nem gyújtott. A közelben lakók a tűztől tartva, hirtelen összeszaladtak, de a tető és a címzés kis megrongálásán kívül más kárt a villám nem okozott. Aki minden áron a Balatonba akart halni. Balázs Lajos 23 éves keszthelyi halász t. hó 16-án este 11 óra tájban egy kis Teréz nevü cselédleánnyal Smolák Antal keszthelyi kőfaragósegédhez ment, hogy őt nejével együtt a Balatonra iuvja ladikázni. A meghívottak részint az éj sötétségét hozva fel mentségül, részint, hogy evezni nem tudnak, kezdetben a meghívást visszautasították, de Balázs ama biztatására, hogy ő, mint halászattal foglalkozó, egymaga is képes a hajót elhajtani, mind a négyen ladikba ültek. Több órai barangolás után az első hajnaloknál észrevették, hogy Keszthelytől igen távol vannak, miért is Balázst komolyan felszólították társai, hogy bárhova jutnak is, hajtson partra Ez hajolva a szóra, part felé tartott és Balaton-Berénynél hajtott ki. Itt a korcsmába betérve, mintegy két litert bort elfogyasztottak és reggel 7—8 óra között újra a ladikba szálltak s mikor a parttól több száz lépésnyire haladtak, Balázs azt állítva, hogy nagy melege van, kabátját és nadrágját levetette és egy pillanat alatt a vízbe ugrott. Smolák hirtelen utána ugrik, de segítségre szükség nem volt, mert a víz ott csak derékig ért. Balázs e tettét a ládikában ülők csak tréfának vették, de ő néhány perc múlva újból beleugrott a vízbe s mivel ott a Balaton már mély volt, elbukott, azonban Smolák, midőn Balázst a víz felvetette, inggallérjánál fogva szerencsésen megragadta és sikerült a csónakba vonszolnia. A csónakban ülők ekkor már megrémültek , mert a szél erősen feltámadt s ők evezni nem tudtak, de Balázs megnyugtatta őket, egész erővel hozzá fogván az evezéshez. Midőn azonban a Balaton közepén voltak, Balázs harmadszor is a vizbe ugrott, de most a ladikban ülőknek nem sikerült őt megmenteni, mivel a viz lefelé vitte, a hajót pedig a szél a felső partra hajtotta s habár Smolák a felkapott evezőt Balázs felé nyújtotta, de az az evező után nem nyúlt. Smolákot és a csónakban ülő két nőt a szél a keszthelyi partra hajtotta ki. Mint Balázs édesanyja és sógora jelentették, a szerencsétlen egy idő óta búskomor és dologkerülő volt, sőt a mult évben egy-két izben meg is akarta magát gyilkolni s e szándékát úgy anyjának, mint sógorának ki is jelentette. — Agyonverte. Kustán József söjtöri lakos f. hó 15—16-ika közti éjjelen Czigli István söjtöri lakos bognársegédet agyonverte. Tettes elfogatott és illetékes intézkedés végett a zalaegerszegi kir. ügyészségnek átadatott. — Tüz. Mumor községben, a novai járásban, f. hó 9-én éjjel tűz ütvén ki, másnap virradóra az óriási tűzvész pár ház kivételével majdnem az egész községet elhamvasztotta. — Véletlen szerencsétlenség áldozata. Hajdú Sándor felső-szent erzsébeti gazdának 29 éves szolgája a felsőszent-erzsébeti erdőn famunkálás közben hirtelen elhalt. A megejtett vizsgálat szerint a rögtöni halált ama körülmény okozta, hogy nevezett szolga véletlenül vagy saját vigyázatlanságából a hosszában elfűrészelt padlót addig, míg vele dolgozó négy másik társa egy másik padló elhelyezésén a szolgával ellenkező irányban dolgozott, elbillentette s ezzel nyaka egy másik padlóhoz annyira oda szoríttatott, hogy mire a nyomban oda sietett társak segítségére értek, már a szerencsétlen a nyakát ért zúzódás következtében halva volt. ,,A Marquisné" című két kötetes francia regény jelent meg legutóbb a budapesti Singer és Wolfner kiadócég derék vállalatának, az Egyetemes Regénytárnak legújabb köteteiben. A munka szerzője, De 1pit Albert a legkiválóbb írók egyike, ki a színművek és regények egy egész fényes sorozatával tette már nevét nemcsak ismeretessé, de méltán híressé is. Drámaiság tekintetében regényei, melyek nagyobb része a színpadon is tapsokat arat, vetekszenek Ohuet alkotásaival, jellemzések tekintetében pedig fölötte is áll nagynevű írótársának. A különbség köztök főkép abban van, hogy az Ohuet regény-drámái szélesebbek, jobban részletekbe menők, a Delpit elbeszélései pedig rövidebb menetűek, megrázóbbak; amaz az életnek és az általános emberi jellemnek szebb oldalait szereti festeni, nem feledkezve meg az árnyoldalakról sem ; emezt komorabb természete a sötétebb oldalak felé vonzza, a szenvedésekt az emberi gyarlóság, sőt gonoszság ecsetelésére készteti, tért adva azonban a fényoldalaknak is — mert az árnyék és fény művészi elosztásában, mely egésznek legbiztosabb ismertető jele, a harmonikus mű Delptivel kevesen vetekedhetnek. A regény meséje, bármily kevés elemből van is összealkotva, felette érdekfeszítő, jelenetei pedig olvasva is a legtökéletesebb színpadi hatást teszik, feledhetetlenül vésve be magukat az emlékezetbe. Nyelve határozott, kifejezései biztosak, erkölcsi színvonala magas. Hozzátegyük-e még, hogy melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe ? A két kötet ára diszes piros vászonkötésben együtt 1 trt. Az én haziszerem. Gergő (Magyarország.) Tekintetes úr! Az ön kitűnő, Brandt R. gyógyszerész féle svájci labdacsaj heves szivdobogásomból s nehéz légzési bajomból teljesen kigyógyítottak, miért is ezennel hálás köszönetemet nyilvánítom. Nem mulasztom el e jeles háziszert másoknak is ajánlani. Magam pedig a rendelet szerint tovább is használom. Teljes tisztelettel, Egermann Adolf vendéglős. Brandt csai a gyógyszertárakban R. gyógyszerész svájci labdakaphatók, egy doboz ára 70 kr. De védőjegyére (fehérkereszt vörös mezőben) s Brandt R. névaláírására figyelni kell. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay SánDor 1040. sz. tkvi 1887. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A tapolczai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rozenberger Sándorné végrehajtatónak özv. Vidovics Istvánné szül. Pető Rozala által képviselt kiskorú Vidovics István és Mari mint néhai Vidovics István örökösei elleni 106 frt 40 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék (a tapolczai kir. járásbíróság) területén lévő s a Kis-Apáti 240. sz. tikvben f 647. hr. sz. a. Vidovics István tulajdonául felvett szőlő és pincére 410 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi junius hó 27 ik napján d. e. 10 órakor a Kis-Apáti községháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becaárának 100-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. e. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tapolczán, 1887. évi március hó 28-án. A kir.biróság mint tkkvi hatóságnál. OSZTERHUB A kir. aljbiró, 141. sz.v. 1887. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy azegerszegi kir. járásbíróság 1613. számú végzése által Berkstein Mór salomvári lakos végrehajtató javára Császár Ferenc puszta-apátii lakos ellen 27 írt 07 kr. tőke, ennek 1886. évi nov. hó 15-től járó 6",, kamatja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 424 frtra becsült hámos lovak, gazdasági eszközök és birkákból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Puszta-Apátiban leendő eszközlésére 1887. év május hó 26-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. tc. 107. §a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Z. Egerszegen, 1887. évi május hó 14. napján. Nagy Sándor kir. bír. végrehajtó I ÉRTESÍTÉS: i • • • • • • • • • • • • • • • • • Bátor vagyok a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy üzletemet Zala Egerszegről helyeztem át. Midőn szives megrendelőimnek ez után leghálásabb köszönetemet nyilvánítanám, legyen szabad nagybecsű támogatásukért a jövőben is esedeznem. Főtörekvésem, valamint eddig, úgy ezután is megrendelőim bizalmát pontos, gyors és kifogástalan munkával kiérdemelni. Tisztelettel BENGI GYÖRGY orgonaépitő Szombathelyen). • • • • • • • • • • • • • • • • ! •